Békésmegyei közlöny, 1886 (13. évfolyam) január-december • 3-103. szám
1886-11-18 / 92. szám
„Békésmegyei Közlöny" 101. szám. 1886. Ár vas z é k i e 1 n ö k e 1 ő a d m ány a i: jj A megyei árvaszéki elnöknek rendszerinti havi jele ntese tudomásul vétetik. Fábián Lajos jelenleg budapesti lakosnak felebbezósóre, a Gyulaváros árvaszóke által 955/83. szám alatt hozott s felebbazőt havonként 8 forint gyermektartási dijnak, a tőle tartósan különválva élő neja kezeihez fizetni kötelező végzése — e bizottság által is jóvátiagyatik. A b.-gyulai kir. ügyésznek a felügyelete alatt álló állami fogházakra vonatkozó rendszeriati havi jelentése, mely szfrint 94 fi és 17 nó volt a rablétszám, 8 beteg naponta, s 1564 munkanap után héfolyt 63' frt 25 kr., tudo másul vétetett. (Folyt, köv) MEGYEI HÍREK. * Launer Károly ur ma vette kézhez a nyáron itt járt nemzeti szinházi művészek ajándokát, egy diszes, művészi kivitelű, ezüst monogrammal ellátott albumot. A nemzeti szinház udvarán sokáig képezte beszéd tárgyát a csabai művészi expediozio s művészeink nem győzték eléggé magasztalni azt a jóizü vendéglátást, melyben a csauaiak által rószesittettek, skülönösen Launer Károly ur szeretetre méltó előzékenységét. Egy ily alkalomkor jött szóba, hogy a szives vendeg látónak emlékül egy aioum küldessék, melynek átadásával azjjexpeditió vezetöjet Zöldi Márton urat bizták meg, ki az album első lapjára, mely most Podhradszky Károly üzletében látható, a következő versecskét irta: Launer Kár oly hoz I A művész vágya, sorsa általán, Hogy íöld babér viruljon homlokán — Öve e hir, e dicső fénysugár, Mely szétragyogva nyomdokába jár. Ez rendén van. De ám az ritkaság, Hogy a babért ők mással megosszak — líej 1 csak elvetve akadrrá eset — Es im, ez egyszer mégis megesett. J^gy album csak igaz, hőgy nem babér . És nem dicsőség — csupán hálabér. — A művészek szerény ajandokát Jó szivvel, kérlek, vedd én tőlem át, Kik annyi tapsban részesültenek, Íme mostan tapsolnak te neked. S becset, oh hidd el, épp az ad neki, S becsét e rossz vers sem csökkentheti. — Uj gyógyszertár. Jánossy János csorvási gyógyszerésznek a belügyminiszter megengedte, hogy Kondoroson egy személyes jogú fióü-gyógyszertárt felállíthasson, oly teltételek mellett azonban, hogy azt saját felelősségére, mindenkor egy okleveles gyógyszerész által kezeLtesse. — i3 -öyuiaa Pníaer .f aunua sírj án emelendő emlékkő ügyében teendő intézkedések végett hetes bizottság küldetett ki, mely alakuló ülésén elnökké Dr. Kovács István, — pénztárnokká Dömény Lajost, — jegyzővé pedig Bodoky Zoltánt választotta meg. Az ülés megbízta a jegyzőt egy felnivás szövegezésével, a felhivás elkeszüLvén, a hetes bizottság azt az lödö. évi novem. hó 12. tartott ülésén elfogadta s a gyűjtésekre nézve megállapította, hogy kiknek küldessenek a megyében gyüjtő-ivek. A bizottság a gyujtő-ivek szétküldésével az elnököt és jegyzőt, a hozott határozatok végrehajtásával az elnököt, penztirnokot és jegyzőt bizta meg, felkervén az elnököt, nogy szükség eseten a bizottságot ismételten hivja össze. — Kinevezés. A m. kir. pénzügyminiszter Küiley Adolf elhalt adótárnok helyébe a szarvasi kir. adóhivatalhoz pénztárnokul Neyer Frigyes turdosini adótárnokot nevezte ki. — A szarvasi vásár, mely októberről novemberre maradt, nem jól ütött ki s a mult pénteki hetivásár jóval élénkebb volt. Hiába a kereskedők es iparosok nem bíztak az elhalasztott vásár sikerében. Körrendelet. A belügyminiszter a községi pénztári kezelés és számvitel módjának szabályozása iránt körrendeletet intézett a megyéhez. Áthelyezés. Sztampa Rezső vasúti hivatalnok, Sztampa Bertalan közszeretetben álló b.