Békésmegyei közlöny, 1886 (13. évfolyam) január-december • 3-103. szám

1886-10-24 / 85. szám

B.-Csabán, 1886. XIII. évfolyam, 83. szám. Vasárnap, októberhó 24-én. KÖZLÖNY. Politikai, társadalmi, közga^dászati és vegyes tartalmú lap. Megjelen hetenként kétszer : vasárnap és osiltörtö kön. Előfizetési clij : helyben házhoz hordva vagy postán bérmentve küldve . Egész évre 6 frt Fél évre . 3 „ Évnegyedre . 1 „ 50 kr. Lapunk számára hirdetések felvételére fel van jogosítva : HAA8ENSTE1Nés VOGLER ezég, Bécs, Prága, Budapest, Németország ós övájez minden fővárosaiban is vétetnek fel hirdetések. Szerkesztőség: Apponyi utcza, 89-. számú ház, hová a lap szellemi részét illető miuden közleményt czimezni kérünk. Kiadóhivatal: Kishid-uteza, 988. sz. ház, Povázsay Testvérek nyomdája. Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 10 kr. Kapható a nyomdában és Lepage Lajos ur könyvkereskedésében Hirdetések jutányos áron vétetnek fel. „Nyiltt é r"-ben egy sor közlési dija 25 kr. Előfizethetni helyben a kiadóhivatalban, Povázsay Testvérek nyomdájában. Ugyanitt hirdetések is elfogadtatnak. Vidéken a postahivataloknál 5 kros postautalványnyal lehet előfizetni. A hirdetésekért jaró összeg helyben fiz tendő. A köaségi törvény irányelvei Az uj községi törvény sok üdvös újítást tett, mely nevezetes reformok közül felsoroljuk a következőket: ugyanis a községi vagyon megvédésére foatos reformelvet alapított meg törvényhozásunk a községi számadások ellenőrzése s tökéletesb létesítésére is. Nemcsak kivette a községek kezeiből a pénztári kezelés , és számvitel módját rendező szabályrendeletek alkotásának jogát, melylyel az előbbi törvény által helytelenül felruháztattak : helytelenül, mert arra kellő ismeretetckel ós szakképzettséggel távolról sem birnak; hanem a számadásoknak, melyek a községi kedvező vagyou előidézésé ben vagy fenntartásában egyik leglónyegesb tényezőit képezik, kellő ellenőrzéséről is gondoskodott (142. §.), midőn a törvényhatóságot utasiija ;iz iránti gondoskodásra, hogy községekben a számadások vizsgálatánál községeu kivül álló alkalmas egyének megjelenjenek, ezen vizsgálatot vezessék s irányozzák. Különösen nagy fontosságúak, a felügyelet szigorú alkalmazása tekintetében azon jogok, melyekkel a főispán ruháztatott fel a községek iráuyában. Jelen uj törvényünk, az előbbinek nagy hiányait pótolva, megállapította : hogy az összes fegyelmi határozatok akár első akár másodfokon hozattak, ha nem feliebbezíettek tovább, felülvizsgálás eszközöl hetese végett a főispánhoz felterjesztendők; továbbá, hogy a főispán maga is felruháztatik felobbezósi jogosultsággal minden fegyelmi határozat ellen, még akkor is, ha két egybehangzó határozat forog fenn, mi ellen törvényszerint további felebbezósuek helye nem lenne ; sőt uj törvényünk a főispánunk azon jogot is megadja (91. §.), hogy az elöljárók ellen önmaga közvetlenül is elrendelhesse a fegyelmi eljárást, mig az előbbi 1870-ki s 1876-ki községi törvények csak a szolgabiráknak, alispáuoknak, közig, bizottságnak, közgyűlésnek adták meg. Ha meggondoljuk, mi kép a fegyelmi jog gyakorlata főbiztosítékot ós óvszert képez a községi visszaélések ellen, melyek a községi élet főalapját, a vagyoni állapotot tönkre tehetik ; s nem feledjük, miszerint sokszor megtörténhetik, hogy az alsóbb közegek elmulasztják a kellő lépéseket