Békésmegyei közlöny, 1897 (24. évfolyam) január-június • 7-51. szám

1897-06-13 / 47. szám

test, kegyelmi jogát gyakorolván, elen gedte s a bíróság ekként a nyolcz napi fogházbüntetést 80 frt pénzbirságra változtatta. — A Fehér-kereszt egylet békésmagyei fiókja vasárnap délután gr. Almásy Dénesné, Károlyi Ella grófnő elnöklete alatt közgyűlést tartott. Gr. Almásy Dénesné a megjelenteket szívélyesen üd vözölvén, lendületes megnyitó beszédében vázolta az egylet mult évi működését, mely a megalakulás nehézségeivel küzdött és igy főképen tagok gyűjtésére s az egyesület anyagi erejének fejlesztésére irá pyult. E tekintetben az egyesület rövid egy éves fenállása alatt is szép eredményt ért el, amermiben alaptőkéje ma kerekszámban 7000 forintot tesz már ki. Napi rend előtt dr. Fábry Sándor alispan szép beszéd és a jelenvoltak lelkes éljenzése mellett átnyújtotta az elnöklő grófnőnek, az egyesület védnöke Stefánia főherczegnő által „az egyesület alakítása körül szerzett elévülhetlen érdemei elis méréséül" adományozott diszokleve let. — T a 11 i á n Bála eltávozd -sa s S z ek é r Gyula lemondása folytán rnegürete dett elnöki állásra társelnöknek dr. Lu kács György főispán, pénztárnokká dr. M á r k y János közjegyző, a számvizsgáló bizottság tagjaivá pedig G róh Ferenc elnöklete alatt dr. Bartóky József és D e i m e 1 Lajos választattak meg. — Munkácsyne kegyelete. Mult héten halt el Csabán L á n g i György jóhirü asztalosmester felesége, az az érdekes asszony, ki Munkácsy Mihálynak inaskorában asszonya és gondviselője volt. Munkácsyné gondoskodott róla, hogy az özvegy sirjára diszes emlékkövet állítsanak. — Medárdi eső. Medárd napján meg eredtek az ég csatornái, szomorú kilátásunk van tehát, hogy negyven napig lesz részünk az áldásban, melyből ugyan már eddig is több volt az elégnél. Egész április és május hó esős volt, most még csak az hiányozna, hogy junius is ilyen legyen. Midőn e sorokat irjuk, nehéz, szürke fellegek boritják az egész égboltozatot és lassan kezd az eső esni. A hagyományos negyven napi eső kezd beteljesülni, általános rémületére a gazdáknak és ideges viselkedésére a börzének, a hol emelkedik a búzaára, hol hirtelen leszáll, a hogy a nap kissé megmutatja orczáját a haragos fellegek közül. Az 1897-ik gazdasági év nagyon-nagyon szigorúnak ígérkezik. Az időjárás kétségbeejtő. — Roszlelkiiség. Károly (Vendéglőbe lépve) Te János, nagyszerű viccet tudok, el kell, hogy mondjam neked. János : Ugyan kérlek, mondd el Jenőnek, a ki amott a másik asztalnál ül. Azt az embert ugy sem szenvedhetem. — Átvett utak, A gyula-remetei és a mezőbereny-bekesi utak elkészülvén s rajtok a szemlék megejtetvén, a vármegye alispánja az utakat a közforgalomnak átengedte s a megyei ulbálózaiba átvette. — Enek a dinyeérést megfigyelő kéjlakról. Herczeg .Ferencz „Három Testör'-ében lordul elő az a horribilis ötlet, hogy a jubilánst a saját jubiltumén kidobják a mulatságról. Ehhez hasonló szabású, de más mesgyén induló ötletet produkált egy gyomai jókedvű társaság. Ugyanis K n e r Izidor, a gyomaiak saját külön humoristája, egy barokkstylü dinyeérést megfigyelő nyári kéjlakot építtetett, melynek ünnepélyes felavatására nagy társaságot hivott egybe. Az öreg Jupiter Pluvius azonban nem engedte meg a tanyai tuskulanumba való kirándulást, mire a házigazda ismert kérlelhetlenségével