Békésmegyei közlöny, 1895 (22. évfolyam) szeptember-október • 71-84. szám
1895-10-06 / 80. szám
XXII. évfolyam. B.-Csaba, 1895. Vasárnap, szeptember hó 6-án. 80. szám. BESESMEGYEI KÖZLÖNY POLITIKAI es VEGYESTARTALMU LAP. Szerke^őség: Apponyi-utcza 894^. (ZBÍlin Szky-féle ház) hova a lap -ell^^^metS közlemények, K , . tok nem adatnak vissza. Q 21 A közigazgatási reform. Jogos várakozás és igazolható félelemmel várjuk, miut sikerül az állami közigazgatásnak oly szervezetet juttatni, hogy a polgárok cselekvésvágya és működési tere a közügyek intézésében ne váljék illuzioriussá. Szerintünk egységes reform csak az lesz, mely az önkormányzati jogokat respektálni fogja. S e tekintetben illő dolog, hogy a községi jegyzők memoranduma megszívlelésre találjon min deu körben, (főleg pedig illetékes körben,) melyet a napokban nyújtottak át P e r c z e 1 Dezső belügyminiszternek, A községi jegyzőknek az a véleményük, hogy a rendezett tanácsú városok a községi törvényben figyelmen kivül hagyassanak. A falusi községeknek pedig legyen a következő három kategóriája : 1. mezővárosok, melyek jóllehet ueua rendezett tanácai városok, kereskedelmi, ipari, közlekedési és közmivelődési géczpontot képeznek, lakosaik magasabb értelmi színvonalon állanak s belügyeiknek saját autouom közegeikkel való intézésére képesek. Ilyenek lenuéuek Békésmegyében első sorban Csaba, Békés, Szarvas, Mezőberény, Orosháza, Gyoma; 2. önálló községek lennének azok, melyek 3000 lélekszámot meghaladnak, 3-szor oly községek, melyek államjogilag önálló községet nem képezhetnek, de elegendő szellemi képességgel bírnak, belügyeiket saját képviselőtestületeikkel intézni. A mezővárosok elöljárósága lenue a) polgármester, b) számvevő, c) rendőrtiszt, d) orvos, e) állatorvos, f) kellő Megjelenik hetenkint kétszer: vasárnap és csütörtökön. ELŐFIZETÉSI DIJ: Egész évre 6 forint. — Fél évre 3 forint. — Negyed évre 1 frt 50 kr. Egyes xzam ara 8 Kr Előfizethetni: helyben a kiadóhivatalban, vidéken a posta utján utalványon. Előfizetni bármikor lehet, évnegyeden belül is. Hirdetéseket lapunk számára elfogad bármely jónevű fővárosi és külfföldi hirdetési iroda. irodai személyzet. A polgármester a kö igazgatás vezetője, ellenőre és feljebbvalója az önkormányzati ügyek ellátására alkalmazott közegeknek, elnököl minden gyűlésen s fegyelmi jogokat is gyakorol. Fizetését az állam pénztárból kapná, élethossziglan a belügyminiszter nevezi ki, kvalifikácziója : 8 gymu. osztály s érettségi, közigazgatási államvizsga, melynek tanfolyamát későbben kellene szabályozni. Míuden hivatalnok élethossziglan neveztetik ki s kvalifikációval bir. Mezővárosokban a képviselőtestület 20-25 tagból áll, községekben 4 -20 tagból, mezővárosokban 5, falvakban három előljárósági tag választatik, kik közül egy pénztárnok s egy közgyám. Az elöljárók hat évre választatnak. A községek önkormányzata a következő kérdésekre szoríttatnék : a) határozathozatal a községi kötelékkel összefüggő ügyekben ; nevezetesen a községi terület, a lakhatás és a választó jog felett; b) a község vagyo náról való rendelkezés ; c) a községet, miut jogi személyt és a községi lakosokat közösen érdeklő gazdasági és közművelődési ügyek intézése ; d) a község utczáiról s a község határában levő, sem