Békésmegyei közlöny, 1895 (22. évfolyam) szeptember-október • 71-84. szám

1895-09-12 / 73. szám

szélére jutott. Ekkor fuzionálni akart a 200 frtos egylettel. Több gyűlésen tárgyalták a csatlakozás ügyet s igen sokan ellenezték azt, mig végre Kovács Lajos és Garay János elnökök erőszakoskodásának sikerült oda vinni az ügyet, hogy egy erős és egy megbukott egyletből csináltak egy gyenge, beteg egyletet. — A két elnök a jövő vasárnapra gyűlést hivott össze s kijelentették, hogy csak azok vehetnek részt, akik az uj, csatlakozott egyletnek tagkönyvecskéjét akkorrakiváltják. Csakhogy a 200 frtos egylet tagjai közül igen sokan nem akárják kiváltani a könyveket s igy megtörténik az a nevetséges dolog, hogy a 200-as egylet alapító tag jait Garay János, a megbukott 250 frtos egylet elnöke fogja kitörülni s igy betel jesedik itt is az a közmondás, hogy adj a tótnak szállást, kiver a házból. — Csak hogy a 200 frtos egylet tagjai nem akar ják azt, hogy az ő vagyonuk, mintegy 5000 frt, a megbukott 250 fitos egylet vagyonába menjen át s mindent el fognak követni, hogy a vakmerő támadást visszaverjék. A napokban többen dr. Bodoky Zoltán főszolgabíróhoz kérvényt adtak be, melyben arra kérik, hogy rendeljen el a két egylet ellen vizsgálatot s esetleg, hogy a 200 frtos egyletnek a vagyona megmenthető legyen, hasson oda, hogy az egylet feloszlattassék. — Házasság. Szénásy Dénes fővárosi bankbivatalnok, cs. és kir. tart. hadnagy Gyula szülötte, szombaton vezette oitáihoz Nagyváradon bájos aráját Czifi'ra Lujzát. Az ifjú pár szerelemkötötte szép frigyéhez szívből gratulálunk. — Iskolaszéki elnök. SoliárKálmánt, a róm. kath. hitközség elnökét a csabai róm. kath. hivek az iskolaszék elnökévé m egválasztották vasárnap tartott ülésükön — Az orosházi polgári iskolába beiratkozott 106 leány es 139 fiu-növendék, továbbá 12 magántanuló, a tanulók öszszes száma tehát 237 s igy 43-al több, mint tavaly volt. Az igazgatóság utólag még folyó hó 16-ig fogad el beiratásokat. Későbben jelenkezőknek már miniszteri engedélyt kell kieszközölni. A b.-csabai polgári leányiskolában ismét tömegeseb ben iratkoztak be a növendékek. Az ipariskolán kivül a létszám 123. — A csabai algymnasiumban oly nagy volt az első osztályban a beiratkozás, hogy egy parallel osztály helyén lenne. — Békésmegyeiek segitő egyesülete. A jótékony egyesületek száma a fővárosban egygyel ismét szaporodott. A belügyminiszter ugyanis most hagyta ^helyben a „Békésmegyeiek segitő egyesületének" alapszabályait, a mely a Bekésmegyéből Budapestre jövő ifjakat van hivatva se gélyezni. A választmány hangversenyek, tánczestélyek, felolvasások rendezésével fogja a segélyalapot növelni, melyre adományokat az egyesület szivesen fogad. A tagsági dij egy évre 6 frt, pártojó tagsági dij 3 frt, alapitó tagsági dij 50 frt. — Jön a viz! Amit áradozó örömmel üdvözöltünk volna a kanikula izzó napjaiban, de a mit most is szivesen látunk, a kiszikkadt és kimélyített élővizcsatornába végre csörgedezik a viz. A nádorcsatorna ereszti zavaros vizét meggon doltan, de biztosan. Még most sem a megígért Fehér-Körösből való vizet, de mégsem miazmás belvizet, mi eddig oly sivárrá tette a Körös-csatorna mentét. A munkálatok végre be vannak fejezve. Elismeréssel adózunk Szarvasy Arzén és K i k i n d a y mérnököknek, a munka vezetőinek, kiknek valóban előre nem sejtett nehézségekkel kelletett megküzdeniük. Most már csak az a kívánatos, hogy jövőre az anya-körösből kapjuk meg a vizet, akkor azután, amit évek óta sopánkodva kívánunk is meg lesz és jövőre vigan lubiczkolunk. — Ismét Irodalmi