Békésmegyei közlöny, 1886 (13. évfolyam) január-december • 3-103. szám

1886-05-27 / 42. szám

Melléklet. .Békésmegyei Közlöny" 40. szám. 1886. II. Közbiztonság. A személybiztonság ellen elkövetett bűnesetek ezek. Babos Sándor békési lakos a házában lakó Balog Mihálylyal történt dulakodás közben ez utóbbit késsel oly végzetesen szúrta meg, hogy a sérült fél, néhány perez múlva elvórzósben meghalt. Bakos Sámuel ittas állapotban Balog Mihályon késsel annyi súlyos sebet ütött, hogy azok következtében ez utóbbi meghalt. 4 Stiegelmayer József őrsvezetőből ós Mankó György csendőrből állott csendőrsógi .járőr 1885. óv november hó 11-ón üldözés közben szerencsétlenül járt, a mennyiben Farkas ne?ü lótolvaj Mankó György csendőrt fegyver-lövéssel mellén ós czombján haláit-hozólag megsebesítette. Egy békési hajadon gyermekgyilkosságot követett e . Vad László füzes-gyarmati lakos ifjú feleségét, alig két havi házasság után féltékenységből megfojtotta s azután önmagán két izben öngyilkossági kísérletet tett. A vagyonbiztonság elleni büntettek száma örvendetesen fogyott 8 különösen a lótolvajlási esetek, a csendőrsógi kerületek összműködése ós egy pár főbűnös kózrekeritése folytán tetemesen csökkentek. A tűzkárok az esetek rendes számát tul nem haladták s jobbára csak egyes épületek hamvadtak el. A jelentések, a tűzveszélyekről, az 1870. évi augusztushó 24-én 3339. sz körrendelet értelmében, a m. kir. belügyminiszter úrhoz jelen tés tétetett. A tűzrendészet terén örvendetes előhalad ás törtónt Gyula városban, hol 12 főből álló ,rendszeres ós fizetett tüzoltóe^apat szerveztetett; s ezenfelül a tűzoltói intézmény gyámolitására 20 frtos alapítványokkal és évi rendes tagdijakkal alapító ós rendes tagok gyűjtése van folyamatban. (Folyt, köv.) Egy szakértő a csabai regale-ügyró'l. (Levél a szerkesztőhöz.) Tekintetes szerkesztő űr 1 Miután a csabai regálekórdés megoldása felé közeledik nem mulaszthatom el, hogy mint szakember, ez ügyben én is véleményemet nyilvánítsam ; de mivel a fennforgó Kérdés felől az óideKelt közönség legnagyobb része még most sincsen kellőleg informálva: szükségesnek tarlom mindenekelőtt a kérdés eredetét ós mibenlétét ismertetni. A b.-csabai közbirtokosság, mely tudvalevőleg, B. (Laba közönségének legnagyoob részéből áll, 24 óv óta regálé jogát oly módon gyakorolta, hogy 200 forintnyi évi haszonbér meliett a törvcny áltai megengedett szambán korcsmák nyitását engedélyezte. — Egyszerű embereK, többnyire íoidmivesek, de szakképzett éles eszű egyének vezetése alatt hozták e messze ható intézkedést ós hogy mennyire üdvös volt ez, mutatta a következmény. Az által ugyanis, hogy a korcsmárosok bárhol szerezhették be italaikat és eladhatták bármily arak mellett, az italmérés tekintetében csakhamar ÓJÓDk verseny keletkezett; minden korcsmáros azon volt nogy a népnek jó italokkal és pedig mérsékelt árak mellett szolgáljon és azok kik költséget nem kímélve a pálinkákat különféle izekkel keverték de a mellett az árakat nem emelték fel, nagyobb forgaln. a korcsmákkal bírtak és miután a többiek sem akartak hátramaradni a csabai italneműnek messze vidéken lettek kereseteKKó, melyekórt Beróny, Tarcsa, Békés, Doboz, Kígyós, Apácza ós mas községek