Békésmegyei közlöny, 1897 (24. évfolyam) január-június • 7-51. szám

1897-05-06 / 36. szám

rint is negyven hétig tétlenül hever. Az l az nem hever, hanem búsong, kesereg, elégedetlenkedik, titkon gyűlésez egyikmásik „elvtársnál" és nem dolgozik. Igy az alföldi szoczialistáknak voltakép az a legnagyobb bajuk, hogy a Tisza mentén egy évben nem lehet kétszer aratni, mint Egyptom Nilus áztatta rónáin. A kétszeri aratáson kivül valamenynyi több panaszuk vagy helyi természetű, vagy egyes emberek kegyetlenségeiből eredt. Jórészt könnyen orvosolhatók, követeléseik pedig lappáliák és — utópiák. Itt a sorok irója leirja micsoda sé relmeik vannak, micsoda adókötelezett ségük, összegezi követeléseiket: az álla lános, szavazati gyülekezési jogot, nyolca órai munkaidőt, aztán igy folytatja : Orosházán többen forgatják elméjük ben az Amerikába való kirándulás tervét, de az útiköltség Orosházáról oda száztizenhét forintba kerül. E vágyakozásnak azaz oka, hogy legulóbb egy, orosházi ember tért vissza Amerikából aki imigyek jellemezte az amerikai álla potokat: Ott sokat lehet aludni, jól le het élni és nem kell tisztelegni. — Hát a süvegelés itt annyira nehezükre esik ? — Igen, mert a tisztelgés sok esetben káros, szolgalelküvé tesz és ha valami hivatalba bekopogtat az ember ós tisztelegni kell, már a saját érdekét sem tudja megvédeni a hivatalnok tekintélye miatt s ebből ered az elnyomás. Hanem azért amit az elnyomás és a rossz bánásmód példázására hallottam, azt nem követte el se hivatalnok, se kaputos ember, hanem az ő soraikból kikerült parasztgazda. Régi dolog: cselédből lesz a legszivtelenebb cselódtartó, valaminthogy a néger felügyelők csapkodták legkegyetlenebbül a feketéket. Egy parasztgazda cselédjét összerugdalta a ló. A törvény szerint harmincz napig köteles lett volna gyógyíttatni, de a gazda azonnal elbocsátotta a legényt s még a kocsit is, mely a tehetetlen cse lédet hazaszállította, a legény volt kénytelen megfizetni. Egy másik gazdánál egy gyerekeselód tévedésből maró lugott ivott. Ellen szerül tejet kellett volna innia. A gazdánál köcsög számra állt a tej, de mert a szerencsétlen gyereknek nem volt pénze, a gazda nem adott neki tejet s agyerek meghalt. Egy kanász gyereknek meghalt az édes anyja s nert egy délutánra eltávozott az édes anyja temetésére, derék gazdája 50 krajezárt levont a fiu béréből, melynek egész évi összege pedig csak tizenkét forint volt. Ezek mind hiteles adatok. A tárgyalási irataik ott feküsznek egy nagy alföldi város rendőrségi irattárában. Ily esetek után, mondta elkeseredetten a szoczialista nekem: Elvtársi ne künk nem adnak semmit, de cserébe hármat követelnek érte tőlünk : fizess, hallgass, dolgozz I Igy beszél az alföldi harmincz éves és azonfelül levő magyar paraszt, a fiatalabbja pedig, aki már egészen ebben a gondolkozásban nevelődött föl, még keményebben. S e két árnyalati között a súrlódások már is érezhetők. Például Csorváson a hatszáz szoczialista közül csak mintegy nyolcivan elvtárs „központi vezetőségi", a többi inkább anarchista hajlamú. A szoczialisták között is észlelhető egy árnyalat, a „független" socialisták pártja, Várkonyi vezetése alatt. Olyan ez a derék magyar alföldi nép, mint a hipochonder beteg, van is baja, mert ugy képzeli, meg nincs is, mert csak ugy képzelődik. Az az egy azonban bizonyos, hogy meggyógyítani, mint rendes beteget, nem lehet. Hiába adnánk kenyeret a kezébe, hisz kenyere