Békésmegyei közlöny, 1897 (24. évfolyam) január-június • 7-51. szám

1897-02-07 / 11. szám

Melléklet a Eékésn,egyei Közlöny Il­ik számahoz. telién lúajfaeiJíCk v.-ui.-uiá sem és azokra egyúttal bővebb ti <.• ui r íl-ktá'ok egy­részről azért, iti r: a-ok a szőnyegen forgó kö/,ügvgyi'l összefüggésben nem allanalc és a tárg\ilngossággal homlok­egyenest ellet keznek, másrészt azon ok hói, mert azok az igazsággal merőben ellenkező állitások és nem egyebek, mint a sértett, hiúság és önhittség, a szemé lyes ellenszenv es bosszú, egy nem eléggé méltányolt szellemi nagyság beteges fan­táziájának szánalomraméltó megnyilat­kozásai. Az elnöki levél merőben a tévedések vígjátéka s minden sorában elárulja a tájékozatlanságot, a mely egy kis ne­hezteléssel párosulva igen alkalmas a nagy közönség megtevesztésére és min­den egyébről beszól, csak a „kendőzött" dolgokról nem. A tényállás röviden az, hogy a köz­gyűlés deczember 13-án olyan határoza­tot hozott, a minek érvényt szerezni nem lehetett, az előtt is időztek az ecylet helyiségeiben 10 órán tul. azóta is, a nélkül, hogy az egylet jó hirneve Dg kisebb c orbát szenvedett, vagya jó rend és közerkölcsiség legkevésbbé veszélyez­tetve lett volna. A január 17-én tartott közgyűlés alkalmával történt felszólalásomnak, a mikor a 10 órás határozatot egyszerűen hatályon kívül helyezni kértem, miután az alapszabalyokban különben is benne van, éppen az volt az intentiója, hogy az eluökség és választmány tekintélye a bizalmatlanság ellenében lehetőleg megvédeluieztessek, sajnos, hogy éppen azok nem értették meg, a kikről intel­ligentiájoKnál fogva azt feltetelezni le hetett es kellett. Az elnök önmaga ei'en fordította a védelmére nyújtott fegyvert s a közgyű­lés nagy többségének többszöri zajos kivánsaga ellenére a 10 órás határozat hatályon kívül helyezése iránti indítvány lárgyalását többszöri hosszadalmas és kitérő okoskodásaival megakadályozta, váljon mi a neve az lyen eljá?ásnak magyarul, ha nem erőszakoskodás és az elnöki hatalommal való visszaélés. Méltóztassék mérlegbe vetni, váljon a 10 órán tuli idő, vagy a közgyűlés óh di­jának megtagadása árt-e többet az egy­let jövőjének és ne méltóztassék elfelej­teni, hogy a közgyűlés felette áll az el­nökségnek és a választmánynak s aman­nak akarata előtt emezek mindenkor fel­tétlenül meghajolni kötelesek. A január 17 iki közgyűlésen a ház szabályokkal kapcsola ban emlités téte­tett bizonyos visszaélésekről olyan érte­lemben, hogy a kártya pénzz-d és egyéb játék dijakkal némelyek elpárolognak, s közgyűlés természetosen felkérte az el­nökséget, hogy nevezze meg az illetőket, mert általanoa kifejezés állal az egylet összes tagjai gyanúsítva érezhetik magu általán kívánt volna. De hát ő keveseb­bel is beérte s^ postillonjával igy is te), jesen meg volt tlégedve. Kis idő multán azt vettem észre, hogy készséges szolgálataimat mind ritkábban veszi igéiybeazén ideálom, sőt kimond­hatatlan örömömre s boldogságomra azt tapa-ztaltam, mintha annak a kiállha­tatlan fogalmazónak vendéglátásai is mindinkább ritkábbak lennének. Rtka gyakran bosszús, néha néha szokása ellenére haragos is volt s cso dílatkép a mily mértékben növekedett az ő kedvetlensége, oly arányban fogvot az enyém. Csókolni, ölelni szerettem volna a kis Rikát örömömben, de mindezeket egyelőre csupán magamban gondoltam, külsőleg csak halk szavakkal fejeztem ki az előnyömre megváltozott