Békésmegyei közlöny, 1897 (24. évfolyam) január-június • 7-51. szám

1897-03-07 / 19. szám

Melléklet a Békésmegyei Közlöny 19-ik számahoz. intézet lU millió frtnyi pénzfeleslegót az első hazai takarékpénztárban helyezte el 3

6/io°/o kamat mellett akkor, midőn elsőrangú megyei takarékpénztáraknak viszleszámitolhatott volua 5V2%> mellett. Ily körülmények között nem „csoda", ha az intézet nagyobb forgalom és betét állomány dacára kisebb hasznot mutat ki." Ha a tisztelt statisztikus czikkiró a pénzügyi szakértelem ós üzleti szellem hiányának „diszes" jelzőjót, a pénzfeles legeket, fővárosi pénzintézeteknél ideiglenesen elhelyező intézetekre alkalmazza, hiába fog igyekezni e diszes jelzőt reánk kenni, csak azt bizonyítja be vele, bogy saját pénzügyi szakértelme mily fogyatékos nemcsak, de könnyelmű Ítélkezés vádját önmaga ellen egész méltán felidézi. Ha akarja, névszerint megfogunk nevezni neki intézeteket, elsőrangú vi déki pénzintézeteket, olyanokat, melyeknek kitűnő hire ós czége az ország határain kivül is el van ismerve, melyek pénzfeleslegeiket szintén fővárosi pénzintézeteknél gyümölcsöztették. Higyje el a t. czikkiró ur, hogy ezek a pénzintézetek pénzügyi szakértelemért ós üzleti szellemért sohasem lógnak hozzáfordulni. Azt vagyok bátor kérdezni a t. cikkírótól, hol olvasta üzleti jelentésünkben azt, hogy Vi millió frt pónzfeleslegünket mi az első hazai takarékpénztárban 3

6/io °/o mellett helyeztük el? szíveskedjék erre felelni, mert mindkét állítása valótlan. Még ha való is lett volna az, még akkor sem lett volna szabad és indokolt azt támadásra, vagy mondjuk alapnélküli,avatatlan vóleménnyilvánitásra használnia, mert először is nem tudta és nem tudja, hogy milyen természetű volt az a pénzfelesleg, lehetett-e, vagy szabad volt e azt visszleszámitolási üzletbe „elsőrangú megyei takarékpénztáraknál 5Va % mellett" befektetni. Még csak nem is kérdezzük tőle, hogy honnan vette azon állítását, miszerint ezen pénzeket tőlünk „elsőrangú megyei takarékpénztárak 5Va °/o mellett" átvették volna, mert ez ugyan nem áll és ilyeneket ő megnevezni ugy sem ludna, de felhívjuk az ő figyelmét épen üzleti jelentésünkre, melyre hivatkozott és amelyből kiolvashatja, hogy a pénzkészleteinkből az óv utolsó harmadában (szept.-okt. stb.) budapesti pénzintézeteknél nem 3°/io, de 4% mellett elhelyezett 254.730 frtot decz. 31-ig nemcsak egészben 'Visszavontuk, de 40000 frtnyi tartozásunk maradt. Ha azoknak a czikkiró ur által ismert elsőrangú megyei intézeteknek adtuk volna ki a csak rövid időre szabaddá vált pénzfeleslegeket (amint azt még egyéb okok miatt sem tehettük), szeretnénk hallani czikkező ur becses véleményét, hogy miként lehetett volna azt nekünk naponkénti és sokszor nagy összegre rúgott szükségleteink szerint tőlük minden felmondás nélkül azonnal visszavonni ? azon első rangú intézetektől visszavonni, melyek gosan mormogva, odaszól, hogy : „Még ilyen szerecsent nem ettem,* Ujfalussy ugy tesz, mintha semmit se vett volna észre s jóízűen végig játszotta az első felvonástA mint a függöny legördül, a színházi habituék összedugják fejüket és elhatározzák, hogy ez esetért keményen le fogják hurrogatni Ujfalussyt és az igazgatót. Végre is a közönséggel nem lehet igy paczkázni. Kövesse meg magát Ujfalussy uram 1 stb. Szóval keményen neki készültek jól odamondogatni neki, a mi mindig igen kellemes dolog, ha az ember igazát érezi. Következik a második felvonás, melyben a szerecsen fiu, mint vagyonos ós felszabadult rabszolga, gavallérosan jelenik meg Bírd tanácsos termeiben. És uram fia 1 Ujfalussy ismét fehér kezekkel állit be a színpadra. A közönség itt már nem tudta rosszalását visszafojtani és erősen piszegni kezdett, sőt egy vállalkozó szellemű fiatal óriás már füttyre igazította ajkait. JSbben a pillanatban Uj