lakossága szívesen járt Csabára. A korcsmárosok közt azonban csak 4—5 embernek siKerült nagyobb forgalmat elérni. Ezen 4—5 ember az összes forgalomnak majdnem felét árusította el 8 mégis vagyoni helyzetüket tekintve, azt az elért forgalomhoz képest aránytaanul kicsinynek találjUK tekintetbevóve azt is, hogy ezen emberek részint termény vagy más kereskedéssel vagy földbérlettel is foglalkoznak. De éppen ez bizonyítéka annak, hogy a korcsmáitatás nálunk tisztességes kezek közt van és hogy az italneműek a lehetőleg legmérsékeltebb haszon mellett adatnak, el, mit különben alantabb törekedni fogok számokkal is bebizonyítani. Ha tehát ez a pár ember az összes forgalomnak felét egymásközt osztotta fel és még sem szerezhetett valami nagy vagyont? — mert a koukurenczia hasznukat mindinkább lejebb Szállította, képzelhető, hogy azon hátralevő 50 korcsmáros kikre összesen annyi jutott mint az emiitett pár emberre, mily irigylésre méltó helyzetben volt! Tudva van, hogy a „Rosentnal Márton ós fia" <-zég a csabai regáleórt a nélkül, úogy a közbirtokosság a regalejog ilyetén gyakorlását elhatározta volna, 34,000 írtról szóló ajánlatot nyújtott be, kikötvén magának, hogy az italok kimérése után bizonyos adót szedhessen. Semmi kétség, hogy ez ajánlat elfogadásával az említett 50 Korcsmáros közül 40 teljesen tönkre ment volna s miután a kivetendő adó alapján Bosenthal e s társai nézetem szerint 20— 30,000 frtnyi evi hasznot remélnek elérni, 9000 frtnyi többletet könnyen ígérhettek, csakhogy e többlet egy egész iparág hanyatlását, sót megsemmisülését idézte volna elő és ezt is csak a fogyasztó nép bánta volna meg. Ez ajánlatot titokban tartották ós csak az élénk korteskedósről lehetett valamit gyanítani. Még akkor sem volt egészen köztudomásu ez ajánlat, midőn a választmány már határozott felette. A korcsmárosok 2 nappal a közgyűlés előtt a a rájuk közelgő veszélyről értesülvén, gyűlést tartottak ós ennek kifolyásából a közbirtokossági közgyűléshez kérvényt intéztek, melyben részletesen felvilágositák a közgyűlést, hogy Rosenthál ós társai könnyen Ígérhetnek 9000 frttal többet a regáléért, ha ezen többletet 3-szorosan akarják bevenni. A korcsmárosok szintén megadják az ajánlott összeget, de az eddigi a közönségre kiválóan kedvező helyzet, a szabad verseny fentartása mellett. És ha a közbirtokosság daczára >anek. a hektoliter szerinti megadóztatást kívánja, — ily alapon szintén megadjak a 34,000 trtot de azon lényeges küfönbséggel, hogy ők a Rosenthál által kívánt adónak csak felét fogják beszedni, Az ajánlatok a közgyűlés által az állandó választmánynak adattak ki javaslat hozatal végett. — Ez előzmények után mindenki azt hirdette, hogy a választmány a korcsmárosok ajánlatai alapján fog egy javaslatot kidolgozni ós hogy ez nem lehet a korcsmárosokra nézve kedvezőtlen, mert egy privátversenyző sem képes az adótótelek fele mellett oly magas bórt fizetni. — Es ami bizonyára mindenkit meglep, — mert a népre nézve éppen a legkárosabb — az, hogy a választmány azt javasolja, hogy egy liter spiritus után 10 kr., tehát egy liter pálinka után 6 kr., bor után 3Va kr., sör után pedik 4 kr. fizetendő literenként. — Már e tarifa maga mutatja, hogy a bizottságban