Békésmegyei közlöny, 1886 (13. évfolyam) január-december • 3-103. szám

1886-02-25 / 16. szám

,'Békésmegyei Közlöny14 4. szám. 1886. politika terén fogjuk keresni, akkor ineg vert minket az egek ura! Bizzuk mi csak a politizálást a kormányra ós országgyűlésre, hiszen azért küldtünk oda k pviselöt. Mire való akkor a választás, ha mi azonkívül is folyton és folyton politizálunk ós azt hisszük, mi értünk hozrá jobban, nem azok kik folyton azzal bíbelődnek és jól ismernek minden tárgyat, holott mi csak hirót halljuk. Ne hagyjuk ott a már egyszer erős kezekkel megragadott eseszarvát újra, hanem folytassuk az üdvös munkát ott, ahol attól biztos eredményt várhatunk ! — Az 54[szakasz. Tisza ministerelnök a szabadelvű párt vasárnapi értekezletén elejtette a törvényhatóságok rendezéséről szóló tvjavaslatnak a főispánok és a biróságok közti viszonyra vonatkozó rendelkezéseit, (ezelőtt 54. §.' az uj szövegezés után: 57. § B. pont.) A miniszterelnöknek erre vonatkozó nyilatkozatát a szabadelvű párt osztatlan, élénk helyesléssel fogadta. — Ipolyi Arnoldnak nagyváradi püspökké való kineveztetóse immár tónynyó vált. A király aláirta a kinevező okiratot s ezt már el is küldték Rómába, hogy XIII. Leó pápa a szokásos „placet

a-tel lassa el. — Pauler Tivadar igazságügyi miniszter az utol ó minisztertanácsban kijelentette, hogy változatlanul el van határozva a visszalépésre. — Ez a hir egyátalán nem jön váratlanul, amennyiben Pauler visszalépéséről, legalább Budapesten, már régen tudomása van mindenkinek. I»olitiiSL«i Ilire Is.. * A képviselőház febr. 22-ki ülésében az 1886. évi költségvetési törvényjavaslatot tárgyalta. Az általános vita Hegedűs Sándor eb'adó rövid beszédével vette kezdetét, ki után a javaslat ellen Olay Szilárd, Ugrón Gábor kivált külügyi kérdésekről szólva, majd Apponyi gr., Helfi, Orbán ós Csanády, a javaslat mellett Tisza Kálmán ós Szapáry gr. minisztereken kivül Pulszky Ferencz szólaltak fel. Tisza Kálmán Apponyinak ós Ugronnak felelve tetszések közt utalt arra, hogy Mátyás király idejétől kezdve magyar miniszter nem gyakorolt akkora befolyást a külpolitikára, mint a magyar miniszterelnök, alkotmányunk értelmében most gyakorol. A miniszterelnök ez állítását igazolták azok a nagyfontosságú nyilatkozatok is, meyeket közvetlen ezután ép a külügyi helyzetet illetőleg tett. Nevezetes a miniszterelnök nyilatkozataiból egyebek közt az is, hogy bizalmát ós reményét fejezó ki a béke megóvásában s a leghatározottabban utasitá vissza azon állítást, mintha a monarchia és más hatalmak között megállapodás jött volna létre, a Balkán-félsziget megosztására nézve. A vita egyébként nem öltött nagy mórveket s a költségvetési javaslatot általánosságban és részleteiben igen nagy többség elfogad a. * A Balkán-Ügy. Athenben kormánypolitika állítólagos irányváltoztatásának hire nagymérvű felháborodást szült. A syllogos a városháza előtt népgyűlést hivott egybe, mely azt a határozatot hozta, hogy a kormánynak eddigi nemzeti politikája mellett kell maradnia; e határozatot átadták Delyann s miniszterelnöknek, ki válaszában kifejtette miszerint a nép nem helyesen cselekszik, ha az ily sokszor rosz akaratú, hazafiatlan híreket elhiszi. Az állam mindeddig megtartotta magatartását s oly intézkedést nem tett, mely e hirt megvalósítaná. Kéri a tanácsot e válászt a nép tudomására hozni, a kedélyeket lecsillapítani. — A király f. hó 22-ón fogadta a török követet. MEGYEI KÖZÜGYEK. A töryényhatósíígi utak kezeléséhez. Utasítás a megyei utkaparók részére. 