Békésmegyei közlöny, 1886 (13. évfolyam) január-december • 3-103. szám

1886-03-14 / 21. szám

„Békésmegyei Közlöny" 21. szám. 1886. tása iránt intézkedjék. Ezen irányban a legbehatóbb intéz­kedések megtétele a törvényhatóság részéről annál is in­kább mulhatlanul szükséges, mivel közelebb a veszett ebek által megm&rt s a vagyontalanabb osztályhoz tartozó la­kosok közül egyre számosan fordu'nak a belügyminiszter úrhoz, oly kéréssel, hogy őket Pasteur tanárhoz, a ki a veszettség ellen védő oltásokat eszközöl, Párisba állam­költségen küldené ki, mely kéréseknek, ha azok mindinkább több oldalról tétetnének annál kevésbé állana a miniszter ur­nák — legjobb szándéka mellett is módjában eleget tenni, mert egy részt az állami költségvetésben oly javadalmazás melyből i'y költségek fedezhetők lennének fölvéve nincsen, más részt pedig tudományok búvárlatok, a Pasteur féle védoltások körül még teljesen befejezve ninosenek, és igy Pasteur felfedezése ez idő szerint még azon pontra nem jutott, hogy az a közigazgatás részéről biztossikerrel ér­tékesíthető legyen. * Halálozás. A gyulai intelligentia egyik régi ós köztiszteletben álló tagja tért örök nyugalomra. Tormássy Károly, a kedves „Károly bácsi", ki hosszú időn át Gyula­város árvas :ékének ülnöke volt, nincs többé, meghalt. Bit lapesten, hol utóbbi éveit, már a nyugalom Dapiait kedves húga Szakái Jolán férjezett Farkas Autalné családi körében töltötte — A megszomorodott bánatos család ré­széről a kövftkező gyászjelentés adatott ki: Szakái Jolán férjezett Farkas Autalné a saját, valamint férje Farkas Antal m. kir. állami számvevő JZÓÍÍ számvizsgáló ós gyer­mekei Ilona és László; továbbá sógora dr. 0isikovszky Jó­zsef kir. egyetemi tanár ós gyermekei Margit és Béla; u?y szintén számos rokonai nevében mély fájdalommal tu­datja feledhetlen szeretett jó nagybátyjának, illetve sógora és rokonuknak Tormássy Károly magánzónak, hites ügy­véd és a B.-Gyula városi árvaszék ülnökének hosszas szen­vedés utáu éltének 68-ik óvóben, folyó hó 10-én este 8 órakor, vógkimerülés folytán bekövetsezett gyászos elhuny­tát A megboldogultnak hűlt tetem ji f. hí. 12-ón délután 4 órakor fognak a gyász házban VIII ker. zerge-utoza 17 sz., a helv. hitvallás szartartása szerint megáldatni és a kerepesi út mellerti sírkertben örök nyugalomra tétetni. — Kelt Budapesten, 1886. évi mároziu hő 11-ón. A'dis és béke poraira! — A Böszörményi esethez. A szerencsé len véget ért Böszörményi Sándor volt öcsödi lakos gyilkosai, kik duhajkodásbil felmerült veszekedés ós verekedés közben Böszörményit annyira és ugy meg verték, hogy nem so­kára meghalt, szám szerint tizen voltak, kiket B.-Gyulára az állami fogházba f. hó 12-én délután kisértek be. — A b.-csabai ipartestület elöljárósága ós jegyzői irodája a napokban küldte szét terjedelmes jelentésót mult évi működéséről valamint a testületi pénztár és vagyon állásáról A jelentésből kitűnik, hogy a csabai ipartestü­let elöljárósága teljes mértékben megfelelt a-on kötelmek­nek, melyeket az uj ipartörvóny hatáskörébe utalt. A bé­kéltető bizottság, mely még mult évi aug. 30-án alakult meg és meg is kezdte a mükölését, a 4 ülésen 9 esetet intézett el, kettőt barátságos egyezség utjá i 7 esetet sza­bályszerű határozat utján, melybe a felek mind belenyu­godtak. A jegyzői jelentésből k ;tüüik. hogy Csabán 731 iparos mint testületi tag van. Az ipartestület l rendkívü­li közgyűlést, 6 rendes ós 1. rendkívüli elöljárósági gyű­lést és több bizottsági ülést tartott. A zárszámadás adatai szerint az ipartestület bevétele 1801 frt 83 krt, kiadása 1658 frt 99 krt, a pónztási m iradvány 142 frt 84 krt tesz ki. Megjegyezzük, hogy a jelentések Áchim János, az ipartestület derék jegyzője tollából erednek, ós ha lapunk tere meg fo^ja engedni, közgazdasági rovatunkban egész terjedelmükben fogjuk azokat közölni. — Baleset Gyom in. E hó 12-én virradóra meg agyva találták a csudaballai düllőben Oroszi Sándor, Csuda­balla pusztai nóptinitó tetemoc. — Eddig annyi köztudo­mású, hogy ö vasárnap bejött gya'og Gyomára, s innét estefelé indult, sziutón gyalog, vissza oda, s ez útban kell, hogy érte öt a szerencsétlenség, mivel vasárnapi eltávozta után ott többé nem látták. * Drága a ínarhaliúi Csabin. A csabai előkelő gaz­dák belátva azt, hogy a hus ára sehogy sincs arányban az illető jószág értékével, azon tanakodnak, hogy egy kö­zös ti) ót zárszóiét állitanak fel, s napi szükségleteiket itt fogják beszerezni. A vágómarha mos ani értékét számítva kilóját 35 krjával mórhetik, s. miuden költségek levonása után még mindig marad haszon. De ha mindjárt 40 krért kapják is a húst, akkor is elérték a czélt most, a midőn a csabai mé-zárosok 48 krjával ; mérik azt. Békésen is így törtónt s a íövállalkozónak szép haszna is van e mellett Logczólszerübb volna, ha a csabai mészárosok a hús árának leszállítása által ezen concurentiát megelőznék. — B.-Gyulau Krembser lovardatársula" igazgatója, minde:it elkövetni akarván, hogy részint a közönséget mu­latassa, részint pedig saját lapos zsebin valamikópen eny­hítsen, mindenféle eszközhöz folyamodik, s igy e hó 9-ón is, egy álarczosbáit hirdetett, mely a „korona" vendéglő termében lett volna megtartand). — E; azonban oly sze­rencsétlenül ütött ki, hogy 4 gavalléron és másfél szóba­cz czuson kívül, nem hogy egy ál — de egy valódi arcz sem volt, s így este 8 óra&or meggyújtotta ugyan a csil­lárok gyertyáit de 10 órakor azonkópen el is oltá. Kremb­ser igazgató pechje, mint Gyulán mondjác határtalan nagy. ft Egy szórakozott vógrehijtó. Gy . . . n törtónt még pedig e hó 10-ón, hogy egy adó végrehajtó beállít egy tisztes uri emberhez, leiszoliitván öt, hogy fizesse be az adóját, különoea exeüuc-uó alá kerül. Az uri ember megüézi a,nevet, s látja, hogy ez nem ö, mert a név Megye,i Ist­vánt mutat, ö ped g Gerendási Péter. „Na igen, mentege­ti magát a végrehajtó, a két név hasonlít egymás­hoz, s azért tevosztettem el." „Igaza van — szólt az uri ember, mert mind a kettő tórfi név." * A csabai alarczos üalnaií voltak jókedvű ada­kozói is, kik a C,aban iótesitaudő óvoda javára önkénte­sen felszólítás nélkül adtak adományaikat részint özv. M ú­czer Kálmánnó úrhölgy, részint Buksz Linka k. a. kezé­hez A befolyt adományokat nevezett úrhölgyek hozzánk küldték be, nevezet-sen öav- Meicser Kámannó u h. 5 frt 16 kr krt, Buksz Linka k. a. 5 frtot, a mit ezennel nyugtázunk azm megjegyzéssel, hogy ez öszegeket átad­tuk a rendező bizottsaguak, mely azokat az óvoda alap­hoz fogja csatolni. ff Eljegyzés. B -Gyuüu a mult héten tartá eljegyzó­sót Pager Bál csabai iparos Ambrus Ró.sa kisasszoanyal Amb rua József Kis-oroszi Kath. plébános nővérével ff Az endrödi tiszti orvosi állásra a pályázat határ i leje, e hó 12-eu j irt le, s igy az ezután beadandó kérvények figyeiemb) uern vetetnek. A valasztas uapja e hó 22-én leeui Endrőd község názáaál. PdlyazóK, mint ertesülünk, igea ke vesen vannak, s igy nem lesz nagy a verseuy sem lesz va lami érdekes. Mint bennünket ertesiteuek, eddig legtöbb kilá­tása vau, dr. Császár Fereuoz g/ulai liital gyakorló or­vosnak. * Márczius 15. A holnapi nap dátuma ez. De a mi kor ezt leírjuk, azt egészen inas érzelmek k)zt tesszük, mint más alkalommai szoktuk tenni napi foglalkozásunk körében, 1818 márczius 15. óta e nap nem c?ak azt a vi­lágtörténelmi eseményt hozza emlékezetünkbe, hogy már czius Idusán a szabadsag szerető Bnitus tőrét döfte Cae­sar míllóbe, mert el akarta nyomni a szabadságot; hanem azóta a nap Migyarumban a szabadság, testvériség és egyenlőség ünnepe. S e napon eszünkbe jut, üogy 38 óv előtt vér nélkül vivtrk ki a szabadságot ós egy lángeszű költő a régi kor vateseinek látnoki tehetségével hirdette: „A magyarok istenére esküszünk, hogy rabok tovább nem leszünk*. Mikor Jókai és Petőfi kinyomatták azt a 12 pontot, azzal kivívták a sajtószabadságot. Méltán ünneplik e napot hazaszerte, mert a 1848. márczius 15-iki vórnólküli forradalomhoz hasonló nincs a világtörténelemben. E'eve­nitsük fel e nap emlékét, hadd lelkesüljön az ifjú nemze­dék ama nagy napok embereinek példáján ós hadd merít­senek buzdítást e nip eseményeiből azok, kiknek munkás­ságát és tevékenységét ma is a márcziusi napok liberális traditiói irányozzák. Örömmel jelezzük, hogy megyénkben mindenütt ünnepelnek e napon. Így Gyulán, Békésen, ós M.-Berényen. Csabán a polgári körben e nagy nap meg­ünneplésére bankettet rendeznek, melyen részt vesz a pol­gári kör tagjain kivül a város egész intelligentiája. LogoJ abbak. * Bismark és a pápa. Egy különfutár Bísmapk her­czeghez a pápa köszönő levelét viszi azért a szép nyilatkoza­tokért, melyeket a herczeg a legutóbbi parlamenti ebéd al­kalmával a pápa személyét illetőleg tett. * Londoni nirek szerint Anglia nagy események előes­téjén áll, melyek a parlament feloszlását fogják már közelebb maguk után vonni. Még ha sikerülne is Gladstonenak, a par­lament szankczióját messzemenő ir terveire megnyerni, az or­szág Ítélete alá bocsátás nélkül meg nem valósíthatja. Főmunkatárs : Dr. Fáy Ignácz. Felelős szerkesztő: Dr. Fáy Sa nu. irverési hirdetmény. Alulirt kiküldött végrehajtó'az 1881. évi LX. t. czikk 102. § •a értelmében ezennel Közhírré teszi, hogy a békési kir. járásbíróság 320, 321 óa 453. számú végzése által Weisz László, Kotin Simuel ós Buner B. ós Laszky végrehajtatok u^y több felül foglaltatók jav.ira Czigler József ellen 409 frt 53 kr. 1150 frt ós 141 frt 14 kr. tőke erejéig elrendelt biz­tosítási végrehajtás alkalmival bíróilag la ós felül foglalt ós 1726 frt 70 krra becsült bolti szerelvények vegyes áru czik­kek ugy názibútorból álló ingóságok nyilvános árverés utján eladaluag. Mjly árverésnek a helyszínén, vagyis Mazőberányban ilperea lakás ín leendő eszközlésére 1886-iik év uírczius üó 17-ik napján délelőtt 9 órája határidőül kitüzetik ós ahhoz i venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok ezen árverésen, az 1881. évi LX. t. cz. 107. §-a értelmében a legtöbbet ígérőnek becsáron alul is eladatni fognag. Az elárverezendő ingóságok vételára az 1881. évi LX. t. cz. 108. §-\baa megállapított feltételek szerint lesz Ki­fizetendő. Kelt Békésen, 1886-ik évi márcziushó 8-ik napján. Kalmár Aurél 44. ( 1-* ) kir. bírósági végreh ajtó. M AX Hirdetmény. AX AX AX AX B.-Csabán a Szóc'ióayi u czában levő ós özv. llies Dividué tulajdouát képező ház több évre ha­szonbérbe vehető. Tudakozódhatni' 44. (2-1) Fisciier Antakúl (Benkő-utcza.) AX M XX XX & M M JK XX XX Szegény Nikoláj! Ártatlan volt a dologban. Igaz, hogy szörnyű bosszú ólt keblében, de izgitottsiga, fijlilma sokkal erősebb volt, sem hogy még tervet gondolt volna ki arra, hogy miként álljon bosszút. Elhagyta a házat, ki ment a falu mel­let elterülő erdőoe, s ott kóborolt egész éjjel. Lázban égett agya, szivét kimondhatatlan fájdalom marta. Nem tudott mit csinálni, akart gondolkozni, nem tudott. Majd elhatározta, hogy véget vet életének. Ott folyt az erdőbe a Tána vize. Csak egy pár lépés aztán vége mindennek. Már a p írtján volt, már imádkozott a Domnyezeuhoz, de mégis vissza tartotta valami. Hát ha nem igaz? gondolta hátha nem igaz, hát ha csak a dráku (ördög) incselkedi i vele ? 4 remény biztatta. Elgondolta magában milyen boldog volt 6. Látta maga előtt azt a kis házat, benae az 5 drága kis feleségével, érezte ajkain az ő ajkait, s érezte az 5 forró öleléseit . . . De hirtelen feleszmélt merengéséből. — Az ördög ját­szik velem, szólt babonás rémülettel s keresztet vetett magára. Aztán elkezdett tutni az erdőből ki, ugy gondolta, mintha lát­hatatlan szellemek kergetnék, ütnék, s csapkodnák tüzes os­toraikkal. Csak viradóra érkezett haza. R aggel pedig, mikor a zsandárok vallatni kezdték, hogy tool töltötte az éjszakát, biz ö beösmerte, hogy az erdőben kóborolt. A fehsége is azt vallotta, hogy nem volt odahaza egész ^jjel. Eanyi n igyon elég volt. Megvasalták s bevitték a tör­vényszékhez. Nem volt szerencséje. Minden ellene bizonyított s a törvényszék elítélte 15 esztendőre. Hasztalan volt minden esküvése, hogy ő ártatlan. Még az anyja ós felesége is azt hitték, hogy ő gyilkolta meg az árendást. „Vaj gye iniuye" — szólt az öreg sirán­kozva, megmondtam ón ezt előre, hej Nikulíj, Nikuláj, nem hallgattál reám. Rivid Két esztendő mult el. Rövid két esztendő csak. A rabnak két hosszú élet. Már belenyugodott sorsába. Előbb sirt, ordított, fejével verte az ajtót, s kiabált, ő ártatlan, eresz­szék szabadon. Később be látta hogy minden hasztalan. — Nincs Isten l szólt önmagában egyszer, mert ha vol­na, ilyen igazságtalanságot nem engedne. Híj mosu — sóhaj­tott aztán — jól mondtad te nekem, hogy az ördög száll az ón testembe. Két hosszú óv alatt pedig az erős ifjú ember megtört, meggörnyedt aggastyán lett. Nem csinált naponta semmit csak ült a földön, ós bámult. Gondolkodni nem tudott. Egyszer aztán felvezették ismét abba a nagy terembe, hol a domnuk (urak) ültek. 0 megismerte őket mind: ugyan­azon birák voltak, dk őt eli fólték, de őt nem ismerte meg senki. Az a szelíd arcz, mely annyi részvétet keltet, egy buta értelmetlen torz alakká változott. Bambán tekintett a bírákra, nem bánta, akármit csinálnak vele. Hallgatta, mit beszélnek hozzá, de nem értett semmit se, csak akkor villant fel szemében egy sugár, az értelem egy visszatérő sugara, midőn azt mondták neki: „Mehetsz szabad vagy! " Aztán ismét visszaesett a tompa közönyösségbe, lelke ismét visszatért abba a rideg világba, mit csöndes tébolynak neveznek. Két év hoszu idő, az alatt sok minden történik. A má­sik árendást is megölték s kirabolták. A zsandárok pedig rövid időn elcsípték a föbűnöst: Lupuczot. Beismerte, s nem tagadta azt sem, hogy a másikat is ők ölték m9g. Igy derült ki a Nikoláj ártatlansága, de hej későn. * » • Két év hosszú idö. Az öreg biró is, meg a bába is ott nyugosznak kint a falu végén. A Marié eltűnt a faluból; azt beszélik a faluban, hogy Nikoláj után való bánatában beleölte magát a Tanába, S az avasi erdőknek van egy másik réme is, a szegény csendés bolond Nikuláj. Nem bánt senkit, kerüli az embere­ket, ott kóborol mindég a Tána partján s beszél a locsogó ha­boknak a szerelemről s a boldogságról. Szegény Nikuláj 1 Ifj. Rákóczy Mihály. I

Next

/
Oldalképek
Tartalom