egyetlen egy szakember sincsen, mert nem veszi tekintetbe, hogy szesz ós szesz közt lényeges a különbség, nemcsak foktartalomra, de minőségre nézve is, s az talán mégis tekintetbe veendő, ha az egyik szesz csak 80—85 a másik pedig 95—96 10,000-nyi liter %-tel bír. A többi feltételek megitólésóbe pedig azért nem bocsátkozom, mert azokról még biztos tudomásom nincsen. Önként felmerül azon kérdés, vájjon miért oly kétségbe esettek a korcsmárosok, hiszen ha tőlük 6 krt fognak kérni adó fejében egy liter pálinkára, az még nem olyan baj, adják azt el annyival drágábban. Nemis buaulnának nagyon a korcsmárosok, ha ez adó, ugy mint például a fogyasztási adók, államilag vettetnének k i. De igy, csak itt Csabán fog ez adó létezni ós minden egyes szomszéd községbeli regálóbérlő törekedni fog olcsóbb árakkal a csabai népet odacsábítani. Eddig Csabán a legjobb szesz pálinkát kicsinyben 20 krjával mérték, mi meliett a Korcsmárosnak, mintán 50°/

0 alcohol tartalmú pálinka a hozzávaló lényeggel 15 krba kerül 5 kr. haszna maradt, s miután nagyban e pálinka 16—IV fitórt adatik el, az átlagos jhaszon egy liter után csak 2^3 krra tehető; ha a valasztmány által javasolt megadóztatási rendszer elfogadlatik, az esetben a korcsmárosok, miután haszon nélkül nem existálhatnak, kénytelenek lennének a pálinkát 6 krral drágábban elárusítani, miből aztán okvetlenü az következnék, hogy egyes gazdái Aradról, a szegényebbek pedig collective akárhonnan hoznának pálinkát és ha már a mi népünk is máshonnét szerezné be pálinkáját, csak nem tételezhető fel, hogy a vidékiek kik a forgalom felét, coneumáljáK, ide fognak jönni, mikor otthon sokkal olcsóbb pálinkát kapunk. E miatt aztán a helybeli korcsmárosok kényteenek lesznek az adórendszer életbeléptetése napján az üzlettel leihagyni, a minek az lesz a következménye, hogy a beszüntetett korcsmák helyén a leendő bérlő nyitna korcsmákat, hol a bérlő emberei ennek italait fogják mérni. Ha a korcsmárosok közül néhányan mégis maradnának, akkor ezek okvetenül, ugy mint a jövőbeli esetleges regalebórlők azon lesznek, hogy a sokkal kissebb forgalmat legalább nagyobb haszonnal pótolják, s azért olcsóbb rosszabb italokat fognak mérni, a pálinka készítéskor pedig többé nem finomított, d« nyers szeszt fognak használni s a hol ezen nyers szeszt használják ott a nép erkölcsileg ós testileg szenved, mert a nyers szeszben nagy mennynyisógü amyl alcohol (Fuselől) van, mely tiszta állapotában oly mérges, hogy szagának belélegzése rosszul létet, sót ájulást is idéz elő. Az ezen amyl alcohol tartalmú szeszből készült pálinkáról, már Zumermann azt irta, hogy annak túlságos élvezete a legszelídebb embert is verekedő, gyilkoló kannibállá változtatja. Az ember ezen méreg által vérszomjas ragadozó állattá fajul, mely harap és körmeit lasználja. — És hogy ez nem túlzott állítás mutatja a közei példa, mert a környékbeli korcsmák gyakran valóságos véres csatáknak szoktak színhelyei lenni, mi eddig Csabán nem fordult elő. A csabai nép józansága általánosan ismeretes. Az iszáiosság a pálinka túlságos élvezete távol áll tőlle. De hogy ez igy van, abban része van nézetem szerint az eddigi állapotnak is, a mely mellett nem fogyasztott a nép oly italokat, melyek a nép testi szervezetét degenerálják ós lelkét megmérgezzék. Ha tehát a közbirtokosság a nép jólétét ézivén hordja, óva ezután minden ujabb experimentácziótól ne hozza be a lektoliter utáni taksákat és ha már a regálejogért nagyobb jövedelmet igényelhet, elégedjék meg azzal a töblettel a mit a korcsmárosok is felajánlanak. B.