Békésmegyei közlöny, 1895 (22. évfolyam) szeptember-október • 71-84. szám

1895-10-10 / 81. szám

S z a 1 a y József: De ő ugy tartja, hogy a községek nem kötelesek az ösz szeirás költségeit viselni. Kéri a minisz teri rendeletnek ezt a részét felolvasni. (Ez megtörténik. De ebből az tűnik ki, hogy Csabának alig van igénye arra, hogy az összeírás költségeit az államtól kérje ) Az előljárósági előterjesztés elfo­gadtatott. A Széchenyi-kerti pavillon terveit A c Ili m Gusztáv mérnök ismertette. S z a 1 a y József kifogásolja a pavil­lon tervét, melyet pavillonnak nem, ha­nem közönséges uíczai építkezéseknek talál. Más tervet óhajtana és pedig pavil Iont. A régi rozzant kerti alkotmányt a katonavárosi kertnek reklamálja Akkor ott egy kis korcsmát lehetne létesíteni s a kertfönntartás költségei meglennének. B e 1 i c z e y Rezső a kert bizottság propozicióját ismertette. A bizottság elej­tette a színpadot, mert nyáron át évek óta nincs Csabán színészet, s a költség keretein tul menni nem akart. Yidovszky János megvallja, hogy nem osztja a kerti bizottság állás pontját. Ne menjünk hátrafelé ós a szín­padot óhajtja. Hosszasabbán érvel állás pontja mellett, melyet a közgyűlés helyes­léssel elfogadott. A közgyűlés megbízta az elöljáróságot, hogy pályázatot hirdes­sen és pedig ugy, hogy a pavillont május elsején az építő felépítve átadni tartozik. Az elöljáróság azt indítványozza, hogy a régi famulatóhely lebontassák s árverés utján értékesíttess' !•:. Eizel szem­ben Szalay József fenut; i indítványát, hogy a katonaváro ci kenden állíttassák föl a nyári helyiség. (Ko ács L. Mihály: Biztosítsa felszólaló ur a jövedelmet, ak­kor szívesen.) Szalay : Hogy tegyem én azt, hát ön biztosítja? Nekem erős remé­nyem van és azt hiszem, nem csalat­koznám. Y a r s á g h Béla szívesen hozzájá­rul a város szépítéséhez, de ugy, hogy itt már használhatatlan épitmónnyel ott csufitsuk el a helyet, nem akar szépíteni; ujat szívesen épít, ha a szükséglet igényli. B e 1 i c z e y István Varságh előter jesztéseit szívesen elfogadja, mert nem ukar következetlenségbe esni. Ha az az épület közveszélyes, akkor nem lehet más helyen felállítani. Vidovszky János azt ajánlja, hogy apavillon három öllel beljebb épít­tessék fronttal nem a város felé, mert a vendéglő ugy is átalakítandó, s akkor ez lesz a főépület. A gerendási tanyai iskola fölépítése D r u g á n Jánosra bízatott. A régi ka­szinói helyiség Keresztes Ferencz népbanki vezérigazgató és G e n c s y Józsefnek 300—300 frt bérért kiadattak. A vágóhídi kerítés Valastyán Jánosnak 640 frtórt kiadatott, előbb azonban — Itt is voltam, tudja kend, ott is voltam egy kicsit. Ahogy a tehetségem futotta. Szép ország ez bátya, szép ország. — Bizony szép ország . . . — Aradon is voltam, Kassán is. Eszembe jutott kend emitt is, amott is. — Ugy van e még mint némelykor. — Nem egészen, hanem azt akarom mondani, hogy összeszedték bátyja, amit összeszedhettek abból az időből. Láttam a Battyányi derékszíját, a Kis Erneszt kalapját, a Damjanich mankóját Ott le­ültem egy-egy ilyen dolog előtt tudja kend, — aztán ugy eltünősködtem, édes Istenem, miért nem is éltem én abban az időben . . . Az áldozó nap besütött a kunyhó háromszögletű ajtaján, éppen a vén hun­czut muzeumképére. Es