Békésmegyei közlöny, 1897 (24. évfolyam) január-június • 7-51. szám

1897-05-13 / 38. szám

Erre K e 1 1 e r Imre a következőket mondotta : Engedtessék meg, hogy én, mint a bizottság legrégibb tagja, szót kérhessek. Mióta magamat a bizottság tagjának nevezni szerencsés vagyok, ez id5 óta már Méltóságod általunk nagyrabecsült B tisztelt személyében e bizottság ötödik elnökét van szerencsém tisztelhetni ős bátran elmondha­tom a hála Isten kifejezésével, hogy ezen hosszú idő lefolyása alatt e bizottságban a tagok és elnök között soha félreértés, egyenetlenség, az önkény­kedésnek még látszata sem fordult elő. Mert minden bizottsági tag át volt és van hatva a bizottsági tagság által reáruházott kötelesség hű és pontos teljesítésének érzete által, át van hatva azon tudattól, hogy ezen bizottságban előadandó igen-igen gyakran nagyfontosságú ügyek tárgya­lásánál a higgadtságnak, tárgyilagosságnak, ala­posságnak s igazságnak kell a főtényezőket képezni. Ez ideig mindig igy volt és miután Méltó­ságodnak jövőbeni elnöklése elé bizalommal te­kintünk: remélem, hogy jövőben épp igy fog történni. Most pedig, midőn Méltóságodnak irányunk­ban kifejezett szives üdvözléseért mély köszöne­temnek adok kifejezést: kérem Méltóságodat, szíveskedjék bennünket bizalmával megajándé­kozni, mert bátran merem állítani, hogy ez nem csak bizton eredményezi, de fenn is fogja tartani mindazokat, melyeket hangoztatni bátor voltam. Engedje a Mindenható Isten, hogy Méltósá­god elnöki székében közöttünk kitartással és hosszú időn át működhessék. (Éljenzés.) Az aliBpáni jelentés lényegileg a kö­vetkezőket tartalmazza : A vagyonbiz tonság kitűnő volt. Gyulán, egy katona összevagdalt egy polgárt. Öngyilkosság 3. Tűz 6 esetben, a károk nem teteme­sek. Az állategészsóg kedvező volt. Szór­ványosan mutatkoztak a fertőző bajok A vetések állása kedvező, de a csapa­dék sokhelyt, különösen a lapályon ká­rokat okozott. A socialistikus mozgalom­ról ujabb adatok, hogy Bánfalván egész­ben, Orosházán, Szt.-Tornyán részben a munkások aratási szerződés nélkül vannak. Az alispáni jelentés kapcsán felszólalt H a v i á r Dániel s Jelőrebocsájtván, hogy a vármegye köszönettel tartozik a kormánynak a transversalis utórt, de Szarvason a transverzális ut ópitése va­lósággal közlekedési nehézségeket tá­masztott. Az állam mintha nem törődnék az ott felmerülő bajokkal. Ugy értesült, hogy a terv előbb az volt, hogy a müut három éven belől elkészül s mégis, jól­lehet az épitéfi idő már már letelik, az épitésbe bele sem fogtak: indítva nyozza, hogy Szarvason az alsó halomig terjedő útszakasz mielőbb kiépitessék. Az inditvány egyhangúlag elfogad­tatott. Ezzel az alispáni jelentés tudo­másul szolgált. fc. Csaba-ceüdnek a szarvasi anyakönyvi kerülethez való csatolása pártolással föl­terjesztetik. A vármegyei árvaügyi feljebbviteli küldöttségnek tagjaivá a főispán rendes tagokul Jancsovits Emil ós V i­d o v s z k y János, póttagjává H a v i á r Dánielt neveztejki. A belügyminiszter válaszol a bi­zottság mult havi socialis fölterjesztésére: Szt.