Békésmegyei közlöny, 1897 (24. évfolyam) január-június • 7-51. szám

1897-06-06 / 45. szám

Nem is lehetne elképzelni közügyein ket nélküle. Szükség van Jrá városánál a megyén, a gazdasági egyletben, hol önzetlen működésével mindenütt emléket emelt önmagának. Békésmegye közvéleményének hangja szól meg eczikkben, mely, a midőn egyrészt, a legteljesebb elismerést fejezi ki ama közéleti működés iránt, melyet megyéje érdekében Beliczey István kifejtett: másrészt azt az óhajtást is tolmácsolja, hogy további és eddig tapasztalt munkaszeretetét ügyeinktől ne vonja meg. Eötvös mondja egy helyt: Az em beri

f nemnek szüksége van példákra, hogy a serdülő nemzedék föltekinteni, nemes czélokért lelkesedni, értök fáradni, nekik áldozni tanuljon. Ezért kell Beliczeynek továbbra helyt állania. A közélet terén fásultság, nem bánomság pusztit. Törekvéseinkből a tiszta eszmény szörnyen kevés, több az utilitárius. Ki vezetne vissza a helyei útra, ha nem az, a ki az emberiség hármas ideáljáért küzdött, ki e küzdelemben további erőt, kitartást kapott? Szivünkben meleg indulattal köszöntjükjubileumán, munkában a vezért; örülünk a munka sikerén és a közügyek szeretetében további példaadásra a jubilánst fölhívjuk. Jogos önzésből kifolyólag kérjük a Mindenhatót, hogy ezt a munkát megyénk, szülőföldünk érdekében minél messzebb terjessze ki. Éljen Beliczey István 1 * Beliczey István közéleti működését felsorolni e lapokon alig kell, csak dióhéjban ismertetjük életrajzát a következőkben : Bajczai Beliczey István régi nemes családból származott; nagyatyja már me gyei tisztviselő s 1790 ben Békésvármegye egyik követe; atyja József vármegyei főpónztárnok volt, ő B. Csabán 1827. márczius 14-ón született. Első kiképeztetósót a szülői háznál, azok gondos felügyelete alatt magán tanítóktól nyerte, majd ké sőbb reális gondolkozású atyja által Bécsbe küldetett, hol a polytechnikumnak n^gy even át szorgalmas látogatója volt. 1846-ban már a fiatalság élén látjuk őt, le ke egész hevével küzdve a liberális eszmék mellett a vármegyei választásoknál, 1847-ben Olaszországban gazdagította ismereteit, de már a következő év Pes ten találta őt, részt véve a hazánkat áta'aki tó mozgalmakban. A szabad ágharc ban önként alá veti magát a sorshúzásnak, de fehér golyót hu'.van, atyja kívánságára hon maradt; később mint nem zetőri hadnagy Becskereknól, s azután, mint egy lov,.s szabadcsap it kapitánya, a tiszai hadseregnél rótta le hazája iránti kötelességét. Baliczey ujabb politikai pályára 1865 ben kezdődik, a mikor is ba'közópi programm alapján Gyula városa képviselővé választotta. E várost Beliczey István két országgyűlési cykluson át képviselte s a balközépnek és vezére Tisza Kálmánnak, törhetlen híveként szerepelt. Ez idő alatt nyilvánult politikai tevékenysége, mely egész Bókósvármegye po litikai életére hathatós befolyást gyakorolt. 1868 ik évben Német, Franczia, Angol és ülaszhonban, nemkülönben Belgium ban, Hollandia és Sveiczban tanulmányutakat tett s a dohánytermelés érdekében a kormányhoz emlókiratott nyújtott be. Hat évi képviselősködés után, a ré szere ujabban is felajánlott mandátumot nem volt hajlanpó eltogadni és az 1870 ik évtől kezdve, mint a vármegyei ellen zék vezére és 1873 ik évtől kezdve ugy is mint a „Békósmegyei gazdasági egy let" elnöke gazdálkodással foglalkozott. A Deákpárt ós balközép egyesülvén, ő is a szabadelvű párt tagja lett, s a vármegye akkori főispánja. Tomcsányi József halála után, az 1876 ik évben Bókósvármegye főispánjává kineveztetett, mely kinevezést csak hosszabb küzdelem, Tiszának határozott kivánságára s Tisza mint politikai vezére iránt táplált tántorithatlan ragaszkodása folytán, azon határozott kijelentéssel fogadta csak el, hogy addig, mig Tisza a kormányon leend, kész a nehéz állást betölteni. Bókósvármegye, mint az alföldi vármegyék általában, a legnagyobb mérvű közlekedési misériákban szenvedett; Beliczey