Békésmegyei közlöny, 1897 (24. évfolyam) január-június • 7-51. szám

1897-06-10 / 46. szám

XXIV. évfolyam. B.-Csaba, i897. Csütörtök, junius hó 10-én. 46. szám. BEKESMEGY IOZLONT POLITIKAI es VEGYESTAHTALMU LAP. Szerkesztőség: Apponyi-utcza 891/ 4 sz. (Zsilinszky-féle ház) hova a lap szellemi részét illető közlemények, küldendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Megjelenik hetenkint kétszer: vasárnap és csütörtökön. ELŐFIZETÉSI DIJ: Egész évre 6 forint. — Fél évre 3 forint. — Negyed évre 1 frt 50 kr. Egyes szám ara 8 Kr. Előfizethetni: helyben a kiadóhivatalban, vidéken a posta utján utalványon. Előfizetni bármikor lehet, évnegyeden belül is. Hirdetéseket lapunk számára elfogad bármely jónevü fővárosi és külfföldi hirdetési iroda. Kiadóhivatal: Apponyi-utcza 891/ 4 sz. (Zsilinszky-féleház hova a küldemények és az előfizetési pénzek küldendők. A hirdetési dij készpénzzel helyben fizetendő „Nyilttér"-ben egy sor közlési dija 25 kr. Függő kérdések. Magyarország függő kérdése a kvóta. A belföldi, mondva csinált bot­rányok, mesterséges parlamenti csete­paték nem terelik el a közvélemény figyelmét, mert jól tudják, hogy a ki­egyezések megkötésétől függ az or­szág jövője, hogy milliókról van szó, melyek ellenszolgálat nélkül mennek a torkos osztrákok zsebébe. A kvóta kérdés utolsó hirei a kö­vetkezők : Most már — hogy egy kedvencz szólással éljünk — több mint bizonyos, hogy a kiegyezési tár­gyalásokat egy évre elodázzák. Ezt pedig sejtik ezekből: A pénzügyminiszter általa legutóbb benyújtott egyik javaslat akként ren­delkezik, hogy a fogyasztási adó alá eső szeszfőzdék által a kisebb adó­tétel mellett termelhető alkohol meny­í.yiség fölosztása a fönnálló törvéuy módosításával „nem három évre ter­jedhető időszakra, hanem csak egy évre eszközlendő." Mint tudva van, a kiegyezési ügyek keretébe föl van véve a fogyasztási adóknak, köztük a szeszadóuak is ujabb szabályozása. Erre \aló tekintettel képviselői kö­rökben akként magyarázzák a be­nyújtott törvényjavaslat idézett ren­delkezését, hogy a statusquó alapján egy é\ig tartó kiegyezési provizórium lesz s hogy erre nézve a kormányok közt már létre is kellett jönni a meg­egyezésnek. A provizóriumot, a bécsi lapok szeriut, az nem fogja hátráltatni, ha liadeni osztrák miniszterelnök nem terjesztheti is elő a képviselőházban az arra vonatkozó javaslatot, mert az osztrák alkotmány 14. §-a szeriut, a parlament együtt nem létében, csá­szári rendelettel is lehet — ily sürgős szükség esetén — pótolni a rajkszrát határozatát. Szép kis al­kotmányosság, anyiiyi bizonyos, ha ugyan igaz a bécsi hír. Függő kérdést képez a görög-tö­rök háború pucscsszerü végződésével megindított lassú békekötés, melynek ujabb részleteit ezekben kívánjuk ol­vasóinkkal ismertetni: Akkor, a midőn Tevfik basa kül­ügyminiszter juuiu6 3-án tartott ülésen a béketárgyalások ügyében emlékira­tot olvasott föl, melyben a törökök követelései voltak, C u r r i e angol nagykövet félbeszakította és megje­gyezte, hogy olyan utasításai vaunak, hogy Törökország határának minden­nemű nagyobbitása ellen tiltakozzék. Fraiicziaország és Olaszország nagy­követei ezt a nézetet állítólag támo gatták. Nelidov orosz nagykövet vi­szont kijelentette, hogy azt hiszi. Oroszország beleegyeznék a Tempa­völgyuek Törökország által való an­nektálásába, mely esetben Tirnavosz, Törökországnak jutna, Larissza azon­ban a göiögok birtokában maradna. A nagykövetek Top-Hauábau leg­utóbb tartott tanácskozásukon Tesz­szália határára nézve memorandumot terjesztettek elő. A kártérítési