Békésmegyei közlöny, 1895 (22. évfolyam) szeptember-október • 71-84. szám

1895-10-03 / 79. szám

Téves felfogás és alapnélküli hely­telen félelem a hazánk földjén lakó nem­zetiségektől, hogy közművelődési egyle­teinktől visszovonulnak, sőt annak mű ködésétől féltik nyelvüket, talán vallá­sukat is. Hol van a continensen nemzet, amely oly tiszteletben tartja a nemzeti­ségek taíán turerősen hánytoritott ée kö­vetelt jogait, mint a magyar? Hol van nép, amely önmagának annyi szemrehá­nyást tehet éppen a nemzeti fejlődés te­rén tapasztalható mulasztásaiért, mint mi ? — és minket vádolnak chovinis mussal. A mi lethargiánk nemcsak hogy nem támadott meg semmi jogot, sőt el lenkezőleg, eddig állandóan mulasztott, még a jogos offenzív védelemre eem gon­dolt. (Tetszés.) Téves felfogás és vétkes mulasztás az is, hogy magyarlakta vidékeken nem kell közművelődési egyleteket alakítani; éppen ea alapította és alapítja meg ma is azon félszeg védelmet hazánk nemze tiségei között, hogy a cultur egyletek csak is a magyarosítás czéljából lépnek életbe, pedig a közművelődés terjesztő sének és fejlesztésének első és alapvető érdeke kell hogy magyar népünk kere tében eszközöltessék imminenter és ott, ahol csak elszórtan vannak idegen ajkú testvéreink, akik a művelődés hasznos előnyeiben együtt velünk részesüljenek, hogy az által hozzánk közelebb hozás sanak. A közművelődés terjesztése tehát magyar vidékeken a cultur egyesületek által különösebben már csak azért is fonios, hogy magyar köznépünk a szel­lemi fejlettség magasabb fokára emel tessék s ezen suprematiója által gyako roljon vonzó és beolvasztó erőt a nem zetiségekre. De meg a közművelődés és a ma­gyar nyelvterjesztés apostolainak a kivá lóan magasabb műveltségű magyar vi­dékekről keil kirajv.ania az elmaradottabb ós nemzetiségek által tömören lakott vi­dékekre, hogy ott m ígtelepedve, tegye­nek a magyar kulturanak ós nyelvnek megbecsülhetlen szolgálatokat. Előttem kétséget sem szenved az, hogy a magyarok á'tal lakta vidéken alakult és alakulandó cultur egyletek egyenrangú fontosságú factorok a nem zetiségek által lakott vidékeken alakul takkal és e két áramnak együttes és egymáshoz való lelkes működésére van szükség, hogy örvendetes eseményt ér­hessünk el, különben azok elszigetelten állván, phizikai és anyagi erejüket felül­múlja a nagy munka teljesítése ; és mi a magyar vidékek lakóinak és mulasztá sunknak lesz jó bűne az eredménytelen­ség, vagy a kevésbé kielégítő siker. Ki kell tehát lépni eddigi lethargiá­jukból az Összes alföldi és nagy részben a dunántuli megyéknek is, követniük kell Békésmegye még idejekorán felismert példáját, nehogy mulasztással legyenek jogosan vádolhatók. Nem kivánjuk mi, hogy az idegen ajkúak vallásukat s nyel­vüket elhagyják vagy megtagadják ; — ápolják és fejlesszék annak tanait ós szo kásáit legjobb tudásuk szerint ós ebben mi szivesen segítségükre leszünk, (tet­szés), hisz mely nemzete az európai ál­lamoknak tud s tanul annyi idegen nyel­vet, mint a magyar? Hol található az, mint mi nálunk, hogy nem a nemzetisé­gek tanulják meg az állam , hanem a ma­gyarok a vidékeken lakó nemzetiségek nyelvét? de szívben ós meggyőződésben egyeknek kell lennünk honunk egyse geért s az őszinte szeretetben iránta, azt pedig jogosan megkövetelhetjük minden­kitől, ki erős hazánk jó kenyerét eszi, hogy annak nyelvét tudja s ennek szük­ségességét őszintén el is ismerje. (He lyeslós.) Aki tehát ezt nyíltan vagy titokban nem akarja, avagy azt tudva, vagy