a hegyes völgyes ábrázaton két kövér könycsepp szaladt végig, akkorák, mint egy kukoriczaszem. Azután másik pár, meg a harmadik, ugy a többi. Ez a vén gazember, akinek a neve egy komisz jelző, aki utonállt, rabolt, gyújtogatott és lopni fog, mig az Isten a sötét éjszaka alkalmatosságát meg nem tagadhatja tőle, ez a senki: egy szűz ér zést hordoz szivében, a mely érzésnek a nevét se tudja, soha se is hallotta és sir, mint valami pöndölös gyermek, mikor az az érzés megmozdul benne. Azért nem félek én. Azért hiszek. A megzavart pásztoróra. — A „Békésmegyei Közlöny" eredeti tá a. — A férj a tükör előtt áll ós nyak­kendőjét igazgatja, — mikor elkészül vele, odaszól nejének : Hát te nem akarsz jönni ma este a színházba, hogy nem készülődsz ? — Nem hát, — felelt az asszony durczásan, csak eredj ma este magad. — Jói van, felelt a férj, elmegyek magam ós eltávozott, — átment a túlsó oldalára az utczának és ott megállt és hallgatód­zott. Az asszony kinyitja az ablakot és halkan mondja. — Most már jöhetne I Csakugyan Dr. Zsilinszky Endre szólalt föl s nehogy a folytonos költségekkel a költségelőirányzat illuzioríussá váljék, a kerítés lótesitósót elodázná. Korosy László megnyugtatja, hogy a kerítés a vágatási dijakból fog építtetni. Felszólaló erre az építésben megnyugszik. A vármegye alispánja jóváhagyta Csaba fásítási terveit, mely szerint 48 klmt. befásitatlan útnak, valamint a 78 klmt. már befásitott útnak fentartását mondotta ki az alispán a jövő feladatául. — Az ipariskolai bizottság tanárul Lux Károlyt ós tanítóul P a u 1 o v i t s Jánost választotta meg. A választást elfogadták. Három szülésznő-jelölt, Janik Jánosnó, Prísztavok Jánosné, Kreis Terézért a be­iratási és vizsgálati dijat a város fizetni elhatározta. Luptovics Frigyesnó házbér leengedésért folyamodik. A tanács nem javasolja a leengedést, s igy kérelmező elutasittatott. M i c h n a y Károly végrehajtó egy hónapi illetményének kifizetéséért folya­modik. A tanács nem hozza javaslatba, mert lemondása után — mely nem fogad­tatott volna — szolgálatokat nem tett a városnak. N y e m e t z Mihály a csabai lakosok közzé fölvétetett; ezzel az ülés véget ért. Mit kell tudni ? — Az uj törvényekről. — Az egyház-politikai törvények két hetes érvényében többször tapasztaljuk, hogy a nagyközönség igen tájékozatlan az uj törvényekkel szemben Azért lát­juk szükségesnek egy kissé szóvá tenni mindazt, a mit az uj törvényekről mind­nyájunknak tudni jó és szükséges. A szülöttek nyolcz napon belől az anyakönyvvezetőknek bejelentendők. A bejelentést az apa végzi, vagy ha az akadályozva van, akkor a szülésznő; ha ez is akadályozva van, azok a kik a születésnél jelenvoltak ; végső esetben, a kinek házánál a születés történt. Mind­ezeket sorrendben teheti a bejelentés kö­telessége. A sorrendet tehát meg kell tartanunk. A bejelentés előszóval tör­ténik. A bejelentőnek személy azonos­ságát vagy tanúval, vagy okmánnyal igazolnia kell, ha őt az anyakönyvvezető nem ismerné, okmány-, a munka-, s cse­lédkönyv, kinevezési okmány, iparigazol­vány, anyakönyvi kivonat, iskolai bizo­nyítvány is. A bejelentőnek a következő kérdésekre szabatos feleletet kell adnia, igy ezek felől precis tájékozást kell eleve nem sokára az utczán egy fekete kö­penybe burkolt alak