Békésmegyei közlöny, 1897 (24. évfolyam) január-június • 7-51. szám

1897-02-18 / 14. szám

XXIV. évfolyam. B.-Csaba, .897. Csütörtök, február hó i8-án. 14. szám. ¥ 7 Ti mm BEKESMEGYEI KÖZLÖNY Ppu J IKAI VEUYKH I )\ I A L\l U LAP. Szerkesztőség: Megjelenik hetenkint kétszer: vasárnap es csütörtökön. j Kiadóhivatal: Apponyi-utcza 891/

4 sz. (Zsilinszky-féie ház) ELŐFIZETÉSI DÍJ: Egész évre 6 forint. - Fél évre 3 forint— Negyed évre 1 frt 50 kr. j Appcnyi-utcza 891/

4 sz. (ZsiHnszky-féle ház hova a lap szellemi részét illető közlemények, Egye* «ia»i ar< o K ' hova a küldemények és az előfizetési pénzek Előfizethetni: helyben a kiadóhivatalban, vidéken a posta utján utalványon. Előfizetni bármikor - " lehet, évnegyeden belül is. A hirdetési dij készpénzzel helyben fizetendő Kézirat ok nem ad a tn ak vi s sza. Hirdetéseket lapunk számára elfogad bármely .jónevű fővárosi és kiiifföldi hirdetési iroda. „Nyílttériben egy sor közlési dija 25 kr. Vasuttervek és még valami. A következő értesítéseket kapjuk a Békésmtgyét érdeklő vasuttervekről : Békésmegyében ezidoszerint négy vasuttervnek miképpen leendő traszirozát a ügyében történnek tanácskozások : az orosháza-szentesi vasút ügyében, mely a megye egy vasutnélküli községét, Bán falu át érintené, melynek engedményese Gerster Béla, már régen nélkülözünk ujabb adatokat. Az a jel, hogy Békés-megye a törzsrészvények vásárlását megtagadta, arra enged következtelni, hogy ez a vasút ügye a közöny kátyújába rekedt s engedményesének sincs már valami nagy reménye hozzá. JJ füzezgyarmat-püspökladányi vasutterv ügyében már nagyobb tevékenység látszik. Értesüléseim szerint tavasszal a pályatest épitése is kezdetét venné. Az bizonyos, hogy Békésmegye északi részének forgalmát a debreczen-budapesti forgalom felé irányítja az uj vasút s Békésmegyének valami emiteus érdeke nem fűződik e vasúthoz. Szarvast a tisza-ugod - k.-szt-mártoni vasút engedményese, báró Fechtig a napokban látogatta meg s egy nagyobb társaság előtt nagy érdeklődést támasztott vasútja iránt, mely Öcsöd és Szent-JJn árasnak juttatna vas utat; végre örömmel jelentem: a Beliczey Géza és Ttosenthal Iguácz engedményesek által tervezett csabaapáczai vasút, miután ennek folytatását a csaba-dobozi vasuttervet elejtették, a megvalósulás stádiumába lépett. Az uj vasutat Apácza derék polgárságának közgazdasági érzéke, Wenckheim Frigy es gróf áldozatkészsége s érdeklődése, nemkülönben az arad-csanádi vasutak igazgatóságának közbelépése és érdekeltsége, ugy az engedménye sek körültekintő előmunkálkodása hoz ták létre. A dolog nem kis jelentőségű. Egy rendkívül virágzó, erős magyar községet hoz közelebb a vassinpár, mely — hisz a tapasztalat mutatja — nemcsak a közvagyonosodásra alkalmas, de a népfajok amalgamizációjára is s> abból Csaba cs az ország nemzeti hasznot is húz, hogy az uj sínpár az apáczai magyart minél többször hozza be Csabára. Igy vonul be a magyar nyelv köznapi és kereskedelmi használatra s a magyarosodásnak egyik szintén nem csekélylendő tényezője lesz. De a vasúti összeköttetés alkalma az érdekelt vidék gazdaságát szökteti föl értékben, mert a vasutszállitás alkalma egyik tényezője a gazdálkodás jövedelmezőségének. Azonban főleg ugy domborodik ki e vasútnak közgazdasági jelentősége, ha tudomást veszünk az engedményeseknek a vasúttal kapcsolatos még egy