Békésmegyei közlöny, 1897 (24. évfolyam) január-június • 7-51. szám

1897-03-18 / 22. szám

elhelyezését. Bajcsy János az árverés mellett nyilatkozott. B a k u c z Tivadar csak azt ajánlja, hogy nagyon bele ne ereszkedjék az egylet a vételbe, mert a bonyhád vidéki tehenek ellen, legalább a múltkori anyag ellen, kétségkívül merültek föl panaszok. Z1 i n s z k y István : Hja panaszok lesznek, ha olyanokat hozunk is, mint az oláh templom ! (Derültség.) Kimondotta a választmány, hogy a feltétlenül megbízást adóknak, a számukra vett anyagot sorsolás utján osztja ki. Arverelésre pedig kerülne egy vaggon tehén ós két vaggon bonyhádi üsző borjú. A tehenek e hó vége felé fognak megérkezni. A választmány ezután foglalkozott a tavasz folyamán rendezendő talajművelő és lókapáló eszközök bemutatására szolgáló verseny ügyével. A választmány kimodotta, hogy ekék, boronák, hengerek, grüberek, töltögető ekék, kapák stb. mint talajművelő eszkö zök bemutatása ós versenye mellett kiállítást rendez B. Csabán. A végrehajtás foganatosítására bizottság küldetett ki: Dr. Zsilinszky Endre elnöklete alatt Sailer Gyula, Sztraka György, Kovács L. Mihály, Kállay Ödön, Kocziszky Já nos, Reisz Simon, Sobár Kálmán, Fejér Béla, Zlinszky István titkár tagokból. A mezőhegyesi szemlére a földmi velési miniszter engedélyt adott. Tudomásul vétetett. A szemle idejekor felhi vás fog még intéztetni a tagokhoz. Az apaállatok beszerzése kérdésében a miniszter leiratot intézett. Tudomásul vétetett, hogy a békésmegyei községek a nagyváradi tenyószkerületi felügyelőségnél jelentkezhetnek a nekik szükséges apaállatokért. A földmivelési miniszter válaszolt a gazdasági egylet feliratára, melyet a kendertermelés fellendítése érdekében küldött föl. A miniszter kijelenti, hogy a kendertermelésről népszerű munkát irat, melyet megfelelő példányban fog a gazdasági egyletnek megküldeni. A leirat tudomásul vétetett. A sopronmegyei gazdasági egylet azt kéri, hogy a csőszök kutyatartási tilalmát elrendelő miniszteri rendelet megváltoztatására pártolják feliratukat. Az átirat tudomásul szolgált, mert az egylet választmánya inkább a csősztartást, mint feleslegest szüntetné meg. A csongrádmegyei gazdasági egylet a parasztsocialismus következtében szervezkedő sztrájk leküzdését czélzó ügyben intéz a belügyminiszterhez föliratot. A felirat feltünteti a tavaly mutatkozó káros jelenségeket, hogy a belügyminiszter éppen a rószfogadás napján Szentesen táviratilag népgyűlést engedélyezett, melyen a munkások sztrájk-szervezkedése erősödött. A felirat feltünteti azt a nagy csapást, mely a munkások szervezkedő sével földmivelésünket fenyegeti. Az egy let azt kéri, hogy népgyűlést ne engedélyezzen a miniszter, továbbá, hogy az árviztársulatoknál a munka a sürgős aratási munkák idején beszüntettessék. B e 1 i 6 z e y István nem pártolja a társegyesület átiratát, mely a munkásoknak saját érdekeik ügyében együttes mozgalmát eltiltja. Az sem helyes, hogy az árviztársulati munka beállittassók, mert ezáltal esetleg árvízkatasztrófák is keletkezhetnének. Dr. Zsilinszky Endre a társegyesület föliratát részben elfogadja és pedig azon részét, mely nyáron, éppen a munka idején azon czélból rendezett gyűlést eltiltja, mely alatt a tömeg szervezkedése lappang, hogy a földbirtokost sarokba szorítsa. Mint az egyéni és közszabadság barátja és hive, nem tudja eléggé hangsúlyozni, hogy a munkásoknak saját kari érdeke miatt az egyesületi életet megadhatónak vallja s gyülekezéseit el nem tiltaná, ámde