Békésmegyei közlöny, 1886 (13. évfolyam) január-december • 3-103. szám
1886-09-26 / 77. szám
„Békésmegyei Közlöny" 52 . szám. 1886 . i térőleg a rendes kezeléstől, megsemmisittetó, hogy roma se maradjon, ífem akar sem ámítást, sem bosszút. Csak kór ós szinte hálát érez. "Vajon sokáig váratnak-e e hálával asszonyaink ?! Sándor Jóísef. — Az aradmegyei gazdasági egylet az első mauyar álilános biztosító társaságnak a magyar gazdák jógbiztoitó szövetkezete ügyében tett kezdeményezését helyeslései fogadta és azt a gazdáknak ajánlotta. — A petróleum-vám kérdésére vonatkozó tárgyalások a ,Pol. Corr.„ jelentése szerint, a mindkét részen levő kornányok közt megszakittattak. Az osztrák kormány a maryar minisztériumnak az osztrák javaslatokra tett viszontavaslatait elfogadhatatlanoknak nyilvánítván, az osztráknagyar vámkonferenczia sem fog összeülni, miután az osztrák kormány által fölvetett azon kérdés, hogy a habozandó nyers petróleum az elvámolás előtt megvizsgáltassák, nem a vámkonferenczia illetékessége alá tartozik, hanem kizárólagosan mindkét pénzügyminiszternek adminisztratív hatáskörét érinti. — Az igazságügyi minisztériumban több fontos törvényjavaslatot, dolgoztak ki, melyeket legközelebb a képviselőház elé terjesztenek. Azok közt egy olyan javaslat is foglaltatik, mely szerint az eddig szokásos törvényszünet első fokú bíróságra nézve meg lesz szüntetve és csakis a felfolyamodási biróságoknál tartatik fenn. l^olitilcai hlr-ek.. * A képviselőház szept. 23 iki ülésében kisorsoltattak az osztályok, és megválasztatott 12 bizottság, mely utóbbiak szombaton d. e. 1U órakor fognak megalakulni. Az ülés végén Apponyi Albert gróf intézett interpellatiót a kormányelnökhöz a bolgár ügyben uralva mind arra, a mi ez idő szerint Bulgáriában történik Kérdés tárgy ivá tette a Németországhoz való viszonyunkat is, kérdezve, hogy minő változás állott be a viszonyban, miutáu a német, diplomatia Oroszországnak életérdekoinkkfl ellenkező ei járását támogatja. Az interpellátió közöltetik a kormány elnökkel. A munkarendre nézve többek felszólalása folytán odanyilatkozott a miniszterelnök, hogy a már emiitett javaslaton kivül a delegátiók összeülése előtt a vámszerződésre és a bankra vonatkozó javaslatokat togjatárgyalni a ház, m > lyek valószínűleg okt. végéig fogják a házat foglalkoztatni. Ezzel az ülés d. u. 1/ i'í órakor véget ért. * A madridi lázadás. A regaas-királynó elnöklete alitt, tartott minisztertanácsban a kormány elhatározta, hogy megmarad eddigi politikája mellett ós a monarhia-ellenes mozgalmat elnyomja, de mérséklettel. P-ivia tábornok parancsot bocsátott ki, melyben megtiltja a hírlapoknak, hogy a fölkelők elleni pörről bárminemű tudósítást közöljenek, Castelar elítéli a fölkelési kísérletet és kijelenté, hogy az szégyen Spanyolországra nézve. A köztársa-ági aknak vissza kellene utasitaniok a köztársaságot, ha azt katonai forradalom ajánlaná föl. Koczkásnak kell lennie. Indultam, mentem egy, két, három óra hosszat, csak bámultam az idegenek óriási számán ós este mikor hazatértem, kétféle refllexióm volt:,. vagy van Londonnak négy milliónál több idegene, mert a benszülött angol koczbás ruhát visel és én olyat Londonban nem láttam, vagy pedig nem kötelező a koczkás ruha viselete és a színpadi ánglus lord nem igazi. Melyik feltevésem e kettő között igaz — móg most se tudom. G-oddam — furcsa ország ez a Londonország. Mikor Franoziaországban Bou'ogaeba értem, valaki a hátam mögött szörnyűséges módon káromkodott ós bámulva szemléltem az illetőt. Aha — itt már kezdenek goddamezni, gondoldoltam magamban. Ezek már angolok. Pedig dehogy vol tak, valami kisebb bourgeois lehetett, aki nagyobb martialitás kedvéért összes angol tudományát tékozolta, azt, mondván, hogy : Gkddam ! mert az angolok maguk nem is használják ezt a szót, ha ők káromkodni, igazán káromkodni akarnak, tudják ők azt sokkal czifrábban. Minden tapasztalatom eredménye az, hogy az angolok bennünket csúfosan lóvá tesznek. Mi azért megyünk hozzájuk, hogy furcsa szokásokat, félszeg dolgokat lássunk és ők már csak azért is egészen európai színben mutatják magukat. Az egyetlen bámulni való dolog, hogy milyen hódítók, milyen buvárkodók, milyen gazdagok, milyen praktikusak. De minek bámuljuk mi ezt, kik mink is lehetnénk olyanok - - — ha osak akarnánk. S. M. A tarvényhatósápi hitelintézet ügyehaz. Az ismeretes indítvány pártolói Békésmegye törvényhatósági bizottságának tagjaihoz a következő felhívást*; intézték * Mint a f. é. szeptember 2/-én kezdődő megyei közgyűlés alispáni uton közölt összehívójából látható, indítványunk, melyet ez év tavaszán egy törvényhatósági hitelintézet alapítása tárgyában benyújtottunk, a tanuhnányozasára és megvitatására kijelelt küldöttség által változatlanul elfogadtatott. A