1. §. A megyei utsaparók állandóan alkalmazott napszámosoknak tekintetnek, — kik csak addig dijaztatnak, mig szolgálatot teljesítenek, e bármikor elbocsáthatók a nélkül, hogy valamely ellátásra igényt tarthatnának. 2. §. A megyei utkaparókat Gyula városa területén annak polgármestere, a kőuton alkalmazottak kivételével, kiket a kir. építészeti hivatal főnöke fogad fel, a megye többi részében az illető járási szolgabíró fogadja fel és bocsátja el; kik mindnyájan kötelesek a mezei rendőrök részére az 1840. IX. t. czikkben megállapított esküt letenni. 3. §. Megyei utkaparónaü cs.ik is feibetlen előéletű a 40. éves kort meg nem haladt egészséges munkaképes lehetőleg irá tudó ós a magyar nyelvban jártas egyén fogadható fel! 4. §. A megyei utkapirók teendőit közvetlenül az illető megyei útfelügyelő szabja meg, a polgármester, járási szolgabíró s a kir. építészeti hivatal, valamint felsőbb hatóságok rendelkezései alapján. 5. §. Az utkaparókat azok felfogadója[egy-egy a közigazgatási bizottság által megállapított útszakaszra osztja be, mely útszakaszt folytonosan gondozni ós felügyelni tartozik, ha azonban az előbbi pontban megnevezett felebbvalók őket valamely más nagyobb javítást igénylő útvonalra utasítják, kötelesek a kiszabott teendőket ott is minden vonakodás nélkül teljesíteni. 6. §. Az utkaparók a munkájukhoz szükséges eszközökkel a megye által láttatnak el, melyeket ók gondozui tartoznak, s csak is megyei munkánál használhatnak. 7. §. A megyei utkaparók tartoznak minden hétköznapon, rendkívüli esetekben pedig ünnepnaponkon is, márczius tói októberig reggeli 6-órátol esta 7 óráig, a többi hónapokban reggeli 7-órától este 6-óráig,- a déli egy órai idő kivételével folytonosan útszakaszukon foglalkozni. 8. §. Az utkaparó tartozik a kerékvágásokat — kavicsdt utakon kavicscsal beig izgatni, az úttestről a sarat ós port lehúzni az eső és hóvizet leeregetni, s az ut padkákat jókarban fentartatni a heverő köveket összedni, a kavics garmadákat őrizni, a föld utakon pedig a kerék nyomokban támadt gödröket földdel betölteni, a mély kerékvágásokat bevágni s áta Iában az útnak domboruságát fenntartani, eső után vagy hó olvadáskor a vizet kis barázdák húzásával leeregetni; tartozik továbbá az utarkotban kópzödő viz lefolyási akadályokat eltávolítani, a bozótot, szerb tövisét és nagyobb gyomot kivágni. — Minden utkaparó első sorban is ej.y kocsi nyomot köteles jól járhatóvá tenni, melynek vég ez'-ével lesz az ut többi része is kiegyengetendő. 9. §. Az utkaparó tartszik á szakaszán levő mű tárgyak felett felügyelni, azokat minden rongálástól oltalmazni, az észlelt hiányokat s a netaláni szándékos rongálást feljelenteni tartozik a hid korlátok, járdák ós falazatokról télen a havat leseperni, nagyobb hidaknál a jégelvonulását figyelemmel kísérni s a netalán észlelt nehézségeket avagy rongálásokat azonnal bejelenteni. — Tartozik továbbá a hidjáruiokra lera kodott galyakat, jeget, vagy más viz lefolyási akadályokat eltávolítani. 10. §. Az utkaparó tartozik a gondjára bízott útvonal határait megőrizni s a foglal isi kiserleteket nyomban feljelenteni. 