Békésmegyei közlöny, 1897 (24. évfolyam) január-június • 7-51. szám

1897-04-01 / 26. szám

ne a fatenyésztésre adja magát, mely Békésmegye talajviszonyainál fogva ugy sem lesz sikeres gazdasági ág, hanem a nagyobbméretü zöldségtermelésre. Indít­ványozza, hivassék föl a vármegye alis­pánja, hogy az iskola utján mutattasson példát a nagyobb terjedelmű zöldségter­melésre, melyre avatott közgazdasági szakírók véleménye szerint Békésmegye talaj- és egyéb viszonyainál fogva szinte predesztinálva van. Dr. Zsilinszky Endre inditvá nya elfogadtatott s a vármegye alispánja ilyen irányban megkerestetik. A községi gazdasági ismétlő iskolák miképpen leendő szervezése ügyében ki­küldött bizottság elfogadta a Németh Lajos által szövegezett határozati javas­latot. E szerint a gazdasági egylet: Felhívást intéz a községekhez az iskolák felállítása érdekében; feliratot intéznek a földmivelési miniszterhez, hogy a nyáron át a békés csabai gazdasági iskolában a jelzett iskolákban tanítani kivánó tanitók számára nyisson póttan folyamot. S u c h János tanitó kérelmére a fövónyesi tanyai iskolának 40 fa ajándé­koztatott azon kikötéssel, hogy a fák az iskola tulajdonát képezik. Fölolvastatott a földmivelési minisz­ter leirata, hogy olasz kendermagot nem küldhet, de vételre 200 frtot utalványoz­tatok. A leirat helyesléssel fogadtatott. Végül tárgyalta az igazgató választ­mány a földmivelesi miniszter leiratát, mely szakvéleményt kér egy gyulai ügy­ben. Nevezetesen : Gyula városát a tör­vényhatóság kötelezte, hogy 8 mezőőrt 4—400 frtnyi fizetéssel fogadjon föl, me­lyet Gyula városa sérelmesnek tartván, az ellen felebbezéssel élt. A miniszter döntés előtt az egylet véleményét kívánta hallani. Az igazgató-választmány plénumában megoszló vélemények voltak: B e 1 i c z e y István szerint Békésmegyében, e tanyai rendszerű megyében a mezőőrök felesle­gesek. Dr. Zsilinszky Endre ós dr. Hajnal István ellenben szükségesnek tartják az őröket. A speciális esetben azonban a többség véleménye az volt, hogy a törvényhatóságnak azon megszo­rító határozata, hogy 400 frtot köteles Gyula város egy-egy mezőőrnek fizetni: miben sem nyer támpontot s igy tulhaj tott, végre is, mivel úgyszólván fontos elvi kórdósben kell az egyletnek szak­véleményt adni, ennek elkészítése egy bizottságra bízatott, melynek tagjai : dr. Zsilinszky Endre elnöklete alatt: Sailer Gyula, Sztraka György, Fejér Béla, dr. Hajnal István, Kovács L. Mihály, Székács István, Léderer Rudolf, Hoffmann Mihály és Horváth János. A gyűlésen Beliczey István elnöklete alatt jelen voltak: Beliczey líezső, Sztraka György Sailer Gyula, Fejér Béla, Reisz Simon, dr. Hajnal István, Stojanovits Gyula, Sohár Kálmán, Kállay Ödön, Kovács L. Mihály, Kocziszky János, Szalay József. KÖZSÉGI ÜGYEK. — Szarvas város képviselőtestülete a napokban tartott közgyűlésén elhatározta, hogy az óvodákat szaporítani kelletvén, az államsegély megadását fogja kéni. Ezzel együtt kimondatott, hogy a község két óvodát épittet, illetve alakittat át: a II ik kerületi óvoda átalakítása 2413 frt 30 kr, a IV. kerületi óvoda felépítése pe dig 5413 frt 61 krba kerül. A képviselet egy konkrét esetből kifolyólag kimondotta, hogy az utczai világításra fenntartja az eddig fennálló s gyakorlatban levő határozatot, mely szerint az éjjeli világítást kérő háztulaj­donosok kötelesek a