Békésmegyei közlöny, 1895 (22. évfolyam) szeptember-október • 71-84. szám

1895-09-26 / 77. szám

dalom fővárosa. Midőn tehát volt egy kor, melynek jelszava volt: „Mindent Budapestért voltaképpen azt mondottuk: „Mindent Magyarországért." A fejtegetést elfogadjuk. Az erők összetömörülésével, egyoldalú, lázas tevékenységgel és mondjuk a nemzet egyző akaratával, ez sikerült. De van egy fényes fővárosunk, mely többé állami gyámolitás nélkül a maga megindult nagy arányaival fog fejlődni és most már az államhatalom forditsa figyelmét vidékünk felé és, mely állami gyámolitás nélkül vagy stagnál, senyved és pusztul. Azzal, hogy a házak 15 évi állami adómentességet kapnak, már a főváros egészségének veszélyeztetése végett is föl kell hagyni a gyáripar botor centralizálásával, Budapestet a gyárak egész Cpamja öve^i melyek élvezik az állami kedvezményeket és szállítási refakciákat. Csak azt tegyék meg a vidék jóvoltáért, hogy legalább jövőre ne adják meg a nagy gyárvállalatoknak a koncessiót, de szorítsák azt a vidékre. Mert hasztalan adja meg az államhatalom az uj házak adómentességét, azért a vidék mindég kezdetleges marad és városias institúciókra nem fog gondolni, a míg hozzá, mostani elmaradottságához, idegen, jótékony tényezők nem fognsk jönni. Potemkin városát nálunk nem lehet csinálni. Reális fejlődés csak ugy léezen, ha ipar, kereskedelem lendületet vesz, ha közlekedési utunk kifejlesztetnek és emporiumokká lehetünk. Jól tudjuk mi azt s fáj tudnunk, hogy egy 1000 lakciu Lajibán túli város mennyivel különb, mint nálunk egy 30,000 lakosú város. Amannak kövezete jó, (nálunk az alföldön palló járdák vannak.) a viz kitűnő, a világítás megfelelő, az utcák csinosak, a lakosság a kullurában megtalálhat mindenl, amireleikénekszüksége van. S nálunk ? Minek mordjuk el. Hiszen tudja mindenki. De mig az osztrák városban a városi jövedelmek fordíttatnak kulturális terhekre, a községi takarékpénztárak évi busás községet illető osztalékai, addig nálunk minden közterhet az áldott magyar föld visel. Jóhhet snnj'ira elvágjunk maradva, azért ártéri és egyéb közteiheink 84% pótadót is ránk rónak. A vidéknek indolens meradiságát nem is ^síabfcdfoly nagyon szemére vetni senkinek. Mesíte való Potemkin városokat nem csinálhe'urik, A magunk mostani erejében fájdalom meg kell maradnunk a mostani tisztes szegénységben. Justh Gyula és az egyesülés. Orosháza, szeptember 22. Justh Gyula, az országos függetlenségi ós 48-as párt elnöke p.-szt.-tornvai birtokáról, vasárnap délelőtt Orosházára érkezett s Veres József képviselőhöz szállt. Délután 3 órakor a függetlenségi és 48-as körbe ment Justh, a hol Veres József üdvözölte s Justh a szives fogadtatás megköszönése után rendkívül érde kes beszédet tartott a függetlenségi párt napirenden lévő kérdéseiről. üilőször is megköszönte, hogy az orosházi függetlenségi kör tiszteletbeli tagjává választotta, azután áttért a füg getlenségi pártok egyesülésének kérdésére. Nincs, a ki szakadást, mely a függetlenségi párt kebelében beállott, nála jobban sajnálná. De az egyesülés csak akkor lenne üdvös s csak akkor jelentené a közjogi ellenzék erősbödését, ha az egyesülés egységes elvi alapon jöhetne létre és ha a kellő biztosítékaink lennének az egyesülés tartósságára nézve. Mesterségesen és minden áron nem óhajtom létesiteni az egyesülést. Mert elvi egység hiányában és kellő biztosítékok