11. §. Az utkapaió tartozik az utreudőri szabályok megtartására ugyelui, kölönösen pedig arra, hogy a szabad közlekedés tömeges megállós, tniirbás ós jármüvek csoportosulása, legeltetése által sat. ne korlátoztassók, a szabály ellen vétőket pedig a járási utfelügyel nek feljelenteni tartozik. Ez, valamint a nagyobb hidak rongálásának megakadáIvozása végett is köteles a gőzgépszállitókat hidak előtt minden egyes alkalommal figyelmeztetni, hogy a hídon vtgy hi dákon meg ne álljanak, ép igy a jármüvek kocsisait is, hogy a hídnak egyik jobboldalán hajtsanak s azon meg ne állapodjanak. 12. §. Áz utkaparók tartoznak az ut mailett ültetett fakat őrizni, rongálásoktól megőrizni, továbbá az utazó közönség — különösen a kir. posta irányában illendő magaviseletet tanúsítani, tudakozódásra felvilágosítással szolgálni, s áltaban czólja elérésében előforduló nehézségek eseteben, — tőlök kitelhetőképen támogatni. 13. §. A megyei utkaparók havi 15 forinttal javadalmaztalak, mely összeg részükre minden ho v«gevei az általuk kiállítandó nyugta alapján fizettetik. — Ezenfelül az aratasi időszakban 4 heti szabadságidő élvezetében részesülnek a nélkül, hogy az ezeu időre járó fizetésűk levonatuók. 14. §. A megyei utkaparók fegyelmi tekintetűm az őket felfogadó polgálmester, szolgabíró, kir. épít. hivatali lőnök alá tartoznak, kine< jogában áll, a hanyagokat első esetben rnegdorgálássíil, ismétlődés esetében 50 krtól 2 frtig terjedhető pénzbirsággal — s vegctf esetben elbocsátással, — büntetni. MEGYEI HÍEEK. — Mező-Berény elég csinos kis város; erről bizonyságot tehet az, ki benne egyszer-másszor már megfordult. A kereskedésre nézve is elég forgalma van, kivált mióta köves utja és szükséghez mért fónynyel biró lámpái vannak azon. Mégis van azonban néhol, — különösen a padlózást véve tekintetbe — oly szükséglete, melyet teljesíteni elodázhatlan kötelesség volna. Igy p. o. a Wallnerfóle iskolát a magyar iskolákkal összekötő „kis-utoza" valóságos s.'irtenger, s oly mizerábilis kinézésű a padlók hiányában, miszerint valóságos istenkísértés azon végig menni az elcsúszásból származható nyaktörés félelmes gondolata nélkül. Sötét este meg épen nem lehet arra járni még lámpással sem! Es ez annyival csodálatosabb, mert ez az utcza is van olyan járt, kivált, piaczi alkalommal, mint a kövezett „nagyutcza". Óhajtandó volm, ha a szégyenletes bajnak elejét vennék akár nevezett utcza lakói az által, hogy filtereiket összetéve készíttetnének pallót, (hisz ez úgysem sokba kerülne) vagy pedig a varos maga igyekeznék a közös szükséget fedezni, amikor aztán a számtalanszor hallott panaszok is elnémulnának a „kis-utcza" járhatatlansága ellen. — Mint hal juk, többek aláirasával egy folyamodvány is adatott be a képviselőtestülethez e tárgyban, mely azonban móg nem tüzetett ki napirendre. Sokan várja* az eredményt! — A szarvasi takarékpénztárnak f. hó 18-án tartott közgyűléséből felemiitjük a következőket: Az intózet tisztviselőinek fizetése félemeltetett ós pedig a pónztárnokó 1050 forintról 1200 forintra; a könyvelőé hasonlóképen; a jegyzőé 800 forintra; a szolgáé 400 forintra. Az osztalék jelen évre egy részvény utan 9 forintot tesz, mi a takarékpénztár virágzó állapotát eléggé jellemzi, levén egy eredeti részvény ára csak 30 forint. — Szarvason Turi Sándor aiberti községi jegyző f. hó 22-én tartá esküvőjét az ág. hitv. evang. templomban Sziráczky Etelka kisasszonynyal. — Ugyanitt Lengyel István kereskedő f. hó 23-ikán vezette oltárhoz Leszich Irma kisasszonyt. Legyen a párok boldogsága zavartalan. — A szarvasi országos vásár gyér közönség