kijelentette, hogy a felszentelés elodáztatik. De a meghívott társaság még kérlelhetetlenebb volt, viszont kereken kijelentette, hogy a fölszentelés megejtik „blindre". A mi gyomai értelmezés szerint azt jelenti, hogy a barokkstylü alkotást egyáltalában nem kívánják látni s a házigazda élénk tiltakozása daczára azon nyomban kipusztították étele és italaiból a szives házigazdát, a ki erre busán megjegyezte, hogy nem engedi el a tanyai csordás épület megszemlélését, de vendégei fogyasztó képességére tekintettel, erre moratoriumot kér a társaságtól, az égtől pedig jó időt. Van még jó kedv a világon. — Rejtélyes utas. A gyulai királysági tanyák közt történt az alábbi história. A napokban éjfél felé egy magát tímár legenynek nevező utazó verte fel álmá bol egy királysági polgárt a éjjelre szállást kert, a mit az szívesen adott is neki. Az elfaradt utas csak reggel hét órakor ebredt fel s a bucsut vévén házigazdájától, tovább ment. Mikor a rögtönzött agyát a háziasszony elpakolta a kanapéról, a vankosnak oda tett kabat alatt egy fényes tárgy vonta magába a figyelmet. A szomszédokból összeverődött bizottság kisütötte, hogy a talalt tárgy egy 1848-iki arany erem. Az arany érmen a Kossuth Lajos arczképe és az 1848 ik evszam látható. Csak azt nem tudták aztau kitalátni, hogy került a vánkos alá. Később azonban egy kis czedulát is talaltak, a melyen ez áll: „Mint timár utazom keresztül az országot. R "A miből azt olvastak ki, hogy a rejtélyes utas Rudolf elhunyt trónörökös volt. — A kivétel. Nő (férjéhez) : Vagy nem szenvedtem már házasságunk alatt ezerféleképpen ? Férj : Meglehet, de egyféleképpen még nem szenvedtél ! Nő: Ugyan hogyan ? Férj : Némán . . . Nyersselyem bástruhákhoz való kelmét 8 frt 65 krtól 42 frt 75 krig egy teljes öltönyre — Tussors- és Shantungs-Pongess valamint fekete, fehér és szines Henneberg-selyem 45 krtól 14 frt 65 krig méterenként sima, csikós, koczkázott, mintázott, damaszt, stb. (mintegy 240 különböző minőség, 2000 szin és mintázatban stb. a megrendelt árukat póstabér és vámmentesen a házhoz szállítva, valamint mintákat postafordultával küldenekHenneberg CS. (cs. kir. udvari szállító) selyemgyárai Zürichben. Svájczba címzett levelekre 10 kr levelezőlapokra 5 kros bélyeg ragasztandó. Magyar nyelven irt megrendelések pontosan elintéztettnek. 3 — A t. hülgyközönségnek. Iparunk, mely állandón előre törekszik és a fogyasztókat mindinkább függetlenekké teszi a külföldtől, uj sikert mutathat fel. Ugyanis a mit a füző-szakmában a forma és kivitel szépsége, a minőség tartóssága és általában művészi kivitel tekintetében a külföld nyújt: azt mind túlhaladja hazai füzö«különlegesség gyárunk Mme. Lebowitsch (Budapest, váczi utcza 7.); árszabása mindazáltal mérsékeltebb, mint a hasonló rangú külföldi czégeké. sors által üldözött és lesújtott ember erősen tremolázó és könnyekig megható hangon kérte maga iránt az emberi részvét megnyilatkozását. Sikerült is ily módon a törvényszék elnökétől kezdve több embertől kissebb nagyobb összegeket kikunyorálni, melylyel aztán gyulai szereplése teréről elvitorlázott. Egy ideig mit sem lehetett róla hallani, de ő nyilvánosság nélkül már nem tud megélni. Debreczenbe léte alatt a „Bikába" is benézett s ott egy 8 frtos vacsorát elfelejtett kifizetni, sőt mint kipróbált ugró athleta, onnan egyenesen megugrott. Természetesen a fizető