összeg állítólag.négy millió font. A kapitu­láczió kérdését is tárgyalták. A nagy­követek a délelőtt tartott tanácskozá­sukon az emiitett pontok tárgyalásá­val foglalkoztak. Mig a béke tárgya­lások folynak, addig, mint nyárban az ég peremén a villámok, jelentkeznek a tüntetések pro és kontra. A görög kormányhoz éikezett hi­vatalos tudósítások sztriut a török katonák Epiruszban erőszakoskodáso­kat követnek el, a nőket bántalmaz­zák, a templomokat megszentségtele­nítik és több helyen rabolnak. A hi­vatalos táviratok hét olyan ember nevét közlik, a kik áldozatul estek e kegyetlenkedéseknek. Artában e hirek nagy pánikot keltenek. Az irreguláris csapatok Lámiánál állítólag több köz­séget kifosztottak. Ha nagyon sokáig folytatják az alkudozásokat, még bizony — háború lesz belőle. Csodálatos dolog, hogy az európai hatalmak már komolyan véget nem vetnek e keleti rendetlen­ségeknek. Beliczey István jubileuma. — A Békésmegyei Gazdasági Egylet ünnepélye. — Csak hosszú közéleti tevékenységet jutalmazhat meg ugy az embertársak tisztelete és szeretete, a korona fénye, mint a milyen lélekemelöen, anynyiak örömére, ünnepelték pünkösd második napján Beliczey Istvánt, a megyei közéletnek ez a régen első vonalban, ve­zérként harczoló tagját, a gazdasági egyletnek negyedszázadon át való elnö­két. A z ünnep részesei voltak az egyleti tagok s az ünnephez megérkezett a gaz­dasági érdekképviseletnek központi te kintélyes zászlótartója, az országos gaz­dasági egylet, megérkeztek a velünk érző szomszédok, megérkezett a vármegyének hatósága, a kormány képviselője és ami az ünnepet kiemelte a vidéki ünnepségek sorából és országossá tette : megérkezett a korona kegyének szimbóluma. A Szent­István-rend csillogó arany keresztje hir­dette az ünnepelt mellén érdemét, hir dette, hogy a legelső mfgyar ember min­dég jelen van, midőn méltó hazafiúi mun­kát ünnepelnek hü alattvalói. A szép ünnepekről, melyek nemcsak a jubiláns szemébe tolták a hála köny nyeit, de sokunk szemét az érzékenység és öröm könnyével nedvesítették meg, — a következő tudósításban számolunk be. AZ a-ztal, mely körül helyet foglal­tak G e i s z t Gyula egyleti alelnök mel­lett : Zsilinszky Mihály államtitkár, M a 1 c o m e s Jeromos m. o. tanácsos a földmivelési kormány képviselője, dr. Lukács György főispán, dr. Fábry Sándor alispán, gróf A 1 m á s s y Imre, a 8zolnokmegyei gazdasági egylet elnöke, R u b i n e k Gyula és B á 1 i n t f f y Pál az orsz. gazdasági egylet képviselői ós Zlinszky István titkár, — Ízlésesen és elmésen volt di<zitve. Egy tölgy tömbön óriási majolika vazában egy még óriásibb rózsa csokor volt elhelyezve, mely paza­rul osztotta illatát és a meleg, kánikulai levegőt pompásan i latossá varázsolta. A csokor előti, mintegy három méternyi csodás hosszú buzakalász-csomó volt föl­állítva, összekötözve a megye színei sze­rint kék-feher szalaggal. B o r s f ö 1 d i Károly gazdasági egyleti kertész kedves­kedett e szép asztaldísszel. Már fél tiz órakor gyűlni kezdett a közönség a városházán. Ott láttuk me­gyénk közéletének szerepvivői között a már előbb emiitettek mellett, Szalay Jó­zsef, Zsilinszky Endre drt, Terényi Lajos, Sváb Lajos, Léderer Rudolf, Pfeifer An­tal, Popovils Szilveszter, Bodoky Zoltán dr. főszolgabirákat, Urszinyi Béla és Dezső földbirtokosokat, Mezőberény köz ség és gazdakör, Gyulavári, Kótegyháza, Csaba, Békés községek képviselőtestü­letének küldüttségi tagjait, a Csongrád­megyei gazdasági egylet képviselőit, de ki győzné elsorolni a jelenvoltakat, gaz­dasági egyletünk munkás tagjait, a me­gyei