megtenni, antiak érvényesítésére : termesztésnek fogjuk tatálni, hogy a főispán ebbeli jogosultsága ily messzire kiterjesztetett, miután ezt magok a község jól felfogott érdekei tették szükségessé. De a felügyeleti jog czélszerübb alkalmazásán s kiterjesztésén kivül, a községi ügyek kezelése tekintetében is a közigazgatas javítása s tökóletesbitése czéljából számos reformokat hoz be jelen uj törvényünk. Nevezetesen a községi illetőség sza' ályai összhangzásba hozattak az állampolgárság inegszerezhetósének rendjével (7. §.) A szabad települhetés gyakorlatát a községi a közérdekeknek megfelelőbb feltételekhez kötötte, főkép az erkölcsi bizonyítvány követelhetóse által (9. 15. §.) A képviselőtestület alakítását c/.élszeriibb ós szabadelvűbb alapokra fektette az abba beléphető k számát tetemesen kiterjesztvén (32. 38. §.) A névjegyzék összeállítása ós a választások körüli eljárást is czélszerübben szabályozza. Fontos ujitás, mikóp a belügyminiszter íeljogosittatik, (Öl. §.) hogy bizonyos esetekben a képviselőtestületet feloszlathassa, mit az állam érdekei elkerüihetlenné tehetnek. Az, hogy a törvényhozás a községi s körjegyzők állapotának javítására is gondolt s többet tett az előbbi törvényeknél, bizonyosan általános helyesléssel találkozik. Tisztújításon a képtelen vagy veszélyes elemek eltávolithatása végett a kijelölési jog a fontos állomásokra a képviselő testület helyett a tisztújító szék elnökére ruháztatott ós a rendőrkapitányok egészen a főispáni kinevezés alá helyeztettek. A bírságolás tüzetesebben szabályoztatott, neho;y az illető önkényére hagyattassók. A fegyelmi eljárás altalában helyesebben szerveztetett, különösen a rend büntetések behozatala által is. A szegény ügy kezelésének javítására megengedtetni, hogy községek szegényeik elláthatása végett egyesülhessenek Azt hisszük, mindezen reformok üdvös hatással ieendnek községeink kifejlődésére. — A delegátiók. A bécsi „Neue Frei Presse" azt a hírt közli, hogy az osztrák delegátusok köróbeu mozgalom indult meg oly irányban, hogy a delegátiók ez idei ülésszaka a Budapesten álandóan mutatkozó cholerajárvány miatt elhalasztassék vagy Bécsbe helyeztessék át. E lap szerint a lengyel delegátusok tettek ily irányban kezdeményező lépést nétret collegáiknál, kifejezvén, hogy ők a járvány miatt nem szívesen jönnek Budapestre, a budapesti járvány azonban ma sem oly mértékű, s oly jellegű, hegy e miatt a delegátiók ülésszakának akár elhalasztását, akár átte véset indítványozni lehetne, ugy hogy az osztrák delegátusok minden aggodalom nólküi jöhetnek Budapestre. A ,.áKÉSME(r í! Úlimr TkcaAJi lsteuuél a bocsánat. — Elbeszélés a román népélet bői. — Csöndes éj van Fenn a hegytetőn a pakurárok kalyibói előtt vigan lobog a tűz. A holdvilág ezüstös sugaraivtil ott fürdik a bérca alatt hömpölygő Tisza habjaiban, körülvéve a csillagok miliárdjaitól, a folyón tul pedig a kis városka tornyai fehérlenek. Elült a s. ellő, elhalt minden z.ij, csak olykor-olykor hallatszik egy-egy kolomp megc-endülóse, vagy egy juhászkutya vonítása . . . Aztán i-mét csend, s csak a tűzre vetett hasábok lassú sustorgása hallatszik. A pakurárok (juhászok) alusznak csendesen, csak az öreg Dumitru virraszt a tűz mellett, Marié-val, fogadott lányával. A tüz kipiritá arczaik3t, s szemeik bágyadtan nyugosznsk a parázsokon. Megkapó ellen ót, az öreg szembe a