-csabai czukrasz fia a csabai vasúti állomáshoz lett beosztva, a hol távirdai szolgálatot fog teljesiteni. — Bor és hus fogyasztási adó. A debreczenim. kir. pénzügyigazgatóság közhirré teszi, hogy az orosházi bor, hus satöbbiek fogyasztási adója f. hó 20 án Debreczenben a pénzügyigazgatóság helyiségében árverésen bérbeadatik, a község a becsárban megtarthatja a fogyasztási adónemeket. A feltételek Orosháza községénél megtekinthetők. Pokorny László, b.-csabai járásbirósági aljegyző az orosházai járásbírósághoz helyeztetett át hasonnunőségben. E derék fiatal tisztviselő távozását sajnálnunk kell annál is inkább, mert ugy halljuk, hogy az aljegyzői állást a csabai járásbíróságnál beszüntetik, holott tekintve az ügyforgalmat és a feldolgozandó hátralékokat inkább szeméíyszaporitásról kellene gondoskodni. Mint halljuk, a csabai ügyvédi kar kérelmezni fogja Pokorny László Csabára való visszahelyez esét. — Rendkívüli ügyes bűvész és delej ező érkezett Csabára. Neve Ghullam Húszéin Chan iszfatani perzsiai illetőségű, de sokat járván Európában, jól beszéli az európai nyelveket is. Francziául és németül egészen folyékonyan beszél. Vámbéry Ármin, kiváló orientalistánk is melegen ajánlja ez érdekes ázsiai embert, ki bűvészeti ügyessége és nyelvismeretei által Európában is hírnévre tett szert. Volt alkalmunk bűvészeti proaukczióit látni, melyek ügyességre és leleményességre ritkítják párjukat és valódi bámulatot keltenek. Ghullam Húszéin Cnan szombaton és vasárnap fog előadásokat tartani, melyekre ezúttal is felhívjuk a közönség figyelmét. Regale megváltása. B.-Gymán a regále megváltása ügyét f. hó lö-én tartott közgyűlésen tárgyalta a városi képviselő testület, a mikor is 13 szavazat ellenében nagy többséggel megszavaztatott ós pedig nem mint lapunk mult számában említve volt 28ü, hanem 30J ezer forint kölcsön felvétellel. * Véletlen eset. Dé nes Ferencz orosházi lakostól még a mult évben elloptak két lovat. Azóta hiába kereste az ellopott lovakat a rendőrség ós a gazdája is. A napokban azonban a károsult véletlenül reáakadt az egyik lóra s felismerte azt; a rendőrség visszaadatta a volt gazdájának. Most már a lólevelek megvizsgálása utján remélhető, hogy nyomára jő a rendőrség a tettesnek. — Nemes ajandék. Oppenhauser József b.-gyulai lakos vagyonos maganzó, a b.-gyulai polgári olvasó körtermeit díszítő őszszos képek és tükrök rámáit saját költségén újra megaranyoztatja, mely nemes tettért az olvasókör igazgató választmánya jegyzőkönyvi köszönetet szavazott. * Dohánybeváltás. A kincstár részére engedély mellett t-z évben termelt dohány beváltása Békésmegye közönsége részére f. év deozember hó 13-tól 1887. év február hó 17 ig fog megtartatni. -— Tánczvigaiom. B.-Gyulán az újvárosi olvasó kör megyei irányszabályrendeletben emiitett felügyeleti joggal felruházott főjegyzői állás elejtése, miből kifolyólag az ötödik jegyzői állás rendszeresítése sem lett a szabályrendeletbe felvéve. A katonaügyet, mely az 5. jegyző munkakörébe tartozott volna, ezek szerint továbbra is a munkával amúgy is túlterhelt főjegyző fogja elintézni. A muLt közgyűlés elvi határozatával ellentétben Ónodi János képviselő felszólalására fel lett véve a szabályrendeletbe, hogy a jegyzők a felek részére a hivatalos órák alatt is készíthetnek telekkönyvi beadványokat és okiratokat. — A mérnöki állásra vonatkozólag elhatároztatott, hogy élethossziglan választatik, mig a közgyám 3 évről 3 évre. — Zöldi Márton ur, lapunk egyik belső dolgozótársa ma hivatalos ügyben Aradra utazván „A kávéházi korszak" czimü furcsa eposz folytatását csak jövő vasárnapi számunkban adhatjuk. Ez érdekes költemény, mely megyeszerte általános derültséget keltett, s mely vasárnap óta közbeszód tárgyát képezi, 6^ énekre van tervezve ós társadalmi életünk átalakulását festi humoros — olykor erősen gunyoros — hangon. Hogy ez énekek mindegyike érdekes olvasmányul kínálkozik, arra nézve az első ének is teljes megnyugvást nyújt, de még többet az, hogy Zöldi barátunk irja, ki derűit humorával sokkal több kaczajt fakasztott már e lapok olvasói