helyzet feletti megelégedésemet. Bámulatba ejtő resignatióval esett át Bika azon a csalódáson, mely őt szem­látomást érte s végül mit sem látszott törődni azzal sem, a midőn az ón rivális ellenfelem látogatasai teljesen elmaradtak. A kis varrólány újból a régi lett. Velem enyelgett, tréfált; mosolygott s kaczagott az én bohó vallomásaimon, a melyek tavaszról, örök szerelemről, virágról stb. efféléről áradoztak. Már már azt hittem, hogy Rika szivének egyedüli meghódítója csak ón lehetek, midőn egy izben ilyetén módon szól vala hozzám : — Édes Gyurim 1 Ugy e bár ismeri a Rigóék házát, abban lakik Pethő Feri, az, ki mult héten nálunk volt s oly szé­pen hegedül. Vigye el neki ezt a levélkét, de ne tudjon ám meg erről senki sem mit. Mint a villámsujtott, ugy álltam Rika előtt, szótlanul magam elé bámulva. — Hát nem teszi meg nekem ezt a csekélyke szívességet ? hangzott fel újból az ő tiszta, ezüstcsengósü hangján. Megrezdültem s amint tekintetem a kaczér leány édesen mosolygó, elbűvölően kedves arczát érte, kezem önkénytelenül a levél után nyúlt, ajkaim pedig öntudat­lanul susogták: — Elviszem. Téthy József. kat és mi lett rá a válasz — felelet Semmi és miért, mert azt susogja a fáma, hogy egy ur, a ki hivatali állásánál fogva D a jó erkölcs oszlopos védője s az egy­letnek egyik kimagasló és kidomboruló alakja — jónak látta a játókpénzek meg­fizetéséről huzamosabb ideig megfeled kezni ; hátha az elnökség és választmány azt állítja, hogy visszaélések történnek a játék dijjakkal, di az illetőket meg­nevezni nem akarja, hogy lehet ezt ma­gyarul mábkéut vagy jobban kifejezni, minthogy kendőzi a dolgot. Van móg egy kendőzött dolog. A mostani lakót, a ki az egylet tagjait ita lókkal ellátja, a ki az egylet helyiségei­ben a tisztesség és jó erkölcsiség fenn­tartásának köztudomás szerint jóravaló tényezője — némelyek talán éppen ezért nem szeretik és kiakarják túrni, más részről azért, hogy helyébe egy másik lakót dugjanak, a kinek személyes érde­kei az elnökség és választmány részéről hathatós támogatásban részesülnek; a ter­vet titkon szövik s a közgyűlést tévútra akarják vezetni ; azonban a turpiságot a tyúk valahogy kikaparta s a tagok többsége az ellen már a január 17-iki közgyűlésen demonstrált; és mindezek miatt én vagyok az elnök ur előtt a botránkozás köve s igy akar engem a nyilvánosság előtt is feltüntetni —pedig a dolog egyébként egyszerű ós nagyon világos, ha az elnök ur terjedelmes iga zolásából azt a consequentiát vonja le magára nézve, hogy bizalmi állást biza­lom nélkül lefogva tartani a közérdekkel ós tisztességgel meg nem egyeztethető és az elnökségről lemond — ebből viszont a közönség is levonhatja magának a consequentiát a szeghilmi polgári olvasó­kör ügyeinek miben állasáról. Di hát a titkár úrral mi lesz? Előfogjuk léptetni az elnökségre. Végül megnyugtatni kívánom T. J. elnök urat a felől, hogy a „Békósmegyei Közlöny" 7-ik számában hivatkozott tu­dósítást nem óa irlam, a nagy közönsé­get pedig a felől, hogy az egylet vá­lasztmányi tagjai között talán egyedül én vagvok az, a ki az egyletben külö nősen 10 órán tul — legkevesebbet idő zik, de azért az egylet ügyeit, mint egy­kori választmányi tag és rövid idáig al elnök — ösmerem és figyelemmel ki sérem. Kovács Gyula. „Békésmegyei Közlöny" távirata. Békésmegye kérvénye a kép­viselőházban. Budapest, február 6. (Saját tud." táv.) Békésmegye