Békésmegyei közlöny, 1886 (13. évfolyam) január-december • 3-103. szám

1886-07-29 / 60. szám

„Békésmegyei Közlöny" 52. szám. 1886. i gye közönsége. A rendező bizottság eréiyasen működik, hogy ez ünnepély fényes s vendégeinknek kedves em­lékű legyen. Csaba közönsége megfogja mutatni, iiogy az igazi művészetért lángolni s ha kell ezért áldozni is tu 1 s egyszerű de ősszinte ós meleg vendégszeretetében az ér­kezök nem fognak csalódni. — Több fővárosi lapban megjelent azon hir, hogy a Budapestről érkező vendégművészeket fogadó bizottság élén mólt. Belicz y I-tvánnó úrnő áll — mint értesülünk — téves informátion alapul. -- A csabai iparos ifjak nyári mulatsága. — F. hó 25-ón az iparos ifjúság önképző- és betegsegélyző egyletük könyvtára javára tánczmulatságot rendezett a „iázóchenyi" í getben, mely minden tekintetben a legsike­rültebbnek mondható. A ligeti vendéglős aligha örvend­hetett még a nyári saisonban oly számos vendégnek, mint épen mult vasárnap: oly nagy számban gyűltek egybe a vendegek. — A mint „Jaucsi" zenekara meg­kezdte a keringőt, egyszerre tánozrakerekedett az egész fiatalság, s a különben elég tágas tánczhelyet azonnal be­töltötte, kitűnő kedvvel tauczoiva egész kivilagos kivirad­lig. — A négyeseket 72 pár táncolta. — Csárdások al­kalmával az egész terem el volt foglalva. Gyönyörű lát­vány volt, a mint a fiatalság kitartó kedvvel, fáradhatat­lanul tánczoltatta tánczosnóit. Nem is lehetett senkinek } auasza, mert ha volt valakinek kedve tánczoini, tanozol­JUdtott eleget, tánczosbaa nem volt hiány. Iparos ltjaink ez alkalommal is dicséretet arattak, s bebizonyítottak, hogy összetartás mellett, különösen jo vezetők alatt min­denkor lehet sikert elérni. — Bevétel a felüífizetésekkei együtt 228 frt 70 kr., kiadás 106 frt 50 kr., úszta jöve­delem 122 frt 20 kr. volt, a mi a mérsékelt belépti jegy mel­lett valóban szép eredmény. — A szegedi technológiai iparinuzeum kiállítását ismételten ajánljuk iparosaink ügyeimébe. Különösen az iparos segédek figyelmét hívjuk fel erre, mint a leendő iparosokét, a kiknek leginkább van szükségük ^akisuiere­teik gyarapítására. Valóban vétkezik önmaga eüeu a ki — ha csak egy kissé teheti — nem használja tel az oly kedveaően kínálkozó alkalmat, ós megvonja ettől az aránylag oly csekély költséget, mely valóban sehogy sem áll arányban az elérhető szakórtelmi nyerességgol, melyet most — és ki tudja mikor majd — ily olcsón elérhetni. Valóban nem tudjuk megmagyarázni magunknak azon szükkeblüsógefc, mellyel a helybeli iparos ifjak önképző ós betegsegélyző egylet választmányi tagjai, elöljáróik buzditasa daczára, keoeléből nóhtny tagnak kiküldését ós segélyezését megtagadta. Mert soha sem fordíthatja jobb ozéira azo.i szép öszvegeket, melyekkel a város kö­zönsége ezen egyletet minden előforduló alkalommal tá­mogatja. Czimén viseli az önképzés magasztos eszméjét, és mikor erre a legszebb alkaiom kínálkozik nem ragadja azt meg. Tegyék ezt Jóvá az iparos segédek saját erőjük' bői, anaál becsesebb lesz a« elérendő nyereség. * Haan Lajos Ós dr. Márki Sándor magyar törté­netírók Münchenbe érkeztek s a bajor országos levéltár ban megkezdték kutatásaikat. Főleg Békés- és Aradme gyek monográfiáihoz keresnek anyagot s találtak már ed dig is igen sokat, kivált a Hunyadiak ós brandenburgi György (II Lajos király) korából. pzzel egy füzetben az 1886 : XXIII. a közigazgatási tisztviselők, a segéd- és kezelő személyzet elleni fegyelmi eljárásról szóló törvény­czikkel, ós egy külön füzetben az 188Ö XXII. a községekről