Békésmegyei közlöny, 1886 (13. évfolyam) január-december • 3-103. szám

1886-02-18 / 14. szám

,'Békésmegyei Közlöny14 4. szám. 1886. termékei mindenhová, minden zugolyba elhatoluak. Azért nem szabad ellenőrizetlenül hagyni e részben a népet, nehogy oly olvasmányokat olvasson, melyek egyenesen megronthatják lelkét. Mindezekből folyolag, jól szervezett iskolai és népkönyvtárakat kell felállitani! H K. — A népfölkelési törvényjavaslat. A népfelkelésről szóló törvényjavaslatot a képviselőház mai ülésén fogja benyújtani báró Fejórváry honvédelmi miniszter. — A király Boszniában. A király tavaly, mikor a horvátországi hadgyakorlatok alkalmával megtekintette a Száva hidját, bosnyák földön őc üdvüzlő előkelőségek előtt oda nyilatkozott, hogy mielőbb behatóbban fogja megszemlélni az országot. A király, mint Bécsből írják, az idén akarja beváltani ezt az Ígéretét, meglátogatja Boszniát s ez alkalommal Szerajevóban szemlét tart a 15-ik hadtest fölött. Ezzel kapcsolatban jelentik, hogy János töherczeget még a tavaszszal fogják kinevezni Bosznia s Herczegovina katonai s polgári kormányzójává s ugyanekkor fogja átvenni a 15 hadtest fölött a parancsnokságot. Appel báró, Bosznia mostani kormányzója, inint hirlik, a Lembergben állomásozó 11. hadtest parancsnokságát fogja átvenni. — A maggar bűnvádi eljárás. Csemegi Károly kúriai tanácselnök átdolgozta az igazságügyminiszter határozatai alapján a magyar bűnvádi eljárásról szóló törvényjavaslatot, melynek első füzete meg is jelent Ez a füzet 675. § -t tartalmaz; a javaslat megokolását, melyből kitűnnek a szerző intenciói, valószínűleg a második füzet fogja tartalmazni. 3?oiltiK.sssJ. tiir * A görög kérdés. A „Daily News" ama nézetét fejezi ki, hogy Q-örögország legjobb barátjának, az angol kormánynak tanáosát, mely bizonyára pártján van, meg fo -ja fogadni és Törökország ellen nem fog intézni támadást, mert ez jobbai ártana Görögországnak, mint a megtámadottnak. * A képviselőház febr. 15-iki ülésében a honvédői mi tárcza költségvetésének tárgyalását kezdé meg. A vitát Dániel Ernő elő.vló indokló ós tájékoztató beszéde nyitotta meg. Utana általánosságban Ernuszt Kelemen, Thaly Kálmán ós Tischler Vínoze szólaltak fel, észrevételeket téve a honvédség egyes viszonyaira. Több izben felszólalt Haviar Dani, szarvad képviselő is. A képviselőház kedden gyorsan ós sokat végzett: befejezte a honvédelmi tárcza költségvetését ós letárgyalta az igazságügyminiszterium költségvetését is. Midőn Pauler miniszter gyöugélkedö állapotban az ülés idején a terembe lépett, lelkes éljenzések hangzottak fel. Mindenkit meghatott a miniszter megjelenése, kit gyöngélkedő egészsége sem tartott vissza attil, hogy MJtelességót, teljesítse, midőn tárczája kerül 8 házban tárgyalásra. Érdekesnek tartjuk e tárgyra vonatkozólag egy Budapesten is vezóriigynöksóggel biró ós magát még mindig legrégibb trieszti társulatnak nevező biztosító intózst jogtanácsosától irt levél-részletet közölni: ,Általánosságban nem lehet tagadui, miszerint oly tüzbiztositási perekben, melyekben a tőke alig tesz egy pár forintot, a költség bármily csekély legyen is, mégis aránytalannak tűnik fel. Hogy számokkid beszéljek, a bíróság minden keresetért 2 frt 90 krt, minden tárgyalásért 2 frt 60 krt, minden végrehajtási kérvényért 3 frt 70 krt, összesen tehát minimum 9 frt 20 kr. állapit meg. A tőke 3—4 frt és a perköltség 9 frt 20 kr. nem vérlázító ez ? És ez a tenger költség épen a lakosság azon részét sújtja, melynél legkívánatosabb volna, ha biztosítva lenne csekély vagyona — a paraszt- és kisbirtokos-osztályt. És feltételezhető-e, hogy ily ember, a ki pár heti késedelmezése miatt zaklatásoknak van kitéve és 3—4 frtért 12—13 frtot kénytelenittetik fizetni — ismét biztosítani fogja vagyonkáját ? — Ilyenekből lesznek aztán, ha később tűzvész éri, a földönfutók Nem eléggé ajánlható a biztosító télnek, hogy a külömbfóle biztosító társulatok biztosítási feltételeit, mielőtt egyik vagy másiknál lekötné magát szorgosan vizsgál • ják. Ezt a legtöbbe í elmulasztják, pedig nem egy társulat feltételei közt talál olyan határozatokat, melyen közvetlenül a fél megrontására ós kiz.