Békésmegyei közlöny, 1886 (13. évfolyam) január-december • 3-103. szám

1886-02-28 / 17. szám

,'Békésmegyei Közlöny14 4. szám. 1886. Mit szóltok hozzá őseink, kik ott függtök a megyeház nagy termében, nemzetünk szabadságának, az emberi jogok és politikai erkölcsök védőinek tiszta gárdája, hogy utódaitok lelépve az ideák magaslatáról, üzérkedésre váltóescoinptera és kettős könyvvitelre adják fejőket! Bocsássatok dicső elődeink! A traditió, melyet ránk hagytatok, benne ól lelkünk és szivünkben. De engedjó tek meg, hogy azt, a mit ti közjogi és politicai harcza­itokkal kivívtatok, a nemzeti függetlenséget a közsza­badságot és egyenlőséget, mi a változott ellenséggel szemben máskép védhessük meg. Engedjétek meg, hogy akkor, a midőn a törvénybe iktatott egyen­lőséget az uzsorás tőke, a nemzeti függet­lensógetagazdasági tönk, a közszabadságot az éhezők óriási serege fenyegeti végve­szély ly el, mi az ékesszólás és kard forgatás művészete helyett olcsó hitellel védelmezzük meg. Engedjétek meg végre, hogy e kor, hogy mi is alkossuuk valamit, ami traditiókép gyermekeinkre szálljon. A ti szabad, a mi gazdag Békésmegyónk ez le­gyen az alap, melyen utódjaink haladjanak. Tehát bókósmegyei törvényhatósági hitelintézet! Ez leszaczég, mely alatt Békésmegye mint jogi személy magát a b.-gyulai kir. törvényszék egyéni czégjegyzékébe beje­gyezteti. A czóget jegyezni fogja az intézet igazgatóságá­nak egy vagy két a törvényhatósági közgyűlés által meg­választott tagjn, mint czégvezető. Intézeti szókhely: Gyu­la. Az intézet czélja és iránya: a betétek, a nyilt hitel és a viszleszámitolás utján nyerendő tőkéket oly kamat­lábbal kölcsönözni ki, a mely ek tiszta hozadéka az inté­zet fentartása. körül szükséges kezelési költségeket fedez­ze, tehát a nyeressóg ós nyerészkedés teljes kizárása. Üz­letkör: betétek elfogadása, kézi ós jelzálog kölcsönök adá­sa, váltóleszámítolás. Az intézet ügyeit vezeti és p dig kizárólag egy e czélból a megyei közgyűlés által meg­választandó 7 tagű igazgatóság, melynek elnöke a vezér­igazgató. Az ügyvezetést ellenőrzi egy szintén a közgyű­lés által választandó 5 tagból álló felügyelő bizottság, melynek kötelessége leend az ügyek menetéről tudomást szerezni, az intézet könyveit, iratait és pénztárait minél gyakrabban megvizsgálni. A felügyelő bizottság jogkörét gyakorolhatja azonkívül a megye fő- ós alispánja is, kik az ügyvezetésbe bármikor betekinthetnek, sőt az utóbbi ezt tenni havonként egyszer kötele is. Azonkívül fenina­rad a kir. kormánynak is azon joga, hogy kiküldendő szakközegével az intézeti ügykezelést bármikor felülvizs­gálat tárgyáva tegye. — A felügyelő bizottság az évi számadásokat és mérleget, nemkülönben az ügyvezetésre vonatkozó bárminemű indítványokat megvizsgálni, s arról a megye közgyűlésének jelentést tenni tartozik. — A me­gye közönsége illetve közgyűlése által helybenhagyott számadások ós mérleg felülvizsgálat végett a kir. kor­mányhoz felterjesztendők. Ha a felügyelő bizottság, vagy a megye fő- illetve alispánja, vagy a kir. kormány vala­melyik tagja az intézeti szabályokba vagy a törvónyb' ütköző intézkedéseket, vagy az 1 