pinczérnél érzékeny szívfájdalmat okozott kámforszerü eltűnése és sietett a századvégi elegáns urat nyakoncsipni. Ez már ekkor egyik ezukrászdába iparkodott. Lármájára nagyobb embercsoport vette körül s miután mint gavallér nem volt ínyére a vegyes társaság, nem tetszését erőteljes szavakban adta tudtára a körülötte zajongóknak. A heves vitat kozásból takaros skandalum lett, a fiatal urat alaposan felpofozták s hogy a to régen elpusztult már s a semmiért fizetni nem kellemetes dolog igy Szabót csupán három napi fogházra Ítélte, melyben az meg is nyugodván, az ebadót pénzben is és ülésben is lerótta vala. vábbi bántalmazásokból meneküljön, a TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, sark. rendőrt bivia segítségül. A rendőrség aztán egyelőre gondjai Egy hirhedt kalandor. A osabai járásbíróság fogházának egyik érd'kes lakója : S i m ay Gyula ismét 1 eszeltet magáról. — Debreczenben bukktnt fel, hol mint báró Braun Oszkár szerepeit. Az elegáns megjelenésű, csinos, szőke fiatal ember nem közönséges pusztítást vitt véghez a kávéházi kasszirnők és az orfeumbeli kisebb csillagok szivében, de egyúttal alaposan igénybe vette a főpinczérek, szállodások ós más könnyübb szerrel megpumpolható emberek hitelnyújtását is. Gyöngéjét képezi különböző hangzatos czimek és nevek alatt fellépni s részint mintRatibor berezeg, Berg, Braun báró, részint mint újságíró, tartalékos huszártiszt bekalandozta egész Magyarországot, mindenütt elkövetve valami körmönfont hunezutságot, nem ritkán botrányos magaviseletévei híva fel maga iránt a rendőrség érdeklődését. A pünkösdi ünnepek alatt vetődött Debreczenbe, a hol szokásához hiven mindjárt egy elegáns szállodában telepedett meg, természetesen a hitelt rögtön igénybe vette. Mint Y e s z t er Imre országgyűlési képviselő unokaöcsé: br. Braun Oszkár mutatkozott be a tul bol dog vendéglősnek s kegyes jóindulattal fogadta a hajlongó pinczért, ki a méltóságos báró urnák egyre-másra hordta a kitűnő inyenezre valló fiuom étkeket és a pezsgőt. Mert a szép nőkön kívül veszedel mesen szereti a pezsgőt pedig ez már sok galibát okozott neki, mert hamar a fejebe száll és ekkor szemtelenné válik, sőt a skandalumokból sem riad vissza. Mint sok vihart kiailott ember, a ki nek nincs mit veszítenie, nem törődik a következményekkel — Föllépése bátor, modora biztos és könnyed, alakja nyúlánk ; — csinos fiu, bajusza huszáros, hetyke és vörhenyes, — hanem ha a szükség ugy hozza magával, hajával gyütt barnára is beszokta festeni. A divatot fölöttébb kedveli, mert ezüstös lölyögőt és karkötőt is szokott viselni, kaczeran csillogtatva azt, mikor a pezs É>ős pohár utan nyúlva jóizüeket iszik a hiszékeny, a buta, az együgyű emberiség gyaiapodasára, melynek tagjai — szerinte — csupán jámbor fejős tehenek, kikkel csak bánni kell tudni. A csabai járá-biróság fogházába is különböző stikltjei miatt került ós dr. N y i s z t o r a megmondhatója, hogy mennyi fáradsággal sikerült neki a ka landor előéletére vonatkozó adatokat összeszedni s bárha gavallér mivoltát erősen kompromittáló dolgok kerültek is nap fényre, ő rettenhetetlenül hazudott ós henczegett, fantáziája oly élénken mü ködött, hogy elbeszéléseivel hallgatóit ámulatba ejtette. A magyar, német és oláh nyelvet egyforma könnyedséggel beszéli, sőt versel is ezek bármelyikén. Az írás mesterségéhez is ért, mint a