tűnik fel, és megáll az ablak alatt, az asszony odaszól : — Jer be, elment az öreg a szín­házba. Az illető lassan felsompolyog, csön­desen bezárja maga után az ajtót és bemegy a szobába, a hol már várták: — Jaj de soká jössz, már azt hittem, hogy nem is látogatsz meg? — De hogy nem angyalom! csakhogy tudod, hogy csakis olyankor jöhetek, mikor magad vagy, mert a mi viszo nyunkról nem szabad tudni senkinek, és ezzel egymás nyakába borulnak. Ah mi volt az? mintha valaki meg­verte volna az ablakot, kibontakoznak egymás karjaiból és a fekete köpenybe burkolt alak őrült sebességgoi rohan le a lépcsőkön, az asszony pedig halálra ijedten roskadt le a pamlagra. Ekkor lépett be a férj; szikrázó szemekkel, meglátván nejét a pamlagon, dühösen szól : — Ki volt az? — felelj — most már tudom, hogy miért nem akartál jönni ma este valem, meglestelek benne­teket, mondhatom gyönyörű összeillő pár, szólj röglön, mig ki nem jövök a türelmemből, nem felelsz ? jól van, ezzel a férj be ment a szobájába, nejét ott hagyva a pamlagon feküdve — másnap délig kerülték ós nem is látták egymást. Másnap délben a szobájában felkereste nejét, ki egy asztalnál ült és hímezett. Oda ment eléje ós zsebéből egy forgó­pisztolyt kivéve, az asztalra tette, — és igy szól nejének : hozzál rögtön tollat, tintát, papirost és írni fogod azt szóról szóra, a mit én neked mondok, de vi­gyázz, hogy ugy ird, mert pisztolyom meg van töltve és ha az irást elhibázod, eltalál sülui ós nem engemet fog meg­lőni, hanem valaki mást. Az asszony remegve hozza elő a kívánt tollat,tentát és papirost, leül az asztal mellé, kezébe veszi a tollat, és igy szól férjének: — Hatalmadban vagyok, mond a mi tetszik. — Nagyon derék I szól a férj, — tehát irjad a mit diktálok, A férj mondja, az asszony pedig reszkető kézzel írja :! szereznie: a gyermek törvényességét, nemét, utónevét, a vallását, az uj szülött rangját, a születés pontos idejét. A tör­vénytelen gyermek születését az anya, vagy ha ez nem képes ugyanazok, a kiket felsoroltunk, jelentik be. A talált csecsemők először az elöljáróságnál je lentendők be. A halva szülöttek is be­jelentendők. Ha a születés szombatra esik, a bejelentés hétfőn teendő. A szü lésznő huszonnégy órán belől köteles lé­vén a szülést bejenteni, ha azt a szülők, jelenvoltak, vagy előbb felsoroltak egyike sem eszközli hét napon belől, mindenki kellemetlen következményeknek teszi ki magát. A házasság kötésnél még tájékozatlanabbak az emberek. Mindenek­előtt a különböző vallásuaknak azt a kérdést kell tisztába hozniok, milyen vallásban kívánják gyermekeiket nevelni. A házaság második actusa a kihirdetés. Csak oly anyakönyvvezetőhöz lehet for­dulni, a kiket a belügyminiszter a há­zasság kötéssel is fölruházott. Ha a jegyesek három hónap óta laknak ugyanazon helyen, a kihirdetést itt kell teljesíteni; ellenkezőleg ugy a vőlegényt mint a menyasszonyt rendes lakóhelyükön is ki kell hirdetni. Ha a vőlegény ós menyasszony lakóhelyüket folyton változtatják, minden lakóhelyen, hol három hónapnál kevesebb ideig lak tak, a kihirdetést eszközölniök kell. Azon kívül még illetőségi helyükön is. A há zasság kötésnél aztán lehet válogatni, hogy vagy a leány, vagy a vőlegény tartózkodási helyén az erre feljogosított anyakönyvezető előtt