lámpát saját költsé­gükön beszerezni ós felállítani, minek megtörténte után a község a világítást átveszi. A községi kézbesítők fizetésemelést kérő kérvénye elutasittatott, a lovashad nagyok szaporítása elvben elhatároztatott, a községi mérnök és a segédszemélyzet fizetésemelési kérvénye kiadatott a sza­bályrendelet készítő bizottságnak figye­lembevétel czéljából. — A „Bárány" ven­déglőnek adóhivatallá való átalakítása kimondatott. — D o 1 e s c h Vincze örö­kösei a város ellen keresetet adván be 1367 frt 07 kr ós járulékai iránt, a tanács az egyezkedéssel megbízatott, mely ha nem sikerülne, akkor a község ügyvéd­jéül Jancsovits Emil gyulai ügyvé­det fogja megnevezni. — A b'kósmegyei orvosok fizetése. A békésvármegyei egészségügyi egyesület mozgalmat indított az orvosok fizetésének emelése, illetve az orvosi fizetés 600 frtos minimumának megállapítása tekintetében. Érdekesnek tartjuk közölni, hogy mely községekben van az orvosoknak 600 frton aluli fizetésük : Csabán Burger Lipótnak (400 frt), Kétegyházán dr. Deák Zsig mondnak (500 frt), Öcsödön dr. Baky Endre (500 frt), dr. Kelemen Sándor (400 frt), Vésztőn Csáklyi Jánosnak (387 frt), Gyulaváriban Hoódy Jánosnak (520 frt), Dobozon dr. Goclán Ferencznek (400 frt), Nagyszénáson dr. Láng Jenőnek (400 frt), Szarvason dr. Fuksz Edének (500 frt), dr. Szlovák Pálnak (500 frt), dr. Mikolay Istvánnak (500 frt), Puszta Földváron dr. Gláser Károlynak (400 frt), K.-Ladanyban dr. Csánky Gézának (400 frt), K.-Tarcsán dr. Ováry Pálnak (300 frt, földben 400 fri), Bánfalván dr. Somogyi Sándornak (500 frt), Ne /etséges orvosi dijak vannak : Vésztőn nappal 10 kr.. éjjel 20 kr. Tót­Komlóson 15, illetve 30 kr. De még több helyen nem áll az orvosi díj arányban az orvosi pálya tisztességével, mert a mig egyrészről a nevetséges dijak egyáltalá­ban ellenszolgálatnak nem minősíthetők, magukban másrészt azt jelentik, hogy az orvosi működés jelentőségét egy arva piczula erejéig tartozik megbecsülni a beteg. Bizony ideje lenne már a dolgot rendezni. elé ismeretlen érzés vegyül; a Szentírás szavai visszacsendülnek lelkében : „Nem jó az embernek egyedül lenni 1" es föl­tekint az éneklő leánykára, kihamiskás mosolylyal szemlélgeti a komoly tudóst, ki talán még hozzá kopott is az ő sze mében. , — Oh, Shakespeare 1 Hát Rómeó ós Júlia és a sok szerelmi eszmény, mely­müveid alakjában festve van, nem csu pán forró agyadnak szüleménye volt? Hát mindenkire eljön az idő, mikor sze­retnie kell ? kérdezgeté magában az ifju. Megismerte a szép leánykát és fe leségül kérte. Ezt a lépést ő teljesen rendben levőnek találta, de ugyancsak elképedt a kis „Eva" válaszán : — „Ugyan mire akar maga felesé get venni ? A 600 forint fizetésére ? meg aztán azt képzeli, hogy a jó szivével majd kielégít ? De azt mondta a papa, hogy azzal a tudománynyal, a mi ma­gának van : egy kis élelmességgel mil­liókat lehetne szerezni , mert magát a Géniusz kézen vezeti ; de maga a bu taságig jószivü és élhetetlen. Aki pedig tzegeny: ne házasodjék 1 Különben apa lanártársai előtt sokszor elmondja : „Té­vedtél, Géniusz! Tévedtél, Géniusz 1 nu kor ehhez a szegény ficzkóhoz szállá­soltad be magadat 1" S mikor a kis „Eva" ezen épületes visszautasítását elvégezte : a szegény, zavarban levő fiatalember felé csókokat hintve távozott el. — Tévedtél, Géniusz 1 Igaz, eddig kísérőm, lelkesitöm