szóló tör vényczikk útbaigazító magyarázatokkai ós jegyzetekkel, tízen nagyarazatok és jegyzetek, melyek a mondott szaklap szerkesztőségében készültek, különösen azon újításokat és módosításokat tárgyalják, melyeket az idé­zett novellák az eddigi törvényekeu eszközöltek és igy — azon he­gyes feltevésből indulván ki, hogy az eddigi törvények a szakközönség előtt ismeretesek — tetemesen elősegítik a közigazgatásban korszakot alkotó reformoknak helye* és köiuij ü felismerését és értelmezését azon szellemben és iráuybau, a melyben az a törvényhozás által intentionál­va volt. Meg vagyunk g;őződve hogy ezen jegyzetek hathatósan elő fogják segíteni a mondott fontosságú törvényekkel való mielőbbi uiegba­ráikozást és azoknak a gyakorlatban helyus alkalmazasát. A s/.ép kiál­lítású füzetek egyenkint 50 krajcza.ért Singeres Wolfuer könyvkiadó ­hivatalától (Budapest, Andrassy ut 10. sz.) ós minden hazai könyvke­reskedőiül rendelhetők meg. JVŰL indenféle. * Rudolf trónörökös Aradmegyében. Ruiolf trónörökös és fenséges felesége az ősszel Aradinegyebe mennek vadászat­ra s meglátogatják Arad városát is. A trónörököst József fő herczeg hivta meg vadászatra s mint hírlik, már meg is ígér­ték, hogy elmeanek. Afőherczeg birtokain már ki van adva a rendelet, hogy semmiféle vadat sem szabad lőni. * Az amszterdami vérengzések. Veres torlaszharcíok színhelye e heten a békés hollandus kereskedelmi város Amsz­terdam. A nép egy régi kegyetlen jatekat, az úgynevezett „angolna nyakazast-' vasárnap akarta niegakadalyozni a ren­dőrség; a játszók félig komolyan falig tréfából ellenszegültek és kész volt az utczai zavargás. Oly jelentéktelen volt az egész dolog, hogy bizoaynyal még az nap véget ér a csődület, ha a zavarosban nem akarnak halászai a szoozialistáK és nem veszik kezükbe egy nagyobbmérvü lazadas rendezését. Tor­laszharczok, katonak sortüze és számos ember halála eddig a bujtogatás eredménye. Irodalom és művészet. * UJ könyvek. A Franklin-Társulat kiadásában Budapesten, ujabban megjelentek: Bonyhai Benjámin. íráuyadó az iskolában és az életben. Krkölosi tanulságos köuy«9cske valiaáküiöubióg nélkül a min dennapi és ismétlő isholaba jaró növendékek számára A négy kiadást ért „Népiskolai jutalom-könyv" ozimü munkája nyomán, a kor igényei­hez alkalmazva. Ara fűzve áü kr Falusi Könyvtár. XXXI. füzet. Nö vény-betegségek, irta dr. Szaniszló Albert, harmadik kiadas. Ara íüzve 50 kr. XXXII. füzet. A phylloxera, kolorádóbogár és a vertetü. A gaz­da legnevezetesebb három rovarellenságe. Irta dr. Szauiszió Albert. Ara fűzve 50 kr. Oiesó Könyvtár. Szerkeszti (iyulai Pal. 20i. füzet. Lougfei­low W. Henrik. Az arany legenda. Angolból fordította Jánosi liusztav Fűzve 40 kr. 2űti füzet. Cuateaubriaad. Kané. Frajuziaból fordította Bogdáníi Lajos. Fűzve. 20 kr. 207. füzet. (Jzuozor (iergely hóskőltemé nyei és mesei. Második kiadas. Fűzve 30 kr. 208. füzet Fáy András A mátrai vadaszat. Vigjátók három felvonásban. Fűzve 20 kr. 209. füzet. Augier és Foussier. A szegény arsziaunók. Draina öt felvonásban. Fran­cziából fordította R. Fűzve 30 kr. 210. füzet. Shakespeare. Sok zaj sem miért. Vigiatók öt felvonásban. Angolból ford. Aes Zsigmond. Fűzve 30 kr. 211. tűzet. Constaut Benjámin Adolf. Egy ismeretlen iratai közt talált történet. Francziaból fordította es bevezetéssel eilatta l>r. Béri Moravesik Gyula. Fűzve 30 kr. 212. füzet. Bozzai Pál irodalmi hagyó mányai. Kiadta Lavay József. Füzva 3u kr. 213. füzet, üreguss Ágost. A bal­ladáról. A Kisfaiudy-társaság által l8C4-ben jutalmazott pályamű. Har­madik lavitott és bővített kiadas. Fűzve 40 kr. Történelmi könyvtár. A magyar népnek és iljusagnak ajánlva. 