a munkába állás idején nincs helye a munkások gyűlésének, mert ez a tömeg erejére számított terrorizmus, mely a gazdát akarja lehetetlen helyzetbe hozni s megtámadja a nemzetvagyont. Megtoldaná még a feliratot azzal, hogy a kormány éppen az alföldi munkásszervezkedés bajainak leküzdésére a békeállományon felüli katonaságot szabadságolja, vagy engedje munkába. ha szükség lenne arra. Bajcsy János nem vár nagy sikert e szerinte is helyeselhelő ügyben, mert az egylet csak a katonának legalább nyárra való szabadságolását kérle s an nak sem lett sikere, mert a hadügymi niszter szerint a katona elpuhul a mezei munkában. Jönne pedig csak hozzá nyáron a hadügyminiszter, majd megmutatná, hogy puhulna meg. Sztraka György imminens bajokat látván, feliratot kiván intézni a mi niszterhez, föltárva a helyzetet. Kifejtve a Zsilinszky Endre által fölvetett javas lat czélszerüségót. Erre az egylet a felirat felküldését kimondotta. A gyűlésen jelen voltak B e 1 i c z e y István elnöklete alatt: Sváb Lajos, Urszinyi Dezső, Kis László, Kocziszky János, Bajcsy János, Sztraka György, Sohár Kálmán, dr. Zsilinszky Endre, Sailer Gyula, Fejér Béla, Reisz Simon, Kovács L. Mihály, Bakucz Tivadar, Láng Károly, Haraszti Sándor és Zlinszky István titkár. gönyei mögül hallatszott elő elfojtott zo kogás. Az asszony ott ült egy sarokban, az arczát a tenyerébe szorítva, sírt; olyan könytelen, hangtalan fullasztó siras volt. Összeszorította a kezei közt a homlokát, megint elolvasta a levelet; ma este hat órakor el fog jönni, ha fogadja ; ne irjon semmit, ebből érteni fogja, hogy jöhet, fontos dolgot akar elmondani. Hátha nem jön el ? Hátha játszik, győzedelmeskedik, de a szobaleány má; befogja engedni ? Aztán miért jön ? Ő nem hivta, minek is jönne. Nem meri megnézni hány óra. Talán már nem is jön. Eláll a szive verése. Egy pár perez múlva szemben áll nak egymással. Az asszony arczán látszik a sirás, a haja odasimul a homlokához, átfut rajta az elfojtott felindulás remegése ós a férfi nézi a szenvedő, szép arezot. nem gondol többé a méltóságos Tázlár mama kegyességére, az Evike megrendszabályozott, mosolyára, meg az ezer hold bánáti pusz tajara, csak nézi az asszonyt, a szive talán most tépte fel a lenyűgöző lánczokat s az asszony kérdő tekintetére csak odamegy egész közei hozzá, átfogja a sugár alakot s mig leheletük összeér, te kintetük egybekapcsolódik, a ki nem mondott kérdésre heves szerelmes han gon felel: — Mindig téged szerettelek I — Nem kántor, de katona A gymnasumi negyedik osztályból tesz vizsgálatot a fiu. Az apa örömmel hallgatja feleleteit. Egyszer csak evvel a kérdéssel fordul a tanár a kis fiúhoz : — Hát fiam, ismered-e Arany János „Toldi"jának III. énekét. De már ezt az apa sem hallhatja szó nélkül: — Ugyan hagyja kérem, tanár ur, hiszen nem kántornak nevelem én a fiamat, de katonának. A sajtószabadság emlékezete. — Békésmegyében. — A vér nélkül kivívott sajtószabadság és az ezekkel kiküzdött nemzeti jogok negyvenkilencedik fordulatát igen szép, hazafias ünnepélyekkel ülték meg a haza fias érzelmek megnyilatkozásában mindég előljáró lelkes Békósvármegyóben. Az ünnepélyekről következő tudósításokat közöljük : B.-Csabán. B.