Békésmegyei közlöny, 1897 (24. évfolyam) január-június • 7-51. szám

1897-06-06 / 45. szám

pitése által a község lakosságát a foly tonos zaklatástól újévtől majdnem év végéig terjedő ingyenes szolgálattól megmentették és oly helyzetet teremtettek, hogy emberi számítás szerint községünk biztositositottnak tekinthető. Es mégis, amint a vész kissé c-il lapodni, a helyzet javulni kezdett, e kép viselőtestület ujuló erővel fogott hozzá kulturális ós közigazgatási téren az év tizedek mulasztásainak pótlásához. E^i 2000 frt segélyt szavazott meg a hely beli ev. ref. algymnasium részére, a mely nek már 1857-ik évben a közlegelő fel osztása alkalmával 430 hold földet ado mányozott ; felállított 4 osatályu polgári leányiskolát, ipar iskolát, 5 tanyai iskolát, 2 kisdedóvódát, 6 ismótlőiskolát ós legutóbb megszavazott 20,000 forintot a 6 osztályú gymnasiumának 8 osztályra leendő fejlesztése iránt, mely csakis állami segélyezés mellett lesz elérhető, mert az ev. ref. egyház és a község, mint fenntartó testületek nincsennek oly helyzetben, hogy a 100;000 frtba kerülőiskolát felépíthessék ós fenntarthassák saját erejükből. O nagyméltósága a vallás- ós közoktatásügyi miniszter ur kilátásba méltóztatott helyezni az államsegélyt, sőt ez évre már 3000 frtot kegyeskedett adományozni ós mind a mellett kérjük Méltóságodat, kegyeskedjék ez ügyünket nagybecsű pártfogásába venni és érdekünkben szót emelni ; hisz községünk a Magyarság zömét, magját képezi, gymnatiumunkat felkeresik a szomszéd Arad- és Biharmegye román ajkú fiai, igy 'ehát ez kulturális missiót is teljesít. E község, mely évtizedekkel ezelőtt már annyi áldozatot hozott a tanügy érdeké ben és jóval megelőzte a most érvényben levő törvényeket megérdemli, hogy nemes és buzgó törekvésében hathatósan támogattassék. A szellemi felvirágzáson kivül előmozdítani akarván e képviselő testület az anyagi jólétei, a földmivelést, ipart ós kereskedelmet, miután elődeink 1857-ik évben azon soha helyre nem hozható hibát követték el, hogy nem iparkodtak azon, miszerint a Tiszavidéki vasút községünket érintse, látván hogy vasút nélkül nem lehet fejleszteni a közforgalmat, az ipart és kereskedelmet. A békési uradalommal közösen felépítette mintegy 205,000 forinttal a Bé kés Földvári vasutat, melyet üzletben tartás végett átadott a m. kir. államvasu taknak ugy, hogy a rendes tariffán kivül az állam vasút szed a község részére községi pótlékot, ós pedig a teher áruk után méter mázsánként 4 krt, a személy jegy után 2, 5, és 10 krt.; ezen községi pótlók mult évben fedezte már a befektetési tőkének törlesztési járulékát. E vasút lényegesen emelte közsó günkben a hizó állat forgalmát és lehe tővé lette, hogy a törvényhatóság a megyei utat, a község pedig a piaczot kikövezhesse. Felépitette a képviselő testület a bérhi.zat, megváltatta biítos számítás alapján es kedvező kilátás mellett a regálét, megvette 1895 ik évben a 3600 hold bél megyeri pusztát o'y czélból, hogy azt apróbb parczellákra felosztja, vagy bérbe adja, ily módon kívánván a kisbirtoko sokon segíteni. Épületet emelt az állami kosárfonó tanműhely számára, melybon évente 30 gyermek ós felnőttek nyernek oktatást; munkásaink egy része már is oly kiképeztetést nyert, hogy a tanműhely országos kiállitása méltó feltűnést keltett, a házi iparunk t. i. a kosár és