81. füzet. Budavára visszavétele Irta egy szemtanú. Angolbol fordította, előszóval s jegyzetekkel ellátta Deák Farkas. Egy czimképpel. Ara fűzve 40 kr. * Az uj kozigazjatási törvények. A „Magyar Igazságügy­1 jogi szaklapjaink e legtekintélyesebbje kiadásában megjelente* az uj közigaz­gatási törvények, névazerint; Az 1386. éri X&i. a törvínykatóságokról Közgazdaság. A szabályos vetés, mint a jó termes feltetele. (II. Közlemény.) Ezen ismert káros nehézségek daczára n m igyekeztek a gépészek és gazdák a sorbavetea különben jó eredménye­ket mutatott rendszere a szólesközü es sora vetés elve szerint tenni a javításokat. Kézi es vonóerő kevesbités és íóldmiveied muusatökóly tekintetében nem haladás, hanem visszaesés tör­tént, hololt két tekintélyes gópgyartulajdonos is, mint újító nyilvánosan beigazolta, hogy az eddigi csuszvamüködó vető­saru nem felel mag a czélszerü vetésnek. Kük ne Ede ur a régi rendszerű vetösaru alsórószének kiszélesítésére (szójjeihaj­táiára) szabadalmat is kért. Az alkalommal különösen kiemel­te, hogy a csuszvamüködő vetösaru keskeny vagánya után, nem záródik minden talaj ismét őssz8 (oiintha a kiszélesites utáu jobban záródna.) Havas Mihály ur előre álló hegyes es éles orrú, hossza talpú alsó részén kiszélesített, Yull ur altal feltalált, saruval állított ki gépet, az által beismerte a soronkénti bővebn magve­tés szükséget es a széles növónysor előnyeit, de kihagyta a számításból a széles sorközt, a mi nélkül tulvetóst tesz; .pe­dig ha ritkábban uem állítja széles saruit nincs értelme a kiszélesítésnek, a vetőmagot is fedetlen hagyja a széles saru, ha megtakarója nincsen. A régi rendszerű Kétkerekű gép előrósz költséges ós ne­iiéz kormányzata is balett ismertre azon átvako/staUsi kísérle­tek által a melyeket többen a hátul kormányzattal és ^néme­lyek az elóresz Kerekeinek összébb állításával több gépgyárban megpróbáltak ós a félrendszabályok miatt sikertelenek ma­radtak, utóbbi meg a gép munka ered menyét is annyival r ö v i di t e 11 e m eg, a mennyivel az ösz­szevont előrész kevesebb talajt iog fel, mint A gép hátulsó része. Az előre álló hegyes orrú lennebb említett Yall féle ve­tősarui a gazt ós göröngyöt még iakabb előre tolják és job­ban összehúzzák miut a esuszvamükődók; hamar is megkop­nak és munkaképtelenek, ha folyton nem élesítik. Hoszu talppal esak ugy dolgozhat jól a vetősaru, ha olyan regulatora van, miut az eke taliganak a kereke, mely az ekét a barázda fenekén egyenes ós szilárd alapon a kellő mélységben ós vízszintes párhuzamosságban tartja, különben barázda fenékig vág ie s túlmólyea vet, vagy kimászik a ta­lajból, a szerint a mint a szántás egyenlőtlen tetején járó gép előrész kereke a saru vízszintes vonalán alul esik vagy azon felül emelkedik. Mindezekből világosan kitűnik, hogy sem az eddigi Garrett-féle csúszó saruval felszerelt vetőgep, sem a fennebb említett közelebbről feltalált, KüUne- és iTull-féie kiszélesített aljú szinte csuszvainüködő saruk nem alkalmasak a ozólszerü vetés kivitelére az eke barázdaihoz hasonló széles porhaayós magház előállítására ós a vetőmagnak nyomott földtakaró alá helyezésére. Annálfogva ugy a vetőgép szerkezetében, mint a vetés rendszerben olyan javítás ós megállapodás létrehozatala vált szükségessé, mely a kipróbált jó vetósmivelet minden kel­lékeinek megfelelve a hiányos ós a helyes eljárás közötti in­gadozásnak minólelőbb