részvételével mult szombaton ós vasárnap tartatott meg, mint azt a sáros ut miatt előre gondolni lehetett. Szórakoztató helyiség is osak egy lett felállítva, egy panoráma alakjában. Legtöbb örömük lehetett a vasárban az iskolák növendékeinek, mert ez alkalomból 1 napi szünidőt nyertek. — Fényes piknik. Szarvason f. hó 20-án a „Bárány" vendéglő helyiségében Zlinszky Istvánnó ós tialacz Ferencznó úrhölgyek által rendezett piknik oly fónyeseu sikerült, hogy az a szarvasi bálok krónikájában mint kimagasló esemény sokáig emlékezetes lesz. A kedélyesség ben páratlan piknik az említett nap estéjén egy 126 tuntókü vacsorával nyílt meg, melynél képviselve voltak a Szarvason és környékén tekvő nagy uradalmak mint a grof Károlyi, gróf Mitrovsaky, báró. Konigawarter atb. Mindenik több tiszt által. Ezenkívül itt volt Szarvas értelmiségének jó része. A házi asszony tisztét Salac/.ué ós Zlinszkynó oly vonzóan teljesitók, hogy a vendégek csak másnap d. u. oszolta* egészen szét, még délben 20 tánczosnő járta javában s minden tánczos beval.otta, hogy még ennyit soha sem tánczolt egyfolytában. A piknik ily hosszura terjedő voltaban nagy érdeme van a házi gazdának Zlinszky Istvannak is, ki a tánczterem ajtajait ugy őrzó, mmt szent Péter a menyország kapuját s athletai alakja minden szökést megkiserlök előtt imponált. A tánczosnök neveit jövő számunk hozza. * A b.-csabai ág. hitv. ev. algymnázium ópitkezósere aláirtak móg s az aláirott Összeget be is fizették V a i e nt i n y i Jenő ivón : Filipinyi Albert 2 trt, Pantalinácz Pál 5 frt. — Linder Károly ivón: Droppa Gyula ü frt. — S z t r a k a Krnő ivén: Bogár Dániel 50 forint, összesen 59 frt. Az előbb közöltekkel együtt 1315 írt. B.-Csabán I8ö6. február 23. Vidovszky János, pénztáros. — A b.-csabai takarékpenztar egyesület f. hó 2l-ón d. u. 3 órakor tartotta meg XIII. óvi rendes közgyűlését a városháza nagy termében. Varságh Béla elnöklő igazgató üdvözölve a megjelent részvényeseket jelenti, hogy 31 részvényes 352 névre szóló részvényt mutatott be a pénztarnál. Ennóltogva konstatálja a határozatképességet es a közgyűlést megnyitottnak nyilvánítja. A napirend targyaiasára kerülvén a sor, elnök íelszólitasara Vidovszky János vezérigazgató felolvasta az igazgatosag jelentését, melynek adataiból a részvényesek meggyőzodnettek, hogy ezen pénzintézetünk, daczara a mult év végen beállott Kedvezőtlen pénzügyi helyzetnek, az előző evmél is kedvezőbb zárszámadást mutathat be. Az igazgatosag jelentése tudomásul vétetvén, a íelmentvóny megadatott. Ezután az igazgatóság által javaslatba hozott és a leiügyeló bizottság áltál megvizsgált mérleg, valamint a 1737ö frt 46 kr. tiszta nyeremény felosztása, az igazgatóság javaslata erteimeben elfogadtatott. A jótékony ozólra felajanlott 150 Írtból 100 frt a gymnasium felópitesóre, 40 frt polgári leányiskolának es 10 frt az iparos-iskolának szavaztatott meg. üi tétéinél Zahoran Pái részvényes azt indítványozta, hogy az egyesület a csabai szegónyalapnaa is juttasson belője egy reszt, azonban a közgyűlés Seiler Elek ^részvényes féiszólaiasa után a közgyűlés az igazgatosag áital ajaulott fenti felosztást fogadta el. A takarókpénztar részjegyeire 7 írt 50 kr. osztalékot fizet az 1885. evre, és aiabb aözoit zárszámadásának adataiigazoljak az egyesület nányában naponta tóáozódó bizalom jogosultságot, valamiutazt, hogy az igazgatóság tőle kitelhetöleg mindent megtett az intézet életrevalósaga ós a kedve ö üzleti eredmeny érdekében. * A csabai cusinó balja, az előjelekből ítélve, fényesen fog sikerülni nemcsak azért, mert ez lesz a legelegánsabb csabai bál, melyen az egész vidék intelligentiája ad egymasnak találkozót, hanem azért is, mert SOK tánczosra van kilátás. 