tu datlanul megtagadja, az nem barátunk, hanem ellenségünk. Legyen tehát min­denkinek akarata szerint, de legyen meg jutalma vagy bűnhődése. Mi ez uton akarunk és fogunk ha ladni mindig méltányosan, de határozott sággal hangoztatott elveinkhez. A ki te­hát e csapáson nincs velünk, az ellenünk lesz. Jelszavunk tehát legyen suaviter in modo forsiter in re. Ezután a többi tiszti állások töltet tek be. Dr. F á b r y Sándor vármegyei alispán tette meg az ajánlatokat, alel nökiil ajánlva Oláh György t. fő ügyészt, ki az egyesület kőiül oly fe ledhetetlen érdemeket szerzett. A köz­gyűlés éljenzéssel tüntette ki Oláh Györgyöt s alelnökül megválasztotta. Titkárok lettek és pedig közmivelődési titkár K o h 11 Dávid, történelmi litkár N o g a I 1 László. Pénztárnok: Balogh János. Muzeumi igazgató Fürdők Ist­ván. Jegyző Szabó Emil. Ügyészt La ­dics László. Ugyancsak F á b r y alis­pán indítványára választmányi tagok lettek : Nóvák Camill, Szabó János, Groo Ferencz, dr. Karácsonyi János, Domby Lajos, Biberia Péter, Ladics Gyotgy, Bartóky József, Bánhegyi István, Keri Gyula, Jancfcovics Emil, Beliczey István, Grócz Béla, Varságh Béla, Léderer La­jos, Haviár Dániel, Horváth Károly, Szénásy József, Gajdács Pál, dr. Fábry Sándor, Bcdes Vazul, Jeszenszky Károly, IJeller Imre, Ttrényi Lajos, dr. Berényi Ármin, Dobay János, Haviár Lajos, H/ián Béla, dr. Z-ilinszky Endre, dr. Salacz Oszkár, dr. Hajnal István, gróf Bolza Géza, Tatay János, Kéry Kálmán. Az alakulás megejtetvén, T a 1 lián Béla főispán a múífum megnyitására hivta föl a közönséget, ahova nagy érdeklődéssel mentek el. A múzeum mintaszerű szép berendezéseiről más aL kalommal fogunk tudósítani, midőn na­gyobb hely áll rendelkezésünkre. Az ünnepély a ksszinóban este lefolyt estólylyel ért véget. Úgy értesülünk, hogy az egylet Tót-Komlós 150éves jubileuma alkalmából ott tartja vándor kösgj ülését. Örülni fogunk, ha az egyesület munkásságáról minél sűrűbben hírt adha tunk s ha kulturtényeivel minél jobban le tud ereszkedni a néprétegek talajába. A zászlóbontás sokat igér és a legszebb reményekkel biztat. Dr. Barabás Béla beszámolója. — Saját tudősitónktót. — Körös-Tarosa, szept. 29. Dr. Barabás Béla, a gyomai választó­kerület országos képviselője vasárnap tar­totta Körös Tárcsán beszámoló boszédét. A mezőberényi állomásnál Marti Sán­dor körös-tarcsai biró fogadta a válasz­tók ólén. Az állomástól Barabás és kísérete a mezőberényi kaszinóba vonultak. Itt a mezőberényiek azt az ígéretet tették Barabás Bélának, hogy Kossuth Ferencz békési látogatása alkalmával ők is küldöttségileg képviseltetik magukat. A körös-taicsaiak szintén küldöttségileg vesznek részt a békési fogadtatáson. A kaszinóban Illés Endre lelkész szép be­széddel üdvözölteaa képviselőt,. Ezután Barabás Béla ós kísérete kocsikon Kö­rös-Tarcsára vonult át. A község bejára tánál virágbokrétakat, később pedig egy diszes koszorút nyújtották át a nők a képviselőnek, kit a községházánál Petne házy Ferencz jegyző emelkedőit szellemű beszéddel üdvözölte az egész község ne­vében. Vámos Sándor a függetlenségi kör nevében üdvözölle Barabás Bélát, ki azután a piacz téren általános éljenzés között mondotta el beszámoló beszédét, nagy közönség előtt. A beszéd kiterjeszkedett az aktuális politika minden nevezetesebb kérdésére. A polgári házasság nagy jelentőségót kü­lönösen a nemzeti erőebödés szempont­jából fejtegette, majd a nemzetgazdasági viszonyokat ismertette. A függetlenségi párt egyesülésének kérdésével