Békésmegyei közlöny, 1886 (13. évfolyam) január-december • 3-103. szám

1886-03-07 / 19. szám

43 B.-Csabán, 1886. XIII. évfolyam, ÖQ. szám. Vasárnap, márcziushó 7-én. KÉSMEGYEI KÖZLÖNY. Politikai, társadalmi, közgazdászati és vegyes tartalmú lap. Megjelen hetenként kétszer: vasárnap és csütörtökön. ELŐFIZETÉST DIJ: helyben házhoz hordva vagy postán bérmentve küldve Egész évre Fél évre Évnegyedre 6 írt. 3 „ 1 „ 50 kr. Lapunk szvuir* hi-letésel: felvételére fel van jogosítva : IIAASENSTEIN és VOGLER ezég, Uéas, Prága. Budapesten; Németország és Svájca minden fővárosaiban is vétetnek fel hirdetések. Szerkesztőség : APPONYI-utoza, 891. számú ház,hová alap szellemi részét illető minden közleményt ozimezni kérünk. HLiadó Hivatal: Kishid-utcza, 988. sz. ház, Povázsay Testvérek nyomdája. Kéziratok nem adatnak vissza. Egyen szám ára 10 kr. Kapható a nyomdában és Lepage Lajos ur könyvkeressedésében Hirdetések jutányos áron vétetnek fel. „N y i 111 é r"-bea egy sor közlési dija 25 kr. Előűzethetni helyben a kiadóhivatalban, Povázsay Testvérek nyom dájában és líiener 8. ur nagytőzsdéjében. Ugyanitt hirdetések is elfogadtatnak. Vidésen a póstahiva-. lóknál 5 kros poitautalványnyal lehet előfizetni. /A A hirdetésekért járó összeg helyben fizetendő. ^ ii léséhez. Az 1840-bea 64,489. forint 10 krnyi takarékbetétek az első évtized utan ltíoU-beu 2.163,617 írt 40 krra, a második évtized utau 1800-ban 9.780,354 frt 98 Krra, 18tiü-tól I86ö-ig 13,523,3 70 ionul 50 krajczárra rúgtak. A politikai etetnek a gazdasagi ^életre gyakorolt beíolyasa ós megfordítva t. í. a gazdasagi reform el valasz tUatlansaga a politikai reuessaiucelói világosán kitünk abból, nogy mtezet takarékbetéteiéi, melyek ltíöö. vógón 13,593,389 írt o5 krt tettek ki, a harmadik évtized vógón lö70-ben, megkótszerződtek es pedig 29.9 70,340 írt 43 krra, a negyedik ev tizedben ugyanazon Uatvanyozott sietseggei latjuk szaporodni a betéteset, ugy hogy azok lööO. vegével ujool megkétszereződnek es pedig 56.828,977 í'oriut 37 krra. Nem szüuő gyorsasaggal nalad a betetek uövekvese az ötödik évtized első felebeu is daczára annak, nogy ma uiar roppant verseuyezós állott be a magyar kózouseg pártolását igéuyló takarékpenztarak sózott, miután 1885. végével 75.332,927 forint 29 krra szaporodtak a takarókoctótek, iniulüa csak igy matnematikai szabaly téveszthetett m biztonságával növekednének. ligyaiuly tervszerűen szaporodott idővel a tóke, mely 3740 forintról lassanként ós padig 18o4-beu 104,000 fortutra, 1866-biu 240,000 forintra, 18tíy-beu lüüOJJü forintra, végre iö70-beu 2.400,000 lonutra növekedett; megjegyzendő, nogy a reszveuyek érteke 1864. óta, midőu, 1030 forint volt aruk öüoO forintra emelkedtek tehát hatszorosodott, mig a 100 forintnyi 1864-ki osztalék 380 forintra növekedett részvényenként. Az 1873. evet követők 10 óv aiatt Magyarország Dakarókbeteteniek összege 188,893.428 írtról, mi a iakossagra felosztva, íejeukiut 13 írt 93krnak felel meg. 1883. óv vegével 3 73,071.069 írtra, tehát a fejenkint 27 forint 21 krra emelkedett. Hogy ezen gazdásági joiótre es ponzúgyi erőre valló állapot, melynek még gyarapodnia keli, eieretett, mindazok nazaüas buzgösagauak erdeme, kik Magyorszagb-tu a takarékosság beUozatalau, rendezóseu ós uopszerusiteseu faradoztak. A magyaroiozagi takarekbetetek 27 frt 21 Krnyi l'ejeukiuti atlagszama mar is megközelíti a nagy NéA magyar állam pénzügyi függetlensége, Bármely állam függetlensége tökéletlen marad legfontosabb alapelveiben, mig politikai állami önállósága biztositva nincs ama pénzügyi s politikai erő által, mely már azon okból is nélkülözhetlen, melynél fogva minden állam költséges ós bonyolult ka'tonai szervezetét közgazdasági ós pénzügyi erejének kell táplálnia ós fenntartania. Minden állam, mely nagy mérvben függ a külföldi hiteltől ós a melyben lakói millióinak takarékossága ós a. külföldi tőkék közötti ver euy csekély befolyást gyakorol a pénztárra, a verseny hiányát pótlandó ós az ugy drága, mint esetleg viszályos külföldtől való függés konaekvencziát elviselendő, nagy áldozatokat kénytelen hozni. Az állam teljes pénzügyi függetlensége csakis belföldi tőkepénzes és belföldi takarókosság által érhető el. A magyar állam e téren való haladását, mely nélkül a modern állam művelődési és politikai feladatát meg nem oldhatja, siker követi, minek b.zonyitását az illető számok tulhathatósan támogatják, thgy mennyire elválasztbatlan a gazdasági nevelés ós az anyagi önállóság iránti fogékonyság a politikai szervezettől, az állami függetlenségtől, leginkább abból tűnik ki, hogy Magyarorszagban az alkotmány 1867-ben törtónt helyreállítása óta a tőkekópzós ós takaritás terén elért eredmények valódi amerikai gyorsasággal növekedtek, hogy mennyire hátramaradt a takarókosság az abszolutisuius idejében Magyarországon, valamint hogy mily haladást tett azótá, legérdekesebben a pesti bazai első takarékpénztár egyesület statisztikája, az ISiO-ik évvel kezdődő kimutatással igazolja, ezeu egylet az ország lakosságában élesztendő takarékossági ösztön létrehozásán oly úttörő munkásságot fejtett ki, melynek politikai jelentősége annál többre becsülendő, mivel nevezett intézet nemcsak a saját hatáskörében felelt meg feladatának, hanem mint az egész ország takarékpénztári szervezetének mintája ós utánzandó példaképe 45 óveu át irányadó befolyást gyakorolt. • Az 1867-ik óv előtti időre szóló idevágó legpontosabb adatok mindenesetre ezen magyar takarékpénztár egyesület jelentésében lelhetők meg, mely intézet már az 1840. év óta kezeli az ország takarekpénzeiuek legnagyobb részét. Ama nehezségek, melyek ez időben akadályozták a takarókosság eszmejenek^felemeiósót, inegnagyittattak, részint a politikai állapot bizonytalansága részint az osztrák érték naroinszor ismételt devalvacziója ós végre a rengeteg veszteségek altal, melyek a magyar földbirtokosokat és tőkepénzeseket az osztrák pénzügyi zavarok folytán érték. Ama kevés tőke mely Magyarorszagon felhalmozódott, az osztrák pénzügyeket rendező körök tudatlansaga ós roszgazdáikodasa folytan vagy kúlfóidóu való elhelyezte tósóre kényszeríttetett, vagymiutau ez időben Magyarországon mindenki ellenségének tekiuteaz államot, melyben senki sem bizott, újra visszalépett azon sajnos keleti szokás, miszerint pénzét kiki kamathajtó elhelyezés helyöct haszon nélkül eldugva heverteti. A következő számok legjobban bizonyítják a takakarókosság fejlődése kezdetének nagy uehjzsegjit. A pesti hazai első takarékpéuztar egyesület 1840-ben 2740 forint 34 kr. tőkével es 64,489 forint 10 kr. betétekkel, azonfelül 30,700 forint ingatlan kölcsönnel kezdte működését. Magyarország összes takarékbetétei uem voltak az idóbju nagyobbak, rniut bármely keleti országban. Tagad hatlanul ezen intézet érdeme, hogy ugy a fővárosbiu, mint vidéken egész sora keletkezett a takarékpénztáraknak es lö67. végéig a magyar nemzet közgazdasági nevelése oly ualadast tett, miszerint a takarékbetétek ezen első s legnagyobb nazai intézetben 1860. végén 3.973,379 forintra r gtas. tízen haladás 1873-ban az összes magyar bankok, takarékpénztárak ós egylitek betéteit 188.893,428 forintra emelte ami az ország lakosságához mérten íejenkint 13 forint 93 kr. takerókbetótnek felel meg A takarékpénztárak tőkeüaliuozódása felől a pesti hazai első takarókpénz tar egyesület kimutatasa érdekes adatokkal szolgál, melyek nagyobb fontosságot nyernek meg az által, nogy ezen egyesület mint jelzálog hitelintézet sokat segitett a földhitel rendezéséhez ós emeA „BMEWYE1 TOLOM" TARMAJA, Roskadozik, Roskadozik lassan lelkemben az oltár, A melynek szent képe mindeddig te voltál, S azt a tiszta lángot, melyben hü szerelmet Kedves áldozatként mutattam be neked — Reménytelen várás osüggesztő fájdalma üamuba takarta. Siess hát mig e tűz ki nem alszik végkép, Egy lebelleteddel feléleszthetnéd még, A mit ha egy csókba befoglalna ajkad Szerteszét kergetné azt a gyilkos hamvat, S megujult erővel törne ki alólla Lelkem tiszta lángja. De hogyha még soká keli szenvednem érted, Hiába lesz csókod, forró ölelésed L'j életre többé nem kölfesz fel engem, Hogyha szenvedéstől összetört lelkemben Hasztalan elégett szerelem ós vágyak Hamvai nyugosznak. Nagy Géza. Képek albumomból. XXXI. Áchim Ádám. Motto : Gyesi ti Adamko ? 1 Igy szólt a l Ür. keresvén Ádámot, a ki valamelyik fügefa bokorbau igazgatta Éva tourairjat, — s e pár szó elégannuk böbizonyiUsara, hegy a tót nyelv a legrégibb, mart íme az Úristen is tótul szoittá az első embert! . . . . 8 midőn ezt állítom, bizoayuyal kedves dolgot cselekszem az esperes ur előtt, mert ő teljesen meg leiiet győződve, hogy a tót nyelv nélkül üdvezülni nem lehet. Áchim Adám a szarvasi egyhiz egyik lelkésze ós a békésbánáti ág. ev. egyháznak esperese. Mint lelkész elég híven teljesiti kötelességét, mint esperes azonban túlbuzgó 1 Hogy miben rejlik tulbuzgosága, kisded oyajas vagy nyájnólküli olvasóm ? Hát legíökep abb tu, hogy a,/, altala bálványozott tót nyelvet mindenütt ós miuden áron előtérbe tolni igyekszik. Nem szükséges talán, bogy bizonyítékul felhozzam a csorvási esetet, a mely miatt hosszú orrot kapott az esperes ur nem csak a vármegye, de egyik hazaíias szeliemü tót lelkész társától ie, a-kinek e miatt sziute hosszú lett uem ugyan az orra, de hazafiúi érdeme s minden jó hazafi iránta érzett lisztelete is. — Legnagyobb hibája tehát az esperes urnák minden tóreni tótoskolása; pedig ő miut magyar ember, rniut magyar hazafi is számot tehetne — ha akarna. Sokan ugyan ma is állítják, hogy Áchim A. jó magyar hazafi, s hibája csak az, hogy hasoulit a selyem bogárhoz, a mely csak is az eperfa levelén képes begubózui, ö is csak a tót nyeivvel hisz üdvözülhetni ...... S ón örömest is elhinnóm *ezen állítást ha látnám, hogy a felügyelete alatti felekezeti iskolákban legalább a törvény kívánalmaihoz ragaszkodik, dehát biz ott vajmi kevés történik a? állam nyelvének ismertetésére, pedig csudálatos ám ez uraim, m^rt a szarvasi ember, hogy gyermeke a magyar nyelvet elsajátitsa, oda adja magyar helyre szolgálni, vagy cserébau, s igy a sajat iskolájaban is onajtania Kellene, nogy auyauyelva mellett az állam nyelve is elfoglalja az ót megillető üelyet! Áchim külömben jeles pap, igen jő SZÓUOK, s üa,olykor neki lelkesül, nem csak tótul, — a mit külömben kevés ember ért meg, annyira irodalmi nyelven beszól,, — de magyarul is igen szépen, igen alaposan, bár hibás dialectussal tud declamálni. Tudomásom szerint Pozsonyban tanult, Gsabáu káplánkodott, üonnót Albertfalvára választották meg rendes lelkészül, s innen hozták tízanrasra, hol már sok év óta működik. Áchim külsőleg szereti a cath. papot játszani, szakált. bajuszt uem viselt, s máig sem követte nagy vallásalapitója Luther példáját, azaz még mindig nőtlen, peiig immár tul van az első ifjúságon, bár azért még mindig érdekes alak s számos hölgyecske szívesen osztaná meg vele az élet örömeit, de hát bizonyosan Áchim is osztja sokak azon téves véleményét, hogy a mai világban sokba kerül az asszony, — én pedig azt bizonyítom, hogy még többe a — gazdasszony. Legújabban a Borsszem Jankóban tünt fel, hol Prcsok György 48-a'i Hurbanista énekli meg ékes rigmusokban, s ebből is látható, hogy Áchim nem Közönséges ember, meri ctt biz csak a nagyobbakkal foglalkoznak. Valaki.