tolvaj. A békésmegyei poéták, zeneszerzők dolgai ugyan csak kapósak az irodalmi tolvajok előtt. Csak a minap közöltük, hogy dr. W od i a n e r szegszárdi pénzügyi fogalmazó eltolvajolta Balog István egyik 6zép költeményét és a sajátjaként kiadta. Ennél még szemérmetlenebb tolvajlást követett el D o n á t h Lajos színtársulat! karmester, ki 111 é s y Gyulának, a B a1 o g dalára szerzett „Ej csend ül a pihenő föld fölött" szép népdalával pályázott az „Uj Idők" népdalpályázatán, a melyen dicséretben részesült. Donáth a dicséretet és a tantiémet szépen zsebredugta s mikor 111 é s y Gyula reklamálja jogait, azt akarja elhitetni, hogy őt is ugyanaz az inspiráció szállta meg s lehet hogy Illésy is irt „ilye n" nótát, de ez az övé. A — szellem találkozásának eme rendkivüli esete aligha következett be a jelen esetben, mert Donáth valamikor Gyomán járt egy színtársulattal, eppen Illésy vendége és lakója volt s ekkor az „Ej csend ül" nagyon erősen megtetszett neki, elannyira, hogy nem átalloita vele, mint idegen pávatollakkal kérkedni. Remélhetőleg Herczeg Ferencz, a ki maga is tollal keresi kenyerét és a ki a szellemi tulajdon iránt kellő tisztelettel vi seltetik, az irodalmi szarkát kérdőre fogja vonni és olvasó közönségének leleplezi. — Alapszabály jóváhagyás. A g y u lai nagy magyarvárosi olvasókör alap szabályait a belügyminiszter jóváhagyva leküldötte a vármegyéhez. — Névváltoztatás. Yelki Pál szarvasi illetőségi lakos nevét belügyminiszteri engedéiylyel „Nagy"-ra változtatta. — Virilisijog etruhézása. Rosenthal Gusztáv Gyulavárosában annyi adót fizet, hogy a városi képviseletben virilisi jogot gyakorolhat. Rosenthal ezen jogát Man heimer Arnoldra ruházta. — Leköszönt állatorvos.Un g á r Yil mos, szarvasi helyettes állatorvos tény leges szolgálatra besoroztatván, állásáról leköszönt. Az állatorvosi állás Jegköze lebb bizonyára véglegesen fog betöltetni. Eddigelé az egyedüli pályázó M atics István Csorvás község állatorvosa — Helyettesítés. Ambrus Sándor, a szeghalmi járás főszolgabirája, a k. la dányi II. jegyzői állást Veres Gyulával ideiglenesen töltötte be. — A b.-csabai casinoegylet f. hó 14 én d. u. 5 órakor bútorvásárlásban rendki vüli közgyűlést tart, melyre a tagok tisztelettel meghívatnak. B.-Csaba, 1895 szept. 10. Az elnökség. — Szarvasi hírek. A most folyó templomépitési alapozási munkálatoknál sajnálatos baleset történt. A talaj igen kemény volt, csákányokkal kelletett dolgozni. Egy munkás csákányával oly sze rencsétlenül ütött, hogy a csákány a ke mény földről visszapattant és megsebezle egy más munkás csontját. — Bertók Lajos szarvasi lakos 6 éves fia a vizbe fult. — Elhalasztott tánczmulatság. A szeg halmi ifjúság f. hó 8 ra a templom-utcai lámpa-alap javára tánczmulatságot ter vezett és hirdetett, mely az országos gyászra való tekintettel elmaradt. A táncmulatság megtartására vonatkozólag a rendezőség a következő értesítéssel szol gál: A f. hó 8-ra tervezett tánczvigalom, mely László főherczeg közbejött halála miatt maradt el, f. hó 15-én, azaz vasárnap fog megtartatni. — Népfelkelők jelentkezése. Mindazon egyének, akik az 1893. évi XXXVII t.