nélkül, csakhamar bekövetkeznék az ujabb szakadás, ami azután könnyen a közjogi ellenzék végső felbomlására vezetne. Az elvi egység alapján egyesülő közjogi ellenzéknek tekintettel arra, hogy pártunkat csakis elvek ós nem személyek tarthatják szilárdan össze, ki kellene mondani, hogy a pártprogramm minden hozzá adás és megcsonkítás nélkül tartandó fenn és hogy annak minden tagjára kötelező ; hogy habár ugy a jelen, valamint minden oly kormánynyal és párttal izemben, a mely az 1867-iki alkotást fentartani kivánja, a leghatározottabb ellenzéket fogja képezni, mégis, mivel nem személyekért, hanem elvekért, nem pusztán a hatalomért, hanem a népért, a nép jóléteért a hazáért, a haza javáért küzd, hiven pártunknak a múltban követett magatartá sáhozfőfeladatnak nem a mindenáron való ellenzékeskedést fogja tekinteni, hanem a mig egyfelől mind azt, a mi elveivel ellenkerik s amit rossznak, károsnak tart, ellenezni fogja a legnagyobb határozottsággal, viszont azonban mind azt, a mi elveivel megegyezik, a mit jónak, üdvösnek ismer fel, támogatni fogja nemesen, önzetlenül, bármely oldalról jöjjön is az ; és végre, hogy a párt programmja és megállapodásai ellen, a párt tagjainak állást foglalnia nem szabad. (Helyeslés !) Összefoglalva tehát az elmondottakat: Ha az egyesülés létesülhet elvi egység alapján és az egyesülés tartósságára kellő biztosítékaink lesznek : ugy én a magam részéről a legnagyobb örömmel és készséggel fogom az egyesülés létrejöttét elő mozdítani. — Ha azonban az egyesülés nem lenne egységes elvi alapon létesíthető és ez egyesülés állandóságára biztosítékaink nem lennének, akkor az egyesülést leghatározottabban ellenezném. Bármennyire óhajtjuk is azonban az egyesülést, azért még sem lehet ugy oda állitaai a kórdóst, mintha pártunk fennmaradása, jövője függne az egyesüléstől és mintha addig, mig nem egyesülünk, szervezkednünk sem lehetne. * Orosházán egyébként még egy politikai enunciátió történik. Kossuth Ferencz nov. 10 én utazik le Orosházára s szintén nyilatkozni fog. Az egészségügyről. (A világosság. A levegő. A viz. Talaj. Táplálkozás. Test-ápolás. Lakás. Munka, nyugalom, alvás. Fertőző' bajok.) Lakás. Az angol közmondás azt ta rfja, hogy: „a házam a váram." Ezzel azt akarja kifejezni, hogy a háza neki védelmü! szolgál mindaz ellen, mi neki ellensége. S mivel az embernek erős ellensége a hideg, forroság, zivatarok, viharok, esőzések s az időjárás annyiféle kedvezőtlen változása, annálfogva szükséges, hogy a lakás ugy legyen alkotva, hogy mindezek ellen megvédjen bennünket. Hogy a lakás falai a nedvességtől mentek legyenek, ahhoz szükséges, hogy a ház alapja olyan szilárd, száraz anyagból legyen épitve, a melyen a talaj nedvessége át nem hatolhat. A magasabb helyen lekvő házak falaihoz a talajnedvesség természetesen kevésbbé férhet, mint a lapályokban épültekéihez, miért is a magasabb, emelkedettebb helyeken épült lakások már ebből a szempontból is értékesebbek ránk nézve egészségügyi tekintetben. De kedvezőbbek a lakásviszonyok az ilyen helyeken épült házakban azért is, mert levegőjük ós vizök is jobb. A kertektől körülvett s magánosan álló lakházak felelnek meg legjobban az egészségügy követelményeinek. Ezekhez minden oldalról szabadon férkőzhet a levegő és a világosság, a mely két tényező, hogy milyen fontos szerepet játszik életünkben, arra volt alkalmunk az előző fejezetekben rámutatni. Ilyen lakásoknak levegője, ha e mel lett még nagy ablakokkal is elvannak látva, mindig tiszta, mert kellő szellőztetéssel állandóan friss levegővel elláthatók. Mig ellenben az olyan házaknál melyek egymásra vannak zsúfolva® melyeknek udvarai kicsik, szűkek, azoknál a szellőztetés sokat ér ugyan, de korántsem annyit, mint az imént említett lakásoknál, mert egyrészt nem férkőzhet hozzájok oly jól a levegő mint amazokhoz, másrészt az a levegő nem oly tiszta, mint a szabadból a lakásba hatoló. A szomszédos házak mindenféle piszokja által megrontott levegőnek egy része a jó levegővel együtt hatol be, ilyen egymás közvetlen közelében lévő épületeknél. Azért olyan szorult általában a nagy városoknak levegője, mert minden kis helyet kihasználnak lakásépítésre, miál tal aztán tiszta, friss levegőből édes-kevés jut a lakóházakba. Es a hátramaradottak ? Neje ? Kis gyermeke ? A férj, az apa kötelessége? Eh! dühös volt magára, hogy ez eszébe jutott. Ezzel a gondolattal ne bajlódjunk soká, mert még képes lesz visszarántani végső elhatározásából a gyűlölt, megunt, fanyar életbe. Végezzünk gyorsan, gyorsan, míg az életundor, az elkeseredés tart. Nincs kedve velük törődni. Nincs kedve érettük sem tovább küzdeni . . . Kinyújtotta kezét az asztalon fekvő revolver ulán. VI. Felesége lépett be újra. Fehér az arcza, mint a halál, ráírva, hogy mindent tud; férje bukását, gyalázatát. Hirtelen odalépett hozzá és megfogta a revolvert szorító kezét. — Maga öngyilkosságot akart elkövetni, ugy e ? A férfi nem felelt. — Eljátszotta a mások pénzét nemde? Nyomorba, szégyenbe jut ? Büntetés, fogház várja! az elől akart megszökni és minket itt hagyni a pusztulásba ? A férj még jobban a karszék sarkába húzódott az asszony korbácsoló szavai a'att. Az folytatta: — Van egy kis pénzecském, ami elég lesz nekem és a gyermekünknek, mig maga a büntetését kiállja. Mert maga most el fog menni az ügyészséghez, át adja magát az igazságszolgáltatásnak. Aztán mikor kiállotta a büntetését, haza jön s dolgozni fog, dolgozni velem egygyütt, kürömszakadtig, hogy fölnevehessük a gyermekünket ! És arcza és szeme lángolt ós fölemelt karja az ajtóra mutatott, mint a chorubé. A férfi nyitott szájjal h'smult rá, mintha lélegzet után kapkodna, dadogott valamit; aztán vette kalapját e ment, ahová az asszony parancsoló ujja neki mutatta. Ujabb időkben kezdenek erre a körülményre a hatóságok több, — de sok helyen még mindig nem elegendő — figyelmet fordítani s nagyobb tereket azabadon hagynak oly czólból, hogy azokat befásitsák, kertekké formálják, melyek tisztábbá s üdébbé teszik az összes körülöttük fekvő házak lakásainak levegőjót. Emiitettük, hogy ha a ház alapja kemény, száraz anyagból épült, akkor az egészségünkre a legnagyobb hátránynyal biró nedvesség távol van tartva a lakásoktól. Mert a házfalak, ha nem is éppen száraz anyagból valók, mégis kiszárithatók a napsugarak s a levegő által. .a falaknál, vagyis az épületnél szükséges, hogy a lakásokul szolgáló részek kellő számú és nagyságú ablakkal legyenek ellátva, mert ha e tekintetben hiány van, akkor a lakás el van zárva az egészségünkre oly kiváló befolyást gyakorló levegőtől és világosságtól. Lényeges az is, hogy a szobák lehetőleg magasak legyenek s a szükséghez, meg helyhez képest elég tágasak, mert ilyenekben sokkal tovább marad tisztább a levegő, mint, a szük ós alacsony szobákban. A mi a szobák padozatát illeti, legczélszerübb az, mely deszkából, vagy keményfából készült, azonban oly módon, hogy a deszkák szorosan egymáshoz illesztve legyenek, nehogy hézagok legyenek közöttük, hova por és piszok lerakodhat. A falak belül vagy egyszerűen meszelve vannak lakóházainkban vagy festve. A meszelt fal, ha a meszelés megszárad, az egészségügy követelményeinek megfelel s emellett olcsóba kerül. A falak festése ellenben költségesebb és sokszor veszélyes is lehet a lakókra, mert vannak mérges anyagokat tartalmazó festékek — főleg a zöld festékek között — melyeknek belégzése a szervezetre nagyon káros hatású. A szoba menyezete kellő vastagságú fa, vagy nádróteggel, azonkívül ezeket alól és felül fedő tapasztással legyen elválasztva a padlástól, hogy a szoba télen a hideg, nyáron a meleg ellen védve legyen, vagy hogyha emelet van fölötte, a felülről jövő zaj tompítva legyen általa. A ház tetőzetét az egészségügyi czélszerüség tekintetéből legjobb ha nád képezi, mert ez nyáron inkább véd a meleg és télen a hideg ellen, mint a többi tetőzésre használt anyagok. De viszont tűzveszélyesebb és kevésbé tartós mint akár a fa, akár a cserép vagy bádog. Nagyon fontos a lakásnál a pincze és kamra, melyek élelmiszerek eltartására s oly holmik elhelyezésére, melyek a szorosan lakásra szánt helyiségekben utunkban volnának, úgyszólván nólkülözhetlenek. Egyik vagy a másik okvetlen szükséges minden lakáshoz. Nagyon kívánatos, hogy a szobában, melyet lakunk s különösen ott a hol aluszunk sokan ne legyünk, mert a kilehelt szénsav a levegőt megrontja s főleg éjjelen át, amidőn nem is szellőztethetünk ugy mint nappal, a több személy által kilehelt szónsav meggyülik s a levegőt egészségtelenné teszi. Minthogy a szobák levegőjébe, padozatára ós falaira az által, hogy bennök tartózkodunk ruházatunkkal s az ajtók, ablakok apró résein por jut, mely tüdőnkbe sziva — mint az már az előző fejezetek egyikében említve volt — betegségek okozójává válhat, szükséges, hogy lakásainkat gyakran szellőztessük, legczélszerübben ugy, hogy egymással szemben levő ablakokat s ajtókat kinyitunk, hogy az igy létrejövő légáramlat által a poros, rossz levegő a kívülről betóduló friss lég által fölváltas8ék. Szükséges, hogy a padozatot, ajtókat, ablakokat lemosassuk, miáltal azokat a rájok ragadt por és piszoktól megtisztítjuk. Szükséges, hogy a falakat leporoljuk, időnként pedig újra meszeltessiik és festessük. Szükséges azonkívül a szobabútorokat is a beléjök jutott és rájok tapadt portól kiporolás és a farészeket mosás által megtisztítani. Ekként a levegő, padló, falak és bútorok tiszták levén, az egészségünk fenntartásához szükséges feltótelek lakásunkban meg lesznek, A tisztaság azonban nemcsak egészségünkre hat jótékonyan, de lelkületünkre is, amennyiben rendszeretetünkhöz ós megelégedettségünkhöz hozzájárul A bár egyszerűen berendezett, de tiszta lakásban épp oly megelégedettek lehetünk, sőt talán vagyunk is többször, mint a nagy fénynyel és pompával berendezett palotákban lakók. Ha szem előtt tartjuk azt, ami a lakások kellékeiként emlitvo volt: a szárazságot, világosságot, jól szellőztethetőséget, tisztaságot, akkor sok olyan betegségeket elkerülhetünk majd, amiket a nedves, sötét, rossz levegőjű, piszkos lakásokban lakók, egész életűkben a sajnálatramóltó nyomorúság bélyegeképp viselnek magukon. Dr. Wallfisch Ferencz. után; mint