Békésmegyei közlöny, 1897 (24. évfolyam) január-június • 7-51. szám

1897-05-16 / 39. szám

László ós Haan Béla ügyész küldöt­tek ki. Az ovóintézetek felállítása tekinte­tében érkezett közig, határozatot ismer­tetvén a főjegyző, azt ajánlja, mondia ki a községi képviselő t síület, hogy to­vábbi ovódákra nincs szükség ; ha pénv­ügyi viszoniok lehe'ővé teszik, majd épp a város. Dr. Zsilinszky Endre nem mon­daná ki mereven, hogy nem állit föl óvo­dát, kész jövőben ovódákat felállítani, de most ugy is épít ovódát, melynek ter­vét is bemutatja. A ha'ározat oly irány ban elfogadtatott. A gazdasági ismétlő isko'ák Kérdé­sében az iskolaszék javasolja, hogy egy ilyen iskola állittassék föl. Az iskola felszerelési költsége 2000 frtot igényelne. Szeberónyi Lajos kérdést in­téz, hogy van-e törvény, mely a gazda­sági iskolát elrendeli? Ha ninc j, ő azt nem fogadja el, mert ennek haszna ugy semmis lesz. Simkó Islván szerint igenis van arra törvény, hogy az ismétlő iskola lé tesittessék. Megszűnnének a mai ismétlő iskolák ós gazdasági iskolák válnának belőlük. Szeberónyi kombinálva a mai ismétlő iskolákkal, még elfogadja az uj intézményt, de különben nem. (Felkiál tások : Hiszen usry lesz !) Varságh Béla az iskolaszék meg­állapodását ismerteti, még határozatra ma nincs szükség. Mert előbb a feleke­zetek fognak felhivatni, akarnak e ilyen i-kolákat? s esik ha azok nem állita nának, következik a város. A községi pénztárak vizsgálata ügyé­ben érkezett alispáni rendelet a község­hez, melyhez képest a községi p^n7.tá rakat vizsgáló bizottság tagjai lettek : S o h á r Kálmán, dr. S a i 1 e r Vilmos. A községi ovoda, belső falak vályog ból 8742, az egész épület,teljesen téglá­ból 8950 frtba kerülne, Áchim Gusz­táv, Kocziszky Mihály, Varságh Béla felszólalására az épités kimondatott. A postásoknak a teremdij visszaada tott. Gazsó és társai telekvétele jövő ülésre maradtak, Vasárnap. Ez a dr. Reisz Miksa tulajdonképpen nem is doktornak született. Hogy minek ? Hát im­pressáriőnak. Majd láttak volna akkor olyan telt házakat, hogy Barnum egyszerű csepűrágónak képzelte volna magát. No lám, most is mit eszelt ki. Nagyon jól tudta, hogy az úgynevezett orvosi értekezéseket lelke leghevesebb érzelmeivel veti meg a té Jcqzönség. Mit tetj; tgh^t? Azt jelentette he a rendezőségnek, hogy ő a házasságról fog fölolvasni. Kárpátoktól-Adriáig, akarom mondani a Körösön tultól a kaszárnyáig lázba hozott ez a théma mindenkit, Imitt-amott ilyen hangokat le­sett el az ember. — Aranyos ember ! A házasságról olvas föl. ahónap eleje körül volt ez anap,mikor any­nyira megváltozottHardiséknála házirend. — Te Lajos — mondta az asszony s a hangjába volt valami szokatlan és hangosabban beszélt mint rendesen — most már megmondom, ami a szivemet nyomja : a házbér hátralékot, a 32 frtot, ma reggel kifizettem, tiz kiló fát is vet­tem. meg Marit beírattam az iskolába. Tudod nagyon jól, hol vettem ezt a pénzt, tudod nagyon jól, hogy a régi házaimhoz újra ón varrok, hisz látod, éjjel is dol­gozom, mert abból a 35 fi iból nem telik mulatni is, meg a gyerekekre is. A hangja erősebb lett, mikor rászólt a megöregedett kis hivatalnokra : — Mennyi pénzed van még ? — Ijed­ten kaparászott a zsebébe, mig végre ki­tette a tárczát is, meg az aprópénzt is az asztalra. Huszonkilencz forint volt ösz­szesen, az asszony egy forint aprópénzt kiolvasott, a többit eítette az almáriom felső fiókjába és az egykor előkelően ön tudatos Hardics ur nem SÍ ólt egy szót