ákmányolására irányulnak. Egyik legfontosabb a jégbiztosítást ágnál, például nem egy társulat köti ki magának a biztosítási szerződés hátán, hogy a kárfelvételt húzhatja kedve szerint. A jógkárosodott termesztményben, a biztosítási feltótelek szerint ugyanis a társaság i-ásbeli beleegyezóse nélkül, legkisebb változást sem szabad tenni. Következőképen a termés learatása ós keresztbe fektetése nincs megengedve. — Hány gazda bűnhődött már azért, inert ezen ominozus paragrafust nem ismervén — és hiába várván a kárbecslőt — aratott ennek beérkezte előtt. Miután pedig ezt tette, igényeivel, az erre spekuláló társaság által, teljesen elutasittatott. Vagy nem arra spekulál egy oly intézet, mely repczejógkárok felvételére junius 10-óig móg egyetlen kárbecslőt sem küldött ki, bár károk százankónt hetek előtt lettek nála szabályszerüleg bejelentve. Egy czikk keretében azonban lehetetlenség volna némely biztositó-társulatok bünlajstromát hiány nólkdl felsorolni ós taglalni. Fentartjuk tehát magunknak e tárgyra legközelebb ismét visszatérni. Valamint élni fogunk a joggal (mely, tekintettel a közönség érdekeire ezutal kötelesség is), az illető társulatokat nóvszarint is bemutatni, hogy olvasóink tájékozva legyenek aziránt kikre bizhatják vagyonukat. Ez utóbbiak közül első sorban ajánlhatjuk, az első magyar általános biztosító társaságot. A biztosítás népszerűségének akadályai. Ha okát keressük annak, hogy miórt terjed hazánkban oly lassan a biztosítási intézmény ós hogy miórt ós honnan ered az az ezrekre meg ezrekre menő per, mely tényleg biztosítási ügyek iránt, biztositó-társulatok ós felek közt folyamatban van — ezt sajnálatunkra a legtöbb esetben a biztosító társulatok önkónyes eljárásában találjuk meg leginkább. A legtöbb biztosító-társulat — tisztelet a kivételnek — a biztosított felet ugyanis kizárólag adózójának tekinti ós egész politikájuk, ugy látszik, abban összpontosul, hogy nyúzzák a felet ott, a hol ós a mikor lehet. fiának ismét egy jó darab szalonát, egy egész kenyeret. Megnézte a nyájat, s haza ment. Azon az estén, midőn ott ült a tüz előtt kalibályában egyszer csak valaki halkan nevére szóllitja: — Vasul tu jes? (Vasul te vagy?) Ijedten kapta vissza fejét Vaszil, s megpillantott maga előtt egy tündér szépségű leányt. Keskeny átlátszó látyol volt pongyolán testére vetve, fekete haja kibomolva, szemeiben égető tüz. Megzavarodva ugrott fel, s '-sak bámulta a menyei alakot. — Nagyon éhes vagyok adj, egy darab kenyeret, szólt hozzá lépve az alak. Vaszil öntudatlan nyúlt kivarott tarisznyája után, 8 oda rakta minden elemozsniáját a lány elé. Alig evett egy pár falatot, azt mondja Vasiinak : Nagyon szomjas vagyok, adj egy kis vizet. A fiu azt is adott. Azután elkezdtek beszélgetni. Kis idő mnlva azt mondja a leány: — Vaszil furulyázz te nekem. Vaszil elővette furulyáját, s furulyázott oly régi szép dalokat, a miket ma már nagyon kevesen tudnak. Furulyázott és nézte az igéző szépségű leányt. A „fate padure' pediar oda dőlt a Vaszil keblére, átfonta sarjaival, tüies csókot nyomott ajk-ka A iiu húzódott, j MEGYEI KÖZÜGYEK. Utasítás a uiogyei útfelügyelők részére. 