kezdeményezésére több tör­vény hatóság feliratot küldött a képviselő házhoz, hogy a megyénél eltöltött köz szolgálat az állami szolgálatnál betudas­sék s a törvényhatóságok viszonossága szintén biztosittassék. Az ügy ma került a képviselőház elé : Kőszeghy Sándor ismertette a kérvényi bizottság javaslatát és azt a miniszternek kiadni kivánta. M e s k ó László dr. állott föl, mele­gen érvelve az okos törvényhatósági moz galom érdekében s nem csak kiadni, de e tekintetben sürgős eljárásra kiván a utasitani a minisztert. P e r c z e 1 Dezső belügyminiszter kijelentette, hogy a kérvényt a legna­gyobb jóindulattal fogadja s rajta lesz, hogy az mielőbb a törvényhatósági tiszt­viselők érdekében érvénybe lépjen. (Al­talános helyeslés.) A nyomdai köteles példányok. Budapest, február 6. (Saját tud. iáv.) Zichy Jenő gróf törvényjavaslatot nyuj tott be, melyben minden nyomtatványnak a közkönyvtárak részére való egy példá­nyát kötelezővé kér tenni. Érdekes dolog történt ezzel az in­ditványnyal. Perczel s a jobboldal egy része el­lene volt. A Zichy peticziójának védelmére Wlassits, Csáky Jllbin, Bethlen Balázs gróf és Szilyi, Pongrácz állottak föl és az egész baloldal támogatta a javaslatot. Wlassits a közoktatásügyi minisztert meg is éljenezte a baloldal meleg beszódeért. /I többség ennek daczára elvetette a javaslatot. A klotür. Budapest, febr. 6. (Saját tud. távirata.) Sopronmegye megkereste a képviselő­házat, hogy házszabályait szigorítsa meg a nyugodt parlamenti tárgyalás érdeké I ben E kérvényt heves vita kísérte. Az ellenzék a szólásszabadság korlátozásá­nak mondta a törvényhatóság megkere­sését és az irattárba tenni kérte, a több­ség azonban a feliratot kiadta a kor­mánynak megfelelő eljárás végett. ÚJDONSÁGOK. — A miniszteri biztos Csabán. Heinricli Gusztáv dr., egyetemi tanár, a magyar tudományos akadémia rendes tagja, mint a közoktatásügyi miniszter megbízottja két napig időzött Békés-Csabán, hogy a gymnasium kifejlesztésére a tanácsko­zásokat vezesse s itt tartózkodása alatt valósággal megnyert mindenkit szeretetre méltó egyéniségével. Minden igény nélkül való föllépése, lekötelező figyelme, kedé­lyének gazdagsága s főleg az általa szol­gált ügynek nemes szeretete által tette feledhetetlenné nevét a csabaiak előtt. Csaba intelligens polgársága szeretettel tüntette ki vendégót, a ki e szeretetet meg is érdemelte. Csütörtökön este társas la­komát rendezett tiszteletére, melyen a polgárságának eleje vett részt. Az első felköszöntőt Korén Pál lelkész mon­dotta, mindenki vonzalmát, ragaszkodását és háláját tolmácsolta a miniszteri kikül­dött iránt, a kit ugy is mint a tudomány egyik művelőjét és különösen mint Csaba jó akaróját zajos helyeslések közben ól­tette s az Isten áldását kérte működésére. Heinrich Gusztáv az ő kőzvetetlensógével egy humorral, kedélylyel és érzelemmel tele beszéddel felelt. Előrebocsáj totta. hogy ő neki feladata teljesítésében sok­kal többet tulajdonítanak, mennyit elfo­gadhatna. Nem érdemelné meg a magyar nevet, nem érdemelné meg a jó lutherá­nus nevet, ha az ügyet, melyet kikülde­tésével szolgál, ne a legnagyobb igyeke­zettel szolgálná. Aztán humorosan czél zott a csabai vendégszeretetre, hogy már többé nem tud enni. A legnagyobb za­varba hozták, mert miesodaszámlát adjon be a miniszternek, ha nem költött sem mit? Örül, hogy megismerte Csabát, a hová nem nagy várakozások között jött, mert