sem. Es este felé, hat óra után, csak­ugyan hazajött, a min a két gyerek rop­pant csudálkozott. Aztán minden hó elején ismétlődött ez a párbeszéd : — Hol van a pénz ? — Itt. Azzal letette az asszony elé s ez a legnagyobb nyugalommal zárta el a fi ókba. Olykor 8—10 napig se pipált Har­dics ur s ennek a vége rendesen egy na­gyobb kaliberű lumpolás volt. A kijáró gázsiból rendezte ezt a kirúgást, de megl­esett, hogy másnap az asszonyhoz jött át a korcsmárosné. Nem csinált az asz­szony skandalumot; szó nélkül kifizette a pár forintot, aztán heves jelenete volt az urával, de ugy, hogy senki sem hallotta, főkép a kis lányok nem. Es a varrógép berregett szüntelenül, esténként is, mikor Hardics ur ott ült az asztal végénél, pipázott s a háziurtól áthozott tegnapi újságot nagy csendesen olvasta, A két gyerek az asztalra kö­nyökölve tanult s mikor a tüz ropogva pattogott a kályhában s a függő lámpa megvilágította a két gyerek gondosan — Ugyan mit V — Váljon nem a családi perpatvarokkal ijeszti el a kozmás fiatalembereket ? — Váljon nem anyósok ellen fogja szórni elméssége nyilait ? — Ajánlani fogja-e a házasságot ? — És ha igen, hogyan fogja ajánlani ? Denikve az aranyos papirba burkolt orvosi értekezletre elment mindenki ós a László Elek kisded-fehérnemű készletétől kezdve mindaddig, mig Reisz doktor^ama kijelentést nem tette: hogy nem a házasélet gyönyöreiről akar felolvasát tar­tani, — a legnagyobb érdeklődéssel hallgatta mindenki. Mert: fiat justicia, pereat mundus ós jóllehet nekem dr. Reisz a kedves házi doktorom, a ki az őszinteségemet szörnyűképpen megbosz­szulhatja, de kijelentem, hogy jelentékenyen meg­csappant az érdeklődós, midőn klassikus kije­lentése elhangzott, hogy nem a házasélet gyönyö­reiről akar szólani. Az ipartestület érdemes elnöke (ő tudja miért ?) csalódottan bolongatta fejét, azok az üde virágok a tavaszi virágbokrótában ott, a jobbszárnyon, szintén a csalódás érzetével néztek a felolvasóra; még a mellettem figyelő hervadó bimbónak is fájt, hogy a felolvasás reminiscen­tiával föl nem idézheti a velenczei nászutat. Min­denki kíváncsi volt egy doktort a szerelemről nyilvánosan hallani, hisz a regényírók oly ba­nálisan irkálják századok óta a szerelmet . . . De ha Reisz első kijelentése csalódásba hozta is a sziveket, a belga és hottentotta há­zassági adatok megkapták a statisztikusok elmé­jét. A ravasz felolvasó kiválóan pályázott a höl­gyek tetszésére és ezért ijesztette meg az agg­legényeket rövid élettel. Egyik-másikát a folyosón Reisz érveivel kapaczitálla a gyémántszemü aranyosné. — De talán meggondolhatná! Reisz statisztikai adatai megfólemlitők. Lépes mézzel, mézes madzaggal se lehetett volna, oly fényes közönséget csalogatni a felolva­sásra, mint a Reisz kívánatos themájáról. Azért bocsájtottam én előre, hogy Reisz impresszáriónak született. Tudja, mi kell a közönségnek, külö­nösen a fiatalságnak, de ezeknek már inkább in praxi. * Épp Ugy a hét elejére esett a főispán érkezése. Errejs kivágtuk a rezet, még pedig fodor korpára, a mint egy sujtásos magyarunk a bankett után mondotta. Régen volt Csaba olyan ünnepélyes, mint e napon, de talán annyira elbizakodva sem, mint e napon. A főispán ur a rokonszenv és szeretet annyi gyöngéd szavával kenegette meg ezt a nagy gyereket, hogy a birája tánezra perdült tőle, Homéri kaczajt keltett, mikor két kedves vendégünknek Zöldy főorvos ésDeimel főszámvevő uraknak óriási sóskiflikkel szervirozták a fekete kávét, hadd legyen odahaza