-Csabán, 1886. májushó 25. Kiváló tisztelettel: x.—y. MEGYEI HÍREK. — A csabai regale-ügyhöz. Lapunk egy másik rovatában közöljük egy szakembernek a regale-ügyre vonatkozó észrevételeit egyes megjegyzések kihagyásával, melyek éle az első ajánlattevő czóg ellen irányul, de a melyeknek lapunk redactíonalis részében való közlésétől — n iután ilynemű személyeskedéseknek helyet nem engeünk - tartózkodunk. Az ügyre sokkal üdvösebbnek és sokkal inkább czólravezetönek találtuk volna, ha a közbirtokossági választmány is a szakemberek közül többeket meghalgatott volna; vagy ha a helybeli korcsmárosokat érdekelteknek tartja, — mert az bizonyos, hogy a fogyasztás után kivetendő taxák mellett a csabai korcsmaipar hanyatlásnak fog indulni — meg kellett volna kérdezni vidéki szakembereket, de semmi esetre sem járt el helyesen a közbirtokosság állandó választmánya akár a közbirtokosság anyagi érdekét, akár a lakosság jól felfogott érdekét tekintve, ha javaslatát az uj rendszer behozatalát czélzó eddigi ajánlatokra alapította. A választmány mint értesülünk, az uj rendszer behozatalát, tehát a rega'ejognak akkónti bérbeadását fogja indítványozni, hogy a leendő bérlő az elfogyasztott italok után hektoliterenként dijakat szedjen, a melyek azonban természetszerűleg mérsékeltebbek volnának mint a melyek kivetésére az első ajánlat kert felhatalmazást. E mellett azonban a „Fiume" vendéglőt kiveszi az uj rendszer aló!, az ott elfogyasztott italok után nem engedné meg a taxák kivetését, ott az eddigi szabad verseny maradna meg. Ez a javaslat ilyen alakban nem előnyös sem a közbirtokosságra, sem a leendő bérlőre, de leginkább hátrányos a fogyasztó közönségre. Ha pályázat fog arra hirdettetni, nem lehetetlen, hogy az eredménytelen is lesz; de feltéve, hogy lesz valami eredmén ye, abból a képtelenségből, hogy a korcsmákban elfogyasztott italok után dijak szedetnek, melyek itt az italokat természetszerűleg megdrágítják, de e mellett felállítanak egy privilegizált helyet, a hol nem szednek dijat, oly kompi ikácziók állhatnak elő, melyek megszüntetésére már nem lesz alkalmas a visszatérés a régi rendszerre. A csabai közönség érdekében mi elvi szempontból a régi rendszert, mely a népnek jó egészséges ós olcsó italokat juttatott, tartju k helyesebbnek ós mi azt hisszük, hogy a közbirtokosság tudna módot találni arra, hogy anyagi érdekét a közönség érdekeivel öszszeegyeztesse. Volt alkalmunk figyelemmel kísérni a népnek ez ügyben táplált véleményét ós mi ugy vesszük észre, hogy a lakosság — tehát bizonyára a képviselő testület tagjai is — a régi rendszer fentartását óhajtják. A közgyűlés tehát elhatározhatja a régi rendszer fentartását ós utasíthatja a választmányt, tegyen javaslatot, hogy n lehet fentartani a régi rendszert a nélkül, hogy a közbirtokosság bárminemű kárt szenvedne. * Endrődi hirek. A kath. egyház e hó 9. 