olyanok vagyunk mi fővárosiak. Ismerjük Londont, Parist, mint Buda­pestet, de nem ismerjük Magyarország provinciáit. Élteti Csaba város polgársá­gát és sikert kiván ügyének. Még Z s i­1 i n s z k y Endre dr. mondott felköszön tőt Heinrichra, mint egykori tanárára, az önzetlen férfiúra, kinek Magyarország mivelődóse kimondhatatlan sokat köszön­het. Majd Csaba speciális ügyéről szól ván, kifejezést ado^t annak, hogy Csaba ellenesei meggyanúsítják e várost, mert anyanyelvében nem magyar. Mikor a magyarosodás minden tényezőjét annyira akarja e város, mint most a főgymna­siumot, akkor ez a gyanúsítás nélkülöz minden alapot. Lílkesen vegyültek össze a kiváló vendégnek szóló éljenek. Hein­rich Gusztáv pénteken reggel a gyors vonattal ment vissza Budapestre, itt tar­tózkodása alatt megtekintette a várost, látogatást tett az iskolákban, sőt egy alfö dt város kereskedését is látni óhajt­ván, a Rosenthal testvérek utódai divatáruházát, divattermét is megláto­gatta és meglepte ennek fővárosi arányú fényes berendezése, ott több bevásárlá­sokat is eszközölt. — A gyulai törvénysziki palotimódo sitott épitési terveit a napokban küldötte fel Nóvák törvényszéki elnök az igaz­ságügyminiszterhez, Gyula város taná csanak azon kivánalmaval, hogy ameny­nyiben az épület nem utcza vonalban építtetnék, a járda és az épület között fennmaradó tér vasrácsos kerítéssel vé tessék körül, miután a városi szabály rendelet és a szépészeti kívánalmaknak megfelelően a sugár uton az uj építke­zések csak is ezen feltótelek megtartá sával engedélyeztetnek. A város orsz. képviselője, T e r ó n y i Lajos magával hozta az építendő palota rajzát is; a ha talmas épület igazán monumentális mü lesz s ha teljesen elkészül, impozáns alakjával egyik büszkesége lesz a gyu­laiaknak. Sugáruti frontja szép kivitelű kupolájával a modern műépítészeinek egyik jelentősebb alkotása lesz s az egész palota nemes arányaival, imponáló ab laksorával megkapó hatást gyakorol a szemlélőre. Az alapozási munkálatokhoz valószínűleg még a folyó évben, legké­sőbb május hóban már hozzákezdenek. — A békésmegyei öntözömüvek. Isme retes dolog, hogy a vármegyei alispán kezdeményezésére Békésmegye törvény­hatósága kimondotta, miként az élőviz­csatornát öntöző csatornává fejleszti át, hogy a csatornamenti helyen a belterje­sebb mezőgazdálkodás kezdetét vegye. A földmivelési miniszter rokonszenvesen fogadta a szándékot s megbízta az aradi kulturmérnökséget, hogy a csatornater veket készítse el. A kulturmérnökség ez ügyben most teszi meg a törvényható ságnak első jelentését. E szerint a hely­szinlelési munkálatok két-három hónap múlva készen lesznek, azonkívül a Poire rendszerrel fognak tétetni kísérletek, hogy mely tájai azok az élővizcsatorná­nak, hol vizemelés nélkül az öntözés lehetséges volna. Valószínű, hogy a nyár folyamán a kísérletek már meg is fognak ejtetni — Oroshaza a dohánygyárért. Oroshá­zán Veres József esperes, községi kép­viselő indítványt tett, hogy a dohány­gyárnak Orosházára való eihelyezése ér­dekében a képviselőtestület indítson ak­cziót. Az indítványt kedden fogja a kép viselet tárgyalni. — A kvótaügy a megyegyülés előtt. Békésmegye törvényhatósága legközelebb tartandó közgyűlésén jelek szerint szin- ­tón hangot ad a magyar közvélemény azon álláspontjának, hogy a kiegyezési törvények ujabb tíz esztendőre való meg­állapításakor az aránykulcs, melylyel Magyarország az