intézet s tehát a megye érdekeit sértő mulasztásokat és visszaólóseket tapasztal ebbeli jelentésére illetve utasítására a megye alispánja a a megyei közgyűlést azonnal tartozik összehívni. Az intézeti üzletvezetésért első sorban az igazgató­ság ós felügyelő bizottság, másodsorban a megye alispán­ja, végre pedig a megye közönsége felelős. — Azonkívül nekogy a megye legtávolabb eső részében lakó, hitelre szorító egyén váltójával vagy kölcsönkórvónyóvel Gyulá­ra legyen kénytelen befáradni ós költekezni, minden já­rási szókhelyen a szolgabíró illetve helyettesének elnök­lete alatt egy, az illető vidék megyebizottsági tagjaiból és bejegyzett czógeiből alakult bíráló bizottság választan­dó, mely a bemutatott váltókat ós kérvényeket megbírál­ni s rövid jelentós kíséretében az intézet vezérigazgató­jához azonnal beterjeszteni köteles. Az igazgatóság a be­terjesztett ügyek felett 24 óra alatt határozni s arról a járási szolgabírót esetleg a megszavazott kölcsön megkül­dése mellett értesíteni tartozik. Viszont a szolgabíró a küldemény 24 óra allatti kézbesítéséről, esetleg a községi elöljáróság utján intézkedik. Kieszközlendő azonkívül az intézet reszóre az adó-küldeményei ós levelei számára pe­dig portomeutessóg. Az intézet alaptőkéjét képeznék azon megyei ala­pok, melyek akár a törvény, akár megyei szabályrendelet, akár pedig az illető kegyes alapítók rendelkezéséhez ké­pest tőkéjökben semmi körülmények közt fel nem használha­tók. — Ilyenek a mai nap szerint : 1. a megyei tiszti nyugdíj 42,957 írt 42 kr., 2. a községjegyzői nyugdíj 70,157 frt 99 kr., 3. a megyei házi tartalékalap 48,163 frt 4 kr., 4. a megyei közkórházi 29,883 frt 92 kr.. 5. a megyei közkórkázi tartalékalap 727 frt 85 kr., 6. sze­retetházi 3372 frt 68 kr., 7. ipar ós kereskedelmi 97 frt 26 kr., 8. budapesti vakok intézeti 3261 frt 61 kr, 9. magyarító 1256 frt 27 kr., lu. Nagy Márton-féle 4310 frt 42 kr., 11. Vida-fóle 47,311 frt 1 kr., 12. Vodjaner-fóle 65,576 frt 75 kr., — tehát összesen 317,075 frt 12 kr. A mennyiben pedig ezen alapok egyike mási­ka nem készpénzből, de értékpapírból állana, az külön me­gyebizottsági határozattal illetve az illető alapító bele­egyezésével — a miuek megnyerése nézetem szerint nem képezhet nehézséget, miután az alapítvány czélja a minden körülmények közt ós bármi inódon biztosított kamattal száudjkoltatik eléretni - készpénzzé lesz átvál­toztatandó. Forgalmi tőkéjét képeznék s tehát betétként lennének kezelendők az összes többi m egyei alapok ós pénztárak készletei, a milyennek a házi pénztár, a közmunka alap, a katona elszálásolási ós beteg ápolási pénztárak és a Wenkcheim szobor alap. Ez intézetben helyeztetnék el az összes megyei ós községi árvapóuzík azon 10°/o, mely a fennálló szabályrendeletek értelmében takarékpénztári­ig kezelendő. Továbbá a megyebeli községek összes alap­jainak pénzei, amit természetesen megyei szabályrende­lettel kellene kimondani, de ón azt hiszem, hogy közsé­geink ezt a nélkül is megtennék, mert a betétek kamat­lába a megyei hitelintézetnél ép oly magas lenne, mint bármely más megyebe 1' *nzintézetuól, sőt esetleg ma­gasabb. De remélhető, tósziuü az is, hogy az egye­sek szintén felkejes, ' betétjeikkel, legalább is oly mérvben mint bírrneK ^ intézetet. — lígyauezt ten­nék az egyházak is. Azonkívül megnyitnák tárczáikat az osztrák magyar bank ós a főváros egyéb előkelő intézete'. Hogy mily tnórvü lesz az a hitel, azt ma móg megközelítőleg sem lehet megmondani. Azonban az intézet tapintatos vezeté­se, a megyében rejlő erkölcsi és anyagi garanczia, az ügykezelés ellenőrzésóuek fokozott mérve egyrészről, a kormány ós bank intéző köreinek jóakarata ós az iustitu­czió közgazdasági jelentőségének helyes felfogása más­részről e tekintetben a legkedvezőbb kilátásokkal kecseg­tetnek. Valószínű tehát, hogy az intézet már első évében legalább egy millió foriutot fog elhelyezhetui, a minek már s/4°/o-ka 7500 frtot tesz, vagyis körülbelől annyit, a mennyit az intézet körül felmerülendő összes ke-elósi költségek fognak teuui- Ez a körülmény lehetővé fogja tenni azt, hogy a 4Va — 5°j 0 tólira kapott pénzeket a megyei hitelintézet 5 -5'4%-tólival adja ki. Hogy ez közgazdasági szempontból mit jelent, azt nem kell bő­vebben magyarázni. Egész biztonsággal megjósolható azonban, hogy a megyebili összes adósok létező kölcsö­neiket ez intézetnél fogjak konvertálai, amiből azután másrészt az a nagy előny fog származni, hogy az üzleti forgalom növekedvén ós igy a kezelési költségekre eső száztóli nagyobb összegre esvén, a kamatláb még alacso­nyabbra lesz leszállítható. Eaz intézet tehát míg fogja valósítani azt az eszményt, a melyet a takarékpénztárak keletkezósöKkor kiszoktak tűzni, de a melyet a részvényeseknek minél nagyobb osztalékra vágyó természete miatt megvalósí­tani soha képesek nem voltak ós nem lesznek. Az adott hitel, vagyis a tőkóben kifejezést nyerő erő önzetlenül csaknem minden közvetítési dij nélkül fogja fölkeresni az arra érdemes munkát. Miután azonban minden üzlet risicoval jár, a me­gyének fent részletezett alapjait pedig annak alávetni sem­mi körülmények közt nem szabad, előáll a fedezet, a ga­rantia kérdése. Ennek sikeres megoldásától függ az egész iutózmóny életrevalósága. — Nos erre nézve a megyék­háztartásáról szóló 1883. évi XV. t. cziltkben gondos­kodva van. E törvény, mely az eddigi állapottal szem­ben a megyének nagyobb ós önállóbb hatáskört biztosit s azt külön gazdasági léttel ruházza fel — a mi kü­lömben igen természetes is, mert minden lénynek, igy a személyiség magasabb jellegével felruházott megyének is van és kell leuuie gazdasági életének — 9. §-ában azt mondja, hogy a megye közgazdasági czélokia 3% tólit, 13. §. szerint a bel- ós pénzügyministerek enge­délyével móg 2 u/ 0-tólit, sőt a törvényhozás felhatalma­zása alapján móg több százaléknyit is kivethet pótadókóp. A megye közönsége ezelőtt pár évvel elég nobilis volt tisztviselői javára nyugdijaiaprói gondoskodni és e czélból magára 3°/o pótadót kivetni, a miből 40,000 írt­nál több folyt be. És ez nagylelkű ós okos cselekedet volt. De kérdem ón, hogy nem lesz e ép oly nagylelkű ós okos cselekedet az, ha önmagát 3 vagy mondjuk 5°/ 0­tólival megadóztatja a czélból, hogy saját közönségének s tehát 229,757 lelket számláló lakosságának olcsó hitelt legyen képes nyújtani? Soha jobb, nemesebb, producti­vabb ós nagyobb horderejű czóira megye még pénzt nem adott. Mindnyájunk jóléte, gyarapodása és értelmi emel­kedése függ annak megvalósításától. Nem tehetünk tehát oly szükkeblüek, hogy a hitelintézet megteremtésóhez szükséges ezen csekély áldozattól vissza riadjunk. Hi­szem is, hogy Békésmegye közönsége meg fogja szavazni az 5°/o pótadót, mint a menuyire az ón számitásom sze­rint szükség vau. Es mórt ne teunó? Hiszen mindenki maga magáról gondoskodik? Melyik adózó polgár rnoud­hatja el magáról, hogy soha hitelre szorulni nem fog, és ha arra egyszer rászorul, — az 5 0/„-tóli befizetett pötadót már egy pár óv alatt vi-szakapja. A 100 frtos adózó, ki 5 frtal járul az intézet lótesitósóhez, ha éle­teben egyszer 200 frt kölcsönre szorul ós azt 8°/o-tóli helyett 5'/, %-tólira kapja meg, már egy év alatt visz ­szanyeri az 5 írtját. Azonban nézetem szerint az 5°/ 0-ban megszava­zandó pótadó behajtása nem is szükséges. Elég, ha a megye megszavazza azt, azt mondván: ime itt van 70,000 frtom, mellyel mint tisztán e czóira for­dítandó tartaléktőkével garantiát vállalok az üzleti risi­conak alávetett s alaptőkéül haszuálanló 317.075 frt 17 krórt, mint a melynek termószetóüól fogva elveszni nem szabad. A banktheoriák k)zt megolvasható, hogy azon bankjegy elég jól vau fundálva, mely értékének Vs részét órczpénzbeu birja. Ez a 70,000 frt, vagy ez az 5%-ban megszavazott ós minden p;rczbeu, s a szükség­hez képest egész, fele, vagy negyedrészében behajtható pótadó biztosabb az órczuél, biztosabb az osztrák-ma­gyar bank pinczéiben elhelyezett arany ós ezüst rudak­nál, mert azt sem ellopni, sem megsemmisíteni nem le­het, mert az 229,757 ember kezében, eszében ós vagyo­nában rejlik. Ezek lennének főbb vonásaiban azok a csalhatat­lan.ságot ós absolut jóságot semmiesetre sem igénylő mó­dozatok a melyek mellett ón a törvényhatósági hitelin­tézetet Bókésmegyében felállithatóuak tartom. Miután pedig a történelem megtanított arra, hogy minden nagyobb eszme megvalósulásának a helyes forma megtalálása képezte legnagyobb akadályát — bármily szeretettel csüngjek is a hitel törvényhatóság — tehát egy már létező ós erős alapokkal biró assotiatió utján való közvetítésének eszméjén; bármenuyire is meg legyek győződve arról, hogy a megyék hivatásuknak már a je­lenben is csak ugy felelhetnek meg, ha félre téve az administratió és burocraticus chablont ós nem elégedve meg a rendeletek mechanicus végrehajtásával, positiv irányú tevékenységgel igyekezuek segíteni még oly ba­jokon is, melyek orvoslása első sorban a társadalomnak lenne hivatása, s ha tehát a megyeház termében mind­inkább kivonuló politika helyett a közgazdászat helyi érdekeit teszik tanácskozásaik ós komoly foglalkozásuk tárgyává; — elfogul lelkem ós erőt vesz rajtam a fáj­dalom érzete, ha arra gondolok, hogy az alapjában he­lyes és üdvös eszme a fent ismertetett módozatok mel­lett talán ki sem vihető ós igy hajótörést fog szenvedni. — Nem! Ennek nem szabad megtörténni. — A módok ós eszközök megválasztása lehet téves, lehet hogy a

Next

/
Oldalképek
Tartalom