István belátta azt, hogy a közlekedés biztosítása nemcsak a közgazdasági érdekek felvirágzásának, de egyszersmind a jó közigazgatásnak is egyik fő tényezője, teljes buzgalmával oda töreke dett, hogy a közlekedési utak lehetőleg jó karba hozassanak. Törekvését siker koronázta. Belicjey István nemes gondolkozá sának egyik kétségtelen bizonyítéka a vármegyei nyugdíj-intézet megalkotása is. Azon súlyos megpróbáltatások közepette, a melyek a magyar Alföld lakóit az 1879 , 1881. ós 1888 ik évi óriási árvizek által érték, Beliczey Isiván nagy erélylyel s mindenki által bámult fáradhatatlanság gal igyekezett nemes hivatását teljesíteni. Erdemei a legfelsőbb helyen is méltányoUattak, a mennyiben az 1881 ik évben O Felsége által a Lipót-rend lovag keresztjével diszittetett fel ; Bókósvármegye pedig azáltal adott kifejezést tiszteletének és hálájának, hogy 1886-ban osztatlan lelkesedéssel ünnepelte meg főispáusága tizedik évfordulóját. Beliczey István megérdemli a ragaszkodást, a mely őt környezi; megérdemli az elismerést és kitüntetést, melyet — nem keresve bár — osztályrészül nyert. A modorában nyilvánuló közvetlenség, a leereszkedés sór'ő fitogtatása nélkül gazdag és szegény iránt nyilvánuló barátságos magaviselet s azon függe len gondolkozás és ténykedés, a mely őt felés lefelé egyiránt jellemzi, adják meg neki azon méltóságot, a melyet állásával szerzeit de a melyet szükség nélkül nem használt soha. Nagy feladat lenne a huszonötéves munkát taxatíve fölsorosolni. Nem mond juk azt sem az ismeretes banalitással, hogy ugy sem kell azt említeni, mert ugy is mindenki ismeri. Dehogy ismeri I Az egyesületi működés éppen legkényesebb részei nincsenek vásári gyékényen. Ám fölsorolunk néhány adatot, gondolkozás nélkül, talán a legfontosabbat kifelejtve. Egész sorát a köz- és nemzetgazdasági kérdéseknek iniciálta: a gazdasági szakoktatás, vándortanitói intézmény-, földadó és kataszteri sérelmek, a mezőgazdaságnak képviselete a közigazgatásban, vasuttervek, hiteljavitás, mezőgazdasági statisztika, megannyi eszme az ő kezdeményezése, több belőlük már bevált a gyakorlatban is. A lóanyag rekonstrukciója, az intensiv gazdálkodásra törekvés, birtokszemlók s a gazdaosztály érdekképviseletének ügyeit mind évek során kitartóan lanszirozta. Ki feledné az árvízvédelemnél teljesített munkálkodását, nemkülönben azt a geniális vitázó irodalmi terméket, melyet részben ő irt, részben sugalmazott és mely a mezőhegyesi kincstári birtokon rendszerváltozást vont maga után. De ismételjük: csak érinteni akartuk a huszonötéven át való elnöki munkálkodása széles mezejét : egy hírlapi czikknek kijelölni e törekvések eredményét, részleteit, föladata nem lehet. Az azonban bizonyos, hogy mikor közügyeink zöld asztalánál, vagy a nemzeti ideálért folytatott vitákban, eszme cseréknélrátekintünk az ő jellegzetes, tisztes barázdáktól szántott arczára, szivünkben megszólal egy méla, szálló gondolat: — Kár az ilyen embernek megöregednie. * A mi azonban merő és indok nélküli fölsóhajtás. Mert eszünkbe jut Tompa, a kinek egyik versét kitűnően applikálhatjuk a felsóhajtás czáfolatára : „Nem években áll a vénség, De midőn a tüz kihal Ifjú lélek ! •— s az ember még Hetven évvel fiatal!" Ez az „ifjú lélek" pedig csodás üdeségében meg van ünnepeltünknél. A bölcs, mértékletes, észszerű életmód egy másodikBrassaiSámuelt igér Közügyeinknek. A ki az ő

