Békésmegyei közlöny, 1886 (13. évfolyam) január-december • 3-103. szám

1886-12-30 / 103. szám

B-Csabán, XIII. évfolyam, 103. szám 9/ ' i Csütörtök deetómberhó 30-án. KOZL ír i. Politikai, tá sadalmi, közgazdászéi és vegyes tartalmú lap. -Vlegjeleii liotou^éat kót^/er : vasárnap és osiitörtökön. Előfizetési dij : helyben házhoz hordva vagy postán bérmentve küldve . Kgész évre 6 frt Kél évre 3 „ Evnegyedr" 1 „ 50 kr. Lapunk szamára hirdetések felvétel ére fel van jogosítva : HAASENSTEIN és VOGLKR czég, Bées, Prága, Budapest, Németország és b"ájez minden fővárosaiban is vétetnek fel hirdetések. Szerkesztősé?: Apponyi utcza, 891. számú ház, hová a lap szellemi részét illető minden közleményt ozimezni kérünk. Kiadóhivatal: Kishid-uteza, 988. sz. ház, Povázsay. Testvérek nyomdája. Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 10 hr. Kapható a nyomdában és Lepage Lajos ur könyvkereskedésében Hirdetések jutányos áron vétetnek fel. „Nyiltt ér"-ben egy sor közlési dija 25 kr. Előfizethetni helyben a kiadóhivatalban, Povázsay Testvérek nyomdájában. Ugyanitt hirdetések is elfogadtatnak. Vidéken a postahivataloknál 5 kros postautalványnyal lehet előfizetni. A hirdetések-ért jaró összeg helyben fiz tendő. kolossus hadjáratra készül, azalatt a berlini, angol és franczia diplomáczia európai állandó békéről biztosit bennünket. Kétség, bizonytalanság t'ogja el az embert, ha a jövő esélyeire gondol; mert csak az éj tudja, mit hoz nekiink az uj esztendő tavasza ! Gazdasági viszonyaink nem olyanok, hogy egy esetleges háború költségeit könnyen elviselhetnők, — bár ha a háborúnak meg kell lenni, szivesen áldozunk vérrel és vagyonnal. Ez a föld a mienk, ehez másnak joga nincs s ezt a földet mi mindnyájan megvédelmezzük az utolsó csepp vérig. íVIert boldog az a nép, amely meg tudja védeni a hazáját! Oh te uj óv angyala értesd mog a mondatot a kislelküekkel, a Íj nekünk kitartást és erőt a netán bekövetkezendő nagy munkára s áld meg hazánkat imáddal. Akkor aztán meg lesz a boldog uj esztendő! F. A. ti uj esztendő beköszöntése^ Még egy nap és az l8o6-ik esztendő : e vén matróna kötött útlevéllel hagyja el éjfélkor a határt. S mikor a toronyóra a tizenkettőt elkongatja, szellemszárnyakon jelenik meg közöttünk angyali fehér ruhában az cz évnek trónörökösnője. És ez az idegen — lengő fehér ruhás alak kicsoda ? Dámon-e vagy angyal ? Egyik szeméből melegitő sugár jósága ömlik ki, amely fájó testünkre ugy hat, mint gyógyító balzsam, — a másik s.cméből borzadályos sötétség veti árnyékát s égető s szúró fullánk tii hegye csapkod alá ... Az és; áldásos derűje és szivárványa az egyik szemben, s az ég villáma és égiháború a másikban. Ki vagy te jövevény? Dámon-e vagy angyal ? Engedd széjjel lebbentenünk fehér köpenyed szárnyait, hogy megláthassuk : elrejtett kezeidben mit tartogatsz köpenyed alatt, ínit hoztál a mi számunkra uj évi ajándokul ? . . . Ah! egyik kezedben olajág, a béke olajága, ... a másikban lőpor ós dynamitos skatulya ! Egyik kezedben a béke olajágat rezegteted, a másikban a vaslánczot csörgeted I Ne nézz reánk csak a jobbik szemeddel ! Csak a jobbik kezedet nyújtod felénk ! Nekünk csak az áldásod kell, mi csak a bókét szeretjük! . . . Ott, ahol az ég ölelkezik a földdel, sürü lelhők szegélyezik körös-körül a \ „iíkkésviegvíi mmr TUMÍU. Feleségemhez. Irlam mi'r sokat össze-vissza, S rólad kedves ncóg nem szólt az ének; F< lre most album, képek és a többi : Rólad, csak is rólad regélek ! Szép voltál . . . voltál iM mit beszélek! Üstökömbe maikolsz csakhamar, — Hiu nem voltál, — no egy k'ssé, — Szép szemed sok szivet felzavart. Én ismertelek, még gyermek valál, Fejlődni láttam tested, lelkedet; Hogy elbájolál, mondom, vagy nem, — tudod Hisz oda adám szivem, lelkemet! Bámultalak, s te rám tekintél, Delejes volt e tekintet nsgyon ; Elszenderedtem; álmom hosszú vala, De egyszersmind borzasztó is nagyon! De felébredek, s bár gyötört az álom, Az ébredós oly boldog val8, Enyém valál, és ón tiéd valók; Léiéin jó;tevő angyala! . . . Most már hoiló fűrteid közé E?