Békésmegyei közlöny, 1897 (24. évfolyam) január-június • 7-51. szám

1897-05-02 / 35. szám

lakosság oly sok jót köszönhet s ezért szivből üdvözli, ennek jegyzőkönyvileg a képviselet kifejezést adni határozott, kérve az egek urát, hogy a kegyelmes ur koronás királyunknak a haza ós nemzet felvirágoztatására üdvös tanácsokkal sokáig szolgálhasson. Elintéztetett ezután a napirend. Békés község pénz ós vagyonkészletének megvizsgálásánál a vármegyei kiküldöttek által felvett jegyzőkönyv, melynek kapcsán az alispán felhívja a képviselőtestületet egy számvevői állás rendszeresitése iránt, kiadatott dr. Hajnal István, Konkoly Jenő, dr. Igaz Pál, dr. Török Gábor, dr. K o v á c s László, E m p e r 1 Ernő, Morvái Mi hály és Zs. Szabó Gábor képviselőkből álló, a községi szervezési szabályrendelet módosítására kiküldött bizottságnak. A községi pénztárak havonkénti vizsgálata tárgyában az alispán által kiadott mintát a képviselőtestület elfogadta és mint bizalmi férfiakat kebeléből kiküldötte K o n s i t z k y János, C z i r a Gergely, Morvái Mihály és S v e t i c s Bernát képviselőket. Az 1898-ik évi községi közmunka kivetése elhatároztatván, kivetendő lesz téglából épült beltelkes ház után 4 kézi nap, egyéb beltelkes ház után 3 kezi nap, közmunka köteles lakó és férfi családtag után 1—1 kézi nap ; igavonó ál lat után egy igás nap. A váltság árak ekóp állapíttattak meg: egy kézi nap szám 40, egy igás napszám (két fogatú) 1 frt 80 kr, melynek felerósze feltétlenül megváltandó. A csabai körgáti zsilip építésére ki adott alispáni engedély tudomásul vóte tett. E tárgygyal kapcsolatosan igen he ves vita keletkezett. Az elöljáróság bejelentette, hogy az Alsó-Fehér Körös ármentesítő társulat által ápril 26-án tartott közgyűlésen alkotott zsilip kezolósi szabályrendelet szerint az Élővíz magas sága Békés községben 84 50, Békés felett Csabáig 85'50 centiméter magasságban állapíttatott meg adriai tengerszin felett. Miután ezen magasság a mostani víznél is magasabb, pedig a mostani víz is sok kárt tett fakadás által, a képvi selőtestület ugy kívánja megállapítani a vízmagasságot, hogy az a községre nézve káros ne legyen. A képviselők közül igen sokan veszélyt látnak az élővíz bevezetéséből ós kárhoztatják annak engedélyezését s oly elkeseredetten szólottak, hogy az első jegyző ós a községi mérnök alig birták a kedélyeket lecsillapítani. A megyei jegyzői nyugdijegylet ér tesitósét néhai Dömóny István volt jegyző temetkezési költségeinek fedezése tár gyában sértőnek találván a képviselő testület, az ellen a megyei törvónyható sághoz felebbez. Farkas István ós társának kérvénye a községtől megvett házhelyek átíratása iránt, véleményezés végett kiadatott a tiszti ügyésznek, egyúttal az igazságügyi miniszterhez felterjesztés intéztetik a telekkönyvi állapotok rendezése iránt. Végül a „Pipazug ós Hajnal-utcza" (zsákutczák) kinyitása elhatároztatott, — Zagyva András kérelme a Szilágyi István háza előtti zugnak átengedése iránt, véleményezés végett kiadatott a tiszti ügyésznek, a Széchény-kerti birtokosok kérelme, melyben kertiut nyitását kérik, pedig elutasittatott. — Gyula városa most csütörtökön közgyűlést tart melynek legfontosabb tárgya a város néhány utcza járdájának ópitésóre meghirdetett ajánlatok