~ cz. alapján katonailag kiképzett népfelkelők, valamint kik a közöshadseregben, a haditengerészetben, a honvédségben, vagy ezek póttartalékában, esetleg a csendőrségnél szolgáltak és onnan szolgálati kötelezettségűk letelte után elbocsájtattak, ugy azon népfölkelésre kötelezett katonailag ki nem képzett egyének, kik mozgósítás esetére bárminemű szolgálati lappal vannak kijelölve, néhány nap múlva jelentkezésre be lesznek hiva. Akik a személyes jelentkezésben akadályozva lesznek, azok részére minden község elöljáróságánál, a katonaügy vezetői hivatalban ingyen jelentkező lap kapható. A személyes jelentkezők az igazolványi könyvecskét, esetleg ennek nem létében az utolsó katonai okmányt tartoznak elhozni, a személyesen nem jelentkezők pedig írásbeli jelentéséhez csa tolni. A jelentkezés kötelezettsége kiterjed az Ausztriában ós birodalmi tanácsban képviselt királyságokban és tartományokban honos népfölkelőkre is. A káplán pirul. — A hogy Lehóczky József elbeszéli. — Minden kath. faluban szokott lenni egy-egy jámbor anyóka, a kit, mivel az olvasó-társulat vezetője, „társulati anyá"-nak, vagy mivel a Mária-szobor gondviselője, „Mária-dajkának" szok« tak nevezni. Az ilyenek hivataluknál fogva gyakran megfordulnak a parochián, és szivesen elbeszélgetnek a plébános meg a káplán úrral, kivált ha ezek sem fukarkodnak a nyájas szóval. Egyszer beállít egy ily öreg néne, kinek fogadott fia a katonaságnál szolgált, a káplánhoz, s illendő köszöntés után igy kezdé mondókáját — Tisztelendő atyám uram ! az én egyetlen magzatom levelet küldött, de bizony ón sem tudom azt elolvasni, sem az apjukom. Pedig az öreg [Erzók néni nagy könyvesasszony volt; imádságos könyvéből folyékonynyan olvasott; a rossz nyolvek ugyan azt állították, hogy öreg imádságát könyv nélkül is tudja. Mi volt igaz e beszédből, nem tudni ; elég az hozzá, hogy tarka kendőjéből egy pecsétes levelet kerített elő, a káplán kezébe nyomta s kérte, hogy olvassa el, hogy megy sora az ő egyetlen magzatának. A levél igy kezdődött; — Kedves szülő dajkám ! (Óh szerelmes magzatom! sóhajtá Erzsók néni.) Kívánom a fölséges Ur Istentől, (én is kívánom neked, hogy minél előbb haza herülj!) hogy ezen pár sor Írásom friss jó egészségben találja a kegyelmetek hajlékát! (Szegény apád urad egy kissé göthösködik.) Tisztelem a Rúzsa nénit, meg a Péter sógort, meg a . . . meg a . . . meg a . . . . (óh szerelmes magzatom, {mindenkiről megemlé keztél !) Hála legyen a fölséges Ur Istennek, jól Inegy a sorom ; ugy látom, hogy a .katonaságnál is a rendes legényeket kedvelik. (De ugy még sem szeretnek, mint én szeretlek téged kedves magzatom.) Midőn a káplán a levelet az Erzsók néni megjegyzései közt végig olvasta, ez örömkönnyeket hullatott, hogy az ő egyetlen magzatának jó sora van és egészséges. A bizalmas ^látogatásnak és beszélgetésnek az lett a vége, hogy most ki ir ennek a levélnek mását, {vagyis fog rá válaszolni ? — Hát édes Erzsók néni, majd irok én. — Az Isten is megáldja érte, tisztelendő atyám uram, ha ezt megteszi. A káplán mindjárt asztalhoz ült s a következő tartalmú levelet irta : Kedves Pali fiunk ! Vettük leveledet, melyből megértettük, hogy egészséges vagy stb. stb . . . a rokonok pedig tisztelnek stb. stb. Mielőtt a levelet postára adták volna, a káplán felolvasta azt az anyókának. Vonásaiból ugyan kibetűzte, hogy a levél nem egészen az ő szája ize Ezerint van irva, de azért mégis arra kérte a néni, hogy pecsételje be azt, hogy a postára adhassa. Több hét mult el. A káplán már el is felejtette, hogy az öreg Erzsók néni Íródeákjává csapott fel, midőn egy reggel, mise után, ismét bekopogtatott hozzá Erzsók néni. Megjött a válasz a levélre. — Megint itt a levél az én egyetlen mágzatomtól. Kérem szépen tisztelendő atyám uramat, legyen szives azt elolvasni! A káplán olvassa: Kedves szülő dajkám! Kívánom a ftlsíges Ur Istentől, hogy ezen pár sor Írásom friss jó egészségben találja a kegyelmetek hajlékát. Tisztelem s stb. stb. . . A levél végefelé azonban eme szavak voltak : „Hanem arra kérem szeretettel kegyelmeteket, hogy ha máskor levelet iratnak kegyelmetek hozzám, hát okosabb emberrel Írassák. Képzelhető a hatás. Az öreg Erzsók néni olyan lett, mint a főtt rák s csakhamar távozott. Később is el-ellátogatott ugyan a káplánhoz egy kis misérevalóval, de az ő egyetlen magzatját sohasem hozta többé szóba. Levélírásra sem kérte föl többé a tisztelendő urat; miből ez azt következtető, hogy oko sabb emberre akadt, a ki az ő szájuk ize szerinti leveleket tudott irni. A mezőn sétált a plébános káplánjával. Mindkettő jól megtermett, szálas ember volt Utánok ballag két atyafi, s a következő kritikát mondá az egyik reájok : — Ejnye saógor, de szép egy pár ember! Ugy összeillenek, akár az én két derék ökreim, csakhogy a kezes valamivel zabosabb. * Olyan plébánoshoz került egy fiatal ember káplánnak, ki a takarékosságot tulságig vitte, igy például, ha vasárnap megsütöttek eg libát, a maradékot félretették a epájzba s egész csütörtökig elélősködtek rajta. A káplán azonban rettenetesen unta a gazdálkodásnak e különös módját s egy alkalommal, midőn ebéd közben a plébános f»lállt az asztaltól, hogy a libamaradékot előhozza, következőleg tört ki belőle az őszinteség : — Ne tessék fáradni főúr ; majd bejön az a liba magától is, hiszen tudja már az utat. Az iparos daloskör zászlóavatása. A csabai egyesületek között a legifjabb, de tevékeny és lelkes tagokból álló csabai iparos dalkör vasárnap avatta föl uj zászlóját igen szép ünnepélyek közben. Ragyogó napsugaras időben indult meg az impozáns menet, ki a Széchenyi kertbe, az ünnepély színhelyére. De a rendezőség, valamint a közönség nem kis elrettenÓ3ére kavargó porfelhő jelezte a közeli vihart s egyik-másik rendező soha nagyobb kétségbeeséssel nem nézte az eget, mint most. Ámde a dallosokat szereti az Isten. Egy kis ijedelmen és azon kivül, hogy közelgő zivatart sejtve, a közönség java oda hagyta az ünnepély színhelyét: nem történt meg a mitől féltek, hogy az ünnepélyt az eső mossa el. Szépen folt az le mindvégig s erről szól tudósításunk a a következőkben : Délután 3 órafelé gyülekeztek a koszorús párok a zászlóanyái: Beliczey Gézánénál, ki lekötelező szeretreméltósággal fogadta őket. Röviddel 3 óra után hosszú kocsisorra] indult a zászlóanya a vasút-utczáról a Széchenyi ligetbe, hol a vendéglői kertben Ízlésesen decorált emelvény, a zászlóanya részére külön baldachin volt felállítva. Jóval a koszorús párok megérkezte előtt nem csak előkelő nagy közönség foglalta el a helyeket, hanem zászlóval megjelent az első csabai temetkezési és a kőművesek és ácsok önképző-egylete, a békési iparos dalárda, az aradi Kölcsey, mezőtúri ós h -m.-vásárhelyi dalegyietek képviselői is. Zajos éljen hangzott fel, midőn a koI szorus párok : Beliczey Erzsike Baghi Bélával, Eisner Teréz Jancsok Endrével, Jeney Linka Leszich Endrével, Leitman Ida Löffier Andorral, Sztaricskay Matild Moczkovcsák Györgygyei, Such Vilma Toman Györgygvel, Sztraka Mariska Heiler Jánossal, Badics Ilona Hüke Lajossal, Sztraka Vilma Szlavkovszky Józseffel, Venich Amália Uhrin Gyulával, Gally Juliska Uhrin Pállal, Melcer Ilona ifj. Zelenák Jánossal, Uhrin Teréz Zámec&nyik Lujos, Bugyinszky Jolán Csermák Lajossal, Dubravcsik Teréz Jeney Endrével, Dubravcsik Etel Melis Pállal, Badics Margit Baghi Gyulával, Such Juliska Horváth Mihályijai, Baghi Erzsike dr. Szalay Józseffel, Faragó Mariska ifj. K^pta Jánossal, Szalay Ágnes dr. Polner Ödönnel, Szalay Margit ifj. Urszinyi Jánossal, Urszinyi Matild ifj. Vidovszky Károlylyal, végül pedig rózsaszín virágos selyemruhában a zászlóanya Beliczey Gézánó az egylet elnökével Verner Lászlóval vonult fel a közönség zárt sorai között az emelvényre. A zászlóanya által adományozott, dúsan arannyal hímzett zászlószallagot bársonypárnán Baghi Irmuska és Sohár Laczika vitték. Alig foglaltak helyet a párok, a békési dalárda S a 1 am o n Gábor vezénylete alatt hatással énekelte jeligéjét, majd pedig Győri Vilmos szövegére: „A zaszlóanyára" irt lendületes dalt, zajos éjjeneket aratva, szabatosan adta elő. Erre az egylet elnöke mondott rövid alkalmi beszédet, felkérve végül a zászlóanyát, hogy a dalegylet zászlóját avassa fel. A zászló megyvörös szinü damaszt, gazdag bimzéssel. Egyik oldalán lant cser és babérkoszorúval, másik oldalán békéscsabai iparos daloskör. 1895. Fönt a rud csúcsán líra disziti az igen szép zászlót. A zászlóanya pazar szép szallagja nehéz fehér selyem arany rojtokkal, arany hímzéssel: Bajczai Beliczey Gézáné. — „Dalolva is dicsőítsük a hazát" felirattal. Beliczey Gézánó erre felkötötte a zászlóra a szallagot és a következő jeligét mondotta, melyet a dalkör jeligéjéül választott: „Dalolva is dicsőítsük a hazát", mire következtek a szegbeverések, zavaros, veszélytsejtő időben. Tudósítónknak lehetetlen volt az elmondott szép jeligék valamennyiét leirni. Igy azokat sajnálatunkra, hézagosan a következőkben közöljük. Az egyleti elnök „Tradíciónkért, a szent hazaszeretetért I" jelige alatt verte be a szöget. T a 1 1 i á n Béla főispán nevében Sztraka György a szegbeverésnél következő szép jelligót mondotta: „A ma felszentelt zászló alatt mükcdő csabai iparos ifjak dalkörének működését áldás kísérje, maga elé tűzött nemes és hazafias czélt siker koronázza." Beliczey István : Keletről nyugatra, északtól délre zengjen a szép magyar dal. F á b r y Sándor alispán: „Bölcsőnkben az anya dala altat, ifjú korunkban a dal hevit, barátságra és nemes lelkesülósre. A férfi diadalát a dal dicsőíti meg és sírunkba a gyász dana kisér. A szeretet, a barátság és a hazafiság erényeit ápolja, ki a dal művészetét kultiválja." B a r t ó k y József, főjegyző helyett a dalkör elnöke: „Mi szárnyalóbb, mint a madár Mi hőbb mint a délszaki nyár Mi a szivet megszenteli S édes búval lesz az teli A dal, a dal, a dal!" Sztraka György : Becsületes munka, fokozott szorgalom, lankadatlan kilátás, az élet minden cselekvési terén, biztossá teszik a sikert. SeilerElek: A hazáért mindent, a hazát semmiért. Bánó József orsz. képviselő: „A földmives ápolja az ipart, a kereskedelem a nemzetgazdaságot, kettő együtt a szépművészetet. Kívánom, hogy e nagy alföldi város boldog legyen s boldog legyen vele az ország." Zsilinszky Mihály államtitkár nevében Verner László: „A mit a szó nem tud kifejezni, azt kiegésziti a dal." Francsek István alelnök: „A letiport,nemzetek dalban kesergik multjokat. Óvd meg ettől magyarok istene drága hazánkat s mi téged mindörökké dalban fogunk imádni ós magasztalni." Beliczey Erzsike a koszorús lányok nevében : „Dal a kedély viszhangja, boldog az, ki a dalolni tud." Hüke Lajos a vőfélyek nevében : Mint a hadfit a harczban, ugy buzdítsa e zászló az egylet tagjait az ének, különösen a nenizjti dal fejlesztésére. Légy te jelvénye az egylet sikeres működésének és felvirágzásának. Éljen a nemzeti dal 11 Gally János karnagy : „Ha elfáradunk a munkában, keressünk üdülést a dalban." Az ev. egyház nevében Áchim F.: „A dal feledteti a but." A rom. kath. egyház részéről Krisztik János : „A dal a szívből ered s közelebb hozza a rokon lelkeket." Azizr. hitközségnevében Plesch M. I. : „A dalban istenség van." Donner Lajos a polgári leányiskola