voltál; most már távozzál el tőlem 1 mormogta magában a megalázott, szegény tudós. Sietve cso­magolta össze csekély holmiját, kedves könyveit ós „lerázva lábairól a port" messze, messze ismeretlen vidékre tá­vozott, hol újra kezdte nemes szive em­berboldogitó érzéseinek megvalósítását és mert szegény volt: ott is tolakodó bo londnak lön kikiáltva. Láthatta ekkor, h'ógy ma minden szepnek-jónak hiretz­telt dolo£nak főiugója a pénz; a leik­kincs, melyet az Idvezitő tanácsára gyűj­tött : ma értéktelen semmmisóg az em­berek előtt . . . ... Jó szülei sirhalmának közelé­ben : egy csendes falu kis iskolájában hintegeti már évek óta a „tudomány mag­vait az ifjúság keblébe. Ő mióta elküldte magától a Géniuszt, nem is fogadta azt vissza többé, annak semmiféle incselke­désére sem ; hiába ösztönözte, hiába lel­kesítette a7. az írásra : bű maradt foga­dásához. Élt szerény körében csendes vallásos boldogságban, boldogítva a kö­rülötte levőket is. Kis világában megta­lált mindent, mit egy Istenben bizó Jézus törvényeihez ragaszkodó, tiszta lélek megtalálhat. Midőn az élet tele hófehér fürtökkel boritá be az egykor szép, barna főt: még akkor is mindennap kisétált növény gyűjtő szelerczéjével a rengetegbe s a sok ezernyi íű és virág, a sokféle Iák, cserjék leveleinek gyűjtése mindig lelke­sedéssel töltötték el szivét az Isten re­mekeinek láttára. Kifáradva egyszer a hosszas, hegyi gyaloglástól, hazafelé jövet betért a te­metőbe és lepihent jó szülei sirhalmára s a szegény fáradt vándort elnyomta az álom. Nagy tündérkerlben járt, hol ezüs tös tó mellett szép várkastély állott, melynek kapuján rózsaszín ruhás, ko szorusfejü tündér lépett ki és a hófehér hajú főre kezét rátevén, igy szólt hozzá". „Nézd, itt áll mellettem Géniuszod, kit kísérődül rendeltein ; szomorú még min­dig, hogy elűzted magadtól 1" Az alvó öreg elutasitólag int kezével és halkan rebegi: „Tévedtél, Géniusz 1 Jövel, Uram Jézus, vedd hozzád lelkemet I" Másnap a jó falusiak szeretett, öreg tanitójokat ott találták a szülei sirján halva. Eltemetlek, el is siratták ; most ott pihen ő is a „csöndes emberek" or­szágában virágillat, méhzümmögés között. Sírja felett meghalkul az alkonyi szellő, s talán még az is azt suttogja elhalóau : — Tévedtél, Géniusz! Tévedtél! MEGYEI EGYLETEINK. A csabai nőegylet közgyűlése. Csaba város hivatását kiválóan be töltő emberbaráti egyesülete vasárnap d. u. tartotta rendes évi közgyűlését a fá radhatlan elnöknő Beliczey Rezsőné elnöklete alatt. A szép számban megjelent egyleti tagok üdvözlése után VidovszkyJá nos jegyző terjesztette elő a terjedelmes évi jelentést, melyből kiemeljük, hogy az egyletnek van jelenleg 40 alapító, 151 rendes tagja; a mult évben 2 uj ala­pító ós 12 rendes tag vétetett fel, mig három tag: Korosy Camilnó, Kohanyi Róbertnó és Kain Júlia elhunytak, kik­nek emlékét a közgyűlés jegyzőkönyvi­leg határozta megörökíteni. A pénztárnoki jelentés szerint a mult évben tagdijakból 425 frt 60 kr., tombola, felolvasás, szinielőadásból 506 frt volt, a menedékalapra 815 frt 52 kr adomány folyt be s igy az összes bevétel 2289 frt 89 kr volt, a kiadás pedig a menedék­alapra adott összeg kivételével segélye­zésre, szegény iskolások felruházására a bevételt, 280 frt 57 kr maradvánnyal fel­emésztette. A menedékház-alap állaga 1514 frt 85 kr. S u ch Albertnó pénztá­rosnak a