felolvasása is a vállalat kiadása. Pályázatokai adnak be: Neuchattel aszfalt angol vállalat • méterenként 3 frt 60 kr egységáron. Ot évig jótállást vállal és ingyen teljesiti a javításokat, tíz óv után • mkónt 7 krért, a hazai aszfalt ugyan ily feltótalek mellett 20 évi törlesztés mellett 3 frt 40 kr egységárért, a magyar aszfalt társaság 3 frt 50 kr egységár mellett mind aszfaltot ajánlanak. Beton anyag gal pályáznak Melocco Lajos 3 frt 30, Melocco Péter 3 frt 40 és N. Szabados József gyulai építész 3 frt 10 kr. A munka 7000 • m. területen eszközöltetnék ós járdával láttatnék el a régi körös, kaszárnya és pacsirta-utcza. A képviseletben mindkét járdának vannak hivei, az esetben ha a beton-párt győzne, a munkálatot N. Szabados József, gyulai építész kapja, mint a ki legolcsóbb ajánlatott tette. A „Békésmegyei Közlöny" táviratai. A képviselőházból. Budapest, május 1. (Saj. tud. táv.) A képviselőház mai ülésén a kérvénye ket tárgyalták, ezek sorában a kassai hírlapírók azon kérvényét, hogy Ausztriában a viszonosság alapján a magyar lapok után szedett bélyegilletéket törüljék el, — pártolólag adták ki Lukács miniszternek, ki a kérelem teljesítése érdekében közbelépését megígérte. Polónyi Géza interpellálta a miniszterelnököt, hogy a czár miért csupán az osztrák császárt köszöntötte fel s a magyar királyról meg se emlékezett. V i s o n t a i Soma a villanyos vasúti elgázolások ügyében a belügyminisztert interpellálta. Az erdélyi püspök felavatása. Budapest, május 1. (Saját tud. táv) M a j 1 á t h erdélyi püspököt Császka György kalocsai érsek ma avatta föl a Mátyás templomban püspökké. A püspök felavató ceremónián nagy közönség vett részt. Vasárnap. A B. K. kiváló politikusa megírta a legutolsó számban, hogy Fascho Moys Sándor belügyminiszteri tanácsos törvényjavaslatot dolgozott ki a városok uj szervezetéről. A tanácsos ur tervezete szerint lenne ügyvivő és reprezentáló getlenség mindkét árnyalata igen erős s ha csak Kossuth Ferencz egyénileg nem veti latba befolyását, hogy a pártegység érdekében a mult választáson oly erősnek bizonyult Barthára szavazott pártja, — a Kossuth párti gyulaiak okvetetlenül az ő elveiket valló képviselőt fognak kívánni s mivel Barthával hasonló tehetségű képviselő szembeállítása szükséges, — nem lehetetlen, hogy H e r m a n n Ottót léptetik föl. Hangsúlyozni kívánta azonban, hogy ez neki privát nézete, mert egy sajtó hir még nem elég arra, hogy egy párt hivatalosan jelöljön, vagy akár értekezletet ia tartson s e kérdésben még alkalmat sem vett magának, hogy valakivel beszéljen. A szabadelvüpárt akciójáról — éppen a fentjelzettek alapján — még kevésbé lehet beszólni. P o p o v i t s Jusztin városi főjegyző, a ki készségesen tájékoztatná lapunk tudósítóját, ha valami positiv hire lenne, — éppen semmit sem tud e kinevezés felöl. Kétségkívül nagy veszteségnek jelezné a politikai közéletre, de a város érdekében is, ha T e r é n y i tehetségeit más téren érvényesítené, s hogy a szabadelvüpárt is igy fogja föl a helyzetet, az előtte bizonyos. A városban tagadhatlanul erős ellenzéki hangulat van, melylyel a szabadelvüpárt szembe áll e, arra párthatározat kell, e tekintetben nyilatkozni nem illetékes. Arra a kérdésre B a r t h a Miklói megválasztását valószínűnek