van, de hát akkor mi kellene nekik ? Yoltaképen maguk se tudják. „A fönnálló társadalmi rendet meg kell semmisíteni", ezzel lépett az ivóba egy szűrös atyafi s utána mindjárt pálinkát kórt. „Elvtárs?' kérdeztük. „Az volnék, feleli, mert a fönnálló társadalmi rendet meg kel! semmisíteni." Miért, hogyan, minek ? Azzal már nem törődik a fönnálló társadalmi rendszűrös megsemmisítője. Csak az egy vjgasztaláza lehet, hogyha elégedetlen szoczialista is, de legalább a világ legjobban táplálkozó s legkevesebbet dolgozó szoczialistája. Csorváson a vonatra várakozva, egy fiatal, igen értelmes legónynyel beszélgettem, elismételte rögtön mind, amit már a többiektől oly bőven hallottam, de a szokottnál talán kissé anarchistább izzel. Egyszer csak oda mutat a csárda előtt letaposott porondra. — Lássa elvtárs, itt ezen a helyen tánczoltatott tavaly egy oláh egy nagy bozontos medvét, mi meg mindnyájan körülálltuk. Egyszer csak elszakad, ki kapcsolódik a medve láncza. Elhűlt bennünk a vér. Az oláh odaugrik, hogy újra bekapcsolja a karikába és az a szegény, bolond nagy medve föláll a két lábára és szolgál, míg az oláh meglánczolja. — Te nyomorult proletár I mondok a medvének. Te keresed a kenyeret az oláhnak s mikor lánczra füz, még szolgálsz neki. Igy vagyunk mi is. Mi keressük a sok pénzt a grófoknak s ha szembe áll vele a nyomorult paraszt, a helyét se találja, ugy szolgál neki. Bolond nép és bolond medve. A vonat indult, én elváltam s bár összes benyomásaim egészen ellenkezőek voltak, mégis oly soká csengett a fű lembe ez a pár szó: bolond nép ós bolond medve. A békésmegyei községi orvosok nyugdijszabályzata. — A szabályrendelet tervezet. — Már jeleztük több izben, hogy dr. Z ö 1 d y János megyei főorvos kezdeményezésére a vármegyei községi orvosok nyugdíjintézetet akarnak létesíteni. Az alapszabálytervezetet e hó 8-án tárgyalják közgyűlésükön Békés Csabán. Az alapszabálytervetet már készen van, áttekintünk rajta a következőkben : A nyugdíjintézet czólja lenne : A békésvármegyei községi orvosok és or vosi képesítéssel biró halottkémek ós ezek özvegyei és árvái sorsának biztosiközben a csendőrőrmestert magához kórette, a telefonon kért instrukciókat. A főispáni ünnepélyes hangulat befolyása alatt aztán Jeszenszkynek — megkegyelmeztek. Szemenyei Imre, ki adatait maga meséli nekünk, Jeszenszkyt aztán elvezette néhány orosházi elvtársához, a hol a vendég evett kenyerükből ós azt igen jónak találta. Ugyancsak társaságában ment el Bánfalvára, Szent-Tornyára, Csorvásra s állítása szerint az JIlexandersAkirásu tárczát a „Pesti Hirlap"-ban Je szenszky irta, mert feljegyzett adatait látja formába öntve. Jeszenszky mindenütt következetesen „elvtárs"-nak mutatta be magát s mint ujságiró hallgatta ki elvtársai panaszait. Modorában szeretetreméltó. „Nekünk nincsenek titkaink, de ha lettek volna is — mondotta Szemenyei — ezeket is elbeszéltük volna a jó ábrázatú urnák." Érdekesnek tartjuk Jeszenszky tárczájából, mely „az alföldi szocialisták között" czimet viseli, a kö vetkezőket reprodukálni: Hogy keresztül-kasul jártam az Alföld majd minden szoczialista vidékét s szemtől-szembe álltam és értekeztem a mozgalom majd minden vezérével, beszél gettem az elvtársakkal: tűnődve kérdem magamtól: voltaképen mit is akar az a derék, értelmes nép ? Mert az nem igaz, hogy az uradalmak a tagosításkor elvették a jó földet és csak a rossza maradt a szegénynek. Hisz, ez a rossz