Békésmegyei közlöny, 1886 (13. évfolyam) január-december • 3-103. szám

1886-10-03 / 79. szám

„Békésmegyei Közlöny" 52. szám. 1886. i árgyábaD. A katonai lelkészek kötelesek lesznek mindenek­lött az 1868. évben született és fölkelésre kötelezettek ko­ukba (19 év) lépő ifjakat kimutatni s az anyakönyvi ki­onatokat még e hóban bemutatni a területi parancsnok­ágoknak ugy, hogy ezek október hó végóig a községi ilöljáróknak megküldhessók e kimutatásokat. A rendelet ermószetesen csak a katonai családok gyermekeire vonat­kozik. Az általános összeirást a magyar ós az osztrák hon­védelmi miniszterek azonban már legközelebb el fogják •endelni. — A vámszövetség felmondása. A kormány azon esetre, ba deczember közepe tájáig a vámszövetségi törvényja­vaslat nem menne át a legislativ tárgyaláson, jegyzeket :'og intézni az osztrák kormányhoz s ki fogja jelenteni oenne, hogy azon eset ben, ha a jelen ülésszak végéig nem srálik perfecttó a vámszövetsóg megujitása, felmondottnak iekinti a vámszerzödést, a mely esetben a törvény által elő­irt további eljárasnak lesz helye. F»olitikai liir*o R. * A bolgár kérdés a képviselőházban, A képviselőház szeptember 30-iki ülésének főórdekét a keleti ügyekre vo­natkozó interpellatiókra adott válasz ós viszonválaszok ké­pezték. Ezt megelőzőleg a vámszövetségre vonatkozó tör­vényjavaslat tárgyaltatott folytatólag. Csupán pécskai Gál Jenő beszélt ós pedig a javaslat ellen. Midőn Gál bevé­gezte beszédét elnök az ülést 12 óráig annyival inkább felfüggeszté a mondott időig, mert ez egyik interpelláló Szilágyi Dezső még nem jelent volt meg az ülésben. Az ülés újra megnyittatván, Tisza Kálmán miniszterelnök szol­lott a ház ós a nagyszámú karzati közönség nagyfokú ér­deklődése ós ügyelme közt, melyeket Tisza igázok is, mert nyilatkozatában fontos ós nagyhorderejű dolgokat mondott. Nyilatkozatának marcansabb tételei ezek : külügyi kormá­nyunknak nem volt tudomása a bulgáriai államcsínyről s azt nem helyeselte; monarchiánk törekvése keleten elő­segíteni az államok önállóságát, mit még 1868-ban tartott szükségesnek Tisza; a berlini szerződést fenállónak ós ér­vényben levőnek tekinti kormányunk; egyik hatalomnak sincs joga a Balkán-félszigeten protectoratusra; a monar­ohia ós Oroszország közt a Balkán megosztása — és az ottani beavatkozásra nézve semminő megegyezés nincs ; a külügyi kormány semminő lépést nem tett Sánior bol­gár fejedelemnél a merénylők érdekeben s végül Német­országhoz való viszonyunkban semmi változás sem történt. A ház az összes ellenzék ellenében nagy többséggel tudo­másul vette Tisza válaszát. * aécs ás a keleti kérdés eldöntése. A „Kreizzautung" egy orosz diplomata állítólagos nyilatkozatait közli, a ki egyebek közt kijelentette, hogy a czár a bolgár viszonyok tekintetében türelmét vesztheti ugyan, de az occupátióhoz még sem fog nyúlni, hanem inkább azt fogja mondani: „tegyenek a bolgárok, a mit akarnak, ö azonban megvonja tőlük protectióját s a bel kormányzathoz szükséges péuzt." — A diplomata azt is mondta, hogy a keleti kérdés Bécs­ben fog eldöntetni; Oroszország útja Konstantinápolyija Bécsen át vezet, de amig Vilmos császár ól, addig Orosz­ország csöndes marad. * Kaulbars a dictator. Sophiai sürgönyök szerint, Kaul­bars tábornok szerdán