Békésmegyei közlöny, 1886 (13. évfolyam) január-december • 3-103. szám

1886-10-07 / 80. szám

B.-Csabán, 1886. XIII, évfolyam, 72. szám.lfCsütörtök, szeptemberhó 7-én Politikai, társadalmi, közgazdászati és vegyes tartalmú lap. Xlegjolon. lietenlsLént Itétszer : vasárnap és osütortökön. Előfizetési dLlj : helyben házhoz hordva vagy postán bérmentve küldve . Egész évre . . 6 írt Fél évre . 3 „ Évnegyedre 1 „ 50 kr. Lapunk számára hirdetések felvételére fel van jogosítva : HAA8ENSTEIN és VOGLER czég, Bécs, Prága, Budapest, Németország és Övájcz minden fővárosaiban is vétetnek fel hirdetések. Szerkesztőség: Apponyi-utcza, 891. számú ház, hová a lap szellemi részét illető minden közleményt czimezni kérünk. KiadOliiyatal: Kishid-uteza, 988. sz. ház, Povázsay testvérek nyomdája. Kéziratok nem adatnak fissza. Egyes szám ára 10 kr. Kapható a nyomdában és Lepage Lajos ur könyvkereskedésében Hirdetések jutányos áron vétetnek fel. „Nyiltt ór"-ben egy sor közlési dija 25 kr. Előfizethetni helyben a kiadóhivatalban, Povázsay Testvérek nyomdájában. Ugyanitt hirdetések is elfogadtatnak. VidékeD a postahivataloknál 5 kros postautalványnyal lehet előfizetni. A hirdetésekért jaró összeg helyben fia. tendő. A hitetlen Tamások. („%) Elismerjük, neui lett volna érdektelen, ha Tisza Kálmánnak a bolgár kérdésről és német szövetségről adott válássá a parlamentben vita alá kerül. JIa elgondoljuk ama dörgedelmes frázisokat, melyekkei egyik másik képviselő előállt volüa, hogy: „Ne higyj pajtás a németnek, akár mikép hitegetnek" stb, nincs benne semmi kétség, hogy politikai felfogásunkról s diplomacziai tapintatunkról oly bizonyítványokat állitottuuk volna ki Európának, hogy megbánta volna azt a feltevést, melyet czivilizácziónkról valaha táplált. És valóban bámulatos, hogy ezt móg oly okos ember sem birta elgondolni mint Horváth Boldizsár. Amilyen kényes maga a tárgy, hát meg lehetünk róla győződve, hogy éppen oly kíméletlen kezekkel nyúltak volna hozzá, s lett volna az ő bazafiságában tündökölve hazabeszélő képviselő, meg az utczák szája ize szerint hetvenkedő elég. Mondattak volna olyan kávéházi vélemények, hogy csak ugy füstölt volna belőlük a czikória, s alkothatott volna felőlünk a külföld oly magas véleményt, amilyent még nem alkotott, Szóval a lehető legveszedelmesebb gondolat ily kényes kérdést egy-egy parlament megoldása alá bocsátani, mert nem feltételezhető, móg magáról az angol parlamentről sem, ahol pedig, a mienkez hasonlítva csak egy tizedrésznyi a beszélő elem, — hogy az ily vita abszurdumok nélkül folyna le, de nem is tudunk esetet az ujabb időkben, hogy ily kérdések parlamenli tárgyalás alá bocsáttattak volna. A Tisza Kálmán válasza oly tiszta volt s érdekeinknek annyira megfelelt, hogy egy miniszterelnök, kinek ily esetekben minden szava hivatalos, többet csak akkor mondhat, ha provokálni akarja a háborút. Az a válasz, melyet Tisza adott, nem hirlapi tudósítás, melynek egy negyedrésze lehet igaz, a többi czafrang, sem véleményekkel garnírozott privát beszélgetés, hanem egyszerű és rövid kifejezése annak, hogy Bulgáriát senkinek oda nem engedjük, a Btlkánon független államokat akarunk, viszonyunk pedig Németországgal a régi. Ez a válasz lényege. Az interpellacziók többi tárgya czafrang, mely a dologra nem tartozik. Az interpellálók ama kijelentése, hogy tényleg más történik, mint amit Tisza állit, pusztán hírlapi tudósításokon alapuló feltevés A közönség csak azt látja és tudja, ami előtte, általa talán nem is gyanított okokból történik, de amit a hatalmak egymás közt végeznek, arról a legtöbb esetben nem bir tudomással. Azon engedmények is, melyeket állitólag Németország tesz az orosznak, még pedig Ausztria-Magyarország rovására, merő állitások, mert kivéve azt, hogy a Sándor fejedelem menetelébe mindkét nagyhatalom beleegyezett, — más egyéb engedményt nem látunk. Es ha vesszük, hogy Sándorral szemben Oroszország annyira angazsirozva volt, hogy a Stndor maradása Oroszország megaláztatásával