-Tornyán, Vésztőn ós Füzesgyarma­ton csendőrsógi különítményt szervez, a felirat többi részére később intézkedik. Tudomásul vétetik. zennégy éves korában fejeztette le az eturelia uton. Ő talán a legfiatalabb szent. Az ifjú ha­lottat egy Oldanilla nevü jámbor úrhölgy teme­tette »1. Későbben, miért, miért nem ? szokásba jött, hogy a kik egy vagy más okból esküt akar­tak tenni, kimentek a Pongrácz vértanú sírjához s ott tették le az esküt. És a legenda szerint, a ki ezen sírnál hamisan esküdött, vagy azonnal a helyszínén szörnyet halt, vagy egész életén át a gonosz lélek által gyötörtetett. A második fagyos szent Szervác z. Róla annyit tudunk, hogy tongerni püspök volt s többek közt részt vett a 304-ben megtar­tatott sardikai zsinaton, hol lelkesen és nagy hatással küzdött az áriánusok ellen. Rómába zarándokolván, útközben egyszer megjelent álmában szent Péter s arra intette a püspököt, hogy forduljon vissza, hiába fáradna Rómába, a hová indult, hogy Istennél a csapás elkerülését kiimádkozza, mert a hunok ugy is befognak Galliába törni ; hozzá tette azonban azt is, hogy Servácz már ezt nem fogja megérni. Servácz engedvén az intésnek, vissza felé vette útját. Haza azonban nem érhetett, mert út­közben éppen szülőhelyén Mastrichtben meg­halt. Bonifác a harmadik ezen szentek sorában s szintén, mint Pongrácz, a Díocletien császár idejében élt. Bonifác egy Aglája nevü főnemes hölgynek a gazdatisztje volt. A nem kifogástalan életű Aglája, kivált mivel az idő is eljárt tőle, magába szállt, megbánta eddigi könnyelmű éle­tét s el határozta, hogy ezentúl kegyes, vallásos életet fog folytatni. Ezenkívül ellenállhatatlan vágy szállotta meg szivét a tekintetben, hogy valamely szent ereklyének a birtokába juthasson. Megbízta hát Bonifáczot, hogy utazzék el a szent­földre a onnan bármi áron szerezzen ereklyéket s azokat hozza el magával. Dr, Z ö 1 d y János főorvos jelentésé­ből kiemeljük a következőket: Dobozon a fertőző gyermekbetegség megszűnt. A difteritisz nyolcz esetben szórványosan lépett föl. Erősen bírálható egészségügyi vi­szonyok vannak az endrődi iskolák ós ovodákban, a vágóhidakon, trachoma 350, nyolcz szaporulat. A halálozási szá­zalék 12. A jelentés tudomásul szolgál. A községek ezentúl negyedévenként je­lentéstételre utasíttattak. Ha r ti g La jos orosházi borbély a foghúzásról el tiltatott, de az ellen felebbezéssel ól. E felebbezés némi vita után, mely a tör­vény rendelkezései tekintetében folyt s melyben dr. Fábry Sándor, Oláh György, K e 11 e r Imre és dr. Lukács György főispán vettek részt, a felebbe­zés elutasittatott. Az adóbefizetés 3000 frton felül ked­vezőbb, mint a mult év hasonló sza kában Ezután nem kevesebb mint 25 me­gyebeli községnek behajthatlan adóját törülték. És pedig Gyulának 1720, Csa bának 698, Békésnek 875 frt 81 kr, K. Ladánynak 40240, Füzes Gyarmatnak 46"80, Nagyszénásnak 1162, Tótkomlós nak 105-80, Vésztőnek 297'63, Bánfaivá nak 159-35, P. Szt-Tornyának 28T61 Mezőberóny 484-98, Szeghalom 335"26, Földvárnak 18869, Gyomának 351-95, Endrőd 25065, Gyulavárinak 81 95, Sz.­Szt-Tornya 27-98, Üj-Kigvós 297*17, Uros háza 2229 17, Kétegytíázának 52640, Kondorosnak 8 25, Csorvásnak 38 60, B.­Szt.-Andrásnak 336*25, Öcsödnek 288-71, Szarvasnak 1530-61, Sámson 29834, Do­boznak 413 08 frt. Pénzügyigazgató G o 1 i á n Lajos bir­ság ügyében beadott felebbezósót, mi után a felebbezés későn adatott be, el utasítani véli. Keller Imre elvi szem­pontból nem fogadja el a javaslatot, mert a közigazgatási bizottság dönt ab ban, hogy a felebbezés későn adatott-e be, vagy sem ? A bizottság azonban Csák Ggyörgy kir. pénzügyigazgató felvilágosítására elutasította a felebbezóst. Szántó Ferencz nagyszénási lakos eltagadta több éven, hogy ő katonai adót fizetni tartozna. Ekként 44 frttal tarto­zott 11 óv után. Aztán 132 frt birsággal sújtatott. Az érdekelt fél folyamodik, hogy a 44 frtot részletekben fizethesse meg, a bírságot pedig engedje el a bi­zottság. Keller Imre elengedné a dijat, ha erre van módja a bizottságnak, ha pedig nincs, kéremmel forduljon