litographált körlevelet intézete Bul­gária ós Kelet-Rumólia orosa oonsulatusaihoz, fölöttébb élesen ós elvetöleg itólve a bolgár kormány fölött. A kör­levél megújítja azt a vádat, hogy a bolgár kormány szán­dékosan tiltotta el a nép elől a ozár táviratát, határozot­tan elítéli azt, hogy a Strumsky-ezred zászlaját elégették, tagadja a bolgár kormánynak azon jogát, hogy a compro­mittált tiszteket bíróilag üldözhesse, s azt kívánja végül, hogy a nagy sobrunje választásai határozatlan időre na­poltassanak el. Ugy látszik, hogy? e körlevelet nagy meny­nyiségben akarják az országban elterjeszteni, az különben Sophiában, különösen a hadseregben nagy izgalmat idézett elő. telt hölgyeim, kegyetek nagy tévedésben vannak, az ón nevem V. M. ós más anya nevez engem (még pedig joggal) fi­ának! A megtévedt szép leány hangom hallattára megtudta túlságos elhamarkodottságát, egy szót sem szólt szegényke, előre iramodott, iszonyú zavarában csaknem zokogásban tört ki; mig édes anyja kissé visszamaradt ós röviden a következő szavakat intézte hozzám: — Engedelmet kérek uram, én i illetőségű vagyok és van egy orvos fiam, kinek önhöz való bámu­latos hasonlatossága ugy leányomat, mint engem tévútra vezetett. Fiam mintegy 2 évvel ezelőtt röviddel pá yája végezte előtt atyjával összetűzött, eltávozott a szülei háztól, ez idö óta hasztalan minden tudakozódás, keresés : a rosz, keményszívű gyermek hírt sem hallatt magáról. Önben öt véltük felismerni, ismételten bocsánatot kérek tehát! Isten önnel! — Részemről meg van a bocsánat — válaszoltam, miközben a távozó sajnálatra méltó anya után még rövid ideig pillantottam. (Hogyne bocsájtanám meg, gondolám, hisz nem volt mit megbánnom e kelle­mes insultation!) Ezek után már magam is elhiszem, hogy csakugyan hasonlítok valakihez, midőn testvér is képes engem édes testvérrel fölcserélni. Rágyújtottam más czigarettára, mert az érdekes rencontre alatt az előbbi egészen elhamvadt ós én is ma­gam utján tovaballagtam azon kellemes tudattól áthatva, hogy emlékeim füzére egy ujabb virággal gazdagodott. Még most is égeti az a csók ajkamat! Nem is csoda: az első igaz csók egy jkedvestŐl — és sajuos, az sem volt énnekem szánva! L. Világhy Miksa. Békésmegye törvényhatésági bizottságának őszi köz­gyűlésé. Negyedik nap. Szeptember 30-án csütörtökön d. e.| 1l i 10 órakor főispán ura nagyon kevés bizottsági tagból álló köz­gyűlést megnyitja. Az előző napon hozott határozatok hi­telesítése után, folytatólag tárgyaltatik a községeket ér­deklő szervezési szabályrendelet módosítását tárgyazó kül­dőttségi javaslat, mely nem sok változással elfogadtat­ván, a községek elöljáróinak kiadatni rendeltetik azon czélból, hogy a községi szabályrendeleteket ehhez képest átalakít­va, még a f. év október hava 20-ig jóváhagyás végett mutassák be. A m. kir. belügyminiszter urnák rendelete a megye 1887. évi költségvetésének megállapítása tárgyában olvas­tatik, minek folytán az állandó választmány véleményével egyezőleg a bemutatott költségvetés eliogadtatik és jóvá­hagyás végett a miniszternek fel terjesztetik. Ugyanannak rendelete értelmében a legtöbb adót fizető és választott bizottsági tagok 1887. évi névjegyzé­kének már foganatba vett kiigazítása tudomásul vétetik ; — nemkülönben tudomásul vétetik a belügyminiszternek a csabai hadszerraktár ügyében tett megyei intézkedés­re vonatkozó s helybenhagyó leirata. A in. kir. belügyminiszternek rendelete, mely szerint a b.