üst szálakis vegyültenek, Ámde s/ép szemed sugári: Még mindig szeretni kósztenek. láthatárt. — A sötét láthatárt villámvonalak szakgatják össze-v.ssza. A fe.hő körvonalai mind magasabbra-magasab 't'a emelkednek, a sötétség árnyéka mind közelebb-közelebb ér hozzánk, a dörgés moraját már halljuk : a vihar szele már arezuukat csapdossa, a levegő rezgését érezzük s ettől a rezgéstől már reszket lábunk alatt t föld. Kitörőben vau a vihar ! Háborús előjelek mutatkoznak az ég azúrján! Mit hoztál újévi ajándékul nekünk te . . . angyal, ... te dámon! Oh légy a mi béke angyalunk. Terjeszd ki fehér kezedet azzal a zöld olajággal hazánk szép határai fölött, hogy az a sürü sötét felhő, amely vósztjósióau közeledik felónk visszaszórja meny köveit azokra, akik ellenünk törnek, azokra, akik ellenünk merészelnének. A politikai világ tele ;vau tendencziósus háború hirekkel. — A bolgároknak még ma sincs fejedelmük. A küldőt ek ma Párisban időznek. Francziaország után najd Londont ejtik utjukba, hogj végre-valahára megoldassák a gordiusi csomó, atne ynek kettévágása végett egész Európa köszörűi!' a' kardját; A viszony a bolgárok és az oroszok közt változatlan. A muszkák nagyban folytatják hadiiószülődéseiket. Egy berlini lap állitása szerint Oroszország déli részén egy tavasa hadjáratra teszik meg az előkészületeket. Agynk ós hadiszerek beláthatlan tömegben szállíttatnak az orosz vasutakon. S inig az északi Szóp kezed, — igen, a munka tette széppé, S nem a gl oée kesztyűtől fehér, Munkától megbarnult kezed: Sok hófehér kézzel fel ér — — — 0, majd ha e megbarnult kezek Fonják síromra a koszorút, Boldogan fekszem oda lent, Mert értem mutat arozod borút!, No^de ez majd csak akkor legyen, Ha hetven óv nyomja vál'aid, Addig osak éljünk szépen, csendesen, Teljesülve látva — álmaid. Valaki. Kiszak tott -képek. — Vázlatok egy ifjú életéből. — — Szeretsz ? — Örökre. — Nem fogsz elfelejteni? — Soha, soha! — Enyém leszel a sírig V Hanem erre már a bájos fejecske odaborult az ifjú keb'ére, az a két fényes csillag elhomályosult, s bét drága gyöngy gördült végig azon a kedves arezon. S ez a két köny többet mondott minden saónál, minden eskünél. Kálmán felcsókolta azokat a drága könnyeket, szivére vonta menyasszonyának hó fehér, parányi kezecskéjét, csókjaival borii á, s a kedves ajkak ismét mosolyogtak. — A közgazdasági előadók intéz nínya tneg t'og saüutöttetni. Ez intézmény 30 enec •ferriacjiW txorato - illa, inunknak a nélkül, hogy valamit lendített volna a közgazdasági ualy^et-en, mert a gazdisági tudmtói épen azt a szolgálatot teszik niig az allainnak, amit amazok fölületesen végeztek jo páuzórt. Abból az alkalomból, hogy ez intézmény megsaiintettetik, Péos varos közgazdasági elötdója a-ra hlvji f-d kartirsiit, hogy jeleutsáii ki a rninisz'.eriumuatí, uogy készek tisztűkeb ezeatul minden díjazás nélkül viselui s poutosan betölteni. — A tábla uj elnöke. 0 Felsége a király, mi nt a hivatalos lap közli, as igazságiigyminUter előterjesztésére i budapesti királyi itólő-tábU elnökévé Vajkay Károly —- Milyen bohó maga, hogy megszomorított, —feleié *.ztán a kedves lény, lássa én nem kétkedem a maga S7erelmében. Soha szebb jelenetet nem láttam életemben. Az a nyájas mosoly, kedves, piruló arcz, az ártatlanság vará zsával szemében, melyekben móg ott ragyogott két köny csepp .... Ep mint mikor az ég mosolyog ós sir egyszerre. A nö erősen hisz szerelmében, a férfi hitetlen, csak hogy minél többször hallhassa az imádott lény ajkairól e szót: „szeretlek." « * * Este van. A lámpa sugarai megvilágítják a barátságos szobát, melybe gyász és fájdalom költözőnek. Ott nyugszik hófehér párnák között a forrón szeretett menyasszony, szép arozán a fájdalom, az elköltözés gondolata ül. Yékony, átlátszó kis kezeit jegyese csókolgatja, susog a beteg füleibe biztató szavakat, s jövendő boldogságukat élénk színekkel festi. S a lányka mindezekre csak egy bizodalmas mosoly lyal felel. Oly jól esik neki hallgatni e szavakat, ö is elgondolja mily boldog lenne, ha ha. . . Egy perozre feledi szenved'seit, elmer.mg a kedves képen, mit maga elé képzelt aztán csendesen lassanként elkomorul az arcz, miként az álomkép homályosodik — fogy — togy, . .