-Csabán a polgári leányiskolában volt igen szép ünnepély s a tanári kar most is, mint minden eddigi iskolai ünnepély alkalmaval rendkivüi tartalmas és vonzó műsort állított össze. Maga a nagyterem ízléssel volt díszítve : nemzeti szín alapon, az ország czimere babérral koszorúzva. Az ünnepélyen nagy közönség volt jelen s minden egyes számnál zajosan éljenzett. Az ünnepély műsora a következő volt: „Szózat", E^ressy tői, énekelte az iskolai kar. Megnyitóbeszéd, tartotta Douner Lijos igazgató, ki lelkes szavakkal s tőle megszokott tar talmassággal szólt a nap jelentőségéről. „Talpra magyar", énekelte az iskolai kar. Az 1848/49. szabadságharc, rövid története, elmondta Bertók Jolán. Az órczalap megteremtése, elmondia Horeczky Jolán. A Lenkey huszárok hazatérése, (Erdősy Imre Branyiszkónál), elmondta F u c h s Szeréna. A diák tüzérek és a nők áldozata, (Sebő a bic ki i csatában), elmondta F á b r y Margit. A honvédek hősiessége, (a 3-ik ós 9 ik zászlóalj a szolnoki csataban), elmondta B r ó z i k Erzsi. „Nemzeti zászló", Huber K.-tól, énekelte az iskolai kar. , A rab", Petőfitől, szavalta Révész Margit. „Koldus ének", Arany Jánostól, szavalta K e r ó n y i Erzsike. „Az aradi tizenhárom", Balog I.-tól, szavalta K u t h y Erzsike. „Hymnus", Erkeltől, énekelte az iskolai kar.— Gracza szabadságharcz történetéből igen szépen ós hatással lettek előadva a fenti jellemző és kimagasló részletek. Az egyes szavalatok érzéssel előadva meghatották a jelenlevőket, mig az ez alkalomra kellőképen megválasztott énekszámok a már megszokott szabatossággal és kellemmel előadva, szintén nagyban emelték a sikerült ós szép ünnepély hatását. Este a város polgársága, az ipartestület és iparos ifjak együttesen a polgári körben ünnepeltek a szabadság, egyen lőség, testvériség ünnepét. A vacsora alatt Vidovszky János, a kör elnöke lendületes szavakban emlékezett meg a 48 iki vívmányokról s poharát a haza ós annak polgarainak boldogságára ürítette. K. a b o s Bálint tanár a magyar ifjúság hazaszeretetét emelte ki hatásos beszédben, mely márczius 15 iki tettével j örökkön fennálló alkotást cselekedett, megteremtve a szabadságot. Dr. S e i 1 e r Endre az igaz, szabad és magyar sajtót éltette, mig Szolár Mátyás a polgári kör szeretett elnökét Vidovszky Jánost éltette, Áchim János pedig az életben levő 48-as honvédeket. A társasvacsora alatt az iparos daloskör énekelt Gally karnagy vezénylete alatt hatással hazafias dalokat, de különösen az „Aradi tizenhárom," a daloskör versenydarabjával arattak zajos tapsokat, ugy hogy meg kellett újrázni. A kőműves és ácssegódek önképző egyletében szintén sikerült lefolyású társasvacsora volt, melyen K uc s e r a elnök, Vitális Mihály jegyző mondottak sikerült alkalmi beszédeket. Az iparos olvasókörben a társasvacsorán a kör tagjai nejeikkel vettek részt s az minden tekintetben pompás lefolyású volt. Az ételeket szép iparos leányok magyar jelmezben hord ták fel. A megnyitó beszédet Zvaratkó Pál elnök mondotta, szavaltak Uhrin Karolin „Pókainét," Pataki Szilárd, W e i s z Márk és Nagy Zsigmond, mindegyik zajos tapsot aratva. A vacsora alatt is több felköszöntőt mondott Zvaratkó Pál, Iv i s József, Juhász Antal, dr. S e i 1 e r Endre a nőket éltette. Vacsora utána fiatal-ág tánezra perdült, mig a kör tagjai hazafias dalokat énekelve, vigadtak. Mezöberényben. Kora reggel mozsárlövósek jelezték a nap fontosságát, a községházán, olvasókörökön a lobogókat kitűzték, délután nagyszámú díszes közönség előtt az ifjúság által rendezett ünnepély folyt le. Itt Ilyes Endre ref. lelkész lendü letes beszéddel nyitotta meg az ünnepélyt, aztán Mayer Károly polg. iskolai tanító gondosan szerkesztett tanulmányt olvasott fel a márcziusi nagy napok ós azok előzményeiről. Szilvási Bálint elszavalta M Braun Deszőnek ez alkalomra irt Már