közélet minden harczosát. A kar­zaton a jubiláns családja f-s sokan Csaba hölgyei közül meghatva tekintettek a földszinten lefolyó szép ünnepélyre. Küldöttség az ünnepeltért. G e i t> z t Gyula egyleti alelnök meg­nyitván az ülést, nagy figyelem mellett körülbelül a következőket mondotta : Tisztelt gazdatársak ! Tisztelt ven­dégeink ! Mindnyájan tudjuk azt, hogy mily szakavatottan vezette elnökünk az egylet ügyeit, méltó és hálás dolog, hogy őt, mint az egylet egyforma lelke­sedéssel és kitartással 25 éves elnökét, üdvözöljük. Tisztelettel indítványozom, hogy érdemes elnökünket küldöttség hívja meg. (Éljenzés.) Ha ezt elfogadni méltóztatnak, indítványozom, hogy T e­„BékésmegyeiKözlöny ntárcája. Aktuális szerelmek. Irta: Hrabovszky Lajos. Meg vagyok győződve róla, hogy ha a teremtő ugy rendezie volna be, hogy csupán az agglegények haljanak meg, a házas tmbereknek p< dig ölök életet biz­tosit, n ég akkor is akbdtak volna igen sokan, a kik nagyon meggondolják, ha vájjon meg felesé gesidjenek-e,avagy semV Meri hat szép dolog az a báz8s élet, csakhogy rtidestn kél, később pedig több feje van, ugj ai am yi szája, a mely tnni ktr és kiutál, kéhzer anryi keze­lába, a melyre téJen-njáion ki kell jár­nia azoknak a „ 1yük" mk, a melyeket a jó lárstsagok i pen ugy megkívánnak, mint a hogyan a hivaialos mosoly gásl. iegy bebütöit SZÍ lh mességet. A házasság hbet ig( n SÍI p, igen kel lemee dolog, de nagyon drága s igy sze­geny emberekmk csupán a hgrnkább tseltkben való Azért laJálónn jegysimeg a fí anczia közmoi dás azokra az urakra, a kik üres zsebbel, tele szívvel szalad íiak a házasság börtönébe: — Némelyik embernek későn jön meg az esze s amikor megjön, akkor mindjárt elmegy 1 Azért fiatal urak, óva intelek benne­teket, hogy a telekkönyv betekintése nél kül íie engedjétek magatokat gerjedel­inekre ragadtatni, még akkor sem, ha a legparányibb, legpiiOíabb ajkakról röp p*u is felétek a cselszövő mosoly, mert tudjatok meg, hogy annak a mosolynak a kamatai könynyelmüségtek esetén né­hány év alatt itkolaba, később tánczis­kolaba fognak járni s a ti nagy jóság­toknak legfelebb négyes kamatját hoz­zák be — s azt is nektek kell megfizet netek. Ha pedig a papa börziáner, olvas­sátok mindennap szorgalmasan a „Pes ter Lloyd"-ban a gabona-árfolyamokat, s tudjátok ki ravasz uton, hogy a leendő após miiéle üzleteket kötött, mert ez a körülmény nagy befolyással lehet a la kásotok mikénti berendezésére s ezzel igyütt jövendő boldogságtokra. Takarék­pénztári vezérigazgatók leányainak c.-ak a legritkább esetekben udvaroljatok, mert akkor a papa a reménybeli rokoni köte­lékre való tekintettel sohasem számitól latja váltóitokat még az esetben sem, ha az aradi Neuman is a jói állótok. . . . Lehtt, íőt ludom, hogy lesíntk, akik meg fognak mosolyogni engem ezekírt a látszólagosan rosszakaratú torokért ; oknélküli pesszimizmusssal fognak vádol­ni, s azt fogják mondani, amit a mult századbeli regények és czition lével meg­irott színjátékok fernen bangoziainak, hogy a szerelem szent és magasztos s hogy a természet rendelése szerint csu­pán annak vsn h íjogosultsága a házas­ságok megkötésénél, s nem az önző mel lékérdekenek. Igaz. Csakhogy itt a szerelem fogal­ma alatt nem azt a szerelmet kell érte­ni, amelyet a hivatalos formalitások jog gá emeltek, hanem azt, amely születése pillanatában felette állt természeti erejé nél fogva mindama törvényeknek, ame­lyeket az emberek a vad, a lázas ős szerelem korlátok köze szorítására elkö­veini merészkedtek. Ez a szerelen istentől való, tehát fenséges