f

alu

s

sy kinyújtja kezeit és nagy kényelmességgel Ugy tesz, minta ki keztyüt akar lehúzni kezeiről. S csakugyan testszin keztyü volt kezein, az alatt pedig egvptomi sö* tétségü fekete keztyü. Ez tervszerűen volt előkészítve. A mint a közönség a lehámló testszin keztyü alatt a feketét megpillantotta, az első pillanatban zavartan összenézett, de a másik pillanatban, meglepetve ez ötlet eredetiségétől, szűnni nem akaró tapsviharban tört ki. Ujfalussy a lehúzott testszin keztyüt ujjai közt himbálva hajlongott s mikor a tapsvihar lecsendesedett, csak annyit mondott: — Köszönöm, uraim, jövő héten a „Keztyü és legyezői" veszem jutalomjátekomul. Képzelhető, hogy milyen háza volt. Hanem azt máig se 1udja a közönség, hogy az első felvonásban csupasz kézzel vagy testszin keztyüvel játszott e a színpadon. Zöldi Márton. csakis a czikkiró ur előtt léteznek, de még ha léteznének is látra nem fizetnek, vagy akik pláne olyan visszleszámitolásból, hol lejáratkor az egész tőkét valószínűleg le kell fizetniök, egyáltalán nem is.kérnek. Erről különben igen sokat ós alaposan tudnánk szólni, de ez nem e czikk keretébe tartozik. A czikkiró ur altal kifogásolt pénzeket meg épen nem adhattuk ki visszleszámitolás utján, mert lathatja maga. hogy mint felesleg átmeneti jellegű volt; deczember végéig teljesen felhasználtatott. Ami pedig az üzleti szellem hiányát illeti, hát az tagadhatatlan tény, hogy én a modern üzleti szellemet, — okulva több társ intézet példáján — csak nagyon conservativ cseppekben szeretem bevenni; de a hol annak biztos előnyét látom, ott még kezdeményező bátorsággal is birok ; igazolja ezt az intézetünk által — ezen, sőt a szomszédos megyékben is hiányzó, általunk elsőkép — fel állított termény és áruraktárunk, melynek forgalma és eredménye minden várakozást felülmúlt. Hogy a pénzügyi szakértelem és üzleti szellem mennyire hiányzik a szarvasi takarékpénztárnál, hogy mily elferdített és odavetett a czikkező ur kijelentése, csak a következő adatokra utalunk. Hagy álljon itt a legutóbbi négy évről egy átnézet : A tiszta pénztári forgalom : 1893-ban 1894-ben 1895-ben 1896-ban 4.376.936, 5.356.188, 7.433.912, 8.298.966, A kihelyezett kölcsönök év végén : 736.773, 856.590, 1.050 509, 1.101.602, Az intézetet terhelő üzleti adó: 3315 frt, 2970 frt, 5518 frt, 6098 frt. Ezen adatokhoz feleslegesnek tar tunk fűzni bármilyen commentárt; e számok azt hisszük elég világosan beszélnek. Még reflektálnunk kell czikkező kö vetkező, minket illető kijelentésére : „Ily körülmények között nem „csuda," ha az intézet nagyobb forgalom ós betét állomány daczára kisebb hasznot mutat ki." Ne méltóztassék ezt t. czikkiró ur „csudá"-nak nézni. Ön a mi jelentésünkre hivatkozik, mint „tanúságra," amelyből adatait merítette, véleményét rólunk megalkotta. Magyarul van abban pedig megírva és elég érthetően, hogy a hanyatló kamatláb elől adósainkkal szemben kitérni nem akartunk 300.000 frtnyi köl csönt 6—7<>/o kamatra helyeztünk el s daczára ennek a nagy mérvben felemelkedett betétek kamatlábát (ÖVÍO/O) még áldozatok árán sem érintettük ; ha ön ezt megfigyeli, üzleti adóinkat fenti át nézeten tekintetbe veszi, beláthatja, hogy nincs min csodálkoznia, mert még igy is a kifizetésre kerülő valóságos osztalék Mo/o-ot tesz ki. A t. czikkiró egy előző czikkében a február 18-iki számban örül az a fölötti haladásnak, hogy takarókpénztárainkban már a 7«/o-os kölcsönök úgyszólván állandósultak, pedig „ezelőtt" telepítési dijakat stb, busásan felszámítottak. Ha egy kis fáradtságot venne magának a czikkiró ur és egy kicsit széjjelnézne a megyében, nem érdektelen adatokra találna és be fogná látni, hogy a szarvasi takarékpénztár telepítési és jutaléki dijak czimén sohasem akarta nyereséget ezrekkel fokozni, amint azt sok megyebeli s különösen az általa kiválólag kiemelt pénzintézet ma is teszi. Szarvas, márczius 1. Salacz Ferencz. * E nyilatkozat terjedelmes volta és azon körülmény, hogy abba a dologra nem tartozó és tőlem kétségbe sem vont tények is belevonattak, alkalmas arra, hogy az olvasó figyelmét a dolog lényegétől elterelje. Én nyilatkozót e téren nem követem, hanem kizárólag állításaim számszerű bizonyítására fogok szorítkozni, csupán anynyit jegyezve meg a nyilatkozat hangjára nézve, hogy a „valótlan", ,

