Békésmegyei közlöny, 1886 (13. évfolyam) január-december • 3-103. szám

1886-09-30 / 78. szám

„Békésmegyei Közlöny" 52. szám. 1886. i beszéddel üdvözölte. Utalt 10 éves főispáni múltjára. Kifejezést adott annak, bogy a megye az elmúlt 10 év alatt annyit fejlődött, mint régebben egy félszázad alatt sein ós miután ez nagyrészbeu ő méltósága munkásságának, fáradozásának eredménye, ezért hálát ós köszönetet érdemel. Ennek ad kifejezést Gyula városa nevében ós óhajtja, hogy az ünnepelt működése móg számos évre terjedjen. Szavait viharos éljenzés követte, mire a főispán meghatottan válaszolt. Válaszára egy régebbi múltra, arra az időre emlékezett vissza, a midőn Gyula város polgársága őt a mindennapi foglalkozásából kiemelve képviselővé választotta. Ezért bálára van kötelezve Gyula város lakossága iránt ós amidőn megköszöni a megemlékezést kijelenti, hogy mindenkor köteles-égének fogja tartani Gyula városa érdekeit előmozdítani. Ezután a főispán a megjelentek éljenzése közben elhagyta a termet. Később a megyeház kisebb termében a megyei tisztikar tisztelgett. Jancsovics Pál alispán hosszabb beszédben fejezte ki a tisztikar ragaszkodását, tiszteletét ós igazi szeretetét, melyet a főispán iránt érez, ki egy évtizeden át a tisztviselői kar bölcs vezére volt. A főispán őméltósága hosszabb beszéddel válaszolt Köszönetét fejezi ki a tisztikarnak a becses megemlékezésért. Ha haladás észlelhető, a megyei adininistratió terén, abban nagy része van a tisztikarnak, amely ügybuzgósággal ós szigorúan hajtotta végre a törvényeket. Ennek köszönhető, hogy a minisztériumban mindenütt arról biztosíthattál*, hogy Bókósmegye administratiója első helyen áll. Elvárja továbbra is a tisztikar nagybecsű támogatását. Szavait viharos éljenzés követte. A megyei őszi közgyűlés. Bókésmegye törvényhatósági bizottsága őszi közgyűlését f. hó 27-ón és következő napjain tartotta. Mint a tavaszi közgyűlésen, ugy most is a törvényhatósági hitelintézet kérdése képezte a vonzerőt, s ha az érdeklődés nem volt oly nagy, mint a májusi közgyűlésen, oiégis 100 nál több bizottsági tag jelent meg a megye termében. Noha a tárgysorozat első pontjai a szokott félévi jelentésekkel a közgyűlés elejét nem ígérték „érdekessé" tenni, Jancsovics Pál alispán felszólalása, az elnöklő főispán megnyitó beszéde után a helyzetet azonnal ünne pólyessé változtatta s midőn Fábry Sándor megyei aljegyző a jelzett indítványt, melyet Haviár Dániel adott be felolvasta, a viharos éljenzés mutatta, hogy e kórdósben az egész bizottság érzelmeit tolmácsolta Szarvas város képviselője. A tárgysorozat első három pontjának tudomásvétele után következett a törvényhatósági hitelintézet kérdésében beadott küldőttsógi jelentés tárgyalása. A vita korántsem állott oly magas színvonalon, mint a tavaszi közgyűlésen, a midőn Vidovszky János beszéde olyan erős hullámokat vert fel. E kérdés tárgyalásánál olyan különös képe volt e közgyűlésnek. Mindenki szorongva várta az eredményt. Szerettek volna gyorsan átesni ez ügyön, szavazáson. Hallgattak. Hallgatott ós nem szavazott dr. Kovács István sem, a ki evvel az ügygyei legtöbbet foglalkozott ós fényes eloquentiával ostromolta mindig az alapszabálytervezetet. Elvártunk volna tőle annyi erkölcsi bátorságot, hogy ha az alapszabálytervezet értelmében létesítendő hitelintézet ügyét a megye közönségére veszélyesnek tartja, azt az ő ismert szónoki tehetségével a megye szine előtt is elmondja ós egészen bátran nemmel szavaz. Yalóban egy olyan kiváló tehetséges férfiút mi nem irigyelünk a „lelánczolt Prometheus" szerepébea A vita erősebb ellentéteket inkább csak azon alaki kérdésnél domborított ki, midőn arról volt szó, hogy a tisztviselők részt vehetnek-e a szavazásnál. A közgyűlés tapintatát ós a tanácskozás komolysága iránti érzékét mi sem jellem i jobban, mint az a körülmény, hogy zúgással és „eláll" kifejezésekkel fogadta dr. Szemian Kálmán erős személyeskedő kifejezéseit. Jellemző volt, midőn Szemian Sámuel higgadt, átgondolt beszéde is elítélte a tárgytól való eltérést. Kiválóan érdekes volt a szavazás, melynek folyama alatt az érdeklődő sohasem láthata előre, mi lesz az eredmény? Ez most már ismeretes a megye közönsége előtt. A mi nem sikerült a tavaszi közgyűlésen, nem sikerült ma sem: a javaslat pártolói nem voltak képesek a megye bizottságának a törvény által kivánt többségével elfogadtatni az alapszabály tervezetet, daczára annak, hogy a javaslat ellenzői némi kellemetlen „meglepetésedben" is részesültek. Figyelmet érdemel, hogy jogászaink kezdve a gyulai törvényszék nagyérdemű elnökétől, mind a javaslat ellen szavaztak. S midőn a küldöttség által halottaiból feltámasztott alapszabálytervezet felett ismét necrologot írunk, emlékeztetjük olvasóinkat lapunkban a májusi közgyűlést