Gyulán min évődni. Egy szépasszony váltig az asszonyok deputáoióját is a főispán elébe kivánta vezetni. — Miért? faggatták tirsnői? — Csak azt akarnám neki ajánlani, hogy olvassa el Reisz felolvasását a házasságról. De ne csak olvassa el, de kövesse. * Majd leestem a székről, midőn a napokban fésült fejét, egy megelégedett sugár vil­lant át Máli asszony arczán, de a milyen sugarat a Hardics ur arczán soha nem lehetett látni. Megunta ezt a halálos rendet s nem édelgett a lelke azon gondolaton, hogy a házbér ki van fizetve, meg az adó is, nincs egy garas tartozásuk sem. Olykor próbált fellázadni, oda volt 10 óráig, de akkor csendesen hazajött s másnap ő járt az asszony kedvében. Vasárnapon­ként kimentek a népkertbe egy két po hár sörre s Máli asszony állítása szerint, ez éppen elég luxus egy olyan családnál, a hol 35 forint a férj fizetése. És igy folytak a szürke nyugodt na pok, mig végre Mari menyasszonya lett a főutezai Karvaly Pál borbélymesternek ; nagy szerencse ez, már saját üzlete van a vőlegénynek. Hardics ur beteges lett, egyre sür­gette a lakodalmat, hogy kimulathassa magát még egyszer, hanem szegénynek már az nem sikerült. Egyre jobban köhögött s az asszony éjjel nappal mellette volt; már hónapok óta nyomta az ágyat, mig egy őszi alko nyatkor már nagyon elgyengült. A szája felpattogzott az égető láztól, aztán rekedt süvöltés tört elő beesett melléből. A két lány ott állt az ágy vé­génél, nem sírtak, az egyik el volt fog lalva magával, a másik gyerek volt, csak nézték az apjukat, a mint egyre csende­sebb lett. Lehet, hogy a halálra nem is gondoltak. Az asszony ott ült az ágy szélén; már egészen ki volt merülve, arczcsontjai kiálltak s fáradt, vörös sze­mekkel nézte az urát. Ő meg egyre a ha­lálra gondolt. Csak mikor látta, hogy a férfi üve­gesedő szemei meredten tapadnak a gye­rekekre, hangos zokogással borult az ágy elé, érezte már a „halál lehét s ál datlan harezra akart vele szállni : — Lajos, Lajos, zokogta az asszony riadtan, ne hagyj itt, ne hagyj itt I Fáradtan, elfúló hangon felelt a férfi : — Nem, nem hagylak ; nagyon bol­dogok voltunk. És lezárta a szemeit örökre. véletlenül kezembe került a „Times" (henczegek vele, hogy abba is beleszoktam hébe-kórba nézni) és ott olvastam hiteles fordításban a következőket: J amin a, május 13. (A Times saját külön távirata.) Vassow ezredes a görög -kamara meg­bízásából ide érkezik, hogy Edhem basát a bó­kealkudozásokra bevárja. Jamina ünnepélyes dísz­ben. A téglagyár kéményén nemzeti zászló leng. Jamina toronyóráját középeurópai időhöz iga­zították. No, nézd a kis kedvest ! Hát csak ugy suty­tyomban világhírnévre emelkedik- Mig mi mind nagyobb előnyöket kaparitunk és például a pat­ronatusi jogot csak nagy kínnal tudjuk megsze­rezni, ezek az ördöngőo jaminaiak a békekötés czimén a történelembe kerülnek. De miért éppen Jamina és nem Jász-Pecze­Szőllös, vagy Jász-Arok-Pacsér? Keresni szerettem volna az okát s olyasmit képzeltem el, hogy Droppa Gyula valami de­tronizált görög fejedelemnek' a keresztkomája, a kit György király utján az európai hatalmak a jaminai postától trónra fognak hivni. S elképzel­tem, midőn a mi derék Gyulánk az általa uj gö­röggé nyilvánított nyelven imigyen fog megszó­lalni : „®1)olu bratia ! (lotporuife citacu fpoíecitoft." Még egy tekintet azonban a „Times"-be és beláttam végzetes tévedésemet. Ott nem Jamina, de Janina volt szedve. Az a nyomorult egy láb­szára az n-nek áll elébe, hogy most ország-világ ne Jamináról