gondolja-e, válasza az volt, hogy az nem olyan bizonyos. Attól függ, hogy nem akad-e más jelölt, a ki még jobban megnyeri a választókat. Megkérdeztük az ellenzék még egy tagját, a ki azonban megkért, hogy nevét egj előre hallgassuk el. Ennek nyilatkozata abban hegyeződik ki, bogy Terényi kineveztetésót nem tartja valószi nünek, de ha megtörténnék, a kormánypárt nem is fog jelöltet fölállítani, ellenben mérkőzni fognak Ugronók ós Kossuthók ós pedig igen hevesen. KÖZSÉGI ÜGYEK. — Békés község képviselőtestülete ápr. hó 29-én tartott közgyűlésén a napirend előtt dr.H a j n a 1 István indítványára a képviselet általános éljenzés mellett örömét fejezte ki azon magas kitüntetés felett, melyben a király gróf Wenekh e i m Frigyest valóságos belső titkos tanácsossá törtónt kinevezése által részesíteni kegyeskedett. Békés község közönsége mindenkor kiváló tisztelettel ós ragaszkodással viseltetett ugy a kegyelmes ur, annak szeretett neje és családja iránt, kiknek a midőn nyilához nyúlt, hogy fia fejéről az almát lelőjje, mint az ő keze reszketett, amikor a leveleket leszakítandó, a kiszemelt galyat lassan, óvatosan magafeló húzta. — Magasabbról adjon egyet, azokból a szép fiatal, zöld levelekből. Kelemen remegő kézzel feljebb nyúlt, de csak kevéssel s még mielőtt Aranyos synó észrevette és még egy „feljebb"-et vezényelhetett volna, a két levél le volt törve és oh, iszonyat 1 a letört levelek már kevéssé elvónültek, hibásak ós nem elég élénk zöldszinüek voltak. Aranyossynó le volt sújtva. Érezte, hogy kéréseiben minden kártyáját kijátszotta. De azt is belátta, hogy Kelemen nem koppaszthatja le növényeit az utolsó kis levélig. A tő veszélyeztetése nélkül leszedhető leveleket ugy is már mind elígérte. Elgondolkozott. Újra kérésre fogja a dolgot? Restelte. Mások talán kevesebb skrupulussal megkoczkáztattak volna még egy ostromot, kapaczitálva a kertészt: mondja meg megrendelőinek, hogy nem telt annyi, a mennyit igért, elszámította magát, vagy éljen más, ehez hasonló mentséggel. 0 nem tette. Önbecsórzete annál is inkább tiltakozott ily eljárás ellen, mert látta, hogy Kelemen már ezt a kérelmét is csak vontatva teljesítette. Nem akarta magát ujabb s még határozottabb elutasításnak kitenni. Ebben a perczben megnyílt az ajtó és egy cseléd Kelement egy pár szóra félrehívta. Aranyossynénak egy gondolat villant át agyán. Hirtelen hozzám fordult, suttogva, de gyorsan, csaknem lihegve mondta: — Keszthelyi 1 maga azelőtt azt mondta, hogy minden poklokon át is elkísérne . . . — Nagyságos asszonyom ! fenntar tom . . . — Bizonyítsa be! — vágott szavamba Aranyossyné. — Mit tegyek? — Lopjon le számomra arról az akácztőről két szép levelet, de gyorsan 1 Ez a váratlan kórós zavarba ejtett. Egy pillanat alatt eszembe jutott minden ostobaság, a mit valaha életemben udvariasságból vagy lovagiasságból elkövettem. Egyszer egy dicshymnuszt irtam hexameterekben az anyósok mellett, mi miatt egy elkeseredett házasember provo kált. Szerencsésen meg is vágott. Máskor meg ón provokáltam legjobb barátomat, mert egy nővel szemben, a ki iránt én különösen érdeklődtem, a foghagymás kolbászt a c.itromos rovására magasztalta, A vágást természetesen megint ón kaptam. Ráadásul még hosszú ideig a czitromos kolbász martyrjának