állami, sem törvényhatósági kezelés allatt nem álló utakról való gondoskodás ; e) közreműködés a helyi rendészet gyakorlásában; f) a községi iskolákról s más rokon intézetekről való gondoskodás; g) szegényügy ; h) mindazon jogok gyakorlása s mindazon kötelességek teljesitese, melyek a községet törvény szerint megilletik; i) a községekre ruházott feladatok teljesithetése czéljából pénzbeli és természetbeli szolgáltatásoknak s az ezekhez való hozzájárulási aránynak megállapítása. A községekbe intézendő általános érdekű állami ügyek a következők : a) a rendőrhatóságok gyakorlása ; b) a közadók kivetésére és behajtására vonatkozó teendők ellátása ; c) a véderőt illető ügyek ellátása ; d) az egészségügyi igazgatás ; e) a községi bíráskodás ; f) intézkedés a gyámsági ügyekben ; g) intézkedés népoktatási ügyekben; h) az állami anyakönyvek vezetése. Az állam fizetvén a tisztviselőket a községek az állami adó 15%-át fizetnék vissza rekompenzációként, vagyis nagyon sok helyen az állami közigazgatással az adminisztráció is olcsóbb lenne, ha ugyau a törvényhozás a községi jegyzők javaslatát elfogadja. Igy a hivatalnok-tartás terhén az állam könyitvén, az egyes községek is nagyobb mértékben járulnának kulturális és humanitárius feladataik teljesítéséhez. A javaslat igen szép perspektívát tüntet elő. Az adózó polgárok első szempontja azonban az, hogy a községek autonom jogai milyen csorbát szenvednek ? Ez a kérdés Achillesi sarka: s jól sarkára álljou Perczel Dezső, ha ismét nem akad egy másik zseb-kiadásu — Lex Szapáriánát, az az 2 §-os csonka törvényt. Egyházi és polgári házasság. — Szózat az uj korszakhoz. — Az államot, társadalmat és a honpolgárokat egyenként érdeklő oly nagyKiadóhivatal: Apponyi-utcza 891/ 4 sz. (Zsilinszky-félthia hova a küldemények éa az előfizetési pénzek küldendők. A hirdetési dij készpénzzel helyben flzetendf „Nyilttér"-ben egy sor közlési dija 26 kr. fontossággal biró törvény alig hozatott, mint az immár életbelépett egyházpolitikai törvény, mert gyökerestől átalakít oly rendszert, mely századok leforgása alatt testté és vérré vált az emberek öntudatában és szokásaiban. Belenyúl az emberek legszentebb érzelemvilágába és életviszonyába, • parancsoló szabályokat alkot oly cselekmény tekintetében, melynek eddig gyakorolt végrehajtása az egyén legkényesebb érzelmeinek, vallási felfogásának egyedüli érvényesülése nélkül el sem volt képzelhető. Miért volt ez a törvény oly súlyos rázkódtatásoknak kitéve, miért hogy a politikai pártok széles mederben folyt tusája után volt képes csak megszületni nagynehezen, mikor ha széttekintünk a müveit világban, a civilisatiónak még nem is a mai állapotában, kisebb megerőltetés nélkül létrejöhetett idegen államokban ? Erre a feleletet a mi speciális viszonyaink, kellő alkalomnak be nem várása adják meg. Az egyház és az állam — e kót fogalom — harcza volt ez. Mindkettőnek joga kétségtelen a házasság miként való szabályozásához, ám a kérdés az, melyiknek joga több, melyiknek áll több érdekében gondoskodása körébe vonni a házasság viszonyait. Az érdek nem egyenlő. Az egyház, tagjainak lelki üdvén munkálkodván, a jónak, szépnek, nemesnek, istenfélelemnek predikálója lévén, mint a legtermészetesebb eszközt a házasság egyházi megkötését