kötik meg a há­zasságot. A kihirdetést kórhetik a há zasulók személyesen, vagy törvényes képviselőjük (szülő, gyám, gondnok.) Ha az esküvő idejét megállapították, három héten belől & kihirdetést kérhetik, mert a legsimább befolyás mellett is ennyi fdőnek lennie kell. A kihirdettek nevei 14 napig a hirdető táblára jönnek. Ha a vőlegény és menyasszony más helyeken tartózkodnak, a bejelentéssel jól lesz sietni. A kihirdetésnél igazolni kell a sze­mélyazonosságot, ezenkívül tudatni kell az anyakönyvvezetőknek a házasulandók családi és utónevét, szüleik nevét, családi i állapotukat (nőtlen, hajadon, özvegy vagy Kedves kicsikém I Ma este magam leszek, férjem messze elutazik, gyere el estére 9 és 10 óra közt, ne félj senkitől és semmitől. Biztosan elvárlak ! — Meg van ? — kérdó a férj. Igen, felel az asszony félénken. Add ide, hadd olvassam el, — jól van, össze hajtja, illatos pecséttel lepecsételi és becsengeti az inast. Ferencz! itt van ez a levél, el fogod vinni, tudod hová, ha az az ur valamit talál kérdezni, mond meg neki, hogy még reggel elutaztam, ennyit mondj, mást és többet egy szót sem, mehetsz. — Az inas elmegy, — a férj pedig így szól nejéhez : Ma este el feg jönni és a másik szobából lesem, és ha egy mozdulattal is elárulod, hogy itthon vagyok, a fölkelő nap nem fog életben találni. Ezzel kiment és behúzta maga után az ajtót, bement szobájába le­dőlt a pamlagra és elaludt. Az esteli harangszó ébresztette fel, felkelt és igy szól magában : Most mindjárt itt lesz, bement a neje szobája mellett lövő szobába, az üveges ajtóról a függönyt félrehúzta, le ült egy székbe ós várt. Nem sokára ne­jének szobája ajtaja nyílik és belép rajta a fekete köpenybe burkolt alak, látta, a mint oda megy nejéhez ós megöleli. Ekkor hirtelen felugrik, felrántja az ajtót ós minden szó nélkül az idegenro süti pisztolyát, egy dördülés és két zuhanás hallaltszott. Mikor a füst eloszlott, az idegen vérében feküdt a földön, neje pedig karját esdeklőleg összekulcsolván, könyörög : Lőjj le engemet is, az Isten is meg áld érte, mert nem vagyok másra érdemes. A férj ellökte magától az asz­szonyt, a ki sikoltva akart menekülni, ekkor eldördült a második lövés, csak mindjárt utána a harmadik. Mire az összefutott szomszédok az ajtókat kifő szitették, bárom holttestet találtak a szobában. A férjnek még akkor is füs­tölgött a kezében a pisztoly, a melyből három golyó ki volt Jőve, egy levelet hagyott hátra, melyben azt kérte isme rőseitől ós rokonaitól, hogy egy sirba temessék mind a hármukat. F. K. elvált) állásukat (foglalkozás) korukat, vallásukat, születési és lakóhelyüket. Ezek igazolására születési és községi bi­zonyítvány s egyéb okmányok pl. mun­kakönyv szolgálnak. Az anyakönyvve­zető azonban elengedheti az okmányokat, ha személyesen ismeri a feleket és viszo­nyaikat. Kivételesen más körülmények is igazolandók: kiskorúak gyámhatosági engedély mellett köthetnek házasságot. Minden kihirdetésről jegyzőkönyvet vesz­nek föl. A belügyminiszter kihirdetés alól dispensálhat. Október 19 éig felmen­téssel lehet csak házasságot kötni : Ugy a kihirdetés mint a fölmentós egy évre terjedhető érvénynyel bír, ha ez alatt az egybekelés meg nem történik, akkor a dolgot újból élőiről kell kezdenni. Ma­gát a házasságot