megelőzőleg közölt czikkre, melyben helytelenítettük ós nem tartottuk eszélyesnek, czélszerüuek a megye elé vinni egy oly javaslatot, mely előbb társadalmi tóren megvitatva uem lett ós a mely nem állja ki a szakkörök kórlelketlen kritikáját. A felvetett eszme, a siker érdekében egyetórtőleg Mokry Sámuel indítványával óhajtottuk akkor, hogy várjunk, hagyjuk érlelni a dolgot. Az események igazolták felfogásunk helyességét. # * * A közgyűlés tanácskozásáról tudósításunk a következő : Első nap. Pontban 10 órakor megjelent a székház termében Beliczey István főispán ós az ülést meguyitoltnak nyilvánította. Mielőtt a közgyűlés a tárgysorozatban feltűntetett napirendre áttért volna, Jancsovics P&l alispán bejelenti, hogy törvényes időben egy uj iuditvány adatott be, mely felhívja a megyét arra, hogy ragaszkodas.mak és örömének jegyzökönyvdeg adjon Kifejezést azon alkalomból, hogy egy évtized mult el a^ota, mióta a főispán a megye kormauyzatának ólén áll. A Haviár Dániel által beadott ezen inditváuy felolvasása utáu tárgyalás alá vétetik. Indítványozó ajánlja indítványa elfogadását, utalva arra, bogy az ujabb fejlemények, különösen az uj közigazgatási törvény hazánkban a vármegyére nézve ujabb fordulatot létesített, az említett törvónyezikk intézkedései a vármegyék önkormányzati jogait osorbitották, a mennyiben a központosítás elvei érvényesülnek a törvényben. Ezt a törvényhozás bölcsesége jónak látta megtenni, habár szóló azt nem helyeselte, de honpolgari kotelössóge a törvényeket tiszteletben tartani, a hatósagokat tamogatni, a törvények elveinek, rendelkezéseinek végrehajtásában. Az a törvény terjed ki a főispáni méltosagra is, mely ezelőtt bizalmi állas volt, de ezentúl a főispáni móltóság a megye kormányzójává, első tisztviselőjévé idomíttatott át, oly hatáskurrel ruháztatvau fel, hogy egyes rendk vüli esetekben beavatkozással bír, intézkedhetik, rendelkezhetik ellenőrzési kötelességéből kifolyólag. A közigazgatas; tör vényhozás tekintetében ezen forduló ponton állunk, de másrészt a lőispaui székben móg most is örömmel üdvö zöljük azon férfiút, ki 10 óv óta vezeti a ni egykormányzatát és sikeres munkálkodását, fárado/.asát 10 ev ota a vármegye lakosságának javára fordítja, kt a varmegye ugy tanügyi közigazgatási ós közmunka ügyeiben a lehetőségig mindent elkövetett arra, hogy a megye lakosságának szellemi és anyagi jóllétét előmozdítsa. A hízelgő szót, moly a magáneletb n az illető lelkületére alkalmazva jogosult lebet a közélet terén helyteleníti alavalónak tartja Másfelől szóló nem tartozik azon erős, nagy párthoz, melynek kifolyasa a kormány és melynek teljes bizalmat bírja a főispán : mindezek szemmel tartasaval azonban el kell ismerni, hogy ez alkalommal 10 év után a megye kormányzatának eién, sajat emberünket, sajat fiunkat üdvözölhetjük, ki 1876 b;»n a megye szine eiótt jelentette ki, hogy a demokraczia elvei alapján igyekszik a varaiegye közönségének jóllétét lokozni. Ezt megtette a lehetőségéhez képest, oda működött, íáradott, küzdve a lezdet nehézségeivel s különösen a kóziekedes teren oly eredményeket ért el, melyre más alig iett volna képes. Ajanlja indítványa elfogadását. A köz jyüles egyhangúlag, általános lelkesedós mellett hozzájárul Haviar indítványához. Elnök az indítványt köszönettel fogadja ós midőn a közgyűlés kegyeibe aj.m ja magat, kéri tovabbra is támogatásit, kijelentve, hogy ezután is legfőbb feladatanaü fogja tekinteni a megye érdekeit előmozdítani A közg) ülés ezután áttér a tárgysorozatban közölt napirendre. Olvastatik az alispán felévi jelentése ós a számonkórö szék jelentése, melyek tudomásul vétetnek. A közigazgatási bizottság félévi jelentése, miután a lapo^ bau már közölve volt, a szokott módon felolvasottnak vétetik. Az 1887. évi katonai elszallásolá-i pótadó ügyében a közgyűlés a régi szabályrendeletet megerősíti. A közgyűlés ezután áttért a küldöttsógi jelentésre a törvényhatósági hitelintézet kérdésére, ezzel kapcsolatban a hitelintézet alaptőkéjéül szolgálando 5»/„ megyei potadó feletti határozásra. Első felszólaló Karassiay István volt. Miután nézete szerint az alapszabály tervezet módot nyújt arra, hogy a megye kozőusage oicso hitelre tegyen szert, társai nevében is keri a közgyűlést, hogy a küldöttség jelentése alapján fogadja el az indítványt. Fábry Károly hosszabb és folyékonyan előadott beszédben ugy pénzügyi, mint jogi szempontbol kifogásolja a létesítendő hitelintézetet. Az első kifogása az, hogy a hitelintézet váltókő csönre van alapítva, tehát a hitel azon ágát műveli, mely a legveszedelmesebb, mert a váltó leszámítolást alig lehet sikerrel müveim oly helyen, hol a viszonyokat, melyek hirtelen váitozi a <, figyelemmel nem kísérhetik. Megszavazna a hitelintézet letesitó-ét, ha garantiroznák, hogy 6°/