elejét vegye ós ezelszerü eszközös se­gélyével oly módon ejthesse hatalmába a gazda a talajt, hogy az érdekelt szakértő maga állapithassa meg mennyi mag men­jen ós háay növény legyen Holdanként a talajban; ne Kény­szerüljön e nagy horderejű teendőt függővé tenai idegen és tudatlan munkások szándókától. De a szabályozott porhanyós magházba vetés csak füg gólyesen körbeuforgó porhanyitó szeles barázdát hasitó saru által vihető ki tökéletesen, mely az akadályokat elhárítva sza­bályos mélységbe ós szélességbe helyezi porhanyós magházba a vetőmagot ós a saru után függesztett magtakaró vaskoloncz­ezal azonnal rányomja a magra a pórhanyos földet, hogy ne romoljon hézagban vagy födetlenül ne keskedjék kikeiese s ne sínylődjék vastag takaró alatt a mag ós később növény, hanem fejlődésének előmozdítása által meutól hamarább meg­erősödve előzze ós akadályozza meg a gyomterjedest. Kétségkívül könnyebb is 7—9 gördülő saruval szélesebb közzel szélesebb sort vetnie, mint 15—17 osuszvamüködő sa­ruval hasonló szélességű géppel sck akadályu keskeny körű vetélt tenni. A kevesebb eszköznek nagyobb eredménye an­nál inkább elfogadható s bizalommal követhető rendszere, mert a porhanyós széles magház Hasznossága az eke barázdái által, a szeles sorközé pedig a liarret-fele gépek által már régen belett bizonyítva, csak a czélszerü gép tiiáuyzott arra, hogy ezen összhangzatos fontos két tényező együttesen legyen kivitelbe hozva; nem lóvén a rendszernek anyi akadálya vonó és kézi erő is kevesebb kell hozzá. A szeles saru 60 0/» több talajt íog fd magháznak, Ke­vesebb satu is nagyobb területbe vett, több talaj kihasználása tétetik a növénynek lehetővé, mint az egysorbi szorított mag­vetéssel, a széles sorban több mag sem esik oly közel egy­máshoz, mint a keskenybeu. Miután a vetőmagot ós növényt a férgek is pusztítják, a vetőmag között is akadhat hibás, nemcsak számszeriat, ha­nem széles csoportos sor szerint is kell szabályozni a kalászos uövóayek állását, hogy az esijatőleges aövéuyhiáayaak aenaa­radjon annyi hézaga; oldalt álló növények egyenlíthessék azt ki. A féreg sem talál a szélesebb barázdában összevissza álló magra ós növényre oly könnyen, mint az egy sorban állókra. Az 5 cm. széles vetéssor növénysokassaggal gátolja meg a sarjú hajtások lulterjedésót, hogy anyakalasz többlet tegye a szemfejlődóst koraibbá, biztosabba ós nagyobb termést adó­vá. Az anya uövény nem dűl annyira meg állva maradása is biztosabb. A szóles sorköz pedig, mely a körülményekhez képest 18 cm-tői 26 cm. szélességig terjedhet a gyökerfejlődós elő­mozdítása mellett nemcsak a növény netalani sűrűségét mér­séklő regulator, hanem a légáramlatot ós a villágosságot a növények KÖZZÓ vezető KÖZ is, hogy a növény diszlest ós állva­maradasát is előmozdítsák ás a megdölóstől óvjak e hasznos elemek, a kalászt pedig hasban ugy kifejlesszék, hogy azok segítségül legyenek a későbbi kedvező időjárásnak a termés fokozására, mert a tulsürü s megdőlt növényben eltörpült ka­lász a legkedvezőbb körülmények közt sem lehet oly nagy termést adó, mintha ott jól Kifejlett volna. A körmiveiet más téren is beigazolta már egyébb mive­etek feletti nagy előnyeit; nem szenvedhet kétséget, hogy a magház-hasítás es porhanyitással ós a gyökérnek gaznak ta­lajba üengerezése által is bebizonyította több kísérletek által rendkívüli hatását s ha jól gyártják s alkalmazzák minden akadályt elhárítva a legtökéletesebb ós legolcsóbb munkát vé­gezi, eddig is csak a rosz gyártás és közömbösség akadályozta \i országos