közt, semhogy bővebb ajánlatunkra szorulna „furcsa eposz"-ának folytatása. — Kollerffy Mihály, miniszteri oszt. tanácsos, ki az országos statistikai hivatal által van kiküld ve, hogy a hivatalokat megvizsgálja ós instruálja az áruforgalmi statistika elkészítése ügyében, a csabai postahivatal és vasútállomásnál f. hó 16 és 17-én fölülvizsgálta a statistikai munkálatokat és meggyőződött arról, hogy a hivatalok a reájuk rótt terhes, de nemzetgazdászati tekintetben nagyon fontos munkát lelkiismeretesen és pontosan teljesítik és e fölött teljes megelégedését fejezte ki. — Gyászhír. Pándi Sarolta, Pándi István kigyÓ3Í uradalmi ügyvéd viruló szép leánya, tegnap délután hoszszas szenvedés után elhunyt. Temetése 19-én d. u. 10 órakor lesz. — A megyei bizottsági tagok választása a folyó hó 20-án fog megejtetni a városházán. A választásra —• mint lapunkban már jelentve volt — Csaba város négy választó kerületre van felosztva és pedig az első kerület az 1-ső házszámtól az 599-ik terjed, szavazási helyisége a városháza kis terme, kapu alatt jobbra, választ három képviselőt; a második kerület 600—1507. házszámig terjed, szavazási helyisége a városházi vendég terem, választ Őt képviselőt; a harmadik kerület az 1508—2004. házszámig terjed, szavazási helyisége az ezelőtti fogyasztási pénztári helyiség, választ 3 képviselőt, a negyedik kerület a 2005. házszámtól végig, az összes szöliősők és pusztaiak, szavazási helyisége a harmadik kerület helyiségének tőszomszédságában, választ három képviselőt. — A virilisták, a kilépendő ^agok, valamint azok névjegyzéke, akik továbbra is megyei képviselők maradnak, az egyes választó helyiségekbea ki lesznek függesztve. Választó és választható mindaz, aki az 1885. évi országgyűlési képviselő választók lajstromában benofoglaltatik. a „Döbögö" helyiségében f. évi november hó 14-ón saját könyvtára javára zártkörű tánczvigalmat rendezett, a mely minden tekintetben kitűnően sikerült. * Központi választmány valásztása. A b.-osabai képviselő testület a f. hó 15. tartott közgyűlésen választotta meg a csabai választó kerület központi választmányát. Ezen központi választmány működése az 1887 —1890. évekre fog kiterjedni. Elnöke a város első tisztviselője, tagjaiul meg választattak : Fehér Béla, Urszinyi János, ÍStark Adolf, dr. Fáy Samu,dr. Molnár Antal, Havran Pál, Koczissky János, Gajdács János, Hanko Máté, Fábry Károly, Haan Béla, Aradi György. A csabai képviselő testület f. hó 15-én közgyűlést tartott. A közgyűlés főtárgya a községi szabályrendelet alkotása volt. A különféle változások közül Liomelendö a Gazdászat. Hivatalosan jegyzett piaczl árak B.-Csabán 1886. november 17-én. ÍOO ii.1 LiOGrLi,MMONKÉNT Buza Árpa Tengeri Szalonna Sertés l-ső reudü 8.— 5.70 4.70 43.— 36. — U-od reudü 7.80 5.50 4.50 42.— 34.— Főmunkatárs : ör. Fáy Ignáca. Felelős szerkesztő Dr. Fáy Samu. politikai pályáját, melyen kétségtelenül előkelő szerepre volt hivatva. Minden túlzás nélkül mondhatjuk, hogy ha isten életének kedvez vala, alkotmányos életünknek egyik vezércsiilaga leendett. Ezen állításra feljogosítanak az általam halavány vonásokban imént ecsetelt rövid életpályájának szép eredményei; de feljogosítanak különösen azon kiváló szellemi tulajdonok ós jellemvonások, melyek öt a közönség kedvenczévó tevék. Mint politikus, ifjú korától fogva a szabadelvű demokratikus eszmék hirdetője ós követője volt. Ezen eszmék rajongó szeretete azoknak ékes tolmácsává tevé őt. Az ékesen szóllás mesterségének azt a módját, mellyel a fiatalságot és a néptömeget el lehet ragadni, senki sem ismerte jobban, mint Terónyi Lajos. Bátor fellépése, mely a meggyőződés szilárdságát jelölé, megnyerte a közönséget. Dólczeg magatartása, elegáns külseje, férfiasan szép feje és hangja bizonyos tiszteietet parancsoltak. Eszméinek tisztasága, azoknak értelmes fejtegetése, az érzelemre hatni képes hasonlatok és képek ügyes alkalmazása mind összemüködtek arra, hogy a hallgatóság neosak meggyözöttnek, de egyúttal lelkesültnek érezze magát általa. Erről tanúbizonyságot tehet az orosházi nép is, amely úgyis mint szolgabiráját, ugy is mint országyülési képviselőjét nem egyszer megtapsolta és vállain meghordozta. 