vonta hatalmi körébe s a mikor hirdeti, hogy egy megalakulandó család, mint Isten által rendelt életközösség egyedül általa vezettethetik be a társadalom keretébe, talán hivatása magasa. Álom, — A „Békésmegyei Közlöny" eredeti tárcz&ja. — Amolyan félálomban vagyok. Se lá tok, se hallok, se érzek, legfeljebb mindegyikből csak gyanítok valamicskét Azt hatarozottan tudom, hogy mielőtt lefeküdtem volna, a folyosó tele volt gyerekekkel, a kik pokoli lármát csaptak, most pedig valami lassan elhaló moraj ér fülemig, a mely szabadjára bocsátott fantásiám szerint hasonlóg „a langyos szellő által felborzolt tenger mormolá sához." Nagyon jól érzem igy magam ; nincs egy positiv gondolatom se. Mintha az agyam működése ÍB szünetelne. Érzem, már azon ponton vagyok, hogy elalszom. Hallga. .. I Mintha az ajtót nyitnák. Nem, csendes minden. De még se . . . Halk, vigyázó lépteket hallok . . . egész az ágyamig jön. Megint csendes minden. Valami homályos sejtelem támad bennem, hogy valaki leül az ágyamra. Ragyogó szépségű nőt sejtek. Világosan hallom, hogy beszélni kezd: — Te drága, te édes 1 Eljöttem hozzád, mert szeretlek. Vágyódtam utánnad, mint fűszál vágyódik a napsugár után, mint eltikkadt virág az esőcsepp után. Eljöttem, hogy lássalak, hogy arcod meg simogassam I Tisztára megvoltam már nyugodva benne, hogy álmodom, de nem, érzem, a mint egy selyemlágy, puha kéz végigsimítja arezomat. Ki lehet ? Ki lehet ? Töprengek szörnyű mód magamban . . . Ismét beszól: — Alszik. Milyen édesen mosolyog álmában. (Isten látja lelkem, hogy inkább el voltam képpedve, semmint mosolyogtam volna. — Mily boldogság csak ülni is itt melletted. (Kezdtem magam nagyratartani.) Lehajtanám fejemet a te fejed mellé, de félek, hogy felébredsz . . . Da mégis, hadd nyugodjék fejem a te fejed mellett, hadd folyók,össze az én lólekze tem a tiéddel . . . Álmodj szépeket. Inkább ugy érzem, mintha egy kicsit megakarnék bolondulni. Hogy selymes puha bőre van, azt sejtem, mert az arezomon érzem. Ki lehet, ki lehet, töprengek újólag. Erőlködöm, hogy kinyissam a sze meimet. Nem birom. Kétségbeesetten adom át magam sorsomnak. — Szeretlek I Szeretlek ! (Már ismét kezdi.) Arczom az arezod mellett fakszik s te talán nem is tudsz róla. Elepedek egy ölelésedért, el egy csókodért, s te nem ölelhetsz meg, nem csókolhatsz meg. (Hm I nem rosz, gondolom újra.) — De én nem birom tovább... Megöl a vágyakozás . . . És érzem, a mint egy forró, puha száj ajkamhoz ér . . . Teringettét 1 Ennek fele se tréfa, ki ez a titokzatos hölgy ? Összeszedve minden erőmet, kinyitom a szemem. ... A Miczi macskánk volt, a ki az orrát nyomogatta oda az én arezomhoz. ...Hja, mi lányok. Mi álmodozók 1... „Vigkedélyü Postás." Kísértés. — Irta : Békefl Antal. — A vonat odébbszaladt, egy fekete ruhás nő ott maradt a homályban s miután a piros lámpásos embertől, a ki félig alvó fejjel biczczentett a sötét váróterem felé, megtudta, hogy három óra hosszat kell várnia a sebesi gőzösre, letette a lánczos kézi táskát a padra és mellé ült. Messziről még zörgött a sin : zrr, zrr, a szól is fujt hangosan s az asszony gon dolata, a kietlen, unalmas falusi perronon széthordozva tekintetét: Szegény férjem, mit csinálok ón itt három óráig. Senkit se látott; a falhoz vetette a hátát