czéljáról. Nevezetesen : a vasitttal egyidejűleg gazdasági áruraktárt óhajtanak az engedményesek létesíteni, mely intézmény pompásan bevált és hihetetleu virágzásnak indult Szarvason, elsőül a megyében. Szarvason két év előtt meglehetős fásultsággal nézték s szarvasi takarékpénztár áruraktára építését s azt vélték, hogy fiaskó lesz a vége s ellenkezőleg az történt, hogy a szarvasi áruraktárba beraktározui, hogy ugy mondjuk, dulakodással lehetett csak helyet kapni s két év után kétszer oly nagy épitkézéssel kell az áruraktárt pótolni, minő az első építkezés volt. Csabán, vidékére tekintettel, a szarvasinál sokkal nagyobb arányokban kell kiépíteni az áruraktárt, annálinkább, mert mihelyt élelmes gazdáink tudatára jönnek, hogy milyen előnyös a gazdára ha gabonáját az áruraktárban elhelyezheti s arra kölcsönt vehet, mikor a búzának nyomott piaczi ára van, — azonnal, szinte most beláthatatlan módon, fel fog- szökni az áruraktár forgalma. Mindezen tervekről a legnagyobb örömmel adunk hírt, mert közgazdasági haladásunknak mértföM jelzői lesznek az uj vasutak s az ezekkel kapcsolatos intézmények. Sikert a tervekhez, előrelátást a szándékok valósításakor : ugy az intézmények gyümölcsöző voltukkal fizetik meg a fáradtságot és a tőke-koczkázatot, a mixel az ilyen válalkozások természetszerűleg járnak. % Tallián Eéla, Terényi Lajos. Egy napon, a földmivelési tárcza részletes vitájában Békésmegye két ex-főispánja : Tallián Béla és T e r é n y i Lajos szólaltak föl az országgyűlésen. Terényi, mint a tárcza előadója, mint örvendetes körülményt, említi, hogy e tárcza kia dásának többlete ez évben 1,633.829 frt Nagy súlyt htlyeza kormány a költségvetésben és az előbbi évhez viszonyítva jóval magasabb összeget fordit a gazda sági szakoktatásra s ezzel kapcsolatban jutalmakra, alflpitványokra, ösztöndijakra és segittésekre, földmivelő iskolák alapítására, berendezésére, kibővítésére. Az egyes földművelő iskolákban ösztöndijakkal és jutalmakkal látják el az oly sze génysorsú kisgazdák gyermekeit, kik ott tanú'mányaikat folytatni akarják. Hasonlóképp a tanítókat segítik, hogy a földmives iskolákban tapasztalatokat szerezve, azokat otthon a népiskolákban, vagy mint vándortanítók értékesíthessék. Ugyancs-ak e czélra szolgálnak azok a nagy kiadások, melyek gazdasági káték, szerkesztésére szánvák ; ezeket is részint olcsón, részint, ingyen fogják szétosztani. A fatermékeknek kisebb mennyiségben való áruba bocsátásának meg van az a haszna, hogy a kiskereskedő, sőt maga a nép is pályázhatik a versenyben. Hogy a filloxera által elpusztított szőlőterületek minél könnyebben rekonstruáltathassanak, az állam — úgymond, — óriási mennyiségben termeli a szőlőkarókat melyeket olcsón, a szegé nyeknek pedig ingyen fog adni. Az állattenyésztés szomorú helyzetének enyhítésére, különösen az állategészségügy javítására állította föl a minisztérium a bakteriológiai intézetet, s fogja államosítani az állategészségügyi szakszolgálatot. Nagy összeget fordit a kormány a tenyészanyagok beszerzésére. Mindemez intézkedések azonban nem elégségesek arra, hogy a mezőgazdasági válságnak véget vessenek; de hiszen ez tulajdonképpen nem is áll a kormánynak sem módjában, sem ha talmában (Ellenmondás a szélsőbaloldalon.) Ajánlja a köhségvetés elfogadását. (Helyeslés jobbfelöl ) Tallián Béla újra az agrár-socialismus