kiállításon volt is egy széles barázdát vágó függélyes körmiyeletü több evi gyakorlat által jónak bizonyult sorbavetógep Kiállítva, előrésze egy karos kerékre támasztva a hátulja ket oldalt hátrafelé nyúló kormányruddal felszerelve, a hatulkormányzatra is kápedtve, ami által egy ember téte­tett mellőzhetővé, de oly félreeső helyre tetetett több vetőgép közzé a kiállításon, hogy alig voit észrevehető, azoknak, akik­nek ügyeimét el nem kerülte inkább eszményi, mint gya­korlati javisásnak lett bemutatva, csakhogy a régibb rendsze­rű gépeknek és a kiszélesített aljú ujabb találmanyu fenntebb is említett saruknak ue ártson, de azért e magauy nyomáson kivül, mely a kiállításon erte, valaminthogy a gyakorlatban bebizo­nyította haszaalthatósagac, ugy az el*ő nyilvános próbán is felfogja magát küzdeni, ha jói gyártják. Most tehát az íráuy adó elfogulatlan hazafiaktól függ meddig maradjon e sorbavetőgép ós vetés rendszere elodázva és a czélszerü rögtörö nenger mellőzve, mely nagy átmerete­nól fogva mindent jobban maga alá kerít, nagyobb suiylyal is könnyebben vonható a mellett a talajt egyenlíteni, a gö­röngyöt nagy nehézségével porlasztani képes s hogy kettős, egyik felének előre, másiknak hátrafelé fordulásával Könyeb­beu is kanyarodik; több darab fából össze állítva földdel tömve olcsóbb is min; a vashenger. Fognak-é vajou a .10 évi faradalmas es tornetlen kísérletek eredményezte Hézagpótló és rendkívüli talalmanyok, melyek már több évi gyakorlatban a rosz gyártás mellett is beigazolták hasznosságukat és ujabbau is javítva iuttek az első tekintetre is felismerhető konyükezei­hetósük, kevés kézi ós vonó erőt igénylő alkotásuk a közjóiét előmozdítására szükségelt elismerésben részesülni és kellő pártfogás által közhasznúvá tétetni? Mert a gépgyárosok a regi rendszerrel mindaddig nem szakitanak, míg az utjabb­nak előnye ós kelendősége be nem bizonyittatik, pedig natúi egy kormanyzo es elől egy igaüajtó embernél ós két közön­séges erejű jó louál vagy ökörnél nem kell több hozzá, hogy naponta 10—12 1200 Q öles holdat elvessau, a mellett nem kerül többe a vetőgep miat a régi rendszerű. A rögtörö hen­ger sem kerülhet 70—75 forintnál többe. B.-Csabán 1886. Juliushó. Küzdényi Sándor. Hivatalosan jegyzett piaczi árak B.-Csabán 1886. Jul. 28-án. ÍOO Ii.lLOGHA\I\IOXK.É.\ V Il-od rendű Buza Árpa Tengeri Szalonua Sertés I-8Ő rendű 7.40 4.60 4.70 39.— 40.­7.— 4.50 4.50 37.— 36.— LieguJ a b bals.. * Az angol kormányválság. A konzervativ-pártiak ál­tal megtartott gyűlésen Salisbury kijelenté, hogy Har­tington nem akart ugyan a konzervatív-kabinet megala­kításában résztvenni, de oda nyilatkozott, hogy szónok­nak Írországra vonatkozó politikáját a legutóbb kifejtet­tekhez képest tánogitni ónajtja. Salisbury reményót fe­jezte ki, hogy sikerülni fog oly módot találni, melynek alapján az írországi kérdés tartósa a rendezhető lesz. * Véres párbaj. A czinkotai erdőben kedden délután pisz­toly párbaj folyt le Baráth Kálmán honvódhadnagy és Des­sewlíy Árpád vasúti hivatalnok között. A végzetes helyen hol már anynyian ontották vérüket jDessewffy Árpád sú­lyosan megsérült, ugy hogy eszméletét vesztette. — A párbajra egy régen húzódó ügy adott alkalmat. * A porta és dátum Ugye. Migerősitést nyer az a hir, hogy a porta a batumi kikőoö elzárása ügyében kórdóst intézett ugyan a pétervári kabinethez, de csak félhivata­los alakban és e lépés egyáltalában nem bírt a tiltakozás jellegével. Főmunkatárs : Dr. Fáy iguáci. Felelős szerkesztő: Dr, Samm

Next

/
Oldalképek
Tartalom