a hogy villogot a dicsőség után. Ah, ez a pálya oly hálátlan ! — Apálya, a színpad, az talán igen, nagysád. De az udvariók ? — Az udvarlók ? A szerelem ? vont vállat a díva. Hát lássa : ez a nyomorult pár forint minden vagyonom ! A bankár megfigyeléseket tett az érdekes jelenségen, aki meggazdagodó vá gyávái fordul el Venus oltárától és az aranyborjú bálványa felé fordul. És eszébe jutott, hogy valaha, évekkel ezelőtt szemtől-szemben ülve egy ilyen csábteljes szépséggel, a boudoirenek is beillő dolgozó szobában : azt más érzéssel, más tűzzel nézte volna ; mig most csak arra volt kandi, hogy mennyi nyeresége lehet a szép színésznő játékszenvedélyéből. Rezignált sóhajjal konstatálta e szomorú tényt, — aztán átvette a színésznő pénzét s elbocsátotta öt gáláns udvariassággal. És játszott a színésznő pénzével s ugy tett vele is, mint minden felének pénzével : nem vette figyelembe azok utasításait, a maga spekulácziójára játszott. Most is, összes ügyfelei arra adtak neki utasítást, hogy baissere spekuláljon. Nem követte rendelkezésüket: hauszera spekulált. És minden ügyfele pénzét elvesztette, a szép színésznőét is. És most összes ügyfelei azt himk, hogy a baisse következtében rengeteg vagyont nyerlek s követelik rajta a mesés nyereséget. É-i ő nem fogja ludni a differencziákat ki egyenlíteni. Isten az égben ! Mi lesz ebből! V. Lassan, lassan, mintha zsibbasztó hidegség tódult volna a lábaiból egész teltébe, ugy érezte magát erre a lelkében fölvillanó rettenetes kérdőjelre: mi lesz ebből? Hissen itt nem csupán ragyogó cége összeomlásáról, a koldusbotról van szó, hanem a szégyenről, a szédelgőt, a sikkasztót érő büntetésről 1 Föl akart ugrani, mintha menekülni akarna e rémlátás, menekülni a gyalázat, a törvény keze elől: de érezte, hogy nincs ereje karszékéből fölkelni, összehúzódva vonaglott a balszerencse tipró vassarka alatt. Számítsuk csak ki. Mennyi a mások elköltött pénze ? Egész vagyon. De hát az ő háza, bútorai és ... és nejének ékszerei, nem képviselnek-e azok is egész tekintélyes vagyont? De aztán eszébe jutott, hogy az ő egész fényes házát ugy tartja a levegőben a hitel, mint az ezer egy éj meséiben a szellemek a várat a tenger fölött. Egy intés — és a szellemek a hullámsírba ej lik a tündérkastólyt. Mindennek vége, nehezedett agyára tompán a bizonyosság, mint a vérömlés. De hát mig eddig a végig elért: nem elég szivárványos ösvényt futott-e be ? Nem élvezts-e mindazt a gyönyörűséget, ami öt érzékkel élvezhető e földön ? Hogy többet élvezhessen, igazán hatodik érzó kének is kellett volna lenni: öttel, több gyönyörűségben dúskálni lehetetlenség volt. Nem volna-e itt az ideje ennek a gyönyöreiben teljesen kimerített életnek véget vetni ? A blazirtság északi sarkára eljutott férfi előtt mind világosabb lőn, hogy isjen Mi érdekli őt még kerek o világon ? A szerelem ? Nem. A szive hamvába ros kadt. A lakmározó asztal ? Nern. A gyomra már rossz. Sokat emlékezik az eltelt szép időkre : s a gyomor emlékezése nem kel lemes, ugy hívják, hogy hurut. A pénz? De mikor a sors épen az aranyfonalat vágja el, ami az élethez köti. S e perczben ugy érezte, hogy nem is bánja, ha elvágj-). Most újra kellene kezdenie a vagyonszerzés munkáját; ahhoz pedig semmi, de semmi kedve, egy ujjat nem képes megmozdítani egy garasért Az ő ujja már csak arra a mozdulatra lesz képes, hogy a pisztoly ravaszát elrántsa.