1. §. A megyei útfelügyelők az utak fentartási muukáiaak közvetlen vezetésére hivatott közegek, kik járásonként illetőleg a gyulai járásban Gyulavárosával együtt alkalmaztatnak kik javadalmazásban csak tényleges szolgálatuk idejére részesülnek, s bármikor elbocsáthatók a nélkül, hogy valamely ellátásra avagj kárpódisra igényt tarthatnának. 2. §. A megyei útfelügyelőt az illető járás szolgabirájn nevezi ki, s arról jóváhagyás ós a javadalmazásnak utalványozása végett a megyei alispánnak jelentést tesz. 3. §. Megyei útfelügyelőnek csakis a 40 éves életkort nem ért, egószseges fedhellen jellemű egyén alkalmazható, ki de a leány szorosabban vonta magához, lihegő ajka oda tapadt az ifjú ajkára. Vaszil pedig elvesztette az eszét, kimoodhatlan kéjes mámorban úszott, nem tudott semmit, nem értett, csak a „laté paduret" szorította keblére, s csak azt tudta, hogy ezért a lányért kész volna meghalni. — Eljössz-e velem ? súgta a leány Vaszilnak. — El, susogta Vaszil s aztán ugy érezte, mintha szárnyakon repülnének, messze messze, tul a völgyön, tul a kis falun, tul bórczeken, a nagy semmiségbe. Másnap reggel a falu mellett eszméletlenül találták meg Vaszik, görcsösen szorítva kezében akkor is egy kis darab vékony selyem fátyol darabot. Mikor eszméletre hozták, csak annyit mondott: A „fate padure! Nem csúnya az, hanem gyönyörű fáte,- aztán elszállt a lelke. Hanem azóta nincs is az avasi pakurárokuak olyan rémük mint a „fate padure". így beszélte el nekem az öreg Nikoláj bóresünk, s babonás rémülettel mindjárt keresztet is vetett macára. Az öreg pásztor is megesküszik rá, hogy ez szent igaz. S az avasi pakurárok se vadtól, se mástól nem félnek annyira, mint ettől a tündérszópségű „fate paduró'Mől. IQ. JUkócay Mihály. f i, " a magyar irás, olvasás ós számolásban annyira jártás, hogy írásbeli jelentést is képas tenni, a magyar nyelven kivül a a járásbeli lakosok egyéb idegen nyelvét is érti és beszéli. 4. §. A megyei útfelügyelők évi 300 frt javadalomban részesülnek, mely illetmény a járási szolgabíró által láttamozott nyugtára, havi utólagos részletekben a megyei pénztárnál kezelt megyei közmunka alapból íizeHetik. 5. §. A megyei útfelügyelő fegyelmi és függelmi tekintetben az illető járás szolgabirája alá tartozik. 6 §. A megyei útfelügyelő tartozik állandóan a járás területén lakni s azt ideiglenesen is csak a járási szolgabíró engedélye mellett hagyatja el. 7. A megyei útfelügyelő teendőit a járási szolgabíró szabja meg, jogában áll azonban a szükségesnek talált műszaki utasításokat a kir. építészeti hivatalnak bármikor Közvetlenül is megadni, ki azokat mindenkor pontosan teljesíteni tartozik. — A megyei kőutakon szükséges munkákra nézve, azok tisztogatásának kívctelevel,- a megyei útfelügyelőnek, mindenkor a kir. építészeti hivatal adja meg a kellő utasításokat. 8. §. A megyei útfelügyelő mulasztása, vagy engedetlensége előleges vizsgálat utan,- a járási szolgabíró által első esetben dorgálassai, ismétlődés esetében elbocsátással fenyíttetik 9. §. A megyei ütkaparók közvetlenül a megyei útfelügyelők alá rendelvén:, kötelességük ennélfogva felettük őrködni teendőik és kötelességükre folyton figyelmeztetni,- munka mulasztás, hanyagság vagy engedetlenség esetében pedig erről a járási szolgabírónak (polgármesteruek) a gyulai kőuti utsaparókra nézve p