is behatóan foglalkozott, azt a reményét fejezvén ki, hogy az egyesülés létre fog jönni. Végül helyi érdekű kérdésekről beszélt. Eite ijépes bankett volt Barabás tisz­teletére a nagyvendáglő termében. Az első felköszöntőt Patneházy^Fe­rencz jegyző mondotta Barabás Bélara, kiben a nép bizalma összpontosul. Ez után Barabás Bela ismert szónoki ke pessógével K. Tarcsa polgárságára mon­dott nagyhatású pohár köszöntőt. Sza­kái Albert felköszöntőjeban élénk derült­séget keltett az a mondás, hogy a ma gyar ember annyira szeieti a haza földjét, hogy még el is szántja a másét. A ban kett éjfélig tartott. I JD N SA H OK. — Az anyakö^yvvezetők kioktatása. Koe­ty ál Ferencz, a kerületi anyakönyvvezető hétfőn reggel Gyulára érkezett, ahol a nw gyeianyakönyvvezetői kar fogadta, hogy utasításait átvegye, AZ értekezlet a me­gyei székház nagy termében tartatott, a melyen részt vettek T a 11 i á n Béla fő­ispán, Fábry alispán, Bartóky főjegyző s néhány lelkész is. Kostyál Ferencz emelkedett szellemű beszédet mondott, mely után példákat sorolt föl a házassági anyakönyvvezetés tekintetében, midőn akadályok állnak fönn. Egyes kérdések­ben maguk az anyakönyvvezetők is kér déseket intéztek, az értekezlet általában azzal az impressióval végződött, hogy az uj anyakönyvvezetők jól" elkészültek hi­vataluk vezetésére és azt két nap óta akadályok nélkül is vezetik. Házassági bejelotések már történtek is, de 15 ike előtt polgári házasság nem fog történni Megjegyezzük, hogy október ebjén S e i 1 e r Elek csabai anyakönyvvezető előtt nyolc születési és három halálozási bejelentés történt. Békésen az első nap két házassági, egy születési és két halá lozási bejelentés történt. Mindkét halott az utcai m.öü]ésruk áldozata. —• Mikor lesz a tisztújítás a várme­gyén ? A hétfőn tartott megyei közgyűlés deczember 21-ére tűzte ki a megyei tiszti állások betöltését. 20 án a törvényhaíó ­ság alakul meg. Jövő számunkban a ki­lépő bizottsági tagok névsorát közzé fogjuk tenni. — Hymen. C z i n c z á r Adolf, gyulai tekintélyes fateleptulatdones kedves és szép leányát tegnap jegyezte el dr. Lem­part Henrik, előkelő bukaresti orvos. — A csabai algymnázium kifejlesztése. Tegr.np délután a csabai algymnázium­nak kifejlesztése érdekében nagy érdek­lődéssel tárgyalt az albizottság, mely kí­vánatosnak mondotta ki, hogy miután az államtól segélyt csak akkor lehet várni, ha az évi fenntartás felét a társa dalom összehozza, intéztessék kérelem a városhoz, az egyházhoz és a társadalom hoz is, ettől a főgymnáziumnak adomá­nyokat kérve. Az albizottság jelentésót a vasárnaphoz egy hétre tartandó nagy bizottság előtt megteszi. Dr. Zsili nszky Endrének ez ügyben végzett fáradozá­saiért köszönetet szavaztak. -— Esküvők. N o s z 1 o p y Emil hon­védfőhadnagy a gyulai és csabai társada dalom ismert tagja, szeptember 24-én a fővárosi plébániatemplomban oltárhoz vezette Forster Elvirát, Forster Elek dombegyházi földbirtokos leányát. A nászünnepen az örömszülőkön kívül résztvettek: Dobóczky kamarás és Forster Béla huszárezredes, mint násznagyok, Grove Jánosne és Fors t e r Bélánó nászasszonyok ós igen sok elő ­kelő vendég, A fiatal pár az esküvő után a férj pándi birtokára utazott. — V á m o s s i Sándor Wenckheim Frigyes gr. kigyósi uradalmának főkertésze va­sárnap esküdött örök hűséget F r a n­c e n a u Ilonka kisasszonynak, F r a n­c e n a u Károly kevermesi lakos bájos leányának. — József föherczeg köszönete József főherczeg Gyula városa képviselőtesüle