26 rendező fog dolgozni és mindent elkövetni, hogy szépeink minél szebb emléket őrizhessenek meg e bálroL És dolgozott eddig fáradhatlauul a rendezőség elnöke Launer Károly, ki, bizton reineljük, táborkar aval, a rendezőséggel diadalra fogja segíteni a oasinoi - bál ügyét — Carneval hercz'g nagyobb dicsőségére. * X sar. Ha a farsang elején állandó rovatot nyitottunk a hónak és jég-sportuak, must ugyanezt kellene tenni a sárral. Most nem is az ég könnyűjéből lett a sar, hanem a finom fehér hópelyhekböl, melyek szop iehór lepellel boritjak el a vidéket. De mikor azt.au megenyhül az időjárás és a nap sugarai az izzadság cseppjeit csalják ki a járók-keiők arczára, az óreg föld is mergesen ledobja feh ér köpönyegét és itt az alföldön fekete saraval documentálja a magyar vendégszeretet, mely ellen négy lóerő is sikertelenül küzd. Csak ott, a hol kövezet vau, robognak akadálytalanul a fogatok s nem kell félni, hogy a közlekedést megakasztja — a sár. X.) tfyoiuán t. hó 11-én Tuba István D. Szabó Sándort szóváltás közben egy fűzfa doronggal annyira el verte, hogy D. Szabó Sándor a kapott aórüiesek következtében neüany napra meghalt. — Gyoma szolgabirája a b.-csabai kir. járásbíróságot e< esetről taviratilag értesítvén, a vizsgálat a helyszínén Gyoman megtartatott ós Tuba tíándor vizsgálati fogság ba helyeztetett, a vizsgalat befejezése után pedig a b -gyulai közp. börtönbe átkísértetett. Az eset következőleg tortónt: Tuba István Gyomau özv. anyjánal tartözKodott. Febr. 11 én a sertések kiszabadultak az udvarból. Tuba István a sertések utan lutott azok visszaterelése végett, s e közben állítólag D. iázabó Sándor a kutyáját Tuba Istvanra uszította volna, a miért a sertések a csősz felügyelete alatt levő földre jutottak. — Ebből szóváltás keletkezett, s e közben Tuba István a mellette levő fűzfa husángot felkapva, D. Szabó Sándort nyakszirten vagta, s midőn ez leesett, móg a hátán végig húzott egyet. D. Szabó még az nap orvost hivatott, de daczára az igénybe vett orvosi segélynek, nehauy napra rea elhalt. — Zongora hangoló Csabán, tízakós zongora hangoló Monorrol Csabára érkezett, uiit is az érdeklődőknek tudtul adoÁ. Ivarg Júlia. — Esküvő. Kutka Géza első osztályú posta-segédtiszt ma délután 4 órakor vezeti oltarnoz az ev. templomban Frnda Janka kisasszonyt. * A b.-Csabai eisö betegsegélyzö és temetkezési egylet februárhó 21-óu óvi rendes közgyűlését tartotta, mely alkalommal a tisztújítás is megejtetett. Eredménye a következő : Elnök lett közfelkiáltássá! történt vaiasztás utján : Dócsey József, alelnök: Weisz Bernát, pénztárnok Schwaroz Jónás, alapgondnok láonnenteld Henrik. A választmány következő tagokból alakúit meg: Parecz Márton, Steiner Mór, Karacsonyi József, Krausz Mor, Plescb M. J., Goldsteiu lg., Zvaratko Pal, Fned József, Fisoüei Mór, Vaient Sámuel, Kulpin L. B., Bogár Ferencz. Számvizsgálók : Parecz Lipót, Michuay Sándor, Ritter Jakab. Zászlótartó Mayer Marton. * A b.-csabai „polgári kör

u által folyó hó ^0-án a: erdélyrészi magyar közművelődési egyesület ós a házalaj ja/ára lacwU tswiyavigalom. lar^amaiLsjt ÜövówI a téuu-