egyértelmű lett volna, s ami okvetlen egy európai háborút vont volna maga után, hát hogy a hatalmak a Sándor ügyéért egy európai háborút koczkáztatni nem akartak, ahoz remélem nem kell bővebb kommentár. Hogy a Sándor távozása óta mi történik ? ebben több a hir, a látszat ós a feltevés, mint a valóság, mert tulajdonképen még nem történt semmi.. Az Oroszország ós Bulgária közt felmerült félreértések tisztázására maga Bulgária kórt a czártól egy oly közvetítőt, kinek elég tág meghatalmazása legyen arra, hogy a bolgárokkal paktálhasson. És vájjon Kaulbars tábornok mit csinál? Lármát hallok, tényt azonban, mely Európa beavatkozasát vonhatná maga után, nem látok. Kaulbars a czár akaratát hangoztatja, a bolgárok saját ér dekeiket védik, de ennél egyéb még nem történt. A muszka sajtó ijesztgeti ugyan a bulgárokat, de a Kaulbars szájából fenyegetést még nem hallottunk, s ha Bulgaria a Kaulbars követelése előtt meghajlik, az ő dolga, de ha meg uem hajlik s ezért Oroszország fegyvert fogna, Ausztria-Magyarországöt szemben találná magával. Hát hogy mindezekből miféle il nagy engedmények fedezhetők fel Németország részérő} Oroszország javára, bajos bebizoűyitaiü. Képzelődni lehet, de bizonyíték nélkül, a kópzelődós pedig a tényekkel szemben nem számit. Az ellenzék vezórfóríiainak iuterpeilácziói kópzelődóseken alapultak, Tisza az ö válaszával a képzelődéseket eloszlatni igyekezett, s ha nem sikerült neki, arról aztán valósággal nem tehet. — A közös miniszteri értekezlet. Tisza Kálmán miniszterelnök és gr. Szapáry pénzügyminiszter tegnap Béosbe utaztak, hogy részt vegyenek a ma Ö Felsége elnöklete alatt tartandó kuzös miniszteri értekezletben, a melyen a közös költségvetési előirányzat véglegesen meg fog állapíttatni. Széchenyi gr. kereskedelmi miniszter is Bécsbe megy, diogy a feuforgó kiegyezési tárgyalásokra vonatkozólag tartandó miniszteri értekezletben részt vegyen. — A kiegyezés. Az egyes kiegyezési törvényjavaslatok közti ősszeiüggésröl az utóbbi napokban a legkülönbözőbb vélemények láttak napvilágot, melyek azouban túlnyomó részt helytelenek, A kiegyezési törvényjavaslatok kőzött tulajdonképen csak a vám • és kereskedelmi szövetségre vonatkozó az, a melynek egy bizonyos meghatározott időre — a felmondási határidő lejárta előtt — szentesítve kell lennie, máskülönben vagy a felmondásnak kell megtörténie, vagy a fennálló vám ós kereskedelmi szövetségre vonatkozo törvónynyel egyidejűleg kell a quota-törvónyt is szentesíteni. A többi törvényjavaslatok mind más időpontban is szentesithetök és kihirdethetők. IPolitüs-ai IiífoIíl. * A képviselőház okt. 4-iki ülése rövid volt. Megejtetttok a bizottsági választások, melyek eredménye a jövő ülésben hirdettetik ki; elfogadtatott harmadszori felolvasásban is nagy többséggel a vamszövetsógi törvényjavaslat. Végül a külföldi vasutak üzletesaközeire vonatkozó törvényjavaslat került tárgyalás alá s miután azt Darányi előadó alaposan indokolta, ugy általánosságban, mint részleteiben vita es módosítás nélkül fogadtatott el. Ezzel az ülés véget ért. h bolgár Ugy. A felelet, melyet Tisza a bolgárügyben hozzá intézett interpellácziókra adott, az ittoni kormányköröket nagyon kielegitette. Az angol kabinet politikája is az, hogy a Balkán-államok onnáíló fejlődésót védeni kell s hangsúlyozzák, hogy e tekintetben a bécsi s berlini kabinetek politikáj a is megegyezik, s igy a két kabinet számára meg van az alap, a melyen együtt haladhatnak. Az angol kabinet mindig teljes befolyásával fogja támogatni az ily irányú politikát. Eanól messzebbmenő kooperációról beszólni, a mostani helyzet mellett semmi ok sincs. Bizonyos, hogy angol körökben igen fontos angol érdeknek tartják azt, hogy uroszoszágot megkell akadályozni abban, hogy a törő* tengerszorosokhoz előnyomuljon. Defenzív Balkon-szövetség eszméjével azonban az angol kabinet nem foglalkozik, mert tudja, hogy különböző kis államoknak kölönböző érdekei mellett e tervnek nekkeresztülvitele mily nagy nehézségek be ütköznék. A