jdig a kir. építészeti hivatalnak jelentést tenni. 10. A megyei útfelügyelő tartozik a járás megyeiutait hetenként legalább egyszer bejárni, a hidak átereszek s egyéb műtárgyakat megnézni az ütkaparók , közmunkások vagy esetleg pénzes muukásokat teendőikre kellően utasítani. A megyei útfelügyelő tartozik ezen beutazásairól a járási giolgabiranuk (polgármesternek, építészeti hivatalnak) minden vasarnapoa szóban, vagy írásban jelentést tenni, kivéve a sürgős eseteket melyekről köteles azonnal, minden idóhaladék nélkül jelentést tenni. 11. §. A megyei útfelügyelő nagyobb építkezések helyi felügyeletével is megbízható, mely esetben tartozik, az adandó részletes utasítások szerint eljárni, a munka naplót vezetni, az építési anyagok a munka kivitel minősége felett folyton őrködni. 12. A megyei utíelügyeiő tartozik műtárgyakon észlelt apróbb javítasokat, miut pad.ózat, korlátok ós vizvesszők kiváltasu csavarok meghuáasa s. a. t. a megyei utkaparókkal nyomban megcsináltatni, a ha azokhoz uj anyagok, vagy mesterember is szükadg-iitetnók, ez iránt azonnal jelentest tenni. 13. §. A megyei útfelügyelő tartozik a járás területén folyamatban álló mindenfele megyei uti munkakat Jtlügyelni, a közmunkasokat, az előirt mhnka helyeken munkába állítani, az általuk végzett uiunkát megvizsgálni és átvenni a munkába álottakat, valamint a munkájukat leszolgáltakat bejegyezni s ezen jegyzéket a járás szolgabírójának (polgármester, Kir. épít. hivatal) minden vasárnapon beterjeszteni. 14. §. A megyei útfelügyelő tartozik átaiában minden idejét a gondjaira bízott utas felűgyeiéséro ós jókarbiu tartására fordítani, beutazásai alkalmakor az uton levő forduló bármely rongálást avagy rendetlenséget megfigyelni azok megszüntetése iránt, a menynyiben hatáskörébe vag, azonnal intézkedni, ha p dig e/t ullepni, kivalóau sürgős eset íkben a község elöljarosagauak, minden esetre pedig felebb valójanak jelentést tenni. 15. §. A megyei útfelügyelő tartozik a reá bizott építési anyakokra es az ütkaparók közt kiosztott útépítési szerszamokra gondosan ügyelni és azokból leltárt vezetui. Bekósmegye Közigazgatási bizottsága B. Gyulán, I886.febiuár hó 8-an. MEGYEI HíiiEK. — A szarvasi kaszinó játéktermében egy persely van kitéve f. hó 15-ike ota, melybe a játókban szerencsésebb tagok tartoznak tetszés szerinti összegeket tenni a közművelődési egyesületek javára. Ezen utánzásra méltó szép példát ajánljuk megyénk egyéb ily czólu egyleteinek is. Ennek kapcsában mint a szarvasi kaszinó tagjait érdeklőt, felemlítjük azt is, hogy a kaszinói könyvtár, mely csaknem fél óvig zarva volt a helyiség átalakitasa ós a könyvek számbavétele miatt, most mar nyitva áll ós pedig a kővetkező időben: Hétfőn, szerdán, szombaton, uundig esti 6—7 óráig. — Orvtawadás. Öcsödön ifjú Böszörményi Sándori nem korcsmában vertek agyon, mint azt lapunk mult számában állítók, hanem az utozán orozva támadtak meg. Az esetet részletesebben így hallottuk előadni: ucsödön a vánosodi és a keserül falurészben lakó legények rég hadi lábon állanak egymással. Egyik falurészben lakó legény nem tarthat szeretöt s nem mulathat a másik falurészben a nólküi, hogy ezt az ott lakók zokon ne vennék tőle. így tortónt, hogy midőn f. hó 11-ón este ifjú Böszörményi s móg nógy keserűi tarsa átmentek a vancsodi részbe, egyik társuaat a jegyeséhez átkisórendök. Onnan visszajövet tiz vancsodi legény orozva rajok rohant, s ifjú Böszörményit halálra, három társát pedig súlyosan elverték; az ötödik pajtásuk jegyesénél maradt,, szerencséjére. Másnap szarvasról Kovács aljárásbiró megjelenvén a helyszínén, mind a tiz verekedő legényt eliogatta s móg Öcsödör sikeiült őket beismerésre bírnia. Öcsöd községe pedig igét örül, hogy megszabadult a septemvireK uralmától, mert a Szarvasra bekísért 1U legény a falu legizgágabb népe volt A sors üldöző haragjaként hozhatjuk móg fel, hogy a: agyonvert Böszörményinek apja es nötestvere sem termé szetes halállal multak ki. Előbbi megfagyott; utóbbi pe> dig férje temetésekor ennek sirjába esvén, a hantok rázuhantak s fejét halásosan összezúzták. — A szarvasi nőegylet bálja f hő 13-án folyt le i l^B&róuy- vendéglőben** mely ha nem az áltaianosan kiwrs