-gyulai kir. törvényszék által elfoglalt telekkönyvi, ajme­gye tulajdonát képező helyiségek — a megyének haszná­latba adása nem foganatosítható, mivel hasonló a czél­nak megfelelő helyiséget a megye annak helyébe adni nem képes — szinte tudomásul vétetvén, ez a b.-gyulai kir. törvényszék elnökévei közöltetik. A kir. belügyminiszter urna* rendetete alapján, uta­síttatnak a megyebeli községek elöljárói, hogy a községi szegények ellátasa érdekében szegény alapot létesíteni kö­telességüknek ismerjék. A közmunka ügyek kezelése tár­gyában tárgyalt belügyminiszteri rendelet tudomásul vé­tetik. — Ugyancsak a belügyminiszter ur vonatkozatos rendeletének tárgyalása után elhatároztatott, hogy a jelen­ben a könyvvezetővel egy személyben képviselt árvazéki nyilvántartói állás, attól elkülönítve rendszeresittetik a gyámpénztárí tartalék alapból fedezendő 850 forint évi fizetéssel. A deczember havi rendkívüli közgyűlés határidejéül deczember iO és a következő napok tűzettek ki. Békés községének a békési evangeiikas református egyház által eddig fenntartott felekezeti gymnázium évi költségeihez 20J0 forinttal való hozzájáruihatása iránti kérelmére az engedély megadatott. A m. kir. belügyminiszter urnák leirata, melyben jó­váhagyását jelenti ki, hogy a megyei állatorvos a szék­helytől távol, Csabán lakhassék tudomásul vétetik. A földmivelós- ipar- és kereskedelemügyi m. kir mi­niszter rendelete folytán megalkotott, a vendég,ók,, kávé­házak s a regále kötelezett itaiméréssei foglalkozó üzfe­tekre vonatkozó szabályrendeletek elfogadtatván, azok kellő köznirrététel után, jóvanagyás végett íeiterjesztetnek; ugy szinte a bemutatott ós tárgyalt ebtartási megyei szabály­rendelet is. Békés község kérelmére, mely szerint a békési regále megváltása felett kötött szerződés jóváhagyását kéri, mo­dositás rendeltetik, melynek foganatosítása után fog csak a szerződés jóváhagyatni. A közmunka ügyek kezelésére vonatkozó miniszteri rendelet, melyszerint az jövőben is a közigazgatási bizott­ság feladata ieend, tudomásul vétetik. Ezzel az ülés délután 1 órakor véget ért. Ötödik nap. Október 1-ón pénteken reggel, miután főispán ur a megye székhelyéről eltávozott, a megye alispánja, mint he­lyettes elnök a kizárólag tisztviselőkből álló közgyűlést megnyitotta, s az előző negyedik nap hozott határozatok hitelesítése után, az országgyűlési képviselőt választó ke­rületek elnökei, helyettes elnökei s jegyzői választattak meg, több eltéréssel, a mult évben megalakított küldött­ségtől. A tárgysorozatban elősorolt többrendbeli idegen törvény­hatóságtól érkezett átiratok s egyéb hasonló megkeresések, a mennyiben egyiknél sem merült fel szükség, az érdemle­ges tárgyalás illetve határozat meghozatalának, — tudo­másni vétettek. A magyar királyi belügyminiszter urnák rendelete, mely a m. kórház alaptulajuonát képez > 1200 forintos föl­tenermentesitési kötvény beváltása érdekében érkezett le, — tárgy altatván, elhatároz fcatik, hogy az készpénzre fog beváltatni, mivel igy legtöbb jövedelmet hoz, hozzá csa­toltatván az alaphoz. Tárgyaitatnak ugy a megyei, mint a