közgyűlés köszönettel a fel­mentvényt megadta. A községi iskolaszék a nagyréti is­kolásgyermekek élei ; ezéseórt köszöne­tét fejezte ki az egyletnek. — A köz­gyűlés örömmel vette tudomásul, de egy­ben átiratilag értesiti az iskolaszéket, hogy a köszönet Paulovits József tanitó nejét illeti, ki a főzést s a gyer­mekek étkezését teljesítette. Az elnökség indítványozta, hogy az izr. szegény iskolásoknak 20 frt, a Clo tild és József főherczeg gyermekszana tóriumnál 100 frtos alapítványt tegyen az egylet. A közgyűlés az első indítványt elfogadta, a másodikat függőben hagyan­dónak mondotta a jövő közgyűlésig. AZ egylet tisztikarának mandátuma lejárván, a választás megejtetett s egy­hangúlag újból megválasztattak: elnök: Beliczey Rezsőné, alelnökök özv. Rosenthal Mártonné, U r s z i n y i Jánosné, pénztárnokné Such Albertnó, raktárosnő özv. F á y Mórné, Lcwy La­josné, F e j ó r Béláné, S z u 1 i m a n Lina számvizsgálók, Czinnern Jánosné, Friedmann Mórné, Németh La­josnó ovodalátogatók, jegyzők : Fejér Béla, Vidovszky János, titkár ifj. U r s z i n y i János. A közgyűlés befejezte után választ­mányi ülés tartatott, melyen a nyári se­gélyezések állapíttattak meg- Kimonda­tott, hogy a vigalmi bizottság az óvfo lyamán két tombolát, húsvét másodnap­ján pedig a városháza termében felolva sást rendezzen. A közgyűlésen jelen voltak: Beliczey Re­zsőné, Rosenthal Mártonné, l'rszinyi Jánosné Such Albertnó, Németh Lajosné, Klein Józsefné, Krcsinarik Etel, Fejér Béláné, Fuchs Gyulánó, Neumann Manónó, Czinnern Jánosné, Weisz Miksáné, Guncsi Józsefné, Friedmann Mórné, Stojanovits Gyulánó, Kósáné, Szihetszky Józsofnó, Szuliman Lina, Klimcnt Mária, Fejér Béla és Vidovszky János. — A b.-csabai iparos daloskör vasár nap délután megtartotta évi közgyűlését. Az elnöki jelentós tüzetesen fölsorolta a mult évi munkásságot. A millenniumi kiállításon a rendezett országos dalver­senyen a daloskör részt vett, mely vál­lalkozása 395 írttal terhelte meg a pénz­tárt Résztvett az orsz kiállítás meg­nyitásán egy quartet erejéig. Az egylet­nek volt egy közgyűlése, tizenegy vá­lasztmányi ülése, tizennégy fellépése. Van a daloskörnek 109 tagja, szaporo­dott kilencz taggal, tanult a daloskör 3 népdalt, 2 indulót, hat más kart, három vegyes kari. Az elnöki jelentós helyes­léssel találkozott. Ezután felolvastató!t a számvizsgáló bizottság jelentése, mely az U h r i n András pénztárnok által ke­zelt pénztárt mindenben rendesen veze­tettnek találta. Az egylet bevétele 938 frt 16 kr volt, melyből 49 frt 90 krmint. maradvány vittetett át a jelen évi költ ségvetósbe. Uhrin Andrásnak a pénz tér rendes vezetóseért a közgyűlés egy hangulag jegyzőkönyvi köszönetet sza­vazott. A közgyűlés kimondotta, hogy az elnöki jelentést és a számadásokról való jelentéseket kinyomatja. A közgyű­lés kimondotta, hogy az 1898. évben Aradon rendezendő országos dalárünne pélyen résztvesz. A karnagy fizetése 200 irt bon véglegesittetett. A vármegye és Csaba város társadalmához felhívás fog intéztetni a dalkar támogatása iránt. Felszólítják továbbá a nem iparosok kö­réből a dal barátait, hogy működő ta gokként lépjenek be. Végül a tisztújítást ejtették meg. Elnökké V e r n e r László, aminőkké Francsek István, jegyzővé ifj. Horváth Mihály, pénztáritokká, miután Uhrin András elfoglaltsága miatt a megválasztást nem fodadhatta el, J