beszéljenek. * Amerika a hírlapi különlegességek hazája s igy CBakis odavaló lapban jelenhetett meg a szerkesztő itt következő felhívása: — Ha valaki valamit tud, a mi érdekes és a miről nekünk is kellene tudnunk és a miről tudják, hogy mi azt nem tudjuk, azt tudassák velünk, hogy mi is tudjuk. Ezzel a felhívással már csupán a paksi he­lyilap szerkesztő felhívása vetekedhetik, ki azzal az indokolással sürgette meg a hátralékos előfi­zetési összegek beküldését, hogy a szerkesztőnek pénzmagra van szüksége, mert malaczot akar venni ! A „Békésmegyei Közlöny" táviratai. Az udvar Budapesten. Budapest, május 15. (Saját tud táv.) Ó felsége, Ottó, Josefa főhercegnők hétfőn reggel érkeznek a pozsonyi ünnepélyes ségekről Budapestre. Az udvartartás sze­mélyzete már megérkezett. A görög háború. Budapest, máj. 15. (Saját. tud. táv.) A görögök hallani sem akarnak a béké­ről. Az összes hadállások elkeseredve folytatják aharezot. A trónörökös halálra elszántan nem mozdul Damokosból. A párizsi katasztrófa oka. Budapest, május 15. (Saját tud. táv.) Párizsból jelentik, hogy az ottani szörnyű katasztrófa okát hivatalból megállapítot­ták. A katasztrófa okozója B e 1 1 a c al­kalmazott volt, ki az Edison lámpába aethart akart önteni. Segédje gyufát gyúj­tott, hogy a lámpát meggyújtsa. Az aether edény lángot fogott s ettől állott egy­szerre lángtengerbe a város. ÚJDONSÁGOK. — A vármegye közgyűlése. E hó 24-ón ós következő napján, mint jeleztük, Bé­késmegye törvényhatósági bizottsága köz­gyűlést tart. Ezen töltik be választás ut­ján a Szabó János körös-tarcsai lel­kész és esperes távozásával megürült közigazgatási bizottsági tagsági helyet. A békés-csanádi vasút igazgatóságába Tal­lián Béla lemondásával és T a t a y Já­nos halálával két tagsági hely szintén választás uiján fog betöltetni. Fontosabb törvényhatósági átiratok : Zala ós Fejéré a kvóta ügyében, Vasvármegyének a tör vényhatósági tisztviselők fizetésének egy­séges rendezése tárgyában. A gazdasági egyesülettel való kapcsolat kérdése, a csabai, gerendási, szentmiklósi, vandháti puszták jogi természetének meghatáro­zása szintén erős vitára okot adó kérdé­sek lesznek. A rendes tárgysorozat 98 pontból áll, de még hozzájön a póttárgy­sorozat. Valószínű, hogy két napon át csak gyorsított tárgyalással végezhetnek az elintézésre váró kérdésekkel. — Közgyűlés. A csabai tornaegyesü­let ma vasárnáp, délután 3 órakor tartja a tornacsarnokban rendes évi közgyü lését Korosy László elnöklése alatt,a következő napirenddel: Elnöki megnyitó, titkári jelentés, a mult évi számadás és a folyó évi költségvetés, esetleges indít­ványok, végül tisztujitás. Az egyesület tagjai kéretnek, a mennyiben több igetv lényeges, az egyletet érdeklő ü.yok t .f­gyaltatni fognak, hogy minél számosab­ban jelenjenek meg. — A csabai plebán ;a. Schlauch L'.rincz, nagyváradi biboros püspök ab>­kés csabai plebánosi állásra a vármegye utján küldi meg hármas jelölésH, fellii ván a képviselőtestület tagjait, hogy a jelöltek közül választva, azt neki prezen­tálják. A jelöltek nevei betűrendben : B e d á k Mátyás, kondorosi lelkész, N e meskey Andor, nagyvárad újvárosi plébános, szent-széki ülnök és S z u h a­nek Antal csatári plébános. Abban az esetben, ha a csonka képviselet a válasz­tásba belemegy, bizonyosnak látszik B e­dák Mátyás kondorosi lelkész megv i­lasztása, kiben a csabai hivek kiváló lelkészt nyernek. Azonban a választásig alig érik meg a dolog. A kiegyezést ugy a püspök, mint az