is pompás I Nem igaz az sem : „hogy itt a nyomor töri az ember fejét", mert minden háznál oly szép dagadó, pazar nagyságú mindennapi fehér kenyeret láttam, hogy véteknek tartaná azt a pirosra sütött kelesztett tésztát, sátoros ünnepi kalácsnál egyébnek nevezni az oláh, akár a tót, akár pedig a lateiner proletárság. Ls hozzá még, telik ott belőle elég bőven. Ha ilyennel kecsegtetnék a német, a belga, vagy fran czia szoczialistát, bizonyára szivesen beállana hozzánk a fönnálló társadalmi rend oszlopául. — Házaik hollandi tisztaságúak, a szobák otthonosak, a nyoszolyán ott magaslik néhány dunyha és dunyhának beillő vánkos, a falon pedig, minden ház ban két kép függ. De nem Krisztus urunké, sem az aradi vértanuké, Kossuth Lajosé sem ezek a képek. Az egyiken „valamennyi ország proletárjai egyesül jetek" föliratú vörös zászlót lenget egy délezeg alak ós egyik lábával a fölfor dult arany borjú farkára hág. Ez Lassale Ferdinánd. A másikon egy bibor vörösbe öltözött nő, a „szabadság istennője" hirdeti az alföldi parasztnak, hogy : • Munkás itt a pillanat, Ismerd meg hatalmadat. Elsápadnak a gazok, Ha békóid föloldozod, Zugba dobod az ekét S szólsz : a tűrésből elég ! Hát bizony annak a szegény, derék, okos, becsületes magyar parasztnak a megölője, a gyilkosa, ez a két kép, a rajta olvasható doktrínával együtt. Megfogadta, szó szerint vette a tanítást, sutba dobja az ekét; jó, ha egy évben tizenkét hétig dolgozik s a maga bevallása szeAz én májusfám. — Tréfás történet. — Irta: Sárréti. Szoczialdemokrata nem vagyok, radikális elveket nem vallok, a más vagyonára nem vágyom. Herczeg Eszterházyéra azért, mert nagy dominumavan, a helybeli kántor úréra azért, mert nincs oly nagy vagyona, mint herczeg Eszterházynak. Báró Bánfí'yt a miniszterelnöki bársonyszékből kidurni nem akarom, a főispáni méltóságot nem irigylem, egy szóval, amint ezekből is látható, nagyon kevéssel megelégedő embor vagyok. Daczára ezon báránytermószetemnek, vagy ha jobban tetszik : birkatürelmemnek, folyó hó elsején majdnem orosz lánná változtam, kicsibe mult, hogy V . . . községnek szolgaszemólyzetét: rendőrt, dobost, kisbirót össze nem kaszaboltam, a körorvos urat pedig páros viadalban egyik fülére meg nem kisebbítettem. Az eset igy esett. Nem kerülgetem, mint macska a forró kását, hanem kirukkolok vele egyenesen ós őszintén megvallom, hogy halálosan szerelmes voltam a fenntisztelt V . . . község jegyzőjének gyönyörű szép leányába. De hát az a göndör szőke baj, azok a nagy fekete szemek, a halvány, tejben uszó rózsájával, azok a cseresznye ajkak, azok a gömbölyű hőkeblek, kit ne hódítottak volna meg. Az én eszemet legalább ugy elvették s oly szerelemre gyulasztottak, hogy ahhoz az Aetna ós a Vezúv lüzkebele egy jégverem fagyos belseje. Ez iszonyú nagy szerelmemet, egy szép tavaszi napon hősies szavalattal tudomására is hoztam ideálomnak, melyre ő megijedve, arra figyelmeztetett, hogy e dolgot a mama előtt el ne áruljam, ki minden kegyét arra a ragyásképű három X en túllévő, de öt fertálylyal (nem a fejében) biró körorvosra pazarolja csak. Titokoan is tartottam szerelmemet. Április 30 áu azonban azon gondolatom támadt, hogyha május elsejére virradóra egy diszes májusfával lepem is meg az ón angyalomat, még azzal semmi nagy bűnt nem fogok elkövetni, mindössze is, ha világosságra jönne, csak a doktor ur lenne egy kissé féltékenyebb, ki a déli gyümölcsök, kék és piros szallagok