is, ennek a szerelem nek rombolnia, pusztitatia kell ott, ahol ellentállást talál, hogy teljes valóságában érvényesülhessen. Csakhogy ilyen szerelem nincs már. Ez csak alfele mese, amelyet elhinni alig, megvalósulva látni pedig épen nem lehet. Olyasféle, mint az Aladin palotái, amelyek ma in, holnap ott vannak, s a keleti re gék Fatinséja, aki csodadolgokat végeztet Ali Babával, titokzatos bübájával bámu­latba íjt, de csodás személye létezésének tudatát nem képes lelkünkbe róni. Ma márigaziszerelem, olyan szerelem, aminőt, én képzelek, — nincsen ... A Polchi festő, meg az Elvira herczegnő sze relme lehet egyrészről meleg és őszinte, de másrészről semmi esetre sem más, mint egy érvényesülni nem tudó, közepes tehet­ségű piktornak jól kiszámított fogása arra nézve, hogy hírnévhez jusson, s a szere­tője gyénánijai révén elvesse az anyagi­ság i y ón asztó gor djait mindörökre. Oh 1 Folcbi ÍÍSIŐ elfg tavtsz ahhoz, hogy ne szalassza el a kedvező alkalmat arra nézve, hogy kellőleg 'biztosilsa a megélhetését • gy jól érrékesitelt szeieli mbtl. És biztos vagyok t-bbsn. ha Elvira herczegnő vó leilenü) a vaircgép melleit kereste vo'na a kenyerét, Folibi feslő minden nagy szerelme daczára sem vette volna magá­nak a fáradságot, hogy átvitorlázzék szive arany bálványával Amerikába, otlhagyja a nyomorban azt az asszonyt, a ki talán nem szereli annyi szenvedélylyel, mint Elvira herczegnő, de a ki — két gyerme­kének az anyja I Folchi nagyon ravasz volt s jól tudta, mit csinál 1 Üres leikél kielégíti a boldogság, a mit a naiv, vi szontérzelmekben hivő herczegnő nyújt neki s üres zsebét megtölti az arany, a mint a vágya hajtott leány az apai házból elhozott. S Folchi festő boldog, mert ked­vesének csókjai között elég ideje marad kiszámítani a vagyonának a hatos ka matait. S ez 8Z ímber nem veszi észre, vagy nem akaija észrevenni, hogy ő voltakép meg van fizetve, az ő szerelme a festett képű perdita szerelmének pandánja, az zal a különbséggel, hogy az nem dicsek­szik a tisztaságával, mig ő elfogadná, ha a szereplőt len magasztos érzések ditirambjának tárgyát az ő szerelméből merítenék a poéták. Vagy a Rigó Jancsi, meg a Chimay herczegnő esete 1 . . . Micsoda émelygős, czigányhenczegéssel végigjátszott komé dia ! Micsoda nevetséges eltorzulása az igazi, természetes szerelemnek, mely nem a párokban, hanem önmagában s ott él, ahol senkisem látja ... A Rémi-szálló­ban az igazi szerelem még nem lakott soha 1 S Rigó Jarcsi, meg Chimay heicegnő azt akarják bt bizonyítani a világnak, bogy szivükben 1? kik. Még csak áiny cka sincs ott. Igaz, bogy ott lakik egy em­berpár : egy féifi, meg egy nő s mind kelten duskálusk a földi boldogság tar házában, de ez még nem szerelem, leg alább így részről nem az. Rigó Jsrcsi a heiczfgnőt interjuhuló újságírók előtt cstkolgatja ktdvese karjait : csókolgatja a nyilvánosságnak, nem pedig azért. mi­vel a vére hajtja, hogy csókoljon. Rigó Jancsi visszavonul a herezt gnővel a há­lószobába s a kíváncsiak nagy tömegé­nek kiüzeni a lóndinerrel, hogy nii cs itthon senki számára, hogy most öntna gának íakar élni. Dehogy akar I Cs?ak tetszeleg magának azzal, hogy az ő ma­gányát a napvilág fürkésző tekintete kí­séri figyelemmel, hogy az ő magánya voltaképen a nyilvánosság egyik mulmo­helye, melyet felszínre vetett a legújabb aktualitás, a — szerelem. Meit a szerelem akuialiss:; lett a szökéssel együtt; azzá tette két róvid látó, idegbeteg herczegnő szeszélye, két bolondos uőteremtése, a kik a fensége^, a tiszta szerelmet akarjak élvezni s netu

Next

/
Oldalképek
Tartalom