községi pénztári ügyek, számadások, költségvetések, mindannyi az állandó valasztmány véleményével egyezőleg helyben hagyatik. Tekintve a még el nem intézett tárgyak nagy számát, a mai napi tanácskozás folytatólag a délutáni órákban is tartatott, még pedig azon eredménynyel, hogy ugy a ren­des mint a póttárgysorozatban felvett közgyűlési tárgyak mindenike elintézést nyert. — A mai nap elintézettek na­gyobbára egyes községek és magán teleket érdeklő kérvé­nyi ügyek, melyek az áliandó választmány előterjesztései alapjan, mind az érdekeltekre nézve kedvező elintézést nyer­tek. Az öt napon át tartott közgyűlés e napon a délutá­ni késő órákban bevégződött. — Szombaton október hó Sá-án d. e. 10 órakor hitelesítési közgyűlés tartatott. MJDtfYilU Kü/lHüKií. liékésyármegye közigazgatási állapota. — Alispáni jelentés — Méltóságos Fóispau ur! , Tekintetes törvényhatósági bizottság ! A vármegye állapotáról és a f. óvi május havi közgyű­léstől a mai napig közbeesett idő alatt tett nevezetesebb intéz­kedéseimről szóló rendszerinti jelentésemet az 1886. évi XXI. t. cz. 68. §-a 8) pontja értelmében tisztelettel Következőkben terjesztem elő. I. Közegészségügy. A közegészség állapota a f. évi májusi közgyűléstől le­folyt négy lió alatt kedvező volt. Járványos kórok csakis szór­ványosan léptek fel s általában szelid lefolyásúak voltak. Békésen és Mező-Berétiyben a kanyaró lépett volt fel, Gyomán és Körös-Tarcsán pedig a vörheny ; e betegségek kö­zül azonban egyedül a Gyomán uralkodott vörheny kívánt 2 áldozatot. Pusztitóbb jellegű volt a Dobozon fellépett roncsoló toroklob, mely rövid lefolyása alatt 8 megbetegiilt közül ötöt ragadott el. Orosházán a hólyagos himlő lépett lel szórványosan, járványszerü jelleget azonban nem öltött. Veszélyes ragályos betegség támadt julius havában Kon­doroson s a Kondoroshoz tartozó istvánhati pusztán az úgy­nevezett szemcséi köthártyalob, orvosi münéven trachoma. E betegség rendkívül ragályos lévén s a gyógyítás elhanya­golása esetén a látó képesség elvesztését vonván maga után, a t. főorvost a betegség fellépte után azonnal kiküldöttem a helyszínére a betegség minői-égének ós mérvének megállapítá­sa s a kellő óvintézkedések elrendelése végett. Orvosi vizsgá­lat alá vétettek Kondoros község s az istvannáti-puszta ösz­szes lakosai annak kiderítése végett, hogy nincsenek-e a köt­hártyalob által ragályozva s 9 egyenen észleltetett a kór, kik tekintve, bogy teljes elkülönítésük családjaiktól s a község­béliektől alig volna lehetséges, s hogy lakhelyűkön a kellő gondos orvosi ápolásbau alig részeltethetnének, azonnal a megyei közkórházba szállitattak, hol res/.ükre külön osztály rendeztetett be. Később meg 5 egyén talaltatott lagályoz'itt­naí, kik hasonló bánásmódbau részesültek. A kolera járványnak Fiumebau való fellépte alkalm ­ból f. óvi 5409. sz. intózkedesemmel az általános kolera uta­sításban s a mi.lt években a Franczia- ós Spanyolországbau uralkodott kolera alkalmabol kibocsátott összes rendeletekben foglalt óvintézkedéseknek ujabbi pontos fogauatositásat külö­nösen elrendeltem. Kiválóan meghagytam az utczák, udvarok s lakházak s a közhelyek tisztántartasának elleuőrzesét a nyil­vános helyek rendszeres fertőztelenitését. Elrendeltem a látá­sok tuItömóUségéueK