összevarrásából, minek szemtanuja volt, aligha alaposan nem kezdte gyanítani szándékomat, A gondolatot tett követte. Éjfél után hátom órakor sikerült is a májusfát kis kertjébe becsempészni, a merénylet elkövetése után pedig édes álomba merülni. Álmodtam szépet, gyönyörűt. Láttam az én angyalomat magas trónon ülni, körülvéve öt olyan tündérrel, a milyet Zichy Géza gróf Alár czimü romantikus operájában leír, hallottam azoknak bájénekét, magam is terczelvón igy hozzá : „Amália, Amália." Hogy hányszor zenghettem el a refrént, de arra világosan emlékszem, hogy mikor hallottam ablakom alatt egy bizonyos állatnak konczertezósót, melynek szövege éppen egy vonásban különbözik az Amália név két utolsó betűjéből. Szép folytatása a tündéri jelenetnek és éneknek, mondok magamban, ez aligha valami veszélyt, vagy viszályt nem hoz még a mai napon szegény árva fejemre. Ugy is lett 1 Néhány perez múlva a kisbíró azzal az üzenettel jött hozzám, hogy a jegyzőnó ténsasszony hivat, jelenjek meg nála azonnal. Rohanok, akárcsak az első földalatti villamos vasút Budapesten, azon reménynyel eltelve, hogy immár kezdek útban lenni a menyország felé. Azonban Vassow ezredes jobban megijedt Ehmed pasától, mint én angyali, drága ideálomnak kedves mamájától, ki is rámutatván egymá jus fának csúfolt valamire, kezde engem olyan szavakkal megtisztelni, melyek a müveit ember szótárában föl nem találhatók. Hiába is tagadnám a dolgot, mindent látott a kisbíró, ki a Juczi szobaleánynak éppen azon időfájt tett egy májusfát a konyha ablakába. — Ez a bosszú müve, mert bizonyosan megsejtette ön, hogy leányomnak éppen a neve napján, f. hó 4-én leend az eljegyzése a körorvos úrral. Tartsa kötelességének ezeniul kerülni a házunkat. Ez az utolsó mondani valóm önhöz. A dolognak ezen nem remélt s váratlan fordulat után keserűen kelletett csakugyan meggyőződnöm arról, hogy az Ariadné fonala igen hamar változik át az életben a török szultán selyem zsinórjává. Egy hét múlva tudtam meg a kis dobostól, hogy mindennek oka a kis doktor volt, ki is megvesztegetvén a községi személyzetet, megfosztotta azok által ékes3égeitőlaz én májusfámat, rárakatvan arra selyemszalagok helyett más idegen anyagokat, déli gyümölcsök helyett kolompó rokat és vereshagymákat. l^y lett vége az eget ostromló ábrándjaimnak, igy vágott szivemen eret az én tisztelt körorvos barátom s igy változott át az én májusfám szerelmemnek akasztófájává. Hanem föl is fogadtam a májusi fa gyos szentekre: Szervácz, Pongrácz és Bonifáczra, hogy ha történetesen a muszkacsászár leányába szeretnék is bele: még annak sem tennék májuefát. tása. Tagjai csupán a vármegyei orvosok és halottkémek, a kik nyugdíjra jogosultak a nyugdíjintézetben felszámitható 10 évi szolgálat után. Segélypénzre jogosultak a nyugdíjra jogosított orvosok és halottkémek özvegyei és árvái és pedig az utóbbiak 18 éves koruk betöltóseig, esetleg ezen kort megelőzőleg a leányok férjhezmenetelükig. Végkielégítést azon orvosok és halottkémek nyernek, kik testi vagy lelki elnyomorodás következtében a 3. §-ban jelzett 10 éven belül munkaképtelenekké válnak, mely esetben azok, kik 5 teljesen betöltött szolgálati évet be nem mutat hatnak, teljes nyugdijuk 50% át, azok pedig kik 5 évet meghaladó, de 10 teljesen be nem töltött szolgálati évet mutathatnak fel, az őket megillető teljes nyugdijat nyerik egyszersmindenkorra végkielégítésül. Hasonló összeget nyer végkielégítésül azon özvegy is, kinek férje 10 szolgálati óv betöltése előtt elhalálozik. Azon községi orvosok és halottkémek, kik 10 évi ezen intézet kebelében eltöltött szolgálat után akár testi vagy lelki fogyatkozás,akár elnyomorodás vagy elgyengülés miatt szolgálatképtelenekkó váltak, nyugdíjra jogosultak. A teljes nyugdíj összege osztályok szerint következőleg állapittatik meg. Az I. oszt.