Békésmegyei közlöny, 1886 (13. évfolyam) január-december • 3-103. szám

1886-12-19 / 101. szám

„Békésmegyei Közlöny" 101. szám. 1886. A „Békésmegyei Közlöny" tekintve hogy hetenként kétszer jelenik meg, aránylag a legolcsóbb megyei lap s a fenti előfizetési ár mellett bárki is előfizethet azon lapra, mely a megyei közönségnek társad almi és politikai érdekeit egyaránt képviselendi. Előfizethetni bármely könyvkereskedésben vagy postahivatalnál, B.-Csabán a kiadóhivatalban vagy Lepage Lajos könyvkereskedésében és Povázsay Testvérek nyomdájában. Vidékiek legczélszerübben postautalvány utján fizethetnek elő. Az előfizetési pénzek alulírott kiadóhivatalhoz küldendők. Gyűjtőknek öt egyszerre beküldött előfizetés után egy ingyenpéldány jár. Hirdetések jutányos árakon vétetnek f e 1 a kiadóhivatalban vagyjLepage Lajos könyvkereskedésében B.-Csabán és bármely hirdetési irodában. B.-Csabán 1886, deczemberhóban. A „Békésmegyei Közlöny " kiadóhivatala. (Apponyi-utcza) A megyei közgyűlés tárgyai. A deczemberi rendkívüli megyei közgyűlésen nem igen kerülnek szőnyegre úgynevezett „érdekes tárgyak" is. Az első napon a különböző bizottságok tagjai fognak megválasztatni és — ugy látszik — hogy a választások köriil fog leginkább összpontosulni a bizottsági tagok érdeklődése. A törvényhatósági levelek megyénkben nem szoktak nagyobbszerü diskussiót kelteni A megye egyszerűen tudomásul veszi azokat ós szükség esetén — akár politikai, akár társadalmi érdekről van szó — maga ragadja meg az initiativát. A törvényhatósági levelek közül első helyen áll a tárgysorozatban Zól,>ommegye átirata a községi pénzkezelés tárgyában. Zólyommegye adminisztráczióját a jobbak közé számítják; egyes megyei tisztviselői szakképzettségük, hivatalos buzgalmuk által országos hirre tudtak szert tenni s igy tagadhatlan, hogy van némi súlya annak, ha e megye a községi igazgatás terén bármi ujitást iuditványoz. Azonban ne feledjük, hogy minő lényeges különbségek vannak akár szorosan társadalmi, akár közigazgatási tekintetben Zólyommegye ós Békésmegye közt. Ha Zólyommegyében valaki községről szól: akkor rendszerint kis községet ért alatta és ha bárminemű reformot akarnak létesíteni a községi pénzkezelés körül: akkor ott bizonyosan azok a borzasztó hiányok adják ahhoz az impulsust, melyeket ott a körjegyzői intézmény megteremt. Ez a valódi sebje a magyar közigazgatásnak. Mi Békésmegyében szerencsénkre nem vesződünk ezzel az intézménynyel, melyen mint egy szirten megakad a törvények végrehajtása és a mely által teremtett bajok az igazságszolgáltatásra is bénitólag hatnak. A társadalmi és közigazgatási viszonyok e különböző volta okozza, hogy mi e derék megye átirata felett sikerrel és eredmény nyel alig ha vitatkozhatnánk. Hiszen nekünk egészen más a bajunk. A mi községeinket nem kell egy kalap alá szorítani, nem kell azokat egy körjegyző lusta és nehézkes kezével összetartani, a mi községeink mindegyike a többi községekhez viszonyítva önálló, sőt rnég kár, hogy az uj törvény nem adott azoknak önmagukban véve is több önállóságot. A községi törvény a községek közt nem statuálhatott móg több különbséget. Nem tehette már azt a törvénynél valóban kívánatos egyöntetűség szándékos mellőzése nélkül. S ha a törvényhozás a községi törvény alkotásakor oly községeket tart szem előtt, mint B.-Csaba, Szarvas, Orosháza : nincs egyéb hátra, mint e községek igazgatását egy „lex speciális "-szál megállapítani, a mi azonban tekintve, hogy ma a községek az állami igazgatás közvetítői is, a minden esetre kívánatos központi igazgatás szempontjából ütköznék akadályokba és épen a közigazgatás egyöntetűsége miatt a törvényhozásnak nagyon óvatosnak kell lennie kivételes törvények alkotásánál.Az már kétségtelen, hogy ily nagy népességű községeket, melyek közül a legnagyobb: B.-Csaba népességre nézve az ország kilenczedik városa, nem lehet abba a formába beleilleszteni, melyet a községi törvény megállapított, nem lehet jól adminisztrálni ily szervezettel magát a községet ós nem lehet sikeresen közvetiteni az állami közigazgatást. Községeink képviselete meg épen nem felelhet meg feladatának, mert valóban aristokratiai képviselet az (természetesen csak a minimalis szám után Ítélve) ha egy 34,000 lakosból álló várost a legtöbb adót tizetőkön kivül csak 20 ember képvisel, kiket 6700 választó polgár ^bizalma" jelöl ki e tisztségre. Az a 20 választott polgár hogyan képviselje eredménynyel 6700 szavazati joggal biró választópolgárt ? De nem is vitathatják meg kellőleg a felszaporodó ügyeket, nem készíthetik elő a bizottságokban az agendákat, s ha egyes buzgóbb képviselők rászentelik idejöket a községi ügyek ellátására: akkor nincs neg az a hatáskörük, melyet egy nagyobb népességű község képviselete megkivánhat. Ily körülmények közt maga a törvényhozás is arra is utalt, hogy a nagy népességű községek rendezett tanácsokká alakuljanak át. Követeli azt a község érdeke, de az állami igazgatás érdekében sem lehet tovább elodázni ez ügyet. Meg kell szerezni azokat az eszközöket, el kell találni az utakat, melyek a községek fejlődési történetében nevezetes átalakuláshoz vezetnek. Talán nincs messze az idő, hogy az ily átalakulást a községi lakosok és birtokosok azon része valóban kivánja, mely együtt a község összes egyenes államadójának felénél nagyobb részét tizeti; de végre azt sem lesz nehéz kimutatni, hogy az átalakulás folj tán keletkezett kötelezettségek teljesítésére elégséges szellemi ós anyagi erővel rendelkeznek, Erre enged legalább következtetni a virilis képviselők jegyzéke például B.-Csabán, a kik közöl bizonyára senki sem ellenezne ily átalakulást es készseggel járulna mindenik az átalakulásból származó költségekhez is. Egyébiránt erről még korai volna in concreto szólani, habár a legutóbb Gsabán megejtett választás némileg actualissá is teszi ez ügyet. Csak per tangentem szándékoztunk; megérinteni az ügyet azon alkalomból, midőn egész sorozata a községi szabályrendeleteknek kerül a megye elé jóváhagyás és megerősítés végett. A dolog természeténél fogva az egyes községek ügyei nem érdeklik a megye egyetemét és legfelebb egyes buzgóbb megyebizottsági tagok érdeklődnek a községek szervezése iránt. Legfontosabb a szabályrendeletek tervezetei közül B.-Csaba városáé, mely eredetileg a főjegyzőnek tágasabb hatáskört és felügyeleti jogot adott, de a mely módosítást a képviselő testület financzialis okokból nem fogadott el. Azt hisszük azonban, hogy a megye visszaállítja a tervezetet és egy uj jegyzői állás létesítésével a főjegyzői teendőket akkép állapítja meg, hogy az áttekintést nyerjen és felügyeletet gyakoroljon a községi igazgatás minden ágára. Csak igy lehet egyöntetűség az igazgatásban ós csak igy lehet abba rendszert behozni. E szorosan adminisztratív ügyeken kivül a közgyűlés két fontos közlekedési kérdésben fog határozni. A b.-csabai lóvonatu vasút ügyében, valamint a Móricz Pál és társainak, mint a biharmegyei vasutak engedményeseinek Békósmegyében létesíteni szándékolt helyi érdekű vasutak kiépítése, illetve a concessio elnyerése esetén 280,000 frt áru törzsrészvényeknek átvétele tárgyában. Minő eredmény nyel, arról jövő számunkban értesülnek olvasóink. — Törvényszéki elnökök kinevezése. Az igazságügyminiszter előterjesztésére a király kinevezte JelenfFy Kornél m-szigeti törvényszéki elnö';öt a d breczeui törváuyszékhez oinoknek ; továbbá törvényszéki elnökké: a szombathelyi törvényszékhez : Zsitv-iy Líó pozsonyi ügyészt ; a kózdivásárhelyi törvényszékhez : Ponori Sándor puji járásbírót ; az aradi törvényszékhez: Otrubay Károly ottani járásbirót; a mármaros-szigeti törvényszékhez: Kostka Géza belényesi járásbirót ; végül a beregszászi törvényszékhez : Arnold Sándor szabadkai ügyészt. — A vallás és tanulmányi alap felügyelő bizottsága Szlávy József koronaőr elnöklete alatt tartott ülést. Az elnök meleg szavakkal emlékezett meg Ipolyi Arnold püspökről a bizottság elhunyt tagjáról, aztán felolvasták Tre fórt miniszter átiratát, mely szerint a király ö felsége további két évre hos zabbitotta meg a bizottság ös

:zes tagjainak megbízatását. Ezután az alapok állását és a jövő évi költségvetést tárgyalták. A vallásalap vagyona •20,338,372 frt s jövő évi bevétele 1,188,640 frtra, van számítva, iadása pedig 1.188,050 frtra. A tanulmányi alap vagyona 10,197,878 frt s a jövő évre 652,660 frt bevétel és 683,21u forint kiadás van előirányozva. Politikai liii-ol^. * Az uj franczia kormány. Párisi értesítések szerint Goblet beszéde, mely mindenkit ki akart elégíteni, senkit sem elégitett ki. Freycinet sokkal több sikert aratott A. „Figaro* a párisi gróf egy levelét közli, a mely azon eredményre jut, hogy a monarchista jog támogathatja a Kouservativ köztársaságot. Bolgár fejedelem jelölt. A bolgár küldöttség f. hó 14-én az ebenthali kastélyban hivatalosai felajánlotta Koburg Koháry Ferdinánd herczeg huszár-hadnagynak a bolg tr trónra való jelöltséget. A herczeg eleintén azt fe:elte, hogy nem érzi magát hivatottnak arra, hogy Battenberg Sándor herczegnek utódjává legyen, de később János föherczeg biztatására, valamint angol ós belga befolyás következtében elfogadta a bolgár sobranje küldöttsége által neki felajánlott jelöltsíget a bolgár fejedelmi trónra és kilátásba vehető, hogy az esetre, ha Koburg herczeget a sobranje megválasztja, e választás valamennyi signitárius hatalom részéről is jóvá fog hagyatni. Koourg nero '.eg a királytól megkapta ugyan az engedélyt a j döltség elfogatására, de e kijelölés állítólag nem Ausztria-Magyar-ország kezdeményezése. MEGYEI KÖZÜGYEK. A rendkívüli közgyűlés t irgysoi'oz IU. (Vége.) Az állandó választmány előterjesztéséi. XLIV. Körös-Lidány községnek szervezési szabály rendeletéről. XLV. Ugyanannak a község kötelékébe való felvételért fizetendő dijakról készített szabályrendelete tárgyában. XLVI. Ugyanannak a képviselő testület gyűléseiről alkotott szabályrendelete felett. XLVII. Ugyanannak az elöljárók segéd-, kezelőés szolgaszemélyzet fizetéséről szerkesztett szabályrendelete tárgyában. XLV111. Ugyanannak a napszámosok községi adóval leendő megadóztatása tlrgyabau hozott szabályrendelete tárgyában, XLIX. Vésztő községnek szervezési szabályrendeletéről. L, Ugyanannak a község kötelekébe való felvétel-