csabai fogház la kója, mult évi karácsonykor oly megindító levelet irt védőjének: Fábry Károly ügyvédnek, hogy ennek elolvasása után gyöngéd női kezek halomszámra pakkolták be számára a fiuom pecsenyéket, süteményeket, kalacsot, piskótákat, melyeket a bíróság főnőkének tudtaval, — miután ezt a fogházi rendtartás megengedi, a börtönőr juttatott el ho^za. Hosszas vizsgalati fogság után a gyulai törvényszéki fogházba került, ügye itt hamarosan tárgyalás alá vétetett s mert az általa megkárosított egyének nem jelentek meg, a törvényszék enyhe büntetést szabott reá s a vizsgálati fog ság által ezt is kitöltöttnek vette. Szabadon bocsátották, ekkor sorra járta a hivatalokat valami alkalmaztatást kérve, természetesen nem fogadták el s miután pénze nem volt, mint megtört, a alá vette a gyanús gavallért, hol a jegy zőkönyvet mint báró Braun Oszkár firkantotta alá. Az persze bagatell dolog volt előtte, hogy a rendőrségi nyomozat az esetet másképen díszítette ki, mint a hogy ő előadta. A kihallgatott tanuk, mint a karika csapás bizonyították, hogy a Bika mulatóban botrányosan viselkedett. Az éne kesnőhöz felkiabált, a nőket fixirozta, az urakba belekötött, végül számláját fizetetlenül hagyta s midőn igazolásra felszólították, szertelen haragra lobbant és nem tudta magát egyébbel igazolni, mint a bemondott hangzatos bárói névvel. A rendőrségnél egész nap faggatták, de következetesen hazudott, végül is a budapesti főkapitánysághoz fordultak, a honnan megérkezett a válasz : a közlött személyleírás után az illető báró : vagy B o 1 e m a n n Alfréd, ki szintén fősvihák, vagy a hirhedt Simay Gyula. A rendőrtiszt nem sajnálta a fárad ságot s a mákvirágok albumából kikereste a Simay fényképét, de előbb kérdést intézett a kalandor báróhoz : — Nem hmeri ön Bolemann Alfrédot ? — Igen kérem ismerem, mondta Simay kedélyesen mosolyogva — ez egy igen tisztességes dzsentelmén . . . — Hát Simay Gyulát ismerie. ? faggatta tovább. — Azt a hunezut Simayt, mondta a báró még kedélyesebben, azt nem ismerem. — Pedig Ön az a hunezut Simay, felelt rá a rendőrtiszt, nézze, itt van a fényképe is ... . A báró, kinek egy árva hatos volt a zsebeben, csak akkor adta be a derekát, mikor lűkiöt tartottaR eléje, s egy könynyed fejbiccentéssel ismerte be, hogy ő az. Névbitorlásért 5 frt pénzbüntetésre Ítélte a rendőrkapitány, s miután fizetni nem tudott, az egy napi elzárást a báró ur „lovagiasan" ki is töltötte ; s hogy utaza.-^a semmi fenakadást ne szenvedjen, bazatolor.c^oltiitta Belényesre, hol azon ban mar szintén nem sok keresni valója van, mert szegény, boldogtalan édes anyját — egy jó nevü ügyvédnek az özvegyét — anyagilag teljesen tönkre tette és az most mint házvezetőnő tengeti életét Nagy-Váradon. Ebadó. Két dolog marad fenn az ember halála után : esetlegesen az emlékezete s mindenesetre az adója. Szörnyű dolog biz az, hogy a jámbor magyar ember kutyacsaholáft sem hallgathat ingyen, mert a vármegye figyel rá és irgalmat lanul adót sóz reá. Szabó Sándor uramnak is kedves portékája volt az ő jó Bodri kutyája, de hogy hogy nem, még eddig ki nem deríthető okokból elköltözött a másvilágra. Már régen el is felejtették, még az em lékezetót is, viselt dolgairól megszűntek elmélkedni a kapu előtt üldögélvén a jó szomszédokkal, midőn beállított a végrehajtó ós a néhii Bodrira kirótt, de lefizetni elmulasztott adót követelte s mind járt meg is akadt a szeme a falon ke tvegő óran s lefoglalta. Hiába protestált Szabó uram, hogy hisz a Bodri nem volt olyan kutya, mely még adózás alá is es beinek, még talán meg se ugatta az em b.'rt, o yan jó pára volt; a törvény embere nem táuitott. Tágított azonban a végrehajtón Szabó uram ós kitette a méltó felháborodásában a szüret. Ámde most már nem a Bodri, hanem ő jött a tör vénnyel collizióba. Ritó.