xavatatlan" s ebez hasonló kifejezések lehetnek érthető feljajdulásai a kritikához nem szokott egyénnek, de mint pénzügyi argumentumok valami nagy súlyai nem bírnak s azon, a ki ellen a számok bizonyítanak, — egyáltalán nem segítenek. Mit állítottam én a szarvasi takarékpénztárról ? 1-ször: hogy emelkedő forgalom és betét állomány daczára kisebb hasznot mutat fel 96-ban, mint 95-ben. Smitmondanak a számok ? forgalom betét haszon oszta. 1894-ben 5 356.188 620.000 18063 8'— 18S5-ben 7 433.912 671.CC0 18.181 7 50 1896-ban 8 298.966 846.000 16.961 T— Igaz e vagy ntm ? 2-sior: ADiiottam, hogy negyed millió forintnyi betétet jelentékeny kamatvesztességgel a hazai takarékpénztárnál helyeztek el. A r.yilaikozat súlyt helyez arra, hogy nem a hazainál, ,hanem más pénzintézeteknél és nem 3°/io °/o-ra, hanem 4-re lett elhelyezve." A dolgon ez vajmi keveset változtat, sőt kifog világlani, hogy az üzlet még rosszabb volt mint a minőnek gondoltam. Számitásom alapja ugyanis az volt, hogy az intézet 5°/o-os pénzéből negyed milliót 3°/io %-ra helyezett el s igy a fenti (összes betétjének közel Va részét képező) összegnél pro rata temporis l