czius 15. czimü költeményét; ugy az előadót, mint a távollevő szerzőt a bálás kö zönség élénken megéljenezte. A szép versből a következő mutatványt adjuk : Oszoljék el honfi bánat, honfi bu Ne legyen ma senki lelke szomorú, Hisz az idő behegesztő a sebet, Oroszlánon a mit a sas karma tett, Ne busuljon ám örüljön a szivünk, Ez a nap már fészázados ünnepünk. Dicsőítsük márcziusnak idusát, Dicsőítsük azt a véres nagy tusát És harsogjuk lelkesedve : Esküszünk, Esküszünk, hogy rabok többé nem leszünk. K u t z i á n Géza saját költeményét szavalta nagy tetszés mellett. Berthóty Károly Abranyinak Márczius 15. költe ményét szavalta. Ezt a rokonszenves előadót érdeme szerint bőven jutalmazta a közönség tapssal és éljenekkel. Befejezésül az iparos dalárda a szó zatot énekelte. Ezzel az ünnepély lelkes hangulatban ért végett. — Este az olvasó körök társas vacsorával összekötve ünnepelték márczius 15 ikét. — A tótvégesi olvasókör márczius 14-én rendezett közvacsorát, melyen mintegy 80 an vettek részt. Ifj. Jeszenszky Károly, az olvasókörnek buzgó ós tevékeny elnöke méltatta a márcziusi napok jelentőségót, M. Braun József a márcziusi napok vívmányait méltatta, kiemelte ezen körnek dicséretes hazafias magatartását s elnökének buzgóságát és hazafias ténykedését. — A polgári kör 45-öt taggal ünnepelte márczius 15-ót, az ünnepi be szédet K u t z i á n György elnök tartotta, továbbá K o 1 o z s i András beszólt nagy tetszés mellett. A társad ilmi olvasókör 56 taggal ünnepelt. Beinschrót Már ton szép beszédben emlékezett meg a 48 előtti időkről, a 48 as eszmékről, a jelen állapotokról s a király éltetésével végezte beszédét. Szaász János a 48 —49 honvédekre ürített poharat. A magyarvégesi olvasókör 37 taggal rendezett társasvacsorát, lelkesítő beszédet az ékesszavu Ily és Endre ref. lelkész mondott s hazafias da lok emelték az ünnepély sikerét. Az uri kaszinó ós gazdakör együtt ünnepelte társasvacsorával 15 ót, mintegy 87 taggal. Az ünnepélyt 11 y é s Endre ós Horváth János elnökök szép hazafias beszédben méltatták, M. Braun József a gazdakörre, mint házigazdara, a ki helyiségeit minden ünnepélyes alkalomra, közérdekű tanácskozásokra, készséggel átengedi, emeli poharát,dicsérettel emeli ki a körnek hazafias gondolkozását s a közügyek iránti érdeklődését, fejlődését és felvirágozását kívánja, mert csak hazafias eszmék istápo'ásával, a magyar állame-zme igaz szolgálatában, munkában ki tartásban, becsületes hűségben legyünk egyenlők a legjobbakkal, testvérek egy más között ós hálások a drága szabadságért. Berthóty Károly a 48-ik vívmányok közül a sajtószabadságot méltatta, a márcziusi ijjuság még élő ki magasló alakját, Jókai Mórt éltette, mint a márcziusi eszméknek a szabadság, egyenlőség és testvériségnek fáradhatatlan bajnokát és munkását. A szép számmal összegyülekezett tagok hazafias dalokkal élénkítették az eszmét és lelkesítették a hangulatot. Békésen. Békés községében is megható szép lefolyású ünnepet rendeztek. A jelentős napot megelőzőleg a békési kaszinó rendezett ünnepélyt a bérház nagy termében. Az ünnepélyen részt vett Békés egész intelligentiája. Szügyi József a 48-as napokról irt igen szép emlékbeszédét K ö r b e r Tivadar gymnasiumi tanár olvasta föl. Ugy a szerzőt, mint a felolvasót zajosan éljenezték. Ezután Mezey Rózsika k. a. szavalta el nagy figyelem mellett, lelkesen és lelkesítve Petőfi „Szabadság" czimü költeményét. A bájos előadónak zajos tapsokkal adóztak. Ezután a kaszinó lakomája folyt le, melyen