és valami csendes dalt énekelgetett, de csak a fogai közt. A vöröslámpásos ember odament hozzá: — Úrasszony, tessen bemenni, már ég a lámpás — Köszönöm. A feketeruhás nő bement a terembe és itt megismerkedett Bajassóy Kálmán nal, a kis akáczfás vasúti ház fiatal főnökével. Három óra hosszat beszélgettek, mialatt a főnök kétszer megfeledkezett valahova sürgönyfeleletet adni, későn ment ki a hegyek alól jött vonat elő s elmondott mindent az életéről. Beszólt: — Szegényke, olyan fehér, mint ez a tejüveg, hozzányúlni se merészelek ... Csak ugy tartom szerelemmel, mint a virágot, bizony ápolgatni kell ós vigyázni reá, hogy a hidegbe ki ne menjen. — Oh, istenem, szegény jó lélek. — Nagyon jó, hü teremtés, egy kis fehér és törékeny bájos rabszolga, a ki mindig oda áll, a hol nincs útban. Ugy sajnálom, mint egy beteg gyermeket. An nál nincs szomorúbb, ugy-e bár ? — Nekem nem volt. Hiszen mond tam, egy, mondd egy napig voltam férjnél. Ea önöknek van gyermekük ? Az egynapos asszony kiváncsi volt a többire is. — Nincs, — felelt szomorúan a férfi — pedig ugy érzem, hogy a gyermek az igazi kapocs férj és feleség között. A fiatal asszony mosolyogva surrant át e tárgyon ezzel a kérdéssel: — Mit csinálnak hát itt egyedül ? — En dolgozom, ő játszik. A feleségéről beszélt Bajassóy a barna szép asszonynak, aki csupa vér és csupa lélek. Lángolás a szeme, ő maga remeke azoknak az egészséges, teli asszonyoknak, akik szerelemre termettek. Hóditó fej, melynek vonásaiban hasztalan keresne valaki plasztikai képet. Varázs, léiöL .an a homlokon, a vérdus csigahajlásuajkakon. A megható történet, amit Bajassóy mondott az ő fehér, gyámoltalan asszonykájáról, érdeklődéssel hallgatta és arra élénken felelt, hogy a kis fehér állomásfőnöknő mindig csak játszik. — De jó dolga van. A férfi különösenóreztemagát. Mintha valami eltemetett vágya és álma ébredt volna fel tetszhalott mivoltából és uralkodik rajta. Erezte : megfeledkezett magáról, hogy hitvese részére ós a maga részére szánalmat kér ettől az asszonytól, akit azelőtt sohase látott és lehet, hogy többé sohase fogja látni. — Ugy-e, hogy még látni fogom máskor is ? Csodálkozva rázogatta az isteni barna asszony a fejét. Szempillái játszottak élénken nagy fekete szemén és ugy nézett t megzavart emberre, hogy az, ha tud, ol vashat a szeméből, az arczárói . . .Ezt a gondolatot olvashatja ottan : — De hamar megbolondultál ? A kis fehér gyámoltalan mit szólna hozzá ? Ezek a dolgok történtek sok más apró részlettel, mire lejárt az óra és jött a sebesi gőzös a szép utasért. — Még ráér, 25 perczig vár minálunk Még huszonöt perczig. Kiszaladt és kiabált a perronon a piros lámpásos emberekre : 9 es rakodni, két kocsi kapcso lás a jobb vágányról. Mihály barátom itt a kulcs, adjon jegyet. (Mihály bará tom az ifjú gyakornok volt.) Aztán be szaladt az asszonyhoz és kérte, hogy ü. jön még le mellé. — Szeretném kegyedet mindig látni Hogy volna ez lehetséges ? Az asszony most már felugrott, meg sokalta a bántalmazást. — On sért engem ós vétkezik a kit gyámoltalanja ellen. Bajassóy erős zavarral küzdött és lelkiismerete is rátámadt: vétkezel, igas De ez az asszony, a ki a hegyek kt zül jött, őrületet hozott a számára és atté Lepünk mai 82ámáfcoz egy iv melléklet van csatolva.