itteni illetékes körök egyaránt óhajtják, ebben az esetben töb­ben tudni vélik, hogy Schlauch bibornok jelöltje elejétől Nemeskey Andor szent-széki ülnök volt, a ki választottját ez állásra ki is fogja nevezni, ha a ki­nevezés joga kezében marad. — Zsilinszky Mihály Egerben Zúlinszky Mihály közokt. aliamtitkár csütörtökön Egerben volt Halász Ferrnc kultusz­miniszteri osztályfőnök kíséretében. Oda­utazásának kettős célja volt : Az állami reáliskolának gimnáziummá való átala­kítása és ugyancsak e tanintézet fölépí­tése. Az államtitkár dr. Kállay Zoltán főispán szívesen látott vendége volt és tiszteletére nagy ebéd volt a főispánnál, melyre Eger város notabilitásai is meg voltak híva. Zsilinszky kijelentette, hogy Eger varos tanügyét szivén hordja ; határozott Ígéretet nem tesz, de remény­li, hogy Eger város érdekét ki fogja elé­gíteni. Különben megígérte, hogy nem­sokára ismét meglátogatja Eger városát. — A békési főgymnasium. Nagy örömre hangolta a békésieket Wlassics Gyula miniszter egy 3000 frtos utalványa, mely az ottani adóhivatalhoz érkezett kifize­tésül a gymnasium czéljaira. A békésiek féltékenykedő szemekkel nézték Csabá­nak a főgymnasium érdekében indított lépéseit s hogy erre semmi ok nem volt, bizonyítja, hogy — jóllehet a csabai al­gymnasium kifejlesztése biztosra vehető — ez nem alterálja a békési VI. osztályú gymnasium kifejlesztését, mint a hogy a két alföldi nagy város már maga be­tudja főgymnasiumát népesíteni. Hiszen a felvidéken 5—6 ezer lakosú városok­nak van főgymnasiumok. A három ezei forint engedélyezésével Békésen jövőre a hetedik osztályt (megnyitják s ugyan csak a főgymnasium kiépítése napiren den van. A békésiek azt akarnák, hogy a VlII-ik osztály megnyitásával már as uj főgymnasiumi épületbe költözhesser a kifejlesztett középiskola. — A csabai róm. kath. egyháztanács vasárnap szintén szép ünnepélyt rende­zett Schlauch biboroB 50 éves papi jubiléuma alkalmából. Az isteni tisztele után az egyháztanács gyűlést tartott, ho Krisztik János mondott szép beszédet melyet, valamint az üdvözlő felírató Simkó István indítványára jegyző könyvbe foglalnak; elhatározták, hogj megfestetik a tanácsterem számára a bi boros arczkópót, végül köszönettel fogad ták Krisztik János 100 frtos Schlaucl nevére adott alapítványát, melynek ka mataiból a magyar nyelvben legnagyobl előhaladást telt iskolai növendékek fog nak*vizsgai jutalmul kapni. Ezután Krisz tik János h. lelkész látta vendógszereti asztalánál az egyházközség 25 tagját i természetesen felköszöntőkben nem vol hiány. S o h á r Kálmán egyházi elnöl Schlauch bibornokra ós a házigaz dára mondott sikerült pohárköszöntőt Krisztik János vendégeit köszöntött föl. Pohárköszöntőket mondottak még Stefanovics adótárnok, Verne László DobayJ. sa kedélyes társa ság délután oszlott szót. — A közigazgatási tagsági hely betöl tése. A vármegye tavaszi közgyűléséi a Szabó János lemondásával megüre sedett közigazgatási bizottsági tagság hely is be fog töltetni. A vármegyébe különböző oldalról szerzett értesülésün szerint a bizottsági tagok gróf Almás Dénes jelöltségében állapodtak meg, i már ez előtt is hosszabb ideig tagja vol a közigazgatási bizottságnak ós a 1 legutóbb a bizottság ujjá alakítása al kalmából is a szavazatoknak sok jelöl között törtónt megosztása következtébe mondhatni általános meglepetésre m£ radt egy két szóval kisebbségben. . közhangulatból Ítélve gróf Almás Dénesnek, ki egyedül képviselné a bízót

Next

/
Oldalképek
Tartalom