dr. Hajnal István kaszinói elnök nagyhatással a királyra s a magyarok élő védasszonyára, Erzsébet királyné egészségére ürítette poharát. A szép felköszöntőt a közönség álva hallgatta végig. Konkoly Jenő lelkesen ós hatással a királyért ivott, a vendég dr. M e s k ó László orsz. kép viselő pedig a nagy napok élő tanúit, a 48-as honvédeket éltette. A szép ünnepélyt kedélyes táncz fejezte be. 15-én, a nemzeti ünnepen délelőtt is, délután is ünnepélyek voltak. Soha nem látott nagy közönség volt az ev. ref. egyház templomában, hol az isteni tiszteletet Nagy Lajos káplán tartotta, ennek végeztével a róm. kath. templomba vonult, azonban a közönségnek fele sem juthatván be a templomba, kívül maradt, a mise végeztével pedig egy része a bérház nagytermébe sietett, hol a polgári leányiskola növendékei énekkel és kitűnően sikerült szavalatokkal emelték az ünnepélyt. Délután folyt le a nagy népünnepely, melynek gyönyörű idő kedvezett, csak az a kár, hogy a szerencsétlenség nyomában fakadt közrészvét a hangulatot szomorúvá tette. Az ünnepélyt dr. Török Gábor ügyvéd nyitotta meg formás beszéddel, melyet gyakori tetszés ós éljenzés kisért. Ezután M e s k ó László orsz. kepv. mondott a márcziusi eszmékről, a fordulatos napok történetéről és azok nemzeti jelentőségéről mély hatású, gyakorta éljenzéssel fogadott emlékbeszódet. Közben egy iparos-ifju szavalt, majd T a s s y Sándor polgári köri elnök mondott zárb»szédet s az énekkar a „Szózatot" adta elő. A körök mindegyikében a hazafias évforduló alkalmából ünnepek voltak, melyen kiválóan nyilatkoztak meg azok az érzelmek, melyek minden szabadságszerető magyar embernek szive rejtekében legszentebb érzelmeit teszik. Gyomén. Gyomán is minden körben emlékünnepélyekkel ápcrlták ez évben is a márcziusi események kultuszát. A központi kaszinóban mintegy 56 tagból álló társaság ünnepelt. Itt beszédet mondott Bácsi Lajos, éltetve a királyt. Pikó Béla a 48 as napokra s azok győzelmére mondott áldomást. Fazekas Zsigmond pedig a társaság egy jelenlevő tagját Biró Benedeket köszöntötte föl, ki java ifjuságaban fegyvert fogott azon eszmék győzelmére, melyeket most a fehér asztalnál ünnepelnek Ezek mellett egész sora hangzott föl a szép felköszöntőknek. A gyomai olvasókörök mindegyike lelkes ünnepélyt tartott, méltó módon azon érzelmekhez, melyeke hazafias köröket mindenha áthatják. Orosházán. Orosházán a hazafias emlékünnepélyek egy része vasarnap folyt le. Délután a függetlenségi körben tartották meg az ünnepet, melyen Veres József mondott nagysikerű beszédet, vázolva az ország 49 óv előtti állapotát, a helyzetet, melynek nyomán a közhangulat ereje kivívta a sajtószabadságot. Beszéltek, illetőleg szavaltak még Svad a Lajos, Kubicza János, F ü r s t János mindegyike nagy hatással. Az iparos ifjak körében fél hatórakor tartották meg az ünnepélyt. Itt is Veres József beszólt. A hangulat lelkes volt. Legnagyobb arányú volt azonban a polgári körben, hol 350 en vettek részt. Itt az emlékbeszédet szintén Veres, József mondotta, nagy hatást keltve. Altalanos kívánságra Tóth János, dr. B o k o d y Zoltán, Baján Lajos, Horváth Károly beszéltek még s ezután az ifjúság tánezra perdült. Az orosházi kaszinóban szintén igen szép ünnepély folyt le. Az ünnepélyen hölgyek is reszt vettek. Horváth Károly nagy sikerű pohárköszöntőt mondott legralkotmányosabban uralkodó királyra, Harsány iSándor méltatta a magyar szabadság ünnepnek jelentőségót. H a r s á n y i István tetszés mellett azokért mondott áldomást, kik a