kérdésében mondott beszédet s mindenekelőtt tiltakozott azon felfogás ellen, mintha szuronynyal akarná a mozgalmat megszüntetni. Az agrárszocziálizmustól nem kell félni, de vele szemben gyöngének mutatkozni sem szabad. Nálunk az agrárszocziálizmus mixtum compozitum : félig magyar, s ez sallangos, félig pedig idegen, és ez czilinderes. Ez az utóbbi az elvi szocziálizmus, a melynek voltaképp csak Budapesten vannak nagyobb tömegben hivei. Az előbbi, a vidéki magyar szocziálizmusnak az intencziója vagyon, vallás és felekezet ellenes, alapja pedig a földosztás. E szocziálizmusnak, nevezetes a magyar Alföldön, semmi jogosultsága, s pusztán a magyar faj extravaganciára hajló természetére építettek a külföldről beözönlő izgatók. Az alföldi munkás nem panaszkodhatik arról, hogyha dolgozni akar, „BékésfflegyeiKozlony"tárcája. Némely szokásunk történetéhez. Irta: Valentényl György. Igen sok szokásnak hódolunk, anélkül, hogy titdeiökkel tií-ztaban volnánk. Ez okbol czélszerünek véljük azok tör lénetét rövid vonásokban ecsetelni. JI gyászruha története. Jelen koiunkban a halottak iránt való kegyeletünknek, a gyásznak külső jele, majdnem az egész Európában a fekete öltözet. A fekete öltözet divaía 1563-ban kapott lábra Csehországban, a hol I. Fer dinánd király felesége Anna (II. Ulászló leánya) erényes elete s nagylelkű jótékonyságai által anip. ira kivivia. nepe tiszteletet, hogy midőn 43 é* e-, korában meghalt, egész Csehország gyaszba borult. Hogy azonban az ország nepe külsőleg is kimutassa gyászát, azért a temetésen résztvevők abban ailapodtak meg, hogy szeretett kirulynéjok koporsóját fekete öltözetben fogjak kísérni s ezen időtől fogva maradt a fekete szin a gyász je léül a magán csaladok haláleseteinél is. Franc aországban már VIII. Károly idej'éig a fehérszin a gyász színe. Az angol uralkodó gyászszine mai nap is a vörös szín. Törökországban a kék szín, Egyptombana sárga, az afrikai négereknél a sötétpiros szín a gyász szine. Igen jellemző, hogy a római pápa vérrokonai nem gyászolják a papa halálát, még pedig azon oknál logvi*, hogy a család szerencséje: ktbelétől pápával lirni, i pápa halála után is tart. JI kézcsók története. A kézcsók szokása oly régi, mint maga az emberiség története; mert máibölcs Salamon mondja, hogy „a hízelkedők nem szűnnek meg kezet csókolni kegyosztóikiiak." A rómaiaknál a kéz csók igen el volt terjedve, ugy, hogy ezen szokást maga a hadsereg sem kerülhette ki; és gondolhatjuk, hogyan nézhetett az ki, ha a kohortok (csapatok) vezetői a konzuloknak kezet csókoltak. A római világuralommal e szokásátszármazott Julius Caesar alatt Galliába (Francziaországba) és innen a többi európai allamokba is. Ezen mai napig tartó szokás legnagyobb mértékben elterjedt Oroszországban, hol a férfialattvalók is egymásnak kezet csókolnak kölcsönös köszöntésül. JJ déliebéd története. A déliebéd nem volt ismeretes az ókor népeinél. A rómaiak mindennnapi főétkezésüket este (coena) végezték, azért a legtágasabb szobájukat is esteebéd (vacsoraló) szobának (coenacuium) hiv ták. A déli-tbéd lassankint a reggeliből keleiketkezett s korunkban, főleg Nyu got-Európában ismét az ókori estebéddé készül változni. Még XIV. Lajos ideje ben (a 17. században) egész Közép Eu répában 11 órakor reggel volt az ebéd ideje. Azonban a mult század elején a déli-ebed már a 12-ik