16. és 23-ikán a pápa rendeletéből jubileumi bucsut tartott. Nagy tömegben vonultak a hivők a keresztekhez. A szertartást Schiefner prépost segédletével végezte. — A templom tatarozásához e hó 12-ikón hozzá fogtak, újból zsindelyezik is. Az egész munka 4400 frtba kerül. — Alt János ki 14 évig miut egyházi ós iskolai gondnok működött öt heti betegség után meghalt. Temetése e hó 21-ón törtónt. Számadásának megvizsgálására e hó 25-én d. e. 10 órakor a számadás vizsgáló- bizottság a felső leányiskolában gyűlést tart. Elnök Tímár sz. István, jegyző: Számborovszky Rezső, tagok: Kaim ár József, Hunya p. Mátyás, Julis István, Varjú Imre, Katona János. — Az üzletek egyre szaporodnak ; ismét 2 rendes s 1 fiók kereskedésre van kilátás A kereskedő-világra is tehát mindinkább nehezebb napok következnek. A vevő közönségre a sok üzlet ideigoráig csak előnyös lehet.. (r. 1.) * Gazdasági gópraktár. Bekker György B.-Gyulán, a németvároson az 1014. sz. a. házban egy nagyobb szabású gazdasági gópraktárt állított fel, hol sorvetó gépek, szórógépek, Hollingswort-féle széna-gereblyók, szecskavágók, kaphatók. — A Csabán felépítendő lóvonatu vaspálya eszméje alig lett megpendítve; már is akadt vállalkozó, a ki azt a saját szakálara hajlandó volna felépíteni. Üdvözöljük a vállalkozási, dd hát aligha ér czólt az illető. A költségvetés szerint igen szép jövedelem ígérkezik; ha ez igaz akkor kár volna e folyton növekedő ícrrást más malmának engedni át. Hiszszük, hogy Csaba hözönsége maga a város, az érdekeltek, közöttük a közbirtokosság ezt nem engedi a részvények alá rása által, hanem a telepítendő lóvonatu vaspálya feletti intézkedést s a várandó szép jövedelmet magának fogja biztosítani. * A közigazgatási bizottság az ut érdekében. A közigazgatási bizottság utasította Csaba községét, hogy a köuttól a dohánybeváitóhivatalig vezető utat, — mely jelenleg igen rosz állapotban van, megfelelő feltöltés által helyezze állandó járható állapotba. — A csabai elöljáróság figyelmébe ajánljuk a fiutue szálloda udvariból a szomszédos kerteken ktresztül vezetett csatornát, melynek medrében az elzárt víz a nap égető sugarai következtében megposványosodik, megzöldül, s borzasztó illatot terjeszt. Az elöljáróságnak tehát intézkedni kellene hogy a csatorna vize szabad lefolyást kapjon, mert a megposványosodott viz megfertőzteti a város levegőjét s veszélyezteti a csatorna közelében lakok egészségét. * Tanfelügyelői látogatás. Bókésmegye érdemes tanfelügyelője Bánhegyi István, a közelebbi napokat M.-B erényben töltötte, hol minden egyes felekezeti iskolát meglátogatott. Ez eken kivül a legnagyobb óreklödóssel figyelte meg az ovodát s az ipar-iskolai tanonczok óráin az előadásokat. Ürömét fejezte ki a tapasztaltak fölött, miszerint városunkban a tanügy a legjobb lábon áll s minden iskolában dicséretreméltó a folytonos haladás. * A m.-berónyi ev. iskolák nyári Vizsgái e héten tartatnak meg. A tótajkuak iskoláiban kedden ÓB szerdán volt, a németajkuaknál csütörtökön és pénteken esznek a vizsgák. * A magyarországi ipar előmozdítása érdekében Vidor Samuné szül. Gelsei Guttmann Hedvig, a nagyianizsai „Kisdednevelö-egyesülef elnöke ós Bátorfi Laos egyesületi titkár a „gyermekjáték tárgyak" haaai kó«