békés; kiállítás. , Békésen a megyei gazdasági egyesület által rendezett járási kiállítást vasárnap nyitotta meg Dr. Hajnal István, mivel az egyesület elnöke akadályozva volt ennek teljesítésében. A mi az állatkiállitást illeti, nagyobb mennyiségben állítottak ki állatokat: br. Wenckheim Yictor, gróf Almási Kálmán, Jurenák Imre és Bakucz Tivadar. Lovakat csupán békésiek vezettek fel, de első dijra érdemeset nem talált közöttük a bíráló bizottság. Az egész kiállításnál a jutalmak kiosztásánál bőkezűen jártak el. Ha körülnézett az ember, alig talált állatot, mely ne jutalmaztatott légyen. Az állatkiállitásnál báró Wenckheim Victor „Mérges" nevű bikája ismertetett legszebbne c a néző közönség által, a birálók is ezt tüntették ki az első díjjal. A lovak közül Bakucz Tivadar sötétpej ménje nyerte a második dijat. Első dijra mint emlitóm érdemeset nem talált a bizottság. Az apró-jószág valamennyi díjazásban részesült. TJgy látszik elegendő dija volt a jury-nak. A' kiállított juhok is mind dijaztattak. Sertések igen kevés számban hajtattak be. Háromnak gazdája jutalmaztatott. A terménykiállitásnál a békésiek nem igen szerepeltek, de annál több volt a v.dékről. Az iparosokról is ezt írhatjuk. Többen állítottak ki a házi iparból. Kiválóan feltűnt Farkas Etelka, Freund Bella, Asztalos Irma és Hedvig, özv. B'áiintíy Lajosné és "Wagner Sarolta kézi munkája. Ezek közül Freund Bella csipkekészitését a nagy közönségnek be is mutatta az egész kiállítás ideje alatt munkálkodván asztala mellett. Terményt nagy mennyiségben mutattak be Göndöcs Benedek, Megele Bertalan, Rákóczy Soma, Déri Istvánné, Konkoly Jenő; magvakból pedig Borza Béla. Az állatok közül csupán az apró jószágból kelt el néhány darab. Legnagyobb vásárt csinált a b.-csabai háziipar, a mely nélkül a megyében kiállítást képzelni sem lehetne. Egy külön szobában voltak a csabai háziipar tárgyai kiállítva és közönsége természetesen mindig volt. Bartóky László né, a csabai háziipar felügyelője rendezte a csoportot, és gondja volt reá, üogy lehetőleg olcsó tárgyak állíttassanak ki. A vegyes csoportnál feltűnést keltett Jantyik Mihály békési születésű fiatal festőművész 3 festménye, melyek nem mindennapi tehetségről tanúskodnak. A kiállítás két napon át tartott s a rendezőséget dicséret illeti a csinosan felállított és berendezett helyiségek készítéséért. A pénzbeli jutalmak vasárnap délután osztattak ki, mig az érmek és díszoklevelek utólag lesznek a jutalmazottaknak kiszolgáltatva. A néző közönség számát 200o-re tehetjük. Tekintve Békés város lakosságát és népességét, bizony azt többen is megnézhették volna, de ugylátszik még e csekély bemeneti dijat is soknak tartotta. Ezek után ide jegyezzük a jutalmazottak névsorát: Gróf Almási Kálmán, br. Wencküeim Victor, Bakucz Tivadar, Jurenák Imre, Kovács István, Czira Gergely, Plavecz Jenő, Csáki Mihály, Mester András, K. Szűcs Mátyás, Szánthó Albert, Mezey Lajos, Benczi N., Tímár J. József, Németi József, Déri Istvánné, Koszta Antal, Mázán György, Povázsay László, Svetics Bernátné, Mucsi Jánosné, Környei Zoltánné, Kelemenné, Mazánné, Toldi Lajos, Bartóki Lászlóné kiállítás rendezéseért — Asztalos Irma és Hedvig, Hajnal Anna és Róza, Borza Béla és neje, Konkoly Jenő és neje, Göndöcs Benedek, Lavatka József, Végh Lajos, Végh Mihályné, Debreczeni Károly, Megele Bertalan, Horváth János, T. Veres Istvánné, özv. Bálintfy Lajosné, Rákóczi Soma, Moldoványi Dániel, Szilágyi Lajos, Broda Károly, Winkler István, Korossi Mihály, Kiss Sán dor, Danczkai István, Dapsy Gézáné, Emperi Ernőné, Jantyik Mihályné, J antyik Mátyás, Andrássi Mariska, Hölgye N., Farkas István, Hajdú Antal, Gr. Wenckheim Rudolf, Freund Bella, Rózsa Károlyné, Pilz Márton, Hegedűs Mihály, Alt Lajos, Pusztai István, Csipke Péter, Ferencz József, Juhász Antal, Tornán György, Kiiment János, íiintorleitner Pál, Lévius Mihály, Molnár György, Kovács Ferenczné, Durko Péterné, özv. Szakáll Antalné, P. Durkó Ferencz, id. Nagy Gábor, Tóth Ede, Cs, Mucsi János,