kötheti az anyakönyv­vezető mellett, a főszolgabíró, polgár­mester, sőt megyei alispán is. Rendsze­rint az illetékes anyakönyvvezető, a ki előtt a kihirdetés történt, kötheti a há­zasságot, de köthet bárki, a ki a házas­ságkötésre jogosítva van. Házasságkötés­nél szükség van két tanura, a kik a polgári tiszt viselő előtt a vőlegény és menyasszonynyal együtt megjelennek. Itt az egybekeiőknek nyilatkozniok kell, hogy egymással házasságot kötnek. A többi aztán a polgári tisztviselő dolo-a Ha ez maga az anyakönyvvezető, ugy a házasság megkötését azonnal bejegyzi, ha azonban más : jegzőkönyvet vesz föl s azt bejegyzés végett átteszi az anya­könyvvezetőhöz. A házasság megkötése rendszerint az illető polgári tisztviselő hivatalos he­lyiségében megy végbe; fontos okból azonban más helyen is, pl. a házasulan­dók lakásán szabad a polgári tisztvise­lőnek e cselekménynyel közreműködni. A házasság melynél az itt fölsorolt elő­feltételek bármelyike kiányzik, órvóny­telen, semmis. Felhívás a gazda közönséghez. A békósmegyei gazd. egylet által f. hó 20-án rendezendő termónykiálliiás­ideje közeleg, van szerencséje a rendező­bizottságnak ozt azzal ajánlani a t. gazda­közönség becses figyelmébe, hogy miután a rendezés is időt igényel, szíveskedjenek terményeiket minél előbb és minél szá­mosabb fajban aiulirt rendező bizottság jegyző czimére beküldeni. B.-Csaba, 1895. okt. 9. Zlinszky István, a rend. biz. jegyzője. ÚJDONSÁGOK. — Engedmény a kigyósiaknak. Uj-Ki­gyós telepes község különösen megérezte a mult balsikeres gazdasági évet, a hazai banknál fönnálló örökváltsági hátrálékát., illetőleg az ennek törlesztésére szükséges részletet sem tudta fizetni, azonkívül a Wenckheim-uradalomtói bérelt 40Ü0 hold bérlete után is hátrálóka maradt. A gróf emberszeretetének fényes tanúsítását adta, midőn a vele bérleti viszonyban álló uj­kigyósi lakosoknak 12.000 frt bérleti összeget elengedett. A nemeslelkü tényt a községi képviselet jegyzőkönyvileg örö­kítette meg s legközelebb tisztelgő kül­döttség fejezi ki hálás köszönetét a grófi birtokos iránt. — Eljegyzés. A csabai polgári leány­iskola egyik derék tanára dr. K ram mer Nándor a napokban tartotta eljegyzését Me r t z Ella kisasszonnyal Mertz Antal nagyváradi rendőrségi tisztviselő bájos leányával. — Ki lesz a szarvasi lelkész ? A szar­vasi ág. ev. hivek a napokban tartják meg a lelkészválasztást. Mint ottani lu­dositónk jelenti, legtöbb kilátása van a megválasztásra P 1 a c s k ó Istvánnak, ki próbaszónoklatát vasárnap tartotta meg. Placskó két nyelven, tótul s magyarul nagy hatással szónokolt. Puszta Földvárt t az ev. hivek önállósították magukat s lelkészi állást szerveztek. A hivek meg­választották B o 11 a Mihály királyi taná­csost felügyelővé, kit már hivatalába is igtattak. A lelkész jelölés a napokban ej­tetett meg, de nem jelölhették azt, a kit a hivek akartak, mert Ritter Károly még csak 23 esztendős s nem nagykorú, igy lelkészül meg sem is választható. Egy szavazat kivételével egyhangúlag jelölte azután a gyűlés Okályi Adolf orosházi s. lelkészt, mig az elnökség Klár Bélát és Harsányi Istvánt jelölte. Jövő vasárnap megkezdődnek a próbaszónoklatok : Klár, Harsányi ós Okályi tartanak isteni tisz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom