Békésmegyei közlöny, 1895 (22. évfolyam) szeptember-október • 71-84. szám

1895-09-05 / 71. szám

Részemről a megyei székhely nyilt tárgyalását feltétlenül szükségesnek tartom. Békésvármegye érdekeltsége e kérdéssel évek hosszú sora óta bizalmas ós szélesebbkörü társaságban nyíltan foglalkozik. Magam is többször cseréltem e tárgyban eszméket. — Ha tehát a „Békésmegyei Közlöny", minte tárgybanme gyónk érdekeinek leghivatottabb orga numa megnyilatkozik, a megyei közérdek legvitalisabb részében nyújt módot ós al kaimat arra, hogy a közönség nyiltan és jogosult helyen foglalkozzék olyan kérdéssel ós ennek részleteivel, mely a közgondolkozásból előbb-utóbb felszinre fog törni. Kétségtelen az is, hogy ott, hol ellentétes érdekek csoportosulnak, csak tervszerű aktió képezheti az inkább jogos érdekek megvalósitásának biztositékát. A kérdés időszerűsége egy részről a fentebbiekben rejlik; sőt a menyiben a székhely áthelyezéséről van szó, akkor ezzel nem szabad késni, mert tudjuk, kogy a közigazgatás államositása a közöl jövő intentiója s az egyszer megállapított, ujabb adminisztrationalis szervezet mellett ennek megoldása sokkal nehezebb leend — mint ma. Ezen körülmény nemcsak időszerűvé, de nagyon is sürgőssé teszi az ügy tárgyalását. Békésvármegye ez időszerinti székhelye : Gyula. A ki ismeri Békésvármegye történetét, az előtt teljesen indokolt, hogy annak idején Gyula lett a megye szélihelye. Lokális történeti traditiók, a megye többi részeinek elhagyatottsága, főként a domináns földes uraság befolyása tet ték Gyulát központul. Azóta a viszonyok teljesen megváltoztak. A megye nemcsak benépesedett, de lakosai egyúttal meg is vagyonosodtak ; az egyenek érdekei nemzet gazdászali formában megjelenve, ma hatalmas közérdeket képviselnek. Nézetem szerint ezen közérdek égető szüksége az, hogy a megyei székhely Gyuláról elvitessék. Különösen két okból. Az egyik administrationalis ; a megyei lakosságot különféle természeti ügyei és érdekei a központi hivatalokkal való sürü és személyes érintkezésre utalják, és ép ezért szükséges, hogy ezen hivatalok olyan helyen legyenek, hol ugy fekvésük mint a kényelmes vasúti összeköttetés által megközelithetők. Mert végtére is, nem a lakosság van a hivatalokért, hanem a hivatalok a megyei lakosság érdekeiért. Áll ez megfordítva, a megyei és állami kormányzás szempontjából, is hogy a megye székhelye a mennyire a viszonyok lehetővé teszik a megye geográfiái központján legyen. Ilyen részletekbe kellene bocsátkoznom, ha azon miseriákra akarnék kiterjeszkedni, melyeket különösen nekünk szarvasiaknak s járásunkba tartozó köz ségeknek a megyei székhely távolléte s kezdetleges vasúti összeköttetése okozott. Általánosabb szempontból szabad legyen utalnom azon sokszor tapasztalt anomáliára, mely Gyulán ma is igen gyakran előfordul. Ugyanis, ha mi Csabának inneni részén lévő lakosság helyesebben törvényhatósági tagok a déli órában Gyuláról el nem jöhetünk, a rossz összeköttetés miatt még rosszabb vendéglőkben kell vesztegelnünk másnapig. Tehát a közön— Óh nagysád I — Mindjárt szolgálok czigarettával, óh, éppen itt jön Klárika. Bardócz fogai mazó ur . . . leányom. — Oh nagysád, mi már ismerjük egymást. A fogalmazó ur e közben olyan ábrándos szemeket vetett Klárikára, hogy a kis hunczut minden arczizma vitus tánczot akart járni a visszafojtott kaczagástól. — Kináld meg a fogalmazó urat czigarettával. Klárika elsietett és miután a szomszédszobában jólkikaczagta magát, visszament egy skatulya czigarettával a szalonba. — Tessék rágyújtani. Apró kacsóivai meggyújtotta a gyufát és odatartotta a fogalmazó ur cziga rettája elé. Bardócznak kezdtek sejtelmei lenni a túlvilági boldogságról. Sehogyse tudta meggyújtani a lángnál a czigarettát — No talán így jobb lesz ! A pajkos Klári előtartotta a másik kezében tartott papírtekercset és a gyu fával meggyújtotta. — Tessék, így könnyebben meggyúl, — szóit Klári alattomos mosolygással. A papírtekercs hatalmas lángnyelvet bocsájtva szét, nyílott ki a Klárika apró kezecskéi közt és a mama megcsókolta a fejét. — De pajkos vagy Klári. A szalonban fehér világosság áradt be a függöny nyílásain és a szőke tündú' kezeiben hatalmas lobogással égett a fidibusz. A fogalmazó ur pedig feketébbnek látta a világot az univerzál tintánál. Megismerte a vigan lobogó papírtekercsben a saját levelét. ség nagy része inkább haza megy. Mi ennek a következménye ? Az, hogy főispáni befolyás alatt az odavaló hivatalnoki kar fontos közérdekű megyei ügyekben határoz. Folytassuk. Bár hivatalosan Gyula a megye központja, a közigazgatás, a különféle administrationalis ós egyéb hivatal és kapcsolatos hatalom minden szála itt fut egybe, mégis, ezen város a a szó szoros értelmében életkép te1 e n. Nincsen társadalmi élete, híjával van a kulturális intézményeknek, nincsen annyi vendéglői helye sem, hogy a beérkező thatósági tagokat befogadhatná, ipara és kereskedelme — semmi. Sőt azt is meg merem vallani, hogy sohasem vettem észre azt a solidaritást, melyben a hivatalos közpoutnak a megye vidékével élnie kell. Másutt a központ: pars pro toto ; itt ug.y látszik : megye a megyében. Támogatására csak eset* leges érdektelensége esetén számithatunk— Nos, ha ilyen körülmények között nem ragaszkodunk Gyulához, — az csak természetes és egyéni és a közérdeknek megfelelő. Ezek után az a kérdés merül fel : hol lenne a legalkalmasabb, a megye érdekeltségének legmegfelelőbb székhely Kizárólag és egyedül Csabán. Csak ezen városban, mely az alalföldi lanyhább és nehézkesebb fejlődési képesség mellett is duzzad ez életerőtől, fejlik évről-évre önmagában és önmagától saját erőivel, mely épen fejlődésénél fogva ez időszerint is góczpontja a megyének. Vasúti összeköttetése minden felé elsőrangú; ipara ós kereskedelme virágzó, nópe vagyonos; szóval birja mindazon attribútumokat, melyek alkalmassá teszik egy gazdag és népében is intelligens megye képviseletére. Meggyőződésem, ha Csaba megkapná a központi hivatalokat, három év alatt oda fejlődne, hova Gyula szerencsétlen viszonyai mellett 50 év múlva sem jutna el. Ez pedig megyei közérdek ; mert egy viruló központnak, hol minden a kornak megfelelő mozgásban él, tevékenyitő és attroktiv ereje van, mely működésbe hozza azon érdemes vidéki erőket is, melyek a mostani lethargikus megyei állapotok mellett nem csak szunnyadoznak, hanem a megyei közügyek iránt averzióval is viseltetnek Más kérdés a terv realizálása. Tekintélyes részről kell, előleges propagandával megindítani. — Ertem a képviselő testületek megnyilatkozását. A megye háromnegyed részének független tényezői kétségtelenül Csaba mellett foglalnak állást. Az már most is észrevehető közhangulat. Természetesen Csaba részéről ez nagy befektetéseket igényelne ; de jol elhelyezett tőke. Birja-e akarja-e ezt Csaba vagy sem ? Sokat lehetne e tárgyról még szól lani, de egyelőre ezekben véltem gondolkozásomat s nézetemet megindokolni. Szlrmay L. Árpád, szarvasi plébános, thtsgi tag. * T. Szerkesztő ur 1 A megyei szókhely kérdésében hozzám intézett becses sorai folytán ezen ügyre vonatkozó véleményemet röviden a következőkben van szerencsém közölni : A feltett kérdések elseje és h&rma dika, hogy t. i. 1. haszonnal jár a megyei székhely megbolygatása ? és 3. hasznot látna-e a megye és az ország az áthelyezésből s ha nem, miért? annyira azonosak,hogy azokra együtt lehet felelni. Véleményem szeiint a megyei székhely megbolygatása ós áthelyezése a vármegyére nézve, Csaba városát kivéve, semmi, vagy csak igen csekély haszonnal járna, ellenben Gyula városára aránytalanul nagyobb hátrányokat róna, mint a mennyi előnyt magának Csaba városának is biztositana Mert a mai közlekedési viszonyok mellett, a táviró és távbeszélő korában a vármegyét éppen ugy lehet Gyuláról igazgatni, mint lehetne Csabáról. A Csabán tul fekvő községek lakosaira, a kiktörvénykezósí, vagy egyéb ügyeikben a székhelyre uiazni kénytelenek. tagadhatatlanul néhány krajezárnyi vasutiköltség megtakarítással járna, ha a szókhelyet egy állomással közelebb találnák; időbeli megtakarítást azonban nem érnének el az illőtök, mert akár dóiig, akár estig végezvén el dolgukat, ugyanazon vasúti vonattal mehetnének haza, a melyikkel különben Csabiről indulhatnának. Hogy Csabára nézve a székhely áthelyezése nagy előnyökkel járna, azt mondanom is felesleges, azonban Csaba ós a vidékiek ezen költséges állami beruházásokat, nagy építkezéseket igénylő előnyei a Gyula városát sújtó hátrányokkal arányban nem állanának azon oknál fogva, mert míg a vidékiek vajmi csekély előnyben részesülnének, Csaba városa pedig igy is bir a haladás és fejlődés minden feltételeivel; addig Gyula városa ezen feltételeket kizárólag székhelyi mi nőségóben találja fel s szellemileg is, vagyonilag is rohamosan visszafejlődnék, mihelyt megyei, törvénykezési stb. központ lenni megszűnnék. Boldogult Reök István a vármegyei közszellem fellendülését várta, röpirata szerint, a megyei székhelynek Csabára való áthelyezésétől; én azt hiszem, hogy őt, mint minden idealistát, sok csalódás érte az életben s ezen kérdésben is okvetlen csalódott volna. A megyei közszellem fellendülése egyáltalán nem függ a székhely kérdésétől, hanem a vármegyei intézmény fejlődésélő], vagy hanyatlásától. Addig, mig a vármegye politizált s befolyást gyakorolhatott a törvényhozásra és az államkormányzatra, meg volt az érdeklődés a megyei közgyűlések iránt; ma, midőn megyei önkormányzatunk jó formán az önadóztatásra zsugorodott össze és a vármegyei igazgatásban is a bürokratizmus érvényesül, megszűnt a zöld asztal vonzó ereje a közönség többségére. Ezen a székhely kérdése nem változtathat s bizony Csabára sem járnának be a vidéki bizottsági tagok nagyobb számban, mint a hogy Gyulára bejárnak. Azon kell lennünk, hogy községeink izmosodjanak, fejlődjenek, virágozzanak, akkor lehet jó közig, teremteni, akkor fejlődni fog a vármegye is ; ezt azonban nem érjük el a megyei székhely áthe lyezésével, mi egy falu nívójára sülyesztené, elsorvasztaná Gyulát s amire Csabának, mely a nélkül el van a fejlődés minden feltételével látva, valódi szükóge nincs. Eltekintvee a fent előadottaktól, időszerűnek sem látom a kérdés feltevését most, midőn a közig, államositása van a kormánynál tervben, mi, ha keresztül megy a megyék kikerekitósót, szabályozását is okvetlen maga után fogja