4/io % al kárasodott. A nyilatkozatból pedig megtudjuk, hogy ezen számitásom csak annyiban téves, a mennyiben a veszteség még nagyobb, ugyanis az intézetnek a betét 5V2 °/o-ába van és ennek Vs részét 4% on „gyümölcsöztette." Igaz-e vagy nem ? Természetes, hogy ilyen gazdálkodás apasztja az intézet jövedelmét s jogos azon következtetés, hogy ha az intézet tovább is követni fogja a betétek ilyen „gyümölcsöztetését", azon sajátságos körülmény fog beállani, hogy a betét növekedésének arányában fog a nyereség és osztalék apadni. Ennyit a kérdés lényegéről. Még csak azon aggodalmát kell hogy eloszlassam a nyilatkozónak, hogy a vidéki takarékpénztárak teljes összegében be nem váltván váltóikat, mi történne az intézettel, ha ezen átmeneti jellegű pénzfölösleg megszűnne s az intózetnetrek pénzre lenne szünsége. Saját igazgatósági jelentése adja meg reá a feleletet. Az történne, hogy azon „fél millióig terjedő és igen előnyös feltételek mellett felajánlott hitelből, melyet az intézet jelenleg egy krajcárig sem vesz igénybe" — igény be vennének annyit, amennyire szükségük van, ily beosztás mellett nemhogy hónapokig, de egy napig sem ,,gyümölcsöztetnék" veszteséggel a betéteket. Hogy 4 százalékra betenni kényelmesebb, azt megengedem. Vasárnap. Mivelhogy a hét derekán hamut hinténk fejünkre s nagy bünbánatban valánk, elég tisztának érzem magamat, hogy bűnt kövessek el s vádolom magamat — tekintetes törvényszék — irodalmi tolvajlással. Bűnöm kétszeresen súlyos, mert amit Pauer nem egész dicstelenséggel kezdett meg, azt folytatom én teljes dicsőséggel s egyenesen Gyuláról szállítom az uraságoktől levetett ötleteket. Ugyanis Gyulán, gondolom a tűzoltók monstre vigalmára egy kedélyes vicelap adódott ki, mely homlokán büszkén hirdette: Megjelenik egy, ha szomorú is, vig napon, a legközelebbi szám, ha megszűnik a sertésvész és felépül az uj törvényszéki palota. A többek között következő vidám elmésségekre akadtam benne. — Borban az igazság ! Nem kell busulni. Pompás helyre épitik az uj igazságügyi palotát Gyulán. Abban fognak még csak igazán igazságot szolgáltatni. De hát hogy is ne ? Mikor oly helyre épitik, a hol az előtt bor termet s meg vagyon írva, hogy borban az igazság. — Betörések. A mult hónapban sok helyen betörtek Gyulán. Szomorú világot vet üzleti életünkre, hogy sehol sem tudott a betörő banda annyi pénzt öszeszedni, a mi útiköltségnek elég lett volna Váradig. — Végre is a Zuzmannál talált bélyegeket felragasztván testük legalkalmasabb részére, mint levélküldemény távoztak Gyuláról. A rendezőség a tetteseket erélyesen nyomozza. — Mit csinál Mi ss Heléna kisasszony, ha a keze ügyébe kerül valami és hogyan lehetséges, hogy lábbadozik ? — Hymen. Nem Virág Benedek, hanem Bandi, ő cs. ős kir. felsége, a sárga lábu halál udvari szállítója, vendéglői ülnök, lóvasúti késnök és czigány védnök, a kül- és belföldi szeszfogyasztási egyesület és a kaszirnők segélypénztárának disztagja, az „Ottthon" rend nagypoharas lovagja — és T. Szabó Zsuzsánna e hó 14-én délben 12 órakor jegyet váltottak — 8 krért a lóvasutra. ÚJDONSÁGOK. — Küldöttségek a minisztereknél. Csaba képviselőtestületének határozata alapján K o r o s y László főjegyző, Fejér Béla városi főpénztárnok, H a a n Béla ügyész, Fábry Károly csütörtökön tisztelegtek Wlassits Gyula közoktatásügyi miniszter előtt, hogy szóbelileg is előterjeszszék a község kérelmét, mely a patronatusi legfelsőbb döntés ügyében adatott be. A miniszter, habár előrebocsájtotta, hogy a község határozatát a fennforgóindokok alapján hihetőleg megkell semmisítenie, azonban készségét jelentette ki, hogy a csabaiak javéra e kérdésben a legjobb kivezető expediens megtaláltassák. — Békésről szintén küldöttség tisztelgett e hét derekán a közoktatási miniszter előtt, A küldöttség tagjai voltak : dr. M e s k ó László országgyűlési képviselő, Nagy Sándor biró, Mezey Lajos városi főjegyző, dr. Hajnal István. Emperl Ernő, Konkoly Jenő, dr. Kovács László, dr. Török Gábor és mások. A miniszter a küldöttséget az országgyűlési miniszteri szobában fogadta s Mezey Lajos főjegyző tolmácsolta Békés község kérelmét, a ki arra kérte, hogy a felállítani szándékolt állami tanitóképezdét Békésen állítsa föl a minisz ter. — A sikerült