téhez a következő sürgönyt intézte : Fo gadja a város közönsége mólyen érzett hálás köszönetemnek nyilvánítását a fel iratjában megnyilatkozómeleg részvétéért, mely atyai szivemet némi enyhülésként mólyen megindította. Jó zsef, főherczeg. — Halálozás. Őszinte részvéttel érte sülünk, hogy a Kollár családot gyász érte. Kollár János mezőberényi ügy­véd apósa Demeter Alajos halt meg hosszú szenvedés után. A derék férfiú a magyar szabadságharezot, mint főhad­nagy küzdötte végig. Elete utolsó évé­ben szélhűdés érte, emlékező ós beszélő­tehetsége bágyadt,c*ak lányának szeretet­teljes bánata enyhítette szenvedéseit. A halál megváltás reá. A gyásszal sújtott család a következő gyászjelentést adta ki: Fajó szívvel tudatják Demeter Alajos nyugalmazott m. kir. katasteri fölügyelő 1848—49-ki honvéd főhadnagy­nak, 1895. évi szeptember 28-án este 8 órakor élete 37 ik évében hasszas szen­vedés után történt gyászos elhunytát. Béke lengjen hamvai felett 1 Demeter Ida férj. Kollár Jánosnó mint leánya. De raeter Mária mint nővére. Kollár János ügyvéd mint vő. ifj. Kollár János, Kollár Klára mint unokák. — Elkészült köutak. A vasúti indóhá­zakhoz vezető utak közüi a nyár folya­mán vegleg elkészült és a forgalomnak is tényleg átadatott az 13 kmt. hosszú sága körös-ladányi s 25 km. hosszúságú vésztői útvonal, mindkettő kisstíbesi grániikőburkolatu A k. ládányi ut műszaki munkálatait. Nagy Gusz táv, a vésztőit pedig W e i s z Zsigmond áilamépitészeti kir. mérnökök teljesi tették. — A szüret. Végefelé közeledik a szüret, csakis boruk minőségére nagyobb súlyt fektető ? borukat okszerűen kezelő szőlősgazdáink kis tábora amely a szü­retet e hélen tartja. Az időjárás pedig honorálja a türelmes várakozásukat, mert olyan kedvező, amelynél diktálva sem lehetne kívánatosabb. A termés külön ben — az eddig leszűrt területeken — gyenge középnek jelezhető, ugy menyi­ségileg, mint minőségileg ; különösen ami a minőséget illeti, az messze mögötte marad a tavalyinak. A must ára hektó literenkint 10—11 forint; nyomott anyagi viszonyok következménye, hogy a leszűrt bor igen nagy kontigensét rögtön eladják és szállítják a városból. — Uj községháza Füzes-Gyarmaton. Fü­zes-Gyarmat a „községház terveinek" beszerzésére pályázatot nyit. A pályamű vek jelige alatt zárt jeligés levél kísére­tében 1895. évi november hó 30-ik nap­jának déli 12 órájáig a községi előljáró sághoz nyújtandók be. Pályadíj 750 ko­rona, mely összeg a kivitelre a legalkal­masabb terv szerzőjének adatik ki. A di jazott mü a község tulajdonába megy át s a felett szabadon rendelkezik. A pályázatban csak magyar honpolgár vehet részt. A pályadijakat szakértők és Békés­mesryetörvényhatóságiszakértőjének meg­hallgatása után Füzes-Gyarmat község közgyűlése itéli oda. — Nazarénusok Kétegyházán. Arde­leanu János lelkész a következő sorok közlésére kér föl : Egyházam kebelében, szerencsére csak egyetlen komoly naza­rénus aspiráns létezik. Ez sem egyház­községünk, hanem egy más közeli egy­házközségnek szorencsétlen ne­veltje. Ez igaz, hogy nagyban töri fe­jét a h.vek közötti apostoloskodásban, de a szegény boldogtalan, nem akad talaj ra ! Ennyiből áli az itteni nazarénu­sok eddigi terjedése s reménylem örökös megállapodása. — Az ál Kohn Mór a postán. Az óva­tosságáról eléggé ismeretes Nagy János szeghalmi postamester — ki az adót is postán akarná fuvarozni, mint minapi czikkóben irja — bezzeg megjárta Kohu Mórral. A dolog ugy törtónt, hogy Kohn Mór szeghalmi kereskedő nevére' 100 