kasfonás községünkben erős zendületet nyert. Terveink közül nem tudtuk megva lósitani az ártézi kut építését, bár 3 ízben próbáltuk újból a fúrást, az nem sikerült a futó homok miatt, legközelebb újólag hozzá fogunk és azt hiszszük, az sike rülni is fog, L ivei nagyobbméretü csö veket alkalmazunk. Gondoskodtunk szegényeink ellátásáról is, kiknek menházat építettünk ós a nem bennlakókat, kik bár vagyonta lanok, de még némileg keresetképesek, havi segélylyel látjuk el, szegényügyi kiadásaink évente 6000—7000 frtot tesz. Építettünk járvány korházat és intézkedtünk, hogy a vagyontalan betegek ingyen gyógykezelésben részesüljenek és gyógyszerrel elláttassanak. Sajnos, az ipar községünkben nem igen fejlődik, melynek okát nyomott köz gazdasági viszonyainkban keresem. Munkás osztályunk józan gondolkozású, nyugodt és munkás nép, kik közül számosan dolgoznak, ha helyben munkát nem kapnak, nemcsak a környéken, hanem távol vidéken Nyitra, Arad, Temesvármegyékben és Erdélyben, de mi vei gyáriparunk nincsen, jelentéktelen háziiparunk is hanyatlóban van, kere setükkel az év bizonyos szakára vannak utalva. Méltóságos főispán ur 1 Midőn köz ségünkről ezeket elmondani szerencsés voltam és a képviselőtestület nevében őszinte köszönetemet nyilvánítom, kérem Móltóságodat, községünket méltóztassék jó indulatu pártfogásába venni, mi ne héz körülményeink között is készek vagyunk -meghozni a lehető legnagyobb áldozatot- e község felvirágozása, külö nősen a munkás osztály helyzetének ja vulasa érdekében, Méltóságod székfoglaló beszédével megnyerte a vármegye törvényhatóságának közgyűlésén jelenvolt közönséget, idejövetelével megnyerte községünk lakosságának szeretetét, bizalmát, reményt nyújtott nekünk egy jobb jövő iránt, engedje a Mindenható, hogy Méltóságod szerencsésen ós sikeresen végrehajthassa a programmjába felvett terveket, a me lyeknek végrehajtásában tőlünk telhetőleg örömmel és a legnagyobb készséggel fogunk segédkezni, kisérje és koronazza Isten áldása törekvéseit. Miért rosszkedvűek a szerelmesek ? Nemrégiben egy szellemes hölgy azt állította egy társaságban, hogy még a legkedvesebb és. legderekabb emberek is szeszélyesek és érzékenyek lesznek, ha valakibe beleszeretnek. Különösen újdonsült pároknál tapasztalható bokrok közt verebek csiripeltek, fecske keringett a virágos fák tetején, az éjjeli eső fényes csepjei reszkettek a leveleken. Egy-egy csepp lehullott valamelyik szép asszony, vagy kisasszony fehér nyakába, ilyenkor kényesen kapták fel búbos tejeiket s megrázkódtak, mint a madár, mikor fürdik. A társaság nagyon élénk volt. Előbb c/iozáztak, aztán jártak a harmatos fü ben. A nők virágot szedtek ottan. Szükségtelennek tartom nóvszerint bemutatni a kedves nőket. Leányok ós asszonyok, csaknem egyformán fiatalok, egyformán szépek. De ha mégis van valaki, a ki kíváncsi : a bemutató kép ott van a fűben. A négy nő közül egy fiatal, szőke leány bokáig emelte moussellin szoknyáját. Sőt még azon is tul. A harmattól féltette. A többi háromnak czipője hegye is alig látszik. Bizonyos szeméremmel emelgették a szoknyáikat. S a háttérben három férfiú, fához dőlve merengett az egyik. Nem ismerem egyelőre a szereplő férfiak Ítéletét De a fejemet teszem rá, hogy száz ember közül^kilenczvenkilencz rákiált arra a fiatal;jl^anyra, aki pajzán mosolylyal