s adatokkal támogatott beszédet a miniszter nagy figyelemmel hallgatta s kijelentette, hogy tanügyi politikájának gerinczót képezi minél több kultúrintézményt az Alföldön elhelyezni s örülni fog, ha a község kérelmét teljesítheti. — A küldöttség délután a kereskedelmi miniszternél tisztelgett s azt kérte báró Dániel Ernő minisztertől, hogy Földvárról az esti 7 órai vonathoz is adjon csatlakozó vonatot Békésre. A miniszter a kérelem teljesítését kilátásba helyezte. Egy sorral Mezey főjegyző figyelmeztette a minisztert élőbbén tett Ígéretére, mely a csaba-bókési ut kikövezésére vonatkozik s arra kérte a minisztert, hogy ha megtakarítások mutatkoznak, ezt a bekapcsolást a transversalis ut kondorosi szakaszáig foganatosíttassa. A miniszter újra kifejelentette, hogy a tett Ígéretről nem feledkezett meg s ha csak csekély megtakarítás fog is mutatkozni, kész lesz a szerinte is szükséges vonalat a transversalis útba bekapcsolni, illetőleg a csaba-békési utat kiépíteni. A küldöttség ezekben a legjobban elvégezte dolgát s a miniszteri ígéretekben bi£va, jött haza. — Aruraktár Csabán. Mint értesülünk az aradi ipar- és népbank megkereste a csabai takarékpénztár egyesület igazgatóságát, hogy a Csabán tervezett áruraktárt építsék együttesen. A megkeresett takarékpéztár igazgatósága tegnapi gyűlésen foglalkozott a társtakarékpénztár ajánlatával s azt elvben elfogadta s ha a részletekre a tárgyalások sikerre vezetnek, mi sem áll útjában, hogy az intézmény a csabai mezőgazdák javára ós érdekében létesíttessék. — Az ág. ev. esperességi segélyzöegylet. A volt békési ág. h. esperesség sególyzőegyesület vagyonát Csermák Kálmán lelkész elnöklete alatt ülésezett bizottság, melynek tagjai voltak: Korén Pál, Petrovics Soma, Veres József esperesek, Szeberónyi Zs. Lajos lelkész és N o v á k Dániel számvevő, a héten osztotta szét a három esperesség között a segélyző-egylet vagyonát, mely 1896. óv végén 68,351 frt 83 krt tett ki. Ezen vagyonból nem teljesen biztosított követelés 1666 frt 20 kr, mely továbbra is közösen kezeltetik. A három esperesség három uj segélyzőegylete 66.685 frt 63 krral osztozott meg olykép, hogy a békésinek 336 egység után 27.492 frt 46 kr, az arad-békésinek 295 egység után 24.137 frt 77 kr, a csanád-csongrádinak 184 egység után 15.055 frt 40 kr jutott. A bizottság Nóvák Dániel számvevőnek az egylet ügyei körül kifejtett önzetlen működéséért jegyzőkönyvi köszönetet szavavott. — Békésmegyei vasutak jövedelmei. A magyar államvasutak kezelése alatt álló békós-csanádi vasutak mult évi forgalmi adatait ezekben összegezhetjük : A vasút hossza 82"7, személy és podgyász után bevétel 28"500, áru 44"300, összesen 79 800, az előző évben a bevétel 73'663 frt volt, nagyobb volt a bevétel kilométerenkénti átlagban, 965 frtot vettek be. — A békés• megyei vasutak hossza 49T km., személy és podgyász utáni bevétel 27'500, áru 54.100, összesen 82.050 frt, nagyobb a bevétel az idén mintegy3000 frttal, vagyis kilométerenként átlag 1"671 frtot vettek be ez idén, tavaly 1/611 frtot. A kis-ujszállás gyomai vasúton az idei bevételi átlag kilométerenként 716 frt volt, a tavalyi adatok hiányzanak. Azt mindenesetre érdekes volna tudni, hogy az elsősógi és törzsrészvények mennyi — osztelókot kapnak e jövedelmekből, de e tekintetben jó lesz a Petőfi népdalát citálni: „Afelől még alhatik kend, alhatik kend." — A csabai élőviz zsilip. Csaba község azt határozta, hogy az ólővizcsatornán csőzsilipet épit. A vármegye alispánja támaszkodott a folyammérnökségmüszaki véleményére, azt ajánlja Csaba község figyelmébe, hogy újra fontolja meg határozatát s lehetőleg a kapus-zsilip rendszere építkezzék, mert igaz ugyan, hogy ez időszerint nincs viziközlekedés a csatornán, de a békési zsilip kis költséggel lesz átalakítható s a jövő egyik használt közlekedése ugy is az olcsó vizi-ut lesz, mely esetben az élővizcsatorna ós helyi közlekedésre jól felhasználható. — Választás. A békési ág. ev. esperesség özvegy árvaintézet pénztárnokául, mely lemondás folytán megüresedett, P 1 a c s k ó István, szarvasi lelkész vá lasztatott. — Rágalmazásért följelentés. Gyulai tudósítónk jelenti nekünk, hogy a törvényszékhez az Orosházán választási visszaélésekkel meggyanúsított lakosok