órára s az els-ő franczia szabadságharcz idejében (1790 körül) a délunni 1 órára volt kitűzve. Ezen időtől fogva a magasabb rangúak a déliebédet mindinkább a későbbi délutáni érákra halasztották, ugy hogy most a 1 áisedalom tlőkelCtégi Fi&rcziaoiszágban TSII 6 ÓJA utár, AE^OICIÍZágfcpn esű 9 ot) uun s Euitpa többi részeiben dél UIÉDÍ 4 óia ulén ebédel. Ezen szokást, a főétkezést este elvégezni, követi nálunk a napszámos és földn ívelő nép is, nem ugyan a nagyúri tempóból, hanem azon kényszerűségből, melyet terhes élete ró rá s melynélfogva nyári időben egész áldott nap munkában lévén, c.-ak esie költheti el főt ételét. A bevégzett munka után való ebéd ugyan nyomós dietikai elven nyugszik, mert azon közmondás, hogy tele hassal nem sztreiünk tanulni, löbbé kevésbé a kézi munkára is áll. JI déli harangozás története. Midőn 1456-ban a keresztény hadsereg Hunyady vezérlete alatt az Aldunán gyülekezett, hogy Belgrád ellen nyomuló török hadseregnek útját állja, III. Calixtus pápa meghagyá, hogy az egész világon délre harangozzanak s a nép imára kulcsolja össze kezeit. 1456-ban vívott csatában a keresztény csapatok a törököket tönkretették ; a győzelem hirét aug. 6-án vette a pápa s ennek folytán meghagyta, hogy ezen örömhír emlékeül minden ev aug. 6-án „Urunk színváltozásának" ünnepe szentellessék és a déli harangszó örökkönörökké fentartassék. Kedves egészségére ! története. Korunkban már divatját multa azon szokás, hogy az embernek, ha tüsszent, egészségére kívánjuk. Eredetét némelyek a 15. században keresik, a mikor a „fe kete halál" egész Európában szedte áldozatit. Ugyanis e betegség gyakori lűsszenéstel kezdődött s ilyenkor a je len)e\ők sajnálkozásból „kedves egész ségére 1" kívánták a betegnek. Ezek elhntben Ariszloteles, híres görög iró állítja, hogy e szokás már a görögöknél is dhott s állítását ekkép bizonyítja : „Az ember főrészei — írja Arisztotelész a fej, mell és a has; mivel azonban a fej az emberi testnek főalkotórésze és mivel a tüszszentés a fejből (?) ered, illik, hogy az illetőnek „egészségére 1" kívánjuk". E szokásnak a rómaiak is hódoltak ; sőt Tiberius császár e szokás megtartását törvénybe is iktatta. E mellett a tüszszentést szerencse és szerencsétlenség jeléül is tartották. Nevezetesen a délig való tüsszentés szerenssétlenségjeléül szolgált. Azért, a ki reggel előbb tüsszentett, mint a lábbelijét felhúzta volna, az visszafeküdt az agyába ós iparkodott rövid időre elaludni, hogy újból felébredvén, újra megkezdhesse a napot és igy a tüsszentés által előre jelzett szerencsétlenségtől megmenekülhessen. Ennek nyomát találjuk mai napig is kivált köznépünknél, a mely a hétfő reggeli tüsszentést jó ómennek tartja. Óh, azok a kávénénikék I Kedves Öcsém ! Panaszkodol, hogy nem birsz beletörődni a kisvárosi életbe ? No vár csak, majd tapasztalsz te még különbeket is I Persze, persze jobb volt a fővárosban, ahol tehettél, a mit tetszett, senki se törődött veled; udvarolhattál, akinek akarták, senki se beszélt róla. Es most bánt, hogy minden lépésedre figyelnek, hogy nem mulathatsz senkivel kedved szerint, hogy nem mehetsz végig egy leánynyal az utczán, hogy másnap már ne beszélnének az eljegyzésedről. Hogy te még nem is gondolhatsz a házasságra I hogy neked még alig van annyi fizetésed, amiből magad szűkösen megélj, ki törődik azzal, — fiatal en Ler