ajkán, bokáig emeli moussellin szoknyáját. — Ni, a kis szemérmetlen 1 Es bizonyára a másik három nőt, kik pirulnak ezeij, dicsőitik, övék az erény koronája. Uraim, önök vakok, önök csalódnak mind a kilenczvenkiíenczen. A századik önök közül az a 27 éves ifjú, szőke pejhes ajkával, sze líd, de ko moly arczával, a ki ott van a társaságban, lázasan sóhajt a kedves leány után, a ki bokáig emeli szoknyáját. Ő igy ítél: — Az ártatlanság varázslatos öntu datlansága. Okos ifju. Valóban az. Elragadó az a gyermek dus hajával, mely szőke, mint az őszi napsugár, kék szemeivel, miket barna pillák árnyalnak, kaczagó kis szájával és gömbölyű apró térdecskóivel. A másik három nő nevetve sugdo lódzott. Nevettek az ártatlanságon. De nem hallották, a mint guggolva mentek a harmatos fűben, hogy a czipőik hegyét se lássa senki, a századik Ítéletét : — Oh raffinált szemérem. Okos ifju. Valóban az. A három grácziőz n üvészettel szemérmeskedik s fo gadni lehetne, hogy még tűzzel a csók, a mit az éjjel kaptak az ajkaikon . . . A szőke féifiu hátramaradva követte a társaságot. Tekintetével leskelődött a „szemérmetlen" után, a ki a hogy mouselin-iuhácskáját két felől felfogta, ugy nézett ki, mint egy fehér pillangó. A mousselin-fodrok, a szárnyai libegtek a szellőben, kis harisnyája merő harmat, elragadó e gyermek-lány lénye, mint a hajnal. A szőke férfiút ragadta magával. Egyszerre felsikoltott: — Jaj, a ruhám ! A mousselin-szárnyak beleakadtak egy bokorba s megtépték. A leányka bu sult miatta. — Szegény kis ruhám. Aztán tova sietett. A társaság eltűnt a fák sűrűjében. A szőke ifju hirtelen megállt, nem látta senki. Melle erősen emelkedett, lehajolt, tán egy virágot szakított le, — aztán eltűnt ő is. A csacsogás dallama verődött ki a lombok közül. Azon a helyen, a hol a mousselinszárnyakat megtépte a bokor, hirtelen megjelent a kis „szemérmetlen" Mint a megijesztett madár, ugy forgatta fejecskéjét. Keresett valakit. E gyszerre odaszökött a kis piros ez, csakugyan szeretik egymást. Ugy látszik, a szerelmesek, kik oly nagy mértékben pazarolják egymásra a gyöngédséget, keresnek valamit, a mivel azt ellensúlyozzák. Ez által gyakran megesik, hogy éppen legjobb barátaikkal szemben kedvetlenek lesznek g rosszkedvű viseletük által mindenütt kiállhatatlanná teszik magukat. Azonkívül egy szerelmes elvégre legbensőbb barátjainak is kellemetlenné válik, ha mindig csak gyöngéd érzelmeinek tárgyáról akar beszélni, melynek dicsőségét énekli minden változatban s melyről mindenféle apró epizódokat beszél el, melyek neki talán fontosnak tetszhetnek, de me'yek az elbeszélést meghallgatni kényszerülőnek már annál is inkább unalmasak, mivel a legtöbb esetben az illető vagy nem is ismeri, vagy csak igen futólagosan az „annyira imádott személyt." Természetes következmény azután, hogy a szerencsés vőlegény egyszerre szakit legjobb barátjával — a boldogságtól sugárzó menyasszony pedig legjobb barátnőjét érzéketlennek, unalmasnak és irigynek találja s minden összeköttetést felbont vele. Az is rossz szokásuk a szerelmeseknek, hogy minden idegen elébök kerülő embert összehasonlítanak szerelmök tárgyával, ami természetesen mindég az illetők hátrányára üt ki, kik a szerelmesek szemében csak nagyon is közönséges, gyarló lények, kikkel aiig érdemes még csak beszélni is. Sokszor a boldog mámor, mely