a pénzügymi niszterhez az elengedés érdekében. Havi ár Dániel: az elévülés alap­ján csak öt évi adó követelhető az ille­tőtől. Igy 20 frt katonai adót s 60 frt bírságot vetne ki s annak lefizetésére is haladékot adna. Főispán a törvényből csupán az öt éven belöli fizetést látja fennforogni, mert a többi elévült. Erre kimondatott, hogy az adó csak öt évre vettetik ki, a hatvan forint birság leengedése hivatal­ból véleményeztetik. A tanfelügyelői jelentésekből ki­emeljük a következőket: Szeghalom köz­ségétől pontos tankötelesek összeírását kivánja. Tudomásul vétetett, hogy óvó­nők iskolai tanitónőkül esetleg alkalmaz­hatók. A szarvasi egyház felhivatik, hogy Éppen tanuja lett ott egy oly szörnyű jele­netnek, midőn egy csoport keresztényt végeztek ki kínos halállal. A kivégzendők állhatatosan tűrték a kínzásokat. Ezen jelenet rendkívüli nagy hatást gyako­rolt Bonifácra. Valami csodálatos lelkesültség szállta meg egész valóját, midőn a kereszténye­ket egymásután kivégeztetve látta, többé ellent nem állhatván indulatának, hangos SZÓVÍII és lel­kesen ott mindjárt kikiáltotta, hogy ő is keresz­ténynek vallja magát. Meghallván ezt a kivégeztetésnél jelen volt Simplicius nevü bíró, azonnal megfogatta Boni­fáczot és szörnyű kínzásokat méretett rá, hogy előbbi kijelentését visszavonja. De Bonifácz áll­hatatosan megmaradt a mellett, amit egyszer ki­mondott, mire a felbőszült Simplicius forró szu­rokba dugatta. De a szurkos hordó szétrepedt, mire aztán Bonifáczot lefejezték. Szolgái, kik vele utaztak, 50 aranyon megvették a Bonifácz fejét s ereklye helyett ezt vitték el haza Aglájának. Látni való ebből, hogy a májusi hideg és a szentek élete között semmi összefüggés nincs. * A májusi fagyok legelfogadhatóbb termé­szettudományi magyarázata az, hogy az ekkor rendkívül rohamos lombosodásnak indult növény­zet a még különben sem eléggé fölmeldgedett légkörből annyi meleget von el, hogy ennek kö­vetkeztében a hőmérséket igen alászáll s igy, a mennyiben az éjjeli hőmérséklet a nappalinál rendes körülmények között is 8 — 10 fokkal ala­csonyabb, — derült idő esetén a kisugár­zás folytán csaknem [egész biztosra vehető az éjjeli fagy és dér, ami ellen a legbiztosabb vé­dekezési eszköz a füstgerjesztés, ezzel néhány csabai szőlős gazda élt is a keddre vir­radó éjjelen. az ötödéves pótlék kiutalványozása te­kintetében egyenesen a miniszterhez adja be kérvényét. E kérdésben érdekes szóváltás folyt Haviár Dániel ós a tanfelügyelő között. Haviár ugyanis csodálkozott, hogy a tan felügyelőség ezimkórdésekben oly érzé­kenyen distingvál s nem fogadta el a szarvasi egyház kérvényét, mert hozzá ós nem a bizottsághoz volt czimezve, holott ugy tudja, a címezésekre nem fek­tet nagy súlyt. Viszont kissé polemikus volt a tanfelügyelő, azzal vágván vissza, hogy furcsának találja e kérdésben a cí­mezés emlegetését, mert őt a kórvény visszaküldésével az ügy érdeke vezette Felolvastatott a miniszternek rende­lete, hogy az iskolamulasztó gyermekek szüleire kirovandó birság, ha behajtlanná vált, községi ós megyei közmunkára át­változtatható. Tudomásul szolgált. A tanítói földjövedelem ujabb ösz­szeirása elrendeltetett. Ez összeírás a ta­nítói nyugdijöszszeg kirovására lesz bá­zisul véve. Füzesgyaimat ovoda felépítésére uta­síttatott. Békés község pénztáránál bizonyos rendellenes kezelés állott be, mi okból az alispán rendelkezést bocsátott ki, hogy amennyiben a község pénztárnoka az ügyeket vezetni nem tudja, elfoglaltsága miatt intézkedjék a község megfelelő mó­don. Ezen rendelkezést a községi pénz