e­n e y Endre, ellenőrré Szlaukovszky András, ügyészszé dr. S e i 1 e r Endre, zászlótartóvá Csendes József válasi­tatott. A választmány a következő ta­gokból újra alakult: Áchim János, G. scs János, Szibelszky József, Leviusz Mi­hály, Kertész Lajos, Uhrin András, Po­vázsay Károly, Kován Endre, Marjay Lajos, Tomay János, Uhrin Pál, Uhrin László. Póttagok : Heiler János, Toman György. Hangjegy- ós szertáros Szikora Pál. Ezzel a közgyűlés véget ért. A „Békésmegyei Közlöny" táviratai. A képviselőházból. Budapest, márc. 31 (Saját tud. iáv.) A képviselőházban ma harmadszori felol­vasásban megszavazták a költségvetést. Még JJsbóth János interpellálta a pénzügyminisztert az orovicai katasztrófa ügyében. A református konvent. Eudapest, márcz. SÍ. (Saját tud táv.) Ma ült itt össze a református konvent Kun Bertalan püspök és Tisza Kálmán elnökösködósével. A gyűlésen Bánffy Dezső, Szilágyi Dezső, 'Darányi Ignácz, báró Vay főfelügyelő megjel ntek. A krétai kérdés. Budapest, márc 31. (Saj. 1ud. távirata.) Athénból jelentik : a görög felkelők meg­támadták Isetdimi erősséget. A hatalmak hadihajói a támadásra bombázással fe­leltek. Ujabb hatszáz katona küldését határozták a hatalmak a görög felke­lés leverésére. (Ugy látszik, ez orvosság­ból evőkanálszámra adogatnak be a ha­talmak. Sserk.) A halál keresők. — Saját tudósítóinktól. — Békésről és Szarvasról egymáshoz rendkívül hasonló tragédiát jelentenek: két makacs öngyilkos ritka körülmények között kereste a módot, hogy az elvisel­hetlen betegséget fölváltsa a jótékony halál. A két öngyilkossági esetről tudó­sítóink a következőket jelentik. * Kedden Szarvason — jelenti ottani tudósítónk — gyorsan hire terjedt a vá­rosban, hogy a város egyik agg, 77 éves polgára, Komenyik Sámuel, volt korházi gondnok, övéinek egy őrizetlen perezót fölhasználva, a szobája mestergerendá­jára felakasztotta magát és mire észre­vették, — meg volt halva. A szegény ember makacsul érlelte az öngyilkosság szándókát, ezelőtt három héttel már föl­metszette ereit, de a gyorsan alkalma­zott orvosi segély visszaadta életét. Azóta folyton a halál gondolatával tépelődött s elviselhetlen testi fáidalmai közben sürüen ismételte, hogy bárcsak a halál megváltaná. Temetése tegnap dél­után nagy részvéttel folyt le. * Békésen egy hónap óta kinos beteg­ség döntötte ágyba P. Szabó Ferenczet. A szorgalmas ember elkeseredve szemlélte, hogy az ő betegsége következtében mint pusztul kis vagyonkája, e mellett nagy fájdalmak között senyvedt a beteg ember. Mindaz borzasztó szándékot érlett benne, hogy kivégzi magát. Meg ő biztatta a feleségét, hogy men­jen be a városba egyetmást bevásárolni, ükkor aztán fölvánszorgott ágyából, le­vette a mestergerendáról a beretváját, visszafeküdt ágyába s fölmetszette a hasát. Mit sem sejtő neje sikolylyal esett össze, mikor kinyitva az ajtót, férjét vér­ben fekve látta szederjós, haláleljegyzett szemekkel. Orvosi segélyt azonnal alkalmaztak, de az öngyilkost aligha lehet az életnek megmenteni. ÚJDONSÁGOK. — Békésmagye főispánja. A „B é k é s­megyei Közlöny" budapesti tudó­sítója értesüléséből hirót vévén, hogy Bé­késmegye főispáni széke betöltetett és a kinevezésta hivatalos lap vasárnapi száma hozza, — vasárnap reggel külön rend­kívüli kisdásban tudatta azt az olvasó­közönséggel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom