Békésmegyei közlöny, 1895 (22. évfolyam) szeptember-október • 71-84. szám

1895-09-29 / 78. szám

)ny 78-ik számához. .ditvájzni. Taonyunkból jnóvel. Ázt nak üstökén k teljes lelN. ITÓl. Talaj. Táplálkonyugalom, alvás. ^aloin, alvás. ^d éí a lólekzést eszközlő . Kivételével, a melyek az egész cieten át megszakítás nélkül működés ben vannak, az emberi test összes más alkatrészeinek, melyek munkában, működésben kifáradtak, bizonyos időre be ke:l szüntetni működésűket, hogy ezen idő alatt kipihenvén magokat, a munkára újólag alkalmasakká vájhassanak. Ha ez a nyugalom nincs megadva, akkor a dolgozó testrész a megerőltetés folytán előbb reszketni kezd, végül pedig teljesen kimerül s a munkát folytatni képtelen. Ha azonban a munka folytatására a végletekig menő erőfeszítéssel erőltetjük magunkat akkor midőn ez a kimerültség már beállott, ugy a s?iv is tok esetben felmondja a szolgálatot a megbénul. Igy aztán az éle' árával le-z s lett megfizetve gyakran az erőn tul való vállalkozás. Ha valamelyik testrészünk hozzá szokott egy bizonyo-. foglalkozáshoz, ak kor az azt sokkal könnyebben fogja végezhetni, mint egy olyan egyetmek, ugyanaz a testrésse, mely ahoz nincsen szokva. A ki pl. folyton jár kel, az sokkal hosszabb utat képes megtenni, mint az olyan, kinek üllő foglalkozása vau, még akkor is, ha külömben gyengébb testaikatásu is, mint emez. Azok az izmaink, azon tagjaink, melyekkel rendszeresen dolgozunk, min dig jobban kifejlődnek, erősebbek, mint azok, melyeket kevé^bbó használunk. A kovácsoknál pl. kik mesterségüknél legnagyobbrészt karjaikkal dVgoznak, a karok erőteljesebbek, izmosabbak, mint a lábak, mig ellenben a levéihordóknak, kik lábaikat használják sokat, a lnb izmok fannak jobban kifejlődve. Az olyan c:'..-,y "i.ck na! ' iknól az egész test izmai ig'i'Vybo vaunak véve a munkánál, mint a *'• nunkásuál az összes izomzat erő j *'!<J , mint az olyanoknál, kik egyre eaak egy le.-trósit vesznek igénybe munkájok közben. Azért a szabók, kik állandóan csak az ujjukat és kezeket használják mun kájoknál, többi izomzatuk pedig nem használtatik, sokkal gyengébbek, mint munkájok közben a test többi tagjait is igénybe vevő iparosok. A test ezen gyengébb voltát egyes ' iparágak munkásainál egyébiránt a foglalatossággal járó alkalmatlan testtartás is okozza. A takácsnak a szövőszéknél túlságosan előre kell hajolnia munkaközben, a szabónak, a csipesznek, órásnak folyton lehajolni a felső testtel, ami a vérkeringés egyenlő eloszlását gátolja. Az ilyen foglalkozású egyéneknél különösen veszelyes a munkában való túlságos megerőltetés. Az összes izomzatnak munka által való rendszeres fejlesztése a tornászás által történik, melynek folytán a szervezet erőteljesebbé, edzettebbé és ellentál lóbbá válig. A munka utáni nyugalom vagy pihenés kétféle lehet: vagy ébrenlétben való vagy alvással keresett. Az első sohasem oly teljee és tökéletes mint az utóbbi, mert mig amannál a szellemi munka az agy működése még tart addig alvásközben ez is szünetel. Az alvás szervezetünknek épp oly természetes szüksége mint a táplálkozás. Rövidebb vagy hosszabb ideig el lehetünk nélküle, de előbb-utóbb beáll az az idő pont midőn ásitás fog el, a szempillák nehezülnek majd lecsukódnak és a külvilágról való tudatunk az alvas tartamára megszűnik. Amint a táplálkozásnál említve volt, hogy a rendetlenül való étkezés nem ajánlatos épp ugy az alvásra is vonatkozik ez a tétel- Nemcsak, hogy nem javaiható, de határozottan káros a minduntalan más időben való, épp ugy mint a tulsok ideig tartó alvás, mely által a test elpuhul, ellustul. Egészséges felnőtt embernek napi 7—8 óra alvás, ifjabbaknak (17—20 éveseknek) 8—9 óra teljesen elegendő. Gyermekeknek több idő szükséges az alvásra. Az alvásra legalkalmasabb idő az éjszaka, esti 10 órától reggeli 5—V26 ig. Nemcsak azért értékesebb általában az éjjeli alvás, mert nagyobb a csend az ember körül, hanem a sötétség miatt is, mert tudjuk, hogy a világosság még akkor is szemünkbe hatol, ha pilláinkat erősen becsukjuk s igy is zavarja a nyugodtan aludni kivánót. Legmélyebben éjfél előtt és éjfélkor alszik az egészséges ember s már ez ok ból is czólszerü az éjfél előtt való lefekvés, melynél jó mély álomba merülve reggelre üdén, frissen a teljesen kipihenve ébredünk. A fekhelyen a fej se tul alacsonyan se tul magasan ne feküdjék a a test vagy a háton vagy kevéssé oldalt fordulva nyugodjék. A fekhelynek azon része, melyen a test közvetlenül nyugszik, jobb ha kissé kemény, semmint puha, azonképpen a fej alatt levő párna is. Dr Wallfisch Ferencz. „Békésmegyei Közlöny" táviratai. AfiiggetEenségipárti kdökbe!. Budapest, szept. 28. (Saját tud. táv.) Politikai körökben az a hir tartja magát, hogy Ugrón közbevetette magát K 0 suthnál az egyesülésre s miután a bi zalmas tanácskozásokból Justh Gyulát kivonták, ő erre vonta le a konsekvencziákat s jelentette be lemondását. Az egyesülés nem fog megtörténni. A két árnyalat a parlamenti vitatkozásokra ós esetleg a választásra közös tervet dolgoznak ki. A király kcss.iíuete. Eudapest, szept. 28. (Saját lud. tá virata.) A hivatalos lap mai száma hozza ő felségének Bánfi Hunyadiéi kelt hadi parancsát, melyben ugy a közöshadse> regnek, valamint a honvédségnek legteljesebb elismerést mond katonai érdemei kért. Melegen emeli ki a király Albrecht fóherczeg érdemeit, kinek alkotásai a hadsereg fejlesztésére áldásosak maradnak. Köszönetet mond a vezérkarnak, parancsnokoknak, tábornokoknak, tiszteknek, legénységnek, szilárd bizalmát helyez a véderőbe, mely ma igen fejlett, mely birodalmát első rendű államhatalommá emeli. kiváló jogász munkatársunk vállalkozott s ebben főleg az ügykereső felek és az ügyvédek érdekeit szolgáljuk, midőn a feljebbviteli tanács tárgyalási sorrendjét hetenként előre kiadjuk. Hogy mindez a szerkesztésben miként valósul, azt olvasóink vannak hí vatva megbírálni. Minket kitartásra ösztönöz a mindég nagyobb mértékben mutatkozó pártolás ós az a vágy, hogy a „'Békésmegyei Közlöny" maradjon továbbra is a vármegye egyetlen politikai és modern eszközökkel szerkesztett, az önálló véleményt minden irányban megőrző sajtó orgánum. A szerkesztőség. * Előfizetési feltételek : Egy évre 6 frtf—kr. Fel évre 3 „ — „ Negyed évre 1 „ 50 „ Egy hóra — „ 50 „ A lap expediálására nagy suly van fektetve s a lap ugy adatik postára, hogy a megye bármely községében már csütörtök és vasárnap reggel kézbesi'hető. Az előfizetés mielőbbi megújítását kéri A kiadóhivatal. Olvasóinkhoz. Csak a konvenczionális szokásoknak engedünk, midőn az évnegyed nlkalmá ból olvaeóink további támogatását kikérjük. Ugyanis a jóizlésü közönséggel ni is azt tartjuk, hogy a nagyhangú reklamban sok az émelyítő. A „Békés megyei Közlöny' kétszer hetenkint hívja ki a kritikát s a közönség m eggyőződött hogy abban a versenyben, melyet a modern sajtó kifejt, Békés megye ezen organuma nem marad hátra. Becsvágygyal, lankadatlan kitartással igyekszik a me gyei érdekeket szolgálni. Nézetnyiivá nitásai az önálló, polgári felfogásnak bátor^hangja. Nem szolgál politikai;pártokat és érdekeket csak az igazságot, melyet kimond mindenkifel szemben. Akarja a szabadelvű, demokratikus intézmé nyeket é» ha a kormánytól, vagy bárkitől lát ilyet, azt dicséri ; ha megrovásra valót talál, azt nyíltan megmondja. JIz egységes nemzeti Magyarország ideáljáért küzd, azért a kulturális érdekekre nagy gondot fordít. A „Békésmegyei Közlöny" tudja, hogy olvasója legtöbbje mezőgazda s azért érdekeinek szolgála tára, a közgazdasági kérdések egész so rát iniciálja, megbeszéli és mindenről in formácziót nyújt. Az országos politika szolgálata mellett, főleg megyei kérdésekkel foglalkozik, mert azt tartja, hogy a vidéki lapok hivatása főként ebben juthat kifejezésre. Tárczarovatunkat igyekszünk irodalmi színvonalon tartani s a biztató tehetsé gek kiművelésére helyet adunk, ellenben a kezdetleges ós olvasót boszantó kísér letek előtt elzárkózunk. Ujdonságrovatunk változatos vezetésére gondot fordítunk s ebben az eseményeket élvezhető és hü földolgozásban adjuk, kizárva belőle a mi a családi élet titkát képezi. Botrányhajhászást lapunkra, mely az élénkségét szereti, joggal sauki sem vet het. Föntartjuk összeköttetésünket a fővárosi politikai körökkel és tudósítónk levelekben, sürgönyökben számol be a közélet nagyobb eseményeiről. A hót eseményeit tréfás karcolatokban foglaljuk össze „ Vasárnap" rovatunkban s jövőben is Karczolatokat fogunk adni a megyei és községi gyűlésekről. Törvényszéki rovatunk vezetésére egy ÚJDONSÁGOK. — A megye mai kulturális ünnepe. La punk mai első czikke móltatja azon jelentős kultur-momentr.mot, melyet a vármegye ma délután a megye szók helyén ünnepel. Az ifjú, szépreményű közművelődési egylet alakul meg biztató jelek között. A megalakulás előtt a békésvármegyei régészeti egylet ünnepélye lesz meg a következő tárgysorozattal: Elnöki megnyitó Oláh Györgytől. Visszapillantás a régészeti ós müvelődéstörtónelmi egylet működésére dr. Karácsonyi Jánostól. Költemény a török iga alól való fölszabadulás emlékére Szabó János esperestől. Ezután folyik le a közművelődési egylet alakulása. Megválasztják az egyleti tisztikart, mint értesülünk az egylet élére Tallián Béla főispánt, kitől az ifjú egylet fölvírágzását reméli. A taggyüjtéü is igen szépen haladt, a tagok szépen sorakoznak a közmivelődés zászlaja alá. Az egylet a mai napon emlékkönyvvel is kedveskedik tagjainak. A közgyűlés a megye székházában lesz, este pedig a kaszinó termeiben tánczvigalom. — A járási orvosok. A vármegyei közegészségügyi szabályzat szerint a kiküldött járásorvosok kiküldetések idejére 6 frt napi és a fölszámítható fuvardíjakat kapták eddig. A sürü kiküldetésekből azonban az következett, hogy a járásorvosok napi és fuvardijaikra kifizetett összeg elannyira megszaporodott, hogy miatta a kö tsógvetés keretei között nem maradhatott. Ennek megakadalyozására a vármegye alispánja a holnap megtartandó közgyűlés előtt azon javaslatát terjeszti elő, hogy a kinevezett járásor vosok uti átalányai állandóan és mérsó kelt fix összegben állapíttassanak meg, mely összegek a járás terjedelme szerint szabatnának meg; igy értesüléseink szerint az orosházi járás orvosa legnagyobb íix összegben kapná napidiját és pedig 400 frtot. A többiek járásuk ter jedelme szerint arányosan. — A közséyi jegyzők ügye. Békésmegye közigazgatási bizottsága egy konkrét ügy bői kifolyólag kimondotta, hogy a községi jegyzők magán munkálatainak sza bályozáeára megkeresi a megyei tör vényhatóságot. Az ügygyei holnap két helyen is foglalkozni fognak. A jegyzők gyűlésén, hol a fenyegető baj elhárításán fognak tanácskozni es valamely egységes eljárást határozni ós a törvényhatósági közgyűlés előtt, a hol az állandó választmány érdemei határozatot hozni nem javasol, de az ügyet újra vissza adja tár gyalás végett. Egyelőre tehát a jegyzők akciója legalább is — korai. — A monográfia. Irtuk, hogy a vármegyei monográfia bizottság a monográfia munkának technikai előállításával D 0b ay Jánost bizta meg, jóllehet ajánlata Veres Lajosénál kissé magasabb volt. V ere 8 József ez ügyben külön véleményt adott be, melybon jelzi, hogy okait a törvényhatósági közgyűlésen terjeszti elő. A bizottság bizalmi kérdést csinált fentebb közölt elhatározásából s a döntés ugy is a közgyűlés joga. Itt közöljük, hogy a törvényhatósági bizottság a munkálat költségeinek részbeni fedezését bőkezű megyei főuraink s birtokosainktól várja. A vármegye utasításából a megyei alispán meg is kereste az illetőket s már eddig is a monográfia költségeinek részbeni fedezésére szép összegek folytak be: Wodianer Albert, Geiszt Gyula 100—100 frt, Almássy Dénes gróf 50 frtot küldött. A megrendelések is szépen folynak. A munkálat iránt széles körben nagy érdeklődés mutatkozik. — Adomány. Özv. L usola Lajosnó Szarvason jótékonyságáról általánosan ismert lakosnő a szarvasi árvaház alapja javára 500 frtot adományozott. Azonkívül 80 frtot adott át az ef. egyháznak, hogy az összegett a tanítók között osztassa ki. — Meghalt a boldogsága előtt A halál mindég szomorú és megindító. Az emberiséget azonban általános bánatra leginkább az fakasztja, ha élte virágjában orvul megtámadja áldozatát a halai s a kit megszoktunk virágzó egésssóggel köz tünk élni, ha annak arcára tapasztja a halál sápadt rózsáit. Békés Csabán nagy részvétet keltett S t e i n»s dorfe r AÍ bért, a 101 esek egyik derék hadnagyának váratlan halála. S teindorfer a vajda-hunyadi nagy gyakorlatokon utoljára óhajtotta szolgálni a „császárt" és óhajtása szomorú valóra vált. De nem igy akarta ezt, hanem mert a földi boldogság várt reá, ha a katonaságot oda hagyja. A fiatal hadnagyot sokszor lehetett látni boldogon sétálva egy csabai szép leánnyal, Lepény Jucikával. Mint vőlegényt és menyasszonyt emlegették s éppen ma kelletett volna lenni kózfogójuknak. Steindorfer, a kit bajtársai joviális modora ós jó sziveért igen szerettek, quietálni akart, hogy szive választottját elvegye. Es midőn az óhajtott boldogság küszöbéig ért, a kegyetlen sors elébe állt, nagy fajdalmakat okozva a kedves menyasszonynak, a kinek fájdalmát, hogy veszteségét megtudta, — leirni nem lehet. S teindorf a katonai táborozás alatt hűlt meg és oly nagy fokú bélgvuladása támadt, hogy a bánfihunyadi kórházba kelletett szállítani, a hol egy napi szenvedés után kimúlt. A boldog menyasszony pedig itthon boldogan várta a vasárnapot, melyen jegyese lesz annak a férfiúnak, kit olyan nagyon szeretett. Helyette néhány sorban idegenek tudatták vele a lesújtó gyászesetet. Nem lenne sziv az emberben, ha a részvét föl nem fakadna a szomorú hirt halva. Olyan mélyen megindító, ha egy boldog vőlegény meghal és egy szomorú meiyrasszoiiy marad utánna , . . Talán az általános részvét enyhíti a szomorú menyasszony fájdalmát, kinek vőlegényét elragadta a halál. — Nyugdij emelési kórvény. E ö r d ö gh Lajos az orosházi járás nyugalmazott főszolgabirája nyugdijának emeléséért folyamodik a közgyűléshez. — Itt említjük meg, hogy a megye derék és közszolgálatban megőszült hivatalnoka, Híves y Károly szeghalmi szolgabíró nyűg dijba lépvén, utódául hihetőleg a'legidősebb közigazgatási gyakornokot Belusi Baross Dezsőt fogják megválasztani, ki szép készültségével és szorgalmával a törvényhatóság bizalmára derekasan rá is szolgált. — Vízvezeték Gyulán. Még nem a teljes, hanem, hogy ugy mondjuk a részié ges vízvezeték. H a v i á r Lnjos az államépitészeti hivatal főnöke ós társai folyamodnak, hogy a vármegyeház-utcára viz vezeték engedélyeztessék. — A befásitott Békésmegye. Ő szes megyebeli községeink megszerkesztették már fásítási terveiket, melyeket a vár megye alispánja egyenkint jóváhagyott és már az összes az utak rendszeres be ültetését megkezdik. Ha annyi erély lesz a kivitelben, mint jó szándók az elhatározásban, — akkor a vármegyét néhány év múlva szemet gyönyörködtető virágos kertté fogják átváltoztatni. Az akciót megérdemelt figyelemben fogjuk része sitení és örülni fogunk, ha csak jót Írhatunk. — Egy fogyás tási adó körzet. Orosháza és Puszta Szent Tornya községek közösen azon kérelmet terjesztik a holnapi vármegyei közgyűlés elé, hogy nekik egy fogyasztási adókörzetük legyen. A kérelmet az állandó választmány pártolja. — Felebbezós. Csaba szeptember havi ülésén a felekezetnek nyújtandó egyházi segélyt a jövő óvre is megszavazta, jóllehet a város tiszti ügyésze kimuttatta, hogy mivel patronusi anyagi terheket vállaltunk, e segély megadása nem indokolt. A községi határozat ellen Haan Béla felebbezést nyújtott, melyet a vármegye közgyűlése holnap tárgyalni is fog. — Taniló választás. A kondorosi av. egyháznak most megnyitandó II ik iskolájához tanítóul Povázsay Endre eperjesi végzett kópezdósz, csabai lakos lett megválasztva, ki állását okt. 1-en elfoglalja. — A megvendégelt hadfiak. Gyuláról értesít levelezőnk, hogy ott T e r é n y i Lajos orsz. képviselő a Nagyváradról átvonuló huszár hadfiakat tegnap reggel