-ág elleni erőszak miatt fogatott perbe. Szegény Bodri em léke igy vált ismét actuálissá s egyúttal átkozottá is. A bíróság azonban tekintetbe vett Szabó uram elkeresedósót, hogy a Bodri Hirdetmény. A csabai iparosok segélyes hitelszövetkezete értesiti a t. cz. közönséget, hogy alapszabályszerü Üzletét a folyó évi junius hó 1-ével megkezdte és üzletkörébe tartozik : kamatozó betétek elfogadása, váltók leszámitolása, kölcsönadás személyi hitelre, jelzálog! bekeblezésre, folyó számlára, arany- ezüstnemiire, értékpapírra, gabonanemüekre és kész ipari áruezikkekre stb., elölegadás teljesen beflzetettüzletrészekre föld- és házvételek előmozdítása a vételár előlegezésével stb. stb. A szövetkezet ezen üzletkörével nem szorítkozik csupán a szövetkezet tagjaira, igénybe veheti azokat bárki, még ha nem is tagja a szövetkezetnek. A szövetkezet üzleti helyisége a b. csabai ipartestület helyiségeiben van (Széclienyi-uteza, a polgári kör mellett), Üzleti napok : vasárnapon és csü*örtököu d. u. 2 — 5 óráig. Végül felhivatik az érdeklődő' közönség figyelme arra, hogy az igazgatóság 47/1897. sz. határozata szerint 1897. julius 1-SŐ napjától kezdve az uj jegyzéseknél a felvételi dijat üzletrészenként egy frttal felemelte, hogy ezzel a már étidig képzett tartaléktőkét az uj tagok által is gyarapítsa. A folyó junius hóban azonban még W" felülíizetés nélkül "W lehet uj üzletrészeket jegyezni. 3Q613. Az igazgatóság. K < )ZGAZ 1 >ANAG7 Gabona árak. B.-Csaba, junius 12. állandóan tartó esős időjárás gabonanemek árát, a termés kitényleg nem kielégítők, bár a rozsda a kalászra még nem terjed, de a növényzet szára mindenütt be van lepve. Csak természetes tehát, hogy a fogyasztás ily körülmények között rendkívüli érdeklődést tanusit a vétel iránt, mely a kínálattal arányban nem áll, mert a kedvezőtlen időjárás, rossz utak következtében a vidéken épen semmi kínálat sincs. Budapesti gabonapiaezunk irányzata naponként emelkedő s ehhez képest a csabai hetipiaezunkra gyengén előkerülő gabona is jó áron kelt el. I-ső rendű piros uj buza . . 7'90—8*— II-j ' rendű sárga buza . . 7-70—7-80 Tengeri 3-30—3.40 Csinquantin 4 00—4-15 Az emeli a látások Budapest, junius 12 (Saj. tud. távirata. Kész buza 5 krral magasabb : őszi buza) 7-69-71, tengeri 3-86-88. Felelős szerkesztő : Verfier László. A megye nagyobb városában egy jó fiiszer és rövidáru kereskedés, biztos Tevő körrel, más válalat miatt azonnal vagy később átvehető. 316-1-3 Hol ? Megmoudja a kiadóhivatal! Hirdetmény. Alulírott városi elöljárók ezennel közhírré tesszük, hogy a békés-csabai országos vásár 1'. évi junius hó 25, 20, 27 és 28-án fog megtartatni. Junius 25 én a szarvasmarha és jub, 26-án a ló, 27-én és 28-án a belső kirahodó vásár veszi kezdetét.,' Sértesek felhajtása a sertésvész miatt megengedve nincsen. Kelt B.-Csaba, 1897. junius 12-én. Csaba község elöljárói: Korosy László, Maczák György, első jegyző. ' biró.