osztrák államadósságok­hoz járul, meg nem változtatható s föl nem emelhető. Foglalkozni fog az első­rendű politikai kérdéssel Hevesvármegyé­nek Békósvármegyéhez áttett pártolást kérő átirata kapcsán, mely kéri, hogy a társtörvényhatóság a hazafias vármegyék­nek álláspontját szintén az országgyűlés­hez felküldendő feliratokkal vallja és erősítse. — Az első községi takarékpénztár a megyében. A vármegyének mozgalma a községi takarékpénztárak ügyében, ugy látszik, nem vesz el nyomtalanul. A me­gye egyik derék, haladó községe, Mező­berényben a siker reményével indult meg a mozgalom. Beinschrot Márton községi képviselő, volt községi biró indít­ványt terjesztett be, hogy a 114,200 frtot kitevő regale papírok fedezetével a község községi takarékpénztárt léte­sítsen. Az indítvány meleg támogatásra talált, mindössze K o 1 o z s i András fej­tette ki aggályát, hátha községi takarék­pénztári kezelés mellett sikkasztások es­nek, akkor kifizeti a károkat s nem tör­ténik-e meg, hogy a község vagyona el­vész ? Azonban Kolozsyt megnyugtatták, hogy a legmesszebbmenő óvatossággal fogják az alapszabályokat megalkotni és a legszigorúbb ellenőrzést kivinni. Erre Horváth János indítványára bizottsá­got küldöttek ki, mely az alapszabályokat kidolgozná. A bizotttság a következő : Szekeres András, B r a u n M. József, Hegedűs Mihály, Beinschrodt Márton, Illyés Endre, K r e i s z Adám, Horváth János, Herczberger Dániel Balogh András tagokból kül­detett ki. A bizottság munkálatát még e hó folyamán tartandó ülésen be fogja mutatni. — A jövedelmi pótadó kedvezmóiye. Lapunkban a minap hívtuk föl a figyel­met, hogy mindazok, kiknek telekköny­vileg betáblázott tartozásuk van, azok általános jövedelmi pótadó kedvezmény­ben részesülnek. Békésen, mint onnan jelentik, 127.813 frt kamatot jelenteitek be 2,548.129 frt telekkönyviig betáblá­zott adósság után. Igy 12.781 frt aaót Bikés polgárainak leírnak. Figyelmez­tetjük olvasóin 1 at, hogy az adócsökke­nést igazolási eljárás utján elérhetik, ha e hó 15 ig a gyulai pénzügyigazgatóság­nál a késedelmet igazolják, a miért a fennálló adósságot január 31-ón az elöl­járóságnál be nem jelenthették. — A csabai nőegyesületböl. Igen szé­pen folynak az adományok a csabai nő­egylet czéljaira. Ujabban Zsilinszky Mthálynó 50 frttal a nőegylet alapító tag­jai sorába lépett, a menedékházra alapú ványt tett Beliczey Istvánná 50 frt, Stojanovits Gyuláné 25 frt. — A szegény iskolások konyhájára adakozott ujabban Stojanovits Gyuláné 5 liter zsírt. Valaki 2 véka krumplit és 12 liter krumplit és 12 liter borsót. A Silveszter napi tombola jövedelmét gyarapították utólagosan tett adománynyal gr. W e n c k • heim Frigyesné 10 forint, Csaba város a teremdij elengedésével 25 frttal járult a nőegylet humánus czóljaihoz. Mindezen adományokért a nőegylet elnöksége há­lás köszönetet mond. A nőegylet ez idő ­szerint naponta harmincz szegény isko lás gyermeket lát el naponként meleg étellel. A szegény tanulók konyhája a soproni-utca végén a gazdasági kértés lak­kal átellenben levő házban van. A nagy­réten pedig P au 1 o v i t s tanító nejének fáradozása és áldezatkészségéből naponU tizenkét gyermek kap délebédet. A heti étrend mostanáig bab, burgonya griz és tarhanya levesből állott. A nőegyesület jótékonyczélu konyhájának további tá­mogatását kéri Csaba áldozatkész polgá­raitól az egylet elnöksége.

Next

/
Oldalképek
Tartalom