az, ide-oda százéves kolozsvári tudóst Brassait ne n látj i, szinte rnithoszként áll elmíjéban a százéves ludós. Felre tehát a melancholiával I A gavdasági egylet elnökének megülhetjük mi még egy jubileumát, ha a gondvisalés kedvez. hegyes szemű aradi szerkesztő, a kifüggesztett fürdő-szabályokat. Bánatosan mondotta : — Mi lesz a világból, ha már aradmegyei fürdőbe is a „Corvina" nyomtat s mondhatni Ízléses kivitelben. Miután Hajnal Albert dr. uradalmi fürdőorvos egész seregót a jobbnál jobb fürdő-ismertetéseknek közölte le lapunkban, nem kontárkodom tudományos magyarázatokba. Mivelhogy nemcsak az okos hallgat, hanem az is, a ki okosnak kiván látszani. Azt azonban nem hallgathatom e', hogy mindazok, a kik a tapló ós bikkfafüredi komfortra számítottak, valóssággal megvoltak lepetve. A fürdőház vörösmárvány oszlop-csarnokával, a hosszú aszfaltozott uvegtetős sétány, a hideg viz gyógyintézet, a mérvány-kádak, a vendéglők, a nagy ebédlő megannyi c.-ábitja, vonzza az idegent, a kinek mar elég volt a természet ölén bikkfa-füredi állapotok szerint a csirkékkel együtt aludni. Es Menyháza természeti szépségét leirjam-e ? Minden oldalról bezárva magas hegyekkel, a hegyeken ozont le helő erdőség, a völgyekben kaczéran hívogatnak aSzathmáry, Paradeyz e r villák. Ritkítja párját stylre ós ele gancziára az a hotel, mely ujabb tanusága az arad-csanádi vasút bőkezűségé nek. Ez a tornyos, bástyás, igen Ízléses épület, kiállja, sőt kihívja az összehasonlítást bármely modern fürdő-hotellel, aztán igazán a régi pa'riacbalis árak. Az ördögbe, hát vállalkozás volt-e ez az arad-csanáditól, vagy gavalléria ? De nemcsak az intézmények, hanem az emberek is a sors gondviseléséből szerencsésen verődtek itt össze, hogy tényezői legyenek a fürdő nagygyá, országszerte ismeretessé tételének. R á z e 1 István a tulajdon gyermekét sem beczézgeti nagyobb szeretettel; Hajnal Albert drt, ezt a csupa sziv ós jóság emberét az Isten sem teremthette volna másnak, mint fürdőorvosnak. Mindenre kiterjedő figyelem, előzékenység, tudás, lelkesedós ós fáradhatatlanság jellemzik. És szabad e hallgatnom Aradvármegye M u n d i bácsijáról, Nachtnébel Ödönről, a kiben egy élelmes yaukee ós egy kedélyes magyar keveredett össze. Nincs Aradon és a megyében intézmény, melyet az első csatasorban nem Nachtnébel küzdött volna ki. Ez a yankee-szellemü ur igen jól tudja, hogy a magyar fürdőknek, szaftos kifejezéssel élve, rendesen az fűt be, hogy mihelyt valamely, a fürdő kalibere szerinti nagyság érkezik, talpon ós szolgá latára görbülnek mindenek, a masszirozótól a fürdőigazgatóig; a vendégek javarésze hozzáakad sleppuek és nincs más ember a fürdőben, akit drága pénzéért is meglássanak. „()" és „ő" mindenütt; ki ne tudná, hogy Thurzó ligetekben és egyebütt az ugrasztja szét a kompániát, hogy X éknek kevés Y. és Y. lorgnonnal fixirozza a gyógyteremben Z-ket stb. stb. stb. — Hja, — de a mint M u n d i bácsi nekem az uton mondá — ez Monyászán nem mehet I A kaszt szellem első baczillusát ő senyveszti el és ha csirájában elfojtják a „rang-tudat" mindenhol jelenlevő, avagy mutatkozó bacillusait, akkor kész a harmónia. Akkor bízvást lehet nagy-halmágyi majálisokat, brádi kirándulásokat rendezni. A Mundi bácsi yankee-szellemü demokratasága, joviális kedélye es kiváló tapintata az a fürdő-kohesió, mely eleddig összeforrasz totta a menyházai nyaraló családokat egy harmoniás famíliába. Legyen igy továbbra is! Igy lesz nagygyá Menyháza I És nagygyá is lesz. Mi. a kik vagy 130-an megjártuk völgyét, hirdetjük jelességeit, báját, az orvosok pedig a fürdő gyógyerejét, a fiatalság Krisztinabáli sikereit. Ha minden dolgomban olyan bi zonyos lennék, mint abban, hogy jövendölésem Menyháza jövő nagyságát illetőleg bekövetkezik, — beállanék prófétának. Fél kettőig a társaság fölverte az erdő csöndjét. Megteltek a Wenckheimut, Krisztina kilátás stb. gyönyörködő közönséggel. Az arad Csanádi vasút lucculusi reggelije daczára, hatalmas étvágygyal fogtuk körül az asztalokat, Menyháza demokratizmusa szerint minden rang határozott negligálásával. Pompás hangulatban gyorsan következtek a fo gások, durrogtak a Litkók, az „Alföld" szerkesztője totalizatőrkónt fogadta a helyre-fogadásokat: legalább 50 toaszt volt a favorit. Az elhangzott pohárköszöntőkre Hajnal István dr., Bókéemegye volt főorvosa mondotta, Logy a szónoklatokra több joggal lehet elmondani, miként halihatatlanok