0 lesz a kamatláb maximuma de ezt nem lehet, mert a betétre 5°/

0-ot kell adni, á°/

0-ot a költségre és risic >ra s igy a kamatláb legalább 7°/

0 volna, mi által nem érheti el czélját mert a vidéki pénzintézetek is 7--8°/

0-ra adnak kölcsönt. Utal arra, hogy a gazdákon nincs segítve három havi váltókölcsőnnel, s miután jogi szempontból leketetieuuek tartja, hogy a megye,

1 melyet hatóságnak tekint, pénzügyietekkel foglalkozzék ós mint ilyen bejegyezhető legyen, az indítványt el nem fogadhatja. Beliczey Rezső nemért egyet előtte szólóval; mfrt ha állán <k is azok, a miket a hitelintézet e'len l'elhozott, alkalmat kell nyújtani a bizottsági tagoknak arra, hogy a küldöttsógi többség bebizonyíthassa a kezdemenyezós életrevalóságát. Osak igy lesz megnyugodva a lakosság, melynek hitelviszonyain javítani kell; mert ha az egész iigy nem üdvös, nem életre való, a kormány ugy ís el íogja vetni. Tatay István ugyan ezen szempontokból járul hozzá az indítványhoz: Haviár Dániel: Szerinte oly fontos az ügy, melyet a küldöttség a m°gye szine előtt felvetett, hogy azon csak ugy átsiklani a megye bizottság előtt, nem látná sem indokoltnak, sem tapintatosnak. Nemcsak arról van szó, hogy magunkat megterheljük, ha^iem arról, hogy magunknak olcsó hitelt eszközöljünk. Szóló nem indulna ki abból, hogy a megye tegyen kísérletet azzal, hogy fogadja el az indítványt, terjessze felj eldöntés végett a kormányhoz, mert azért van bizonyos fokú önkormányzata a vármegyének, hogy a felett, mit helyesnek tart határozzon — a mennyiben hatásköréhez tartozik. De nézete sze'int a törvény értelmében a vármegye illetékessége körét túllépi, ha saj »t czége alatt pénzintézetet létesít. A. t rvónyhatóságokról szólló törvény hármas feladatot ruház a megyére, de pénzintézet létesítése egyik alá som vonható. A törvényhatósági pénzintézetet ő sem tartja bejegyezhetőnek. — Hangsúlyozva volt, hogy a szegény nép érdekében állíttatik fel a pénzintézet, de az bi onyos hogy a várm?gye sem adb*t pénzt, ha nem lát elég garancziáf, akár vagyonában akar személyében, mert annak is egész szigorral kell eljárni a hitelképess g elbírálásánál. Utal arra, hogy a kamatláb nem lehet mindig egyforma, példakép említi, hogy az angol bank a májusi közgyűlés, ota l°/o-al emelte a kamatlábat. Meleg védelme alá veszi a takarékpénztárakat, kijelenti, hogy a Fáy András által alapított I. hazai tarakrókpéuztár ós a megyei pénzintézetek mind a közönség jóllétének emeltyűi voltak, mert akkor, mikor azok létesültek, oly magas kamatlab mellett dolgoztak a magán emberek, m-ly csak azóta nem ismeretes, mióta pénzintézeteink alakultak. Magát a pénzbőséget, abstracte véve nem tartja valami nagy áldásnak, s utal e tekintetben e század elején előfordult devalvációkra, s az ezek után következett valságokra Különben is a megyében felállítandó B bankinellókhelyen, melyekre a küldöttsógi tagok még juliusbau nem is számítottak, a hitelt kereső közönségnek lesz alkalma olcsó