a szerelmesek lényét fogva tartja, csak rövid ideig tartó s ha az ábrándos érzelmek már hűlni kezdenek s ha az eddig magasabb régióban lebegő szerelmesek ismét leszállanak a kedélyes prózai világba, akkor veszik észre, legnagyobb bánatukra, hogy leghívebb barátaikat, legkedvesebb ismerőseiket elvesztették. A „Békésmegyei Közlöny" táviratai. Elpusztult község. Budapest, jun. 5. (Saját. tud. táv.) Troppauból jelentik, hogy Felső-Sziléziában Radova község bányakatasztrófa következtében teljesen elpusztult. Igen sok emberéleten kivül a kár két milliót meghaladja. Elfogott gyilkosok. Budapest, junius 5. (Saját tud. táv.) Pénteken a Gellérthegyen egy nyaralótelepre csalt A p p e 1 Lajos, 21 éves ékszerész gyilkosai, F u c h s Mátyás és Hegyi Károly foglalkozásnélküli kereskedősegédek. A letartóztatott gyilkosok rémes tettüket beismerték. Appelt hátulról egy nagy kővel ütötték fejen s eszméletét vesztve, nyakára hurkot kö töttek. Két ezer frt értékű arany ékszert vettek el s részben elzálogosították. Féltek a tüntetéstől. Budapest, junius 5. (Saját tud. táv.) Bécsből jelentik, hogy a Raimund szin ház igazgatósága a tegnapra előadásra kitűzött s németre fordított „Piros bugyekertilak elé és hallgatózott egy rózsabokor mögé bújva. Megrázó hang hallatszott töredezve. Egy férfi zokogott ottan. A szép szőke legény: a mesebeli szegény Masim. Csak zokogott és belehullott a könye egy kis darab mousselin-rongyba, a mit lázasan szorított ajkához . . . A kék pillangó. Éjfél után énekelt már a jókedv. Susogtak a selymek, a brokátok, a csipkék, s a táncz hevétől vadpiros ajkak. A bál fölséges. Viruló kert az egész tánezterem. Altalános az ölelkezés. Ideje volna ezen legújabb korban letenni Jupitert a főistenségről. Éljen Terpsichore 1 Lázadjanak föl önök hölgyeim. Éljen a táncz istennője. A barna férfiú, a ki indulatos vonásokkal üldözni látszott hölgyét, a szoknyája csipkéjéhez se férhetett eddig. S nézzék, mi történik most a bálban ? Ölelkeznek Tánczolnak. ü. hatalmas büszke szépség, mintha minden forgásnál ki akarta volna magát szakítani a férfiú karjából. De az erős karok szenvedélylyel ölelték át. Nem bocsájtották. Azt mondják az izmos karok: „Nem menekülsz I" A szikrázó ligrisszemek pedig ezt : „Szeretlek. Enyém vagy!" A nő minden mozdulata egy-egy tiltakozás volt. Szédítő forgatag, a terem mélyében a zene andalító harmóniája zsongott, a keblek pihegtek, az élővirág elhervadt a lángjukon, az arezok érzik egymás leheletét, itt-ott összesimulnak édesen, a fehér keztyük porszinüek, a piezi lábak nem fáradtak és érdekes lesni a suttogó ajkakat. A barna férfiú odahajolt hölgye füléhez : láris" népszínművet, félve a vigszinnazhoz hasonló tüntetéstől, nem adatta elő. ÚJDONSÁGOK. — A pünkösdi ünnepek. A hirtelen beköszöntött nyárnak ma virradt föl leg bájosabb ünnepe : a pünkösd, melyen a keresztény hit tanítása szerint a kereszténység első híveit megajándékozta az égi hatalom bámulatos tudással ósellenállhatlan szónoki erővel, A szép ünnepet szokott módon fényesen ünneplik meg egyházaink JIz ág.eo. nagytemplomban Korén Pal, a kistemplamban Szeberényi Z3. Lajos a szokott időben szent beszédet mond. Hétfőn délelőtt 10 órakor lesz a kistemplomban a konfirmácziő és az úrvacsora kiosztása. — Jl róm. kath. templomban 7V2 órakor kis mise lesz, kilencz órakor