1 Es nem osupána vidéki közönségre, de az ország legműveltebb közönségére is tudott hatni, amint azt az urszággyülésen tett felszólalásai mutatják. Mig gondolkotásábau és érzelmeiberl a legvalódibb demokrata állott előttünk, fin m modorában és lovagias magaviseletében mindig az aristokrata jellemvonását ragyogtatá. — Egyfelől szülöföldjénák birozes vidéke, s az ottani. 1848 előtti kiviJtsigos osztály ősi typusa, mely ugy a társadalom, mint a természet külső formájának egyenlőtlenségét tárta fel előtte; másfelől nevelő földjének róna tája és a demokratikus élet egyenlősége akként tudták benne kifejleszteni a kétféle irány jelemzö tulajdonait, hogy ö azokkal a legmagasabb es legalsóbb társadalmi korokban egyiráut hódítani tudott. Az előkelőség és népiesség ritkán vegyült egy férfiúban oly érdekesen ós teljes 01 1* mint Terényiben. Igen, ő büszke volt, gőg nélkül; előkelő volt hányavetiség nélkül; tekintélyes a dicsőség hajhászata nélkül; népies, parlagiasság nélkül; nyáj as hízelgés nélkül, leereszkedő lealaosonyodás nékiil; bátor és nemes kihívó nyegleség nélkül. Szívesen ós gyakran megfordult az előkelő körökbea; de a főldmives kérges kezét is szívesen megszorította. Szóval a társadalom minden rétegében otthonos volt, ós önmagához mindenütt hü maradt. Ezért ellehetett róla mondani, hogy ámbár a nyilvános küzdelmet nem kerülte, neki ellensége nem volt egy se, hive sok, tisztelője mind. Ki ne ismerné osaládi erényeit ós apai boldogságát ? Szeretett ós viszont szerető neje ma már a társadalom szép helyet elfoglaló kedves gyermekeivel elmondhatják, hogy a legjobb apát akkor vesztették el, mikor annak támogatására legnagyob szükségük lett volna! Keblének síneseit két oltárnak áldozta: a haza ós a család oltárának. E kettőnek élni, e kettőnek dolgozni édes élvezet volt neki. mikor férfias munkája közepett a kór erőt vett .rajta, s ő meggyőződött arról, hogy sem a legforróbb női szeretet ápolasa, sem az orvosi tudomány segélye, semafiital kor éfetereje nem kópés többé legyőzni a halálos betegség erejét, utolsó kérése is az volt hátrahagyott kedveseihez, hogy gyermekeiből jó h izafiakat neveljenek! S ma már, mikor e gyermekekből emberek lettek, mondhatjuk, hogy a haldoklónak: ezeu utolsó kérését m?ghallgat.á aa égMikor elterjedt a gyászhír, hogy Terónyinek nemaa sen érző szive megszűnt dobogni,*) az egész vármegye közönsége mély megilletődéssel ós rószóvóttel vette körüelhagyott családját. Miként ha a szívnek egy ere megszakad a vér odatólul, — ugy özönlött a nép minden feo löl Gyulára hol a megye szivének egyik fő húrja pattanel. Orosháza külön gyász istenitiszteletet tartott emlókeze u tére; Hiador, a lánglelkü költő pedig egy emelkeder, hangulatu költeményben siratta meg barátját, melyből a következő sorokat kell kiemelnünk. Terényi ott . . , mit mondjak sírodon ? Mit mondanék? azt, amit mond a hon, Szép volt a pálya, amit futál 1 Bátor kezekkel szórtad a magot, Ha elfogyott ez, szórtad a napot, Fogyott egünkön a homály. Megszűnt dobogni a nemes kebel, / Szép szónokunk többé nem szerepel, A sírba szállt virágzó szép korod, Könnyel hiába áztatjuk porod. Merész csatárunk oda van I Midőn beszélt, tüzet szórt homloka, Szemében is az a tüz loboga, Hegyet mozdított meg hite ; Oly ifjú volt, öröm volt hallani, Virág nyelv, mint virágzó napjai Oly lelkes volt, mint nemzete ....*) Igen is lelkes volt, mint az ő nemzete. Azért oly szent nekünk szép] emlékezete, azért itt ismét fris koszorút küldünk régi sirhalmára. *) 1863. ápril 6-án. *) OrBzág tükre mái- 20—31.