tárnok magára nézve sérelmesnek találta, mert ő a pénztári ügyeketrendben tudja tartani. A panaszos beadványt a bizottság az alispánnak kiadta figyelembe vétel végett. Még egy ilyen scéna került a bizott­ság elé. Dr. Papp József, szeghalmi ügy­véd igen keserű levélben 300 frtot küldött Kárísz birtokos és a maga nevében a szeghalmi elöljárósághoz, hogy az utat a község belterületén hozzák rendbe, mert az állatok kínzását, egy egy halott kinos kihurczolását a járhatatlan uton már el nem nézheti. A megye önkénye­sen, csak ugy szóbeli meghagyásokkal útadókat vet ki s a Sárrétet egész el hanyagolja; bezzeg másként volt ez, mikor a vármegyén a sárréti bizottsági tagok domináltak. Papp József hasonló tenorból az alispánnak is irt, a rettene­tes időjárást elismeri, de ez szerinte nem menti a kötelességmulasztást. Mindenki addig nyújtózzék, a meddig a takarója ér, nem kiván boszorkányságot, csak egy kis gondosságot. Az indóházi kőut azért van, hogy az adókivelő urak betudjanak jönni, de hogy a község túlsó oldalán jövő idegenek micsoda guny és károm­lást fejtenek ki Szeghalom ellen, azzal már senki sem törődik. Alispán átteszi a személyét sértő le­velet, hogy ez ügyben a bizottság in­tézkedjék. Oláh György tiszti főügyész ha tározati javaslata bizalomat szavaz az alispánnak éppen a közutak kiépítése tekintetében tapasztalt buzgalmáért ós a vádakat figyelembe levőnek nem tartván, egyszerűen félre teszi. Keller Imre elfogadja a tiszti fő ügyész veleményét, mert az az ur tűzo­kádó hegyet reggelizik, délben epét le­ves gyanánt, nincs megelégedve semmi­vel s valóban még az Ur Isten se tudna kedvére tonni. Mindenki tudja, hogy a tavaszi esőzésekre földutakat, miként macadam burkolatu, vagy koczka köves utakat rendben tartani nem lehet. A bizottság elfogadta a főügyész ha­tározati javaslatát. A „Békésmegyei Közlöny" táviratai. A t. Házból. Budapest, május 12. (S íját tud. táv.) A képviselőházban Bánffy miniszterel­nök ma felelt a hozzá intézett interpel­lációkra. Az adott válaszok között legérdeke­sebb az, mit Polonyinak felelt: ő Fel­sége a király a leghivatottabb arra, hogy közjogi állása megvédessék, s nincs szük­sége e tekintetben a kormány intézke­déseire. Pétervárott ő Felségét s e király, se császárnak, hanem csak Majeste-nek lett említve. — AZ újságok ós magyar távirati iroda értesítése e tekintetben nem hitelesek s igy hibásak voltak. Ugyancsak B á n f fy Kossuth Fe­rencz és Apponyi interpellációjára azt felelte, hogy a török-görög háború neg­szüutetósére nézve a nagyhatalmak ak­cziója sikerre fog vezetni. Ami pedig a hármas szövetség fennállását illeti, an­nak változatlan fennmaradása is bizto­sítva van. A főispán Békés-Csabán. Tudósításunkat Terényi Lajosnak a főispáni installáció banketljén mondott pohárköszöntőjével kezdhetjük: „akit Békésvármegye szeret, meg van az sze retve." Ennek a szeretetnek külsőleg impozánsul, bensőképpen igazán ós őszin­tén kifejezést adott a vármegye legna­gyobb községe, B.-Csaba. midőn tegnap vendégéül tisztelte főispánját. Ünnepies szint öltött az egész város ; a főtéren, vasút utczán nemzeti szinü zászlók leng­tek, a népek ezrei öntötték el az utczákat; ritka látványosságot nyújtott a menet, elől a város négyesfogatu diszhintaján K o ro s y László főjegyzőjobbján Békés­megye főispánja, a ki meghatva viszo­nozta kalapleemeléssel a sürü, személyé­nek szólt köszöntéseket. Időszerű sorrendben a főispánt meg­illető és Csabához méltó fényes fogadtatás részleteiről ezekben tudósítunk : Dr. Lukács György főispán és kíséretében dr. Fábry Sándor