szent beszéd, melyet Krisztik János, helyettes lelkész mond a hiveknek, hétfőn 9 órakor M o 1 i t o r Tádé s. lelkész fog prédikálni, utánna szjntón szent mise lesz. A pünkösd, melyen teljes pompájában mutatkozik be a természet, rendszerint a kirándulások napja. Az első nap a csabai temetkezési és betegsególyző egylete rendez nagy érdeklődós mellett népünnepélyt, mely csak abban az esetben odáztatik el más napra, pünkösd hétfőjére, ha e napon eső esnék. A népünnepélyt ugy változatos programmja, mint a humánus czélja miatt bizonynyal sokan fogják fölkeresni. Hétfőn szokott módon, a megyéből messze helyről jönnek el a gazdasági egylet lóversenyére, mely ez évben igen változatosnak ós szórakoztatónak ígérkezik. A hölgyek dija egy elegáns ébenfa asztal, stylszerü képpel és szivarkószlettel, Gencsi József kirakatában látható. Második díjul emailirozott gyönyörű czigaretta-dobozt kap a nyerő. A vadász-versenyre a tisztek értékes diján felül, a gazdasági egylet 300 ós illetőleg 100 koronás diját kapják a nyerők. Összesen 8 akadály van fölállítva a mezőnyön, melyet hétszer kerülnek meg a versenyzők A versenyre holnap dóiig lehet jelentkezni. Az érdeklődés a megye ben a verseny iránt igen nagy s a pályán, melyet Beliczey Géza ós S a i 1 e r Gyula szakavatottan rendeztek, sokan fognak találkozót adni. — A holnapi jubileum. Gazdasági egyletünk negyedszázadon át egyforma lelkesedéssel ós munkaszeretettel való elnökének holnapi jubileuma nagyarányú lesz. Eddig a következő küldöttségek jelentkeztek : A földmivelésügyi kormányt képviseli M a 1 c o m e s Jeromos báró miniszteri tanácsos. Jelen lesz Lukács György főispán. A vármegye képviseletében nagyobb küldöttséggel jön dr. Fábry Sándor vármegyei alispán, a megyei községek mindegyike küldöttséggel képviselteti magát, az orsz. gazdasági egylet képviseletében Bálin tfy Pál ós R u b i n e k Gyula jönnek. A szom— Könyörületet kérek. A szép nő ijedten hajtotta fólra a fejét, fekete hajfürtjeit a táncz kibontotta, festői árnyalatban verődtek le fehér homlokára, rózsás szatin-ruháján esipke lengett, élővirág a hajában, keble fehér, mint a hó s a kivágott ruhából két oly gömbölyű váll bontakozott ki, mikkel remekelt az az istenség, a mely a nőnek formás testet ád. ** S igy szólt vissza: — On vakrserő csakugyan I — Nem, őrült I A harmadik, negyedik táncz járta már. Szabadon tart az ölelkezés, mozognak a selyem csipkék, brokátok ós a vadpiros ajkak. A gyönyörű nő egy perezre kiszabadult a barna férfiú karjából. Menekülni akart. A férfiú utána rohan. Elkapta derekát. S mint egy vadmacska, kinyitotta a száját és rácsapott a fogával a patyolat vállakra. A nő rémülten felsikoltott. Hogyne, mikor az a vadmacska beleharapott. S a két pillangó, mit a gyönyör szült, ott mozgatta szárnyait a vállak habján... Mammau. A szomszédom, Alira asszony, a ki valamikor színésznő volt, de egy ruhafestő-segéd becsületes kezéért otthagyta a színpadot, beszélte el nekem a napokban ezt a megható esetet. Sirt, mikor elmondta. Kijebb lakott egy kis házban, mig a férje ólt. (Már itt elkezdett sirni.) Akkor még jó dolga volt, a férje a gyárban dolgozott. Átellenében volt Lina kisasszony ab laka. Ott ült Lina kisasszony mindig a virágok közt és hol kötött harisnyát, hol hímzett hálósapkát, hol meg ábrándozott s kacsintott kt az utczára.