meggátlasát s az egészségtelen lakásoknak kiürítését. A járási főszolgabiráknak beérkezett jelentései és kör­utam alkalmával szerzett saját tapasztalatom szerint mindenne­mű óvintézkedések pontosan megtétettek, a járvány kerületek előre kijelöltettek, a járvanybizottságok megalakitattak, járvány kórházak ós hullaházak berendezettek. Az óvintézkedesek foganatosításának ellenőrzésére rend­szerinti körutam alkalmával különös gondot forditottuia s a megye tiszti főorvosa hason czélból a megyeben köruta­kat tett. A Budapesten legújabban fellépett kolera alkalmából újfent bocsátottam ki az óvintézkedések kellő ellenőrzese czél­jaból megfelelő rendelkezést. Az egészségügyi szolgálat a megyében egyébiránt pon­tosan foganatosíttatott, az élelmi czikkek gyakori vizsgalat tárgyait képezték s az egészségre ártalmasak elkoboztatta*. Az" állategészségügy állapota sziutén kielégítőnek mond­ható. Csupán 3 ízben lett megtámadva az állategészségügy járvány által a lefolyt négy hó. alatt: Szeghalmon, hol a Gr. Vecseyné hagymási pusztáján Oo-ödóu, hol a büdösközi le­gelőn s Gyomán, hol a községi gulyában ütött ki a szarvas­marhák között pusztitólag a lépfene. E betegség okául a nagy szárazság s a legelőnek a szarazság folytán való elpusz­tulása tekinthető. A megye állatorvosát mindhárom helyre ki­küldöttem s felügyelete alatt a kellő óvintézkedések m*gté-t­tek, ugy hogy a ragály tovaterjedése mindenütt meggátolta­tott. Legtöbb marha hullott el e járvány folytán az öcsödi bu­dösközi gulyában, szám szerint 18. A takonykórnak egyes esetei fordultak elő a lovak kö­zött Csabán, Szarvason, Öcsödön, K.-Tarcsán s Uj-Kígyóson. A megbetegiilt állatok mindenütt azonnal kiirtattak s a 'boncz­jegyzőkönyvek a földinivelési miniszter úrhoz felterjesz­tettek. (Folyt, köv.) Levelezés. Békés-Szent-András, 1886. szept. 25. Tekintetes Szerkesztő ur ! Véletlenül kezembeakadt a „Békésm. Közlöny" egyik legutóbbi száma, melyben Vörös József országgyűlési kép­viselőnk szt-andrási látogatása kapcsán csekélységem is felemlittetik, és mintegy ellentétben nagynevű föpásztorom elveivel azzal vádoltatom, hogy képviselőnkhöz csatla­koztam. Legyen szabad Tekintetes Szerkesztő ur! önigazolá­somra, mely lehetőleg rövid lesz, a szabadsajtó igénybe­vételévei, ezennel válaszolnom a következőkben. Teljesen való, hogy képviselőnk, kit gyermekkorától még Orosházáról ismertem, Játogatása alkalmával nálam szállott és vendégszeretetemet igénybe vette. Be van-e eb­ben megrovandó? Ha asztalomnál nem egyszer helyet en­gedtem a szegény utazó zsidónak, és öt alamizsnával el­láttam, hogyan lehessen akkor kizárnom keblemből régi ismerősömet, egy keresztény vallásfelekezetü lelkészt, ki még hozzá Magyarország parlamentjének tagja és ezen kerületnek országos képviselője. Ha édes üdvözitönk, a hivatott nagybecsű könyv, a biblia tanúsága szerint min­denki iránt kegyes leereszkedő szivet hordott keblóbon, lett légyen baratja vagy ellensége. .... tehetnék-e én ellenkezőleg szemben egy férfiúval, ki hazám parlamentjé­nek tagjai között ül, és ki daczára, hogy ellenkező politi­kai véleményt vallunk, mert én a közjogi kiegvezés híve vagyok, vélem együtt kö/ös aiapon áll abban, mi az em­berek sziveit összefoglalja, a szeretetben!

Next

/
Oldalképek
Tartalom