csúfoltak. Majd meg 24 órán át tökmag béllel éltem fogadásból egy csókért. Meg is feküdte gyomromat vagy nyolcz napig már t. i. nem a csók, hanem a tökmag. Szóval, sok bolondot tettem, csak czigánykereket nem vetettem még ós lopást nem követtem még el. Megkoczkáztattam egy ellenvetést: — De az Istenért! mit gondol? lopni ? — Ne törődjék vele! Asszonyt, macs kát és virágot lopni nem bün. Siessen, nincs veszteni való ideje! — Nagyságos asszonyom, csak azt ne kivánja tőlem, soha életemben nem loptam még. De meg észre is vehetné Kelemen . . . — Oh! menjen maga gyáva! . . . S végigmért oly pillantással, melyből a csalódás minden keserűsége tükröző dött le. Tudtam bár, hogy Aranyossyné kívánsága csak egy hirtelen támadt szeszély, melyekhez többó-kevésbbó hozzá voltunk szokva; tudhattam volna, hogy az arczán kifejezésre jutott keserűség csak tettetés, mely mögött ott lappangott az elpalástolt dó vajság; érezhettem volna, hogy mint máskor, ha jókedvében volt, most is csak ingerkedik velem: a gyáva jelző mégis arczomba kergette a vért. Nem tudom, ez-e vagy a figyelmez tetés arra, hogy csak egy pár perczczel ezelőtt feljogosítottam gavallérságom pró bára tételére, vagy mert roszszul esett tudnom, hogy ő lesz tán az egyedüli nő, ki virág nélkül jelenik meg az estélyen: mit tudom én, mi hatott reám, elég az hozzá, hogy mielőtt megfontolhattam volna, mit teszek, a mihez különben időm sem volt, mert Kelemen minden perczben visszafordulhatott: készen voltam elha tározásommal. Miután jobbra-balra egy pillantást vetve, meggyőződtem arról, hogy a meglepetés veszélye egy oldalról sem fenyeget: egy gyors mozdulattal megragadva a megjelölt levelet és szárán egyet csavarva, leakarom szakítani, de abban a perczben megfordul Kelemen ós megkerülve a virágállványt, felém tart. Nem tudom most már: a virág SZÍVÓS szára nem eugedett-e, vagy izgatottságomban nagyobbat találtam rajta rántani, mint a hogy kellett volna, végre is a cserép az állványról lefordult, magával rántva még vagy őt más cserepet, hármat közülök darabokra törve. A kár, melynek Kelemen előtt természetesen a véletlen színezetét adtam, nem volt jelentékeny, de a tudat, hogy miként esett az meg, végtelen zavarba hozott. polgármester. Hogy a két dudás, vagyis inkább dudásné a csárdában milyen helyzeteket fognak előidézni : azt csak megpedzeni, de nem egyúttal kimeríteni fogja a következő hevenyészett karczolatunk, melyet íme a „vasárnap" czimü rovatomba besavanyítok. A józan vályogvetők küldöttsége megjelenik az ügyvivő polgármester neje előtt. A szónok egy tuczat kőhintése után fölkéri a tisztes matrónát, hogy a józan vályogvetők erkölcsDemesitő egylete zászlófelszentelési ünnepélyén a zászlóanyai tisztet elvállalni kegyeskedjék, a beszédben Kárpátoktól Adriáig ős más ismert közhelyek czimü közismert czitátumok bőven helyt foglaltatnak. -w A polgármesternő szeme pedig fölvillogott. — Hallják kendtek, jól van, hát én elfogadom a zászlóanyai tisztet, hanem ha megtudom, hogy azt a félkegyelmű reprezentáns polgármesternőt előbb kérték fel és ón csak olyan „szüksőgbeli" zászlóanya vagyok maguknak, tudják meg, hogy nem fegnak verni sem józanul, sem részegen többé — vályogot. (A küldöttség zöldül, sápad, de mennyreföldre esküszik, hogy ugyan