fiatal leánynyal Annak eicza vad, sötét szemeiből a gonoszság, a bün világlik; ennek arcza szelíd, nagy kék szemeiben az ártatlanság varázsa ül. A csendet az öreg Dumitru törte meg. — M-irie, szólt vastag tompa hangján az öreg — tetszik-e neked Vaszil ? A fiatal leány kipirult arcza még pirosabb leit, Bzemei fölvillantak egy perezre, s aztán fekete szempillái ábrándozva csukódtak le. — Yaszilt, a pakurárt kérded „mosu" (öreg) ? — kérdé zavarral. — Á-e (ugy van) Mftrie, ;'se ! dörmrgö'i az oiah. A lány nem szólt csak fejével inte, hocy „igen.* Dumitru undorító kaczagással nézett a Ieányr8, majd mereven bámult a tűzre, s lejét kezébe hajtva — gondolkozott. Arcza elváltozott, ajkai rángatódzni kezdettek, tagjai remegtek s kezével mintha valami láthatatlan szellemeket űzne el . . . Keble lihegett, ajkait forró szomj gyötörte, s suttogva kért vizet. Marié oda nyujtá a korsót, s a friss forrás-viz jól esett az öregnek. — Mi-rie, Marié, szólt akadozva, nem bírom tovább, jer, jer, érzem végem van, Marié. Jer ide közelebb, hallgass meg. A lány iszonyodva ült az öreg mellé. — Marié, bántottalak-e valaha ? A lány csudálkczva nézett a mosura. — Sohse látta még ily állapotban az öreget. Lelke remegett, félt, s maga sem tudta mitől. — Bántottalak-o valaha ? — sürgetó Dumitru. — Nem, nem, — rebegé a szegény lány. — Jól van, . . . könnyebben érzem magam. Hallgass tehát jól. — De még sem, — nem mondom. De még is. Marié ! Meg tudsz-e te egy titkot jól őrizni ? A lány rettegett, s akadozva válaszolta : igen. — De ugy, hogy még Vaszilnak sem mondanád meg ? kérdé ismételve s gyanakodólag nézett Marióra. — Igen, móg neki sem mondanám meg. — felelt a leány. Jól van, — susogott az öreg, — most hallgass meg. Üreg vagyok, érzem, hogy nem sokára meghalok. — Sok bün nyomja lelkemet, sok, nagyon sok. Hallgass meg. Régen tt rtént, az első nyíráskor volt tizenhat esztendeje, ott — ott, látod azt a tornyot, — kezével a Tiszán tul fekvő város tornyára mutatva — látod ? Na jól van. Ott lakott egy gazdag, nagyon gazdag paraszt. En meg a Vaszil apja voltunk juhászai. Grazdag volt, nagyon gazdag. Megszállott bennünket a „dráku" (ördög) s egy zivataros éjjel házába mentünk. Gyanutlanul fogadott, s mi.. . mi.. . rablók, tolvajok, meggyilkoltuk. Kellett a pénz, szemeink előtt csak a pénz lebegett, a „Domuyezeu" (IsteD) elvette eszünket.. .. öh, bár sohse történt volna. Az öreg Dumitru tenyerébe fektette fejét s zokogott. A vad arcz megszelídült, s ránezos arczán az igaz bánat könnyei csurogtak alá. A szegény leány pedig reszketett félelmében. — Hallgass tovább, — parancsolá az öreg letörölve könnyeit. Én öltem meg a gazdát, a Vaszil atyja pedig a feleségét. Feltörtük a ládát, a pénzt magunkhoz véve, már már távozni akartunk, midőn gyermek sirást hallottunk. Visszafordultam, s a bölcsőben egy szegény kis teremtést láttam könnyezni. Szegényke nagyon-sírt, s kis ajkai folyton a „papa", „mama" szót gőgicselók. Ebben a perczben borzasztón megbántam tettemet, ez a gyermek gőgicselóse megrendítette szivemet. Társam megakarta ölni. Erted Marié, meg akarta ölni! A szegény leányt iszonyú sejtelem szállta meg. Reszketett mint a falevél, piczi ajkai vonaglottak, s lázasan suttogá „tovább" „tovább". Az öreg folytatá: — Megszántam, elháritám társam kését, s magamhoz vettem a leányt, elhoztam magammal ide fel a he*