voltak, mii a szónokokra (legalább egy 1—lel) ezi bajos elmondani. Történet dióhéjban. — Békés községről. — M e z e y Lajos, Békés község főjegyzője a főispán ottani időzését felhasználva, az üdvözlóskeretében megismertette Békés község helyzetével. Ezt a szép beszédet a következőkben ismertetjük : Méltóságos Főispán ur 1 Békés község képviselőtestülete ki váló szerencséjének tartja, hogy Móltő*ságodat tanácstermében fogadhatja ós tiszta szivéből üdvözölheti. Méltóságodnak közöttünk megjelenését nem /csupán udvariasságnak, hanem igenis magas hivatásából kifolyó oly cselekménynek tekintjük, melynek nemes czélja csak az lehet, hogy községünknek és a viszonyoknak alapos megismerése által is törekszik Méltóságod a közkormányzat helyes vezetését fejleszteni ós üdvös intézkedéseket a közjó érdekében óletbelóptetni. Móltóságod közeledésével megnyitotta nekünk az utat, a melyen jogosnak ós igazságosnak vélt panaszainkkal, va lamint kérelmünkkel bizalommal járulhatunk Méltóságodhoz. Ezen felfogásból kiindulva, engedje meg Méltóságod, hogy a község életét és viszonyait röviden megemlitbessem. E 26Ö00 lelket számláló község a róm. kath , ev. ref., görögkeleti egyházakhoz és az izraelita hitközséghez tartozik s habár az ev. ref vallásúak nagy téltulyban vannak, a felekezetek között a legnagyobb vallástürelmesség és a legjobb egyetértés uralkodik, lakosságunk szivében a hazaszeretet lángoló szivében és lelkében tüze ég, oly erős gyökeret vert a törvény iránti tisztelet, hogy pl. az állami anyakönyvek vezetéséről alkotott ós ezzel kapcsolatos törvények legkisebb zökkenés nélkül voltak foganatosíthatók a níp életében. A lakosság, tagadhatatlan, hajdanában vagyonosabb volt; hogy most szegényebb lett, annak okai a különböző elemi csapások. Hiszen három évtizeden át küzdöttünk az árvízzel, mely határunkat többször elborította, tönkre tette termésünket, lerombolta lakhelyünket és nem egyszer volt községünk oly váltságos helyzetben hogy csak az isteni gondviselés mentette meg a vógpusztulástól; majd aszály, terméketlenség, gabonaárak rohamos hanyatlása, óriási tűzvész tetézte a millióra menő károkat, e mellett a községnek óriási áldozatokat kellett hozni árvédelemnél, töltéseit erősíteni, körgátat és zsilipet építeni, hogy a községet, az em beri életet ós vagyont biztosíthassa, közel 800000 forintra rug azon összeg, melyet a község ily czélból kiadott. Hova fejlődhetett volna e község, ha ezen nagy összeget más czélra fordíthatta volna? Elismeréssel kell itt megemlékeznünk a magas kormányról ós az ármentesitő társulatokról, melyek a szabályozási tervek gyors végrehajtásra ós a védtöltósünknek teljes méretekben törtónt kié Hja, a belueologus ne n barátja a toaszt nak. Óriási tetszést keltett B r ü c k Gyulának zsebkiadásu toasztja egy szűkebb körben. Az aradcsanádi vasút genialis fókezőjót köszöntötte föl. És megokolta azzal, hogy ennek a derék fókezőnek van legnagyobb oroszlánrésze a sikerben. Mert a programmtól eltérően Ternován megállította a vonatot ós ő fölszállhatott. (A fékező megszólalt a sarokban : meg is érezte azt a masina 1) Ha már benne vagyok a Brückiádákban, még egyet. A derék balneologus hazamenőben Ternovához közel, érzéke nyeri parentálta magát a társaságtól, megszólal az egyik lapszerkesztő. — Gyula, emeljünk el egy koronát, a bucsu perezóben. — Nem lehet. Mert ón csak egy koronát szeretnék elemelni; de az alkot mány ellenes cselekedet lenne. — Így hát azt se tehetem. . . . Minő kár, hogy a vágyaknak ós a jól eltöltött perczeknek sólyom szárnya van. Ugy elröppent a menyházai vignap, mint egy álom. No, de próbálja csak meg valaki Arad, Békés, Csanád, Cson grád megyékben külön társaságot szervezni Menyházára I Egy bizonyos: legtöbb lesz benne akkor is a doktor. _ ATYUS. Szöveg a szerelemhez. Irta . Bekefi Antal. A mousellin-rongy. Kedves társaság nevetett a kertben. A kert tele volt sárga rózsával, a sürü