hitelre *zero tenni. Azért is nincs semmi ok arra, hogy a felujprült aggályokkal, kocz áz'.ttal bemenjünk a hitelintézet 1 sesitósóbe, melyet politikai szempontból is ellenez, mert meg" adná a lehetőséget arra, hogy az esetlegesen nyilvánuló tisztviselői önkény megakadályozza az egyéniségnek, a polgároknak természetes alapon való fejlődését, és alázkodó, hunyászkodó közönséget nevelne. Végül figyelmeztet arra, hogy ha á!lna is az, hogy a takarékpénztárak kizsákmányolnák a népet, azt társadalmi verseny utján kellene megakadályozni. — Nem fogadj* el az indítványt-. Dr. Szemián Kál m á n kij lenti hogy előtte szóló még most sem győzte meg arról, hogy a tervbe vatt hitelintézet be nem jegyezhető. E tekinteten hivatkozik a nagybányai városi péi zintézet pé'dájára. Nem látja be, miértne lehetne a varmegye váltótulajdonos, miért nem számitoltathatna le váltókat, midőn törvényszerűen ingatlant szerezhet, telekkönyvi jogokat bejegyeztethet. A mi a pinzügyi részt illeti, a létesítendő pénzintézetnek épon az vo na c .élji, h>gy a változó kamatlábra volna tekintettel, a mit a mostani pénzintézetek figyelmen kivul hagynak, mert ők 5%-kal szedik b a nép lillóreit, és azonnal kiadják 8%-ra, a mit uzsorának tart. A mi a politikai aggályokat illeti, miután a tisztviselők választott emberek lesznek, alkalom nyilik olyanokat választani, kikben meglehet bi'.ni s ha még is lesznek visszaélések, módjában áll előtte szólónak, azokat ókesszólásával ostorozni. G-öndöcs Benedek nem kiván a népre uj ter-, heket róni, de épen a szegény nép érdekében óhajtja hogy a közgyűlés az 5% pótadót ós a hitelintézet létesitáset önzetlenül szavazza meg. Szólásra senki sem jelentkezvén, következett volna a szavazás. Haviár Dániel a kérdés feltevéséhez kiyáu szólani ós iuditvanyozza, hogy a tisztviselők e'. alkalommal ne szavazzanak, miután itt uj állások rendszeresítéséről van szó. Ebből hpsszu vita fejlődött ki, mely Dr. Szemián felszólalásáv-1 erős személyeskedésre ment át. Később Keller Imre, Oláh György és Szemiáu Sámuel felszólalásai utáu a közgyűlés elhatározta, hogy a tisztviselők a szavazásban részt veheti.ek. Az elnök ezután feltette a következő kérdést: elfogadja-e a közgyűlés a törvényhatósági hitelintézet ügyében benyújtott küldöttsógi jel-ntóst a 'kivetendő pótadóval, igen vagy nem? Következett a névszerinti szavazás, melynek eredménye az volt, hogy igennel szavazott 65, nemmel 35 bizotts gi tag, mitek folytán elnöklő főispán kihirdette a határozatot; a javaslat, miután a pótadu megszavazásához a törvény a jelenlevők */,-dának hozzájárulását kívánja, a a/« többségből pedig o szavazat hiányzik, ezennel elejtetik. E határozat kihirdetését a javaslat ellenzői éljenzéssel fogadták, mire az elnök d. u. 1 órakor az idő elörefialadottdaga miatt az első nap tanácskozásait befejezettnek Dyilvanitotta. Második nap. Folyó hó 28-án Kedden az elnöklő főispán a már igén kevés számú bizottsági tag jelenlétiben nyitotta me^ a. közgyűlést.