hova gondol a polgármesternő nagysága, a józan vályogvetök nem gondolhattak másra, csak ő reá.) A vicinális Maisson Mariskánál (rekte: Bühm Adolf.) A reprezentáns polgármesternő reprezentálva bebilleg. Egy szép ruhát meglát a divatbabán, elragadtatva szól : —_Ah gracziőz, famóz. Kinek készül ez a fölséges toalett, empire szabás, moire dudorokkal, ala Kapelecz ! — Találja ki méltsás asszonyom. Zászlószentelési ünnepély készül. — Hol ? — Itt, nálunk. Nem hallott volna a méltsás asszony a józan vályogvetők zászlószentelési ünnepélyéről ? — Hallatlan, nem hallottam ! Ki merte a reprezentáns polgármeiterné jussát elragadni ? Ki merte a zászlóanyai tisztet elfogadni. Megálljon ! Micsoda eszme, ez a toalett á la Kapelecz, bizonynyal a zászlóanyának készül. — Nincs különben. — És ki a zászlóanya ? — Méltóságod kolleganője, a másik polgármesternő 1 — Haj! Brr! Jaj! A ílakonomat, a flakonomat ! Megüt a guta. (Leroskad egy székre.,) Az ügyvivő polgármesternő dr. Gezemicze Tóbiásnő lenge léptekkel bebilleg. Az üveg ajtó nyitására a méltsás asszony hirtelen felocsúdik és bágyadtan mosolyog. — Kedvesem, ma ácska könnyelmű aszszony, engedje meg kimondanom. Mintha nem is „csak" hivatalnok neje lenne, hanem olyannak hitvese lenne, a kinek férje reprezentál. Minek csináltat a józan vályogvetőknek (ilyen értékes toalettet ? Hisz magát, naiv gyermek, oda kényszerülve fogták. Engem térdon állva kórt meg a deputáczió, de nem fogadtam el a megtiszteltetést, a mi természetes, mert a vályogvetők zászlószentelésének elég egy halottkém felesége i s. (Ő méltósága még tovább is folytatta volna, de a nagyságos ügyvivő polgármesternő elájult. Viczinális Maisson Mariskának ugy kelletett vizzel föllocsolni. A mire a méltóságos asszony fejét megbiccentve „Jó napot!" kívánással reprezentálva távozott) Az ügyvivő polgármesternő pedig a következő levelet irta a vályogvető erkölcsnemesitők elnökének : Gazemberek. Csalók. Sehonnaiak, ha még Tetézte zavaromat az, hogy Aranyossyné ajkait összeszorítva, oly pillantásokkal fixirozott, melyekből kivehető volt, hogy a testéhez szorosan simuló ama ruhadarabot, melyet férfitársaságban a hölgyek bizonyos tartózkodással szoktak emlegetni, a széthasadás veszélye fenyegeti. Alig voltunk Kelemen tekintetének lőtávolán kivül, Aranyossynóból elementáris erővel tört ki a kaczagáa. — Na ! — mondá, szemeiből a könynyeket törölve — ha magának a macska ós az asszonylopás is ugy sikerülne, mint ahogy ez a viráglopás sikerült, akkor a macika mind a két szemét kikaparná, az asszony meg olyan lenne, hogy az urának szívesen visszalopná. Kohányi Róbert. Tüz a falu végén. Mikor Kerekes Tóni megállott a viskó ajtaja előtt, megtapogatta a zsebét. Rendben volt minden. Még egyszer visszanézett ós csak annyit szólt az egész dologra : — Schwamm drüber 1 — Es megtapogatta a zsebét még egyszer. Kissé zihált a melle, az arcza égett, pedig erős hideg volt. A két kezén kidagadtak az erek. Futva jött hazáig. Bent a városban volt egy kis dolga. Igen sokan járkáltak a csendes, hideg estén, alig fértek a gyalogjárón. Néhol megtorlódtak és sűrű tömegbeverődtek össze. Egy fényes kirakat előtt állanak legsürüben és mind többen-többen gyűlnek oda. Valaki nagy hangon kiabál. — Melyik a tolvaj ? Hol a zsebmet-