vonni, Jantsovits Enrl. ÜÖZSÉOS ÜGYEK. Csaba város közgyűlése. Egész napon át a csabai városatyáktól is szokatlan kitartással tárgyalt hét főn a városi képviselőtestület. A bőredőzetü tárgy, amelynek keretében sok dolog erzme, óhajtás vethető fel, — a jövő évi költségvetés volt. Ennek keretében azután három nagyszabású vita. Egyik a nyári színkör felől, második a felekezetektől megvonandó segélyekről s barma dik Csaba egy történelmi momentumá nak, a jobbágyság alól való fölszabadításának megfestéséről, mely eszmét a jubiláris ünnep alkalmából Beliczey István vetette föl, de a képviseletet nem birta amaz fölfogásnak megnyerni, hogy oly erkölcsi testület, minő BékésCsaba városa, tartozik képzőművészeti czóloknak is áldozatot hozni. A két másik vita is nem kevésbé érdekes volt. A nyári színkör ügye kedvezően intéztetett el, mig a felekezeteknek nyújtandó segélynél nem fogadták el a városi ügyésznek véleményét a tekintetben, hogy mert a város ugy is kegyúr, törvények szerint felekezeteknek segélyt adni nem tartozik. Mindezekről részletesebben az alábbi tudósítás tájékoztat. M a c z á k L. György megnyitván az ülést, felolvastatnak a szokásos havi jelentések, melyek egytői egyig tudomásul szolgáltak. K o r o s y László előterjeszti az ár vapénztari szabályrendelet módosítására vonatkozó tanácsi javaslatot, melynek egyik fontos ujitása, hogy az árvatári pénzek nem tiz, hanem husz évi törlesztésre adatnak ki. AZ uj szabályrendelet a kezelést illetőleg több módosítást tesz. Haan Béla szerint az árvatári feleslegek ne takarékpéztárakban helyeztessék el, hanem az állami posta takarékpénztárakban. Ebbői a képviseletnek az a haszna volna, hogy mig egyrészről a pénzért az állam szavatol, ugy hogy anyagi veszteség nem lehetséges ; de másrészről a képviselet tagjai fölszabadul nának azon felelősségtől, mely a pénzek valamely takarékba való elhelyezésével járnak. Szeberényi Zs. Lajos elvileg helyesli az inditványt, de a postatakarékpénztár kezelése nehézkes s csak ezer frtot vesznek föl, ho2V alig lesz lehetséges az árupénzek ott való elhelyezése, bár azt helyeselné. H a a n Béla: a nagyobb póstataka rékbetéteket állampapírokká lehet változtatni, de megvallja, a postatakarékpénztár kezelésével maga sem ismerős, igy legjobb lenne bizottságot kiküldeni, mely a kérdés minden részletét tanulmányozva, tenne javaslatot. Fejér Béla főpénztárnok ellene szólván az indítványnak. Ko r o s y László sem fogadja el a javaslatot, mert forgótőkék elhelyezéséről van szó, melyeknek kivétele naphoz van kötve. A postatakarékpénztár kezelése oly nehézkes, hogy a forgó tőkék használása rendkívül sok zavarral járna, de meg kamatveszteségekkel is nagy kára volna a köznek és az árváknak; a régi módszer fentartását, vagyis a takarókpénztárban való elhelyezését ajánlja az árvapónzeknek. Ez is határoztatott el. B e z e r ó d y Pál orsz. selyemtenyésztési biztos, egy ker. selyembeváltó állomás létesítése iránt tesz javaslatot. A tanács még most sincs tájékozva a hely felől, azért e tekintetben tárgyalásokat kíván, amelyeuhez képest vagy a sörház épülete, vagy a nagyszik mellett levő porták ajánltatnak föl a gubóraktár czéljaira. Az előterjesztést a közgyűlés melegen pártolja és helyesléssel, felszólalás nélkül határozattá emelte. Községi takarékpénztár. A községi vagyonok jövedelmének fokozásáról Csaba községét érdeklőleg a következőket határozta az ez ügyben kiküldött várm. bizottság. A község tulajdonát képező regálekártalanitási papirok doviiikultassanak és azon takarékpénztár létesitessék. Főjegyző előterjesztesére, a vita a tekintetben indult meg, hogy tegyen-e Csaba előkészületeket községi takarékpénztár létesítésére ? S z e b e r ó n y i Zs. Lajos csak elvi szempontból szól a dologhoz. Még a külföldön is megtörténik, hogy a községi takarékpénztárakat beszüntetik. A községi elöljáróság ugy is tul van terhelve teendőkkel, már eleve kijelenti, hogy a községi takarékpénztáraknak nem hive. Rosenthal Ignácz, mint ki a községi takarékpénztárakkal bővebben foglalkozott, bár nem volt célja a vitába merülni, hosszasabban szól Szeberényi Zs. Lajos megjegyzésére. Külföldi és hazai példákkal igazolja, hogy a községi takaiékpénztárak mindenütt prosperáltak, sőt ausztriai példák szerint mig ott 1880. óta 400 takarékpénztár keletkezett, ebből alig 10 takarékpénztár részvénytársasági, mert mindenütt községi takarékpénztárak alapíttattak. Zsilinszky Endre bár nem ra jong a bisottságok iránt, de mert tudja, hogy e szakbeli jártasságot igénylő kérdéssel a képviselet több tagja foglalkozik, ezeket kérné föl tanulmányaik részletes előterjesztésére s akkor foglalkoznék érdemlegesen a kérdéssel. B e 1 i c z e y István : Sokszor fölvettetett a megyén az az idea, hogy a községek takarékpénztárakat létesítse nek, de az eszme mindég nehézségbe ütközött, mert régi pénzügyi politika, hogy a pénzt a fővárosba kell koncentrálni. Akarunk valamit, de lehetetlenkedünk, pedig kiadásaink évenként szaporodnak. Csabának van 330,000 frt regálepapirja, mely holt tőke, melyre a város egy percentet fizet, hogy 40 óv múlva az övé legyen. Idegen pénzintézetek jönnek hozzánk, hogy elvigyék a hasznot. Felszólaló nem akar egy °/o-ot e papírokra ráfizetni; de sőt azt kívánja, hogy a regalepapirok hasznot hozzanak a. köz ségnek Élhetetlenek vagyunk ; pénzünk van és a hitelt mégis idegen források nyújtják; — mi élhetetlenek, leszoríthatnánk a versenyző feleket és mi összo tesszük a kezünket, őrizzük a regalepa pírokat és még ráfizetünk egy percen'et. Hosszasabban fejtegeti, hogy nagyobb garanczia van a községi, mint a részvények alapján szervezett takarékpénztárak • nál. Ne legyünk önzők. Nekem is van nak takarékpénztári részvényeim, mondja, de mi az a kár mit ón szenvedek, ahhoz az óriási haszonhoz képest, mely a közügyet éri ezzal, hogy emancipáljuk magunkat. Dr. Zsilinszky Endre azt hi-zi, hogy előtte szóló széles alapú fejtego tései termékeny talajra találtak. De egy megjegyzésre, nehogy az félre értésre adjon alkalmat, tartozik néhány szónyi válasszal. A pénz forrása sohasem pu hatolható ki. Ha Csabán tíz takarékpénztár állittaiik is föl, abból még nem következik, hogy az tisztán csabai losz, mert nagyon sok csabai más takarékpénztárnál nagyban részvényes, viszont a csabainak is van idegen részvényese. Szeberényi Zs. Lajos szerint a pénznek nincs se nyelve, se vallása, se hazája. Az internacionális. S nem is c.-inál belőle nagy dolgot, hogy ha több takarékpénztár jön hozzánk, mert igy erősebb a konkurrencia s olcsóbb a pénz. Beliczey István fönntartja beszédének minden szavát. Pesti pénzemberek 4% pénzt élveznek, hiszen az állam sem helyezne Csabán 150,000 4%-os pénzt, ha azt 5 ós 1/2°/o ra gyümölcsözhetné. Beliczey Rezső melegen pártolja a községi takarékpénztár létesítésének szándékát, mert ezáltal nagy anyagi, előnyöket biztositunk a városnak. (Általános helyeslés.)