frt jött postautalványon, mely — czimzett lakáfa talán nem lóvén elég pontosan megjelölve — nem a valódi Kohn Mór, hanem egy talmi Kohn Mór kezei közé került, a ki foglalkozására nézve faczér tánezmester. A tánezmester Kohn Mór, kapva kapott a kínálkozó kedvező alkal­mon, könnyű szerrel 100 frtra szert tenni, sietett a postára s a pénzt szerencsésen ki is váltotta s zsebrevágta. Mikor a turpisságra rájöttek, már akkor Kohn Mór a pénzen túladott, ugy hogy alig találtak nála néhány forintot. A bíróság előtt beösmerte tévedését s mentségül azt hozta fel, hogy égető szüksége volt arra akis pénzre. Kohn Móron nincs mit venni, miért is a kárt Nagy János nagy búsan fizeti. Utezai zendülés Békésen. v- Saját tudósítónktól. — Békésen a szeptember 30-án lefolyt vásáron elszomorító esemény történt. Egy rovott előéletű garázda ember letartóztat­ván, feltüzelte a népet, hogy szabadítsák meg. A feldühödt tömeg a csendőrségre rohant, botokkal és kövekkel támadta meg azokat. A csendőrség bámulatos módon, példásan viselte magát. Tapin­tattal igyekezett a fékevesztett tömeg bosszuszomját lecsillapítani és mikor már minden a tömeg szétoszlatására irányzott törekvése czéltalannak mutatkozott, mi­dőn a támadás oly vehemens volt, hogy nem volt más hátra, mint vagy a jogos önvédelemben meghalni, vagy a várost egy emberiségéből kiforgatott csőcselék bosszújának oda engedni, — használta fegyverét. Több oldalról érkezett információkkal rendelkezünk, de nehogy értesítéseink csak hajszálnyira is eltérjenek a valóság­tól, itt teszszük köizé azon jelentést, me­lyet a szomorú esetről Fábry Sándor dr., vármegyei alispán, ki az eset szín­helyére Békésre azonnal kiutazott, a hét­főn tartott vármegyei közgyűlésnek el­mondott. Az alispán szóbeli jelentése a követ­kező : Tegnap Békéson vásár volt, melyen sajnálatos esemény történt. Ezt jelenté­sembe már nem foglalhattam, engedje meg a t. közgyűlés, hogy arról élőszóval teszek jelentést. (Halljuk.) Négy óráig zavartalanul folyt a vásár, ekkor az egyik lacikonyha előtt egy a fogházból vere­kedés miatt csak most szabadult Onody János nevű egyén garázdálkodni kezdett; két községi rendőr letartóztatta a vere­kedőt s bilincsbe verte. Onody harsányan kiáltotta a népnek : — Emberek! ne engedjetek elfogni. Szabadítsatok meg ! A lömeg gyorsan sokasodott. Közre­fogták Onodyt, a ki bilincseivel együtt a tömeg között elszökött. A hangulat mind fenyegetőbbé vált, elannyira, hogy a hat csendőr a négy rendőrnek a nép dühe előtt oly helyre kelletett vonulníok, hol minden oldalról a már akkor mint­egy hatszázra szaporodó tömeg nem tá­madhatja meg. Ilyen hely volt az élővíz­csatorna hidja. Ide is követte a tömeg. Fenyegető hangok hallatszottak s kőzá­porral fenyegették a csendőrságet, kik közül egyet annyira megsértettek, hogy az maródi lett. A csendőrőrmester még ekkor sem lövetett. Háromszor intézett figyelmeztetést a néphez, hogy oszoljék el. Ezen a hídon nem engednek át egyet sem, de van még két híd, azon szabad a közlekedés. A bosszúálló tömegnek kedvezett, hogy Békésen kövezéai mun­kálatok folynak ós három ház épült. A köveket és téglákat használták föl. A háromszori figyelmeztetés nem használ­ván, a csendőrök megfélemlítésül a leve­gőbe lőttek. Ezek azonban még jobban feldühödtek, annál inkább dobálták a kö­veket. Szekerczós, egy negyvenkét éves férfiú volta tömeg között a legharciasabb. A mellére ütött s kihivólag kiáltott a csendőrökre: — Ide lőjjetek, ha mertek!

Next

/
Oldalképek
Tartalom