alispán, dr. Z ö 1 d y János főorvos, D e i m e 1 Lajos főszámvevő, a 8 óra 45 perczkor induló vonattal érkeztek Csabára. A pá­lyaháznál, melynek terraszán -nemzeti szinü zászlók lengtek, nagy fogadó kül­döttség várta a főispánt ós kíséretét. A perronon a községi elöljáróság sorakozott. A küldöttség harsány éljenzóssel üdvö­zölte az egyik első osztályú kocsiból le­szálló főispánt, majd Sztraka György főszolgabíró bemutatván a város főjegy­zőjét, Korosy László a következő üd­vözlő beszédet mondotta: Méltóságos Főispán ur! Őszinte kö­szönetet mondok, hogy Csaba városát tiszteli meg első sorban látogatásával. Büszkék vagyunk erre, mert e körülmény­ben nemcsak jelét, de biztositékát látjuk annak, hogy Méltóságod kiváló érdeklő­désével viseltetik vármegyéje e legnépe­sebb községe iránt. Biztosithatjuk Méltó­ságodat, hogy a további rokonszenv meg­tartása, annak öregbítése lesz minden törekvésünk. Isten hozta körünkbei (Za­jos éljenzés.) Erre dr. Lukács György főispán sokszoros óljenzést keltve, a következő meleghangú választ mondta: „Kiváló megtiszteltetés rám nézve ez a fogadta­tás, midőn először az erőtől duzzadó, fejlődósképes városba jövök főispáni minőségemben. Legyenek meggyőződve, hogy ezt a rokonszenvet megérdemelni lesz éltem törekvése. E kitüntetés rám nézve azt jelenti, hogy felfogásunk egye­zik, csak arra kérem önöket, ne azzal a tisztelettel, melyet az önök alkotmányos értéke diktált fogadjanak engem, a ható­sági személyt, de engedjenek egy kis he­lyet szivükben is (éljenzés) ós adjanak részt szeretetükből. (Lelkes éljenzés.) Erre az elöljáróság bemutatkozása törtónt meg. A bevonulás. Csakhamar fogatokra ültek. A mene­tet nyolczvan népies öltözékü banderista nyitotta meg. Pompás látvány volt az üde májusi reggelen, midőn a délczeg ifjak vihánczoló paripákon hosszú sort képeztek s a májusi szellő lobogtatta borjuszáju ingujjaikat, kalapjukon a nem zeti színű szallagot. A banderisták kapi­tánya P a t a y András volt, pompásan fegyelmezve látványos hadseregót, melyet két nemzeti szinü zászlót tartó bande­rista nyitott meg. Folytonos emberfal között ért az ün­nepi menet a városházára. Itt a csabai szép gazda lányok állottak a lépcsőkön sorfalat és virágot szórtak a vendég elé, hatalmas és szép csokrot nyújtva át a fő­ispánnak, ajkaikról meg soprán éljenek hangzottak el. A közgyűlési terem leve­gőjét felüdítették a május virágai, de fő­leg a karzat elegáns közönsége, mintha csak azt akarták volna a főispán előtt bizonyítói: milyen sok kedves ós szép rő van Csabán. A mint a főispán a terembe lépett, éljenzés fogadta. A képviselőtestületi ta­gok nevében dr. Zsilinszky Endre üdvözölte, s körülbelül a következőket mondván : Méltóságos Főispán ur 1 Csaba vá­ros képviselőtestülete értesülvén, hogy Méltóságod váro-unk falai közé érkezik, sietve jött üdvözletére. E város, midőn Méltóságodnak főispánná vnló kinevez­tetéséről értesült, egyértelműen osztozott az örömben, mert oly íórfiut sikerült megnyerni, kinek demokratikus érzése minden ízében közismert volt. (Éljenzés) Nem őseinek neve, összeköttetései, de a saját érdeme, fényes tehetsége (éljenzés) vívta ki pályáját, rokonlelket nyertünk, mert jól tudtuk, hogy Móltóságod meg­szokván a munkát, a munkát bepsüli és tiszteli. E városnak nincs százados törr ténelme. A török pusztítás alatt majdr nem megsemmisült, de a mult században főnixként felkelvén, becsületes igyeke zettel elérte mai helyzetét. Nincsenek itt palotasorok, csak tisztes polgári házak és egy két kiemelkedőbb közintózet. A

Next

/
Oldalképek
Tartalom