-ban 400 frt (500 frt orv.fiz. mel.) a II. „ 500 „ (5-600 „ „ „ „ aIII. „ 600 „ (6-700 „ „ „ „ a IV. „ 700 „ (7-800 „ „ „ „ azV. „ 800 „ (800 „ „ „ „ A beállott szolgálatképtelenség esetében 10 évi szolgálat betöltése után a teljes nyugdíjnak 40°/o-a képezi a nyugdijat, mely azontúl évenként a teljes nyugdíj 2°/o-ával szaporodik. A 40 szolgálati évet ezen nyugdíjintézet kebelében betöltött, vagy életkorának 65-ik óvót meghaladott községi orvos vagy halottkém, munkaképtelenségének igazolása nélkül is nyugdíjba léphet. Bűntény miatt vagy fegyelmi uton hivatalától megfosztott orvos vagy halottkém elveszti nyugdíj jogosultságát. Azon özvegy, kinek férje már 10 beszámítható évet szolgált, az özvegyi segélypénzt élethosszig, esetleg ujabb férjhezmeneteléig élvezi. A segélyösszeg meg nem haladhatja a fórjet illető nyugdíj fele részét, de ennyire jogos igényt tart. Ha nyolez évnél kevesebbet töltött az orvos, ez esetben özvegyének csak kegydij elnyeréséről lehet szó. A nyugdíjintézet kebeléhez tartozó atya hátramaradt gyermekei egyenként 50 frt sególypénzt nyernek életük 18. évéig, leányok esetleg rövidebb ideig, azaz fórjhezmenetelükig. A gyermekek segélyösszege azonban nem haladhatja meg az özvegy segélydiját. Özvegyi sególydijra nem lehet joga azon özvegynek, ki férjével ennek nyugdíjba lépése után lépett házasságra, vagy a ki törvényesen elvált azon házasságból, mely után segély pénzt igényelhetne ; vagy ki férjét hűtlenül elhagyta. Az árvák azon esetben is részesülnek a kitüntetett segélyben, ha az anya nem birt segélyezhetósi jagosultsággal ; vagy az özvegytől a kitüntetett okoknál fogva a sególydij megvonatott. A nyugdíj alap jövedelmét képezik : 1. A vármegyebeli községeknek az előző évi állami adó át képező és az 1883. évi XIV. t.-cz. alapján kivetendő vármegyei pótadóval való hozzájárulása, mely évenként féléves utólagos részletekben, vagyis junius 30-án ós deczember 31-én fizetendő, az azon tuli befizetések után 6 százalékos késedelmi kamatok járnak. A községi orvosok és halottkém hozzájárulása, szintén félévi utólagos részletekben, és pedig: a) Minden községi orvos és halottkém hivatalba lépésekor a teljes nyugdíj 5 százalékát tartozik befizetni, ugyanerre kötelezvék a már hivatalban levők is. b) Tartoznak tehát továbbá évenként 30 éven át a teljes nyugdíj összeg 3°/o át befizetni. c) Fizetés emelkedés esetén a különbözet 30<>/o a egyszer s mindenkorra egy óv alatt félévi utólagos egyenlő részletben befizetendő. Ezen dijak a határidőn tul történt befizesés esetében 6% késedelmi kamatokkal befizetendők. 3. Az orvosok ós halottkómekre fegyelmieljárás utján rovandó pénzbírságok. 4. A belügyi kormány által adandó segélyösszeg. 5. Önkéntes adományok. Meddig járuljanak a községek a nyugdijalap jövedelméhez vármegyei pótadó utján, függ azon körülménytől, hogy mikor éri el a nyugdijalap azon összeget, melynek évi kamataiból a nyugdíjazási összeg kitelik. Az orvosok és halottkémek nyugdijalapja Békésvármegye törvényhatósági bizottságának fenhatósága alatt áll, mely