küldöttség jelentésében kimondja, hogy az aránytalanul magas kamatlábnak leszállítása s ezáltal a megyénkben is érezhető közgazdasági válságnak elhárítása czéljiból a törvényhatósági hitelintézet iétesitésere égető szükség van és hogy az iuditváiiybeli hitelintézet a czél elérésére a legjobb eszközül ösmertetett tel, mert az abba lefektetett alepelvek biztosítékul szolgálnak arra nézve, hogy közvetítője és megteremtője leend a lehető legolcsób hitelnek, rugója a vállalkozási szellemnek s éltetője a közgazdaságnak. A nehézségek és aggályokat, melyek tervezetünk ellen jogi és közigazgatási szempontból leihozattak, sikerült eloszlatni, sőt némi büszkeséggel hivatkozunk arra, nogy tervezetünk és az általa felidézett mozgalom több tarstorvényhatóságéiénk érdeklődését költötte fai és rokonszenv vei kísérté tik hazánk legkiválóbb politikusai és pénzügyi capacitásai által. A sajtó, meiy még tervezetünket nem ismeri s nevezetesen a Bécsben megjelenő „Oesterr. ungar. Sparcasse Zeituno-" meiy pedig első sorban a takarékpénztárai*, erdekeit védi, a mienkével rokon mozgalmakról különösen a községi takarékpénztára Krol — megyeiieg szervezett kitelintezetről nem is szólhat, mert Ausztriában nincsenek önkormányzati joggal bíró területi hatósagok — következőleg nyilatkozik E nyilatkozatra a közügyeimet í'eltiivui annyival is inkább kötelességünknek tartjuk, inert e lap az itteni mozgalmon kivül áll és igy hitel viszonyainkat érdektelenül bírálja meg. A czikk, mely a „Pester Lioyd" 251. számában f. évi szept. lU-én jelent meg — magyarra fordítva igy szól: „Sajátságos és a magyarországi pénzintézetek javára épen nem magyarázható jelenség az, hogy mig Ausztriában a takarékpénztárak ós egyeb mteimtezetek legnagyobb része oda törekszik, miszerint ne csak a jelzáloghitel feltételei nyerjenek humánusabb alapot és megszüntettessék a cselekvő és szenvedő kamatiábkőzótti Kirívó különbség, hanem üogy a személyes üitel is a modern áliamélet ket oly kiválóan fontos eleme részere, minő a kisbirtokos és az iparos osztály, oly hozza iérhetövé tetessék, hogy azok a gyors ós kielégítő segelynez minól kedvezőbb teltételek alatt jussanak tiozzá, — addig Magyarországban a kor előre haladó szelleme a régi jo idők kamatviszonyain mindeddig képtelen volt változtatni. E jelenség, melynek okait nem keii valami nagyon melyen keresnünk, csak akkor fog eltűnni, iia a magyarorszagi részvénytársasági formában működő takarékpénztárak nyerészkedési jellegóket megszüntetik. Oly intézettől, a hol a részvényesek személyes érdeke összeütközik a közjó érdekével, lehetetlen azt várnunk, hogy az előbbi magát alárendelje az utóbbinak. Lehet, hogy ez állitásunk az erkölcstan és kőzgazdászati tudomány alapelveivel össze nem egyeztethető, de hiába, minden nyerészkedés hódol ama tételnek, hogy a czel szentesíti az eszközt, igy történik azután, hogy a magyarországi takarékpénztáraknál átlag 5°/ 0-os beteti és b '/„-os kolcsönvételi kamatlábbal találkozunk, 5 és 8 e számok sokat, nagyon sokat jelentenek. Az activ és passiv kamatláb között levő eme d J/ 0-os különbség a mai viszonyok közt ép oly abnormis dolog, mint a S^/o-os passiv kamatláb általában. A takarékpénztárak hivatása nem áll csudán abban, hogy a népnek a kezére bizott takarékbetétek utau minél nagyobb Kamatozást biztosítsanak, hanem aboan is, hogy a nálok elhelyezett betétek hasznosításából eredő nyereséget ismét visszajuttassak annak a közönségnek, mely eredményes tevékenységéhez az eszközöket adta. Ez pedig csak is a hitelnyújtás által történhetik, a melynek azonban nem szabad olyform:' ban eszközöltetni, hogy az intézethez közei álló személyek bizonyos osztálya a takarékoskodók kárára és a hitelt igénylők gazdasági hátrányára Közöljük e felhívást, jóllehet az abban foglaltakkal nem érthetünk egyet. Lapunk egy közelebbi számaban kilátásba helyeztük hogy az alapszabálytervezet kritikai megbeszeiósére ínég visszatérünk, de összehasonlítás utján arról győződtünk meg, hogy a hitelügy tanulmányozására megválasztott küldotíaég többsége a tavaszi közgyűlés elé terjesztett alapszabály'ervezetet változatlanul elfogadta, a mit különben a jelen felhívás is erősen hangsúlyoz. Ennélfogva ugyanazok az érvek, melyek annak idején az alapszabaly tervezet laza szerkeze:e, fogyatkozásai ellen felhozattak, ma is feunáiianak, és ha valami mégis elismerőleg kell kiemelnünk, az az, hogy a küldöttség a tavaszi közgyűlés elé terjesztett alapszaba.ytervezetnek annak idején több oldalról igen alaposan megtámadott indokolásit elhagyta. Lapuuk tere valamint • az idő előrehaladottsága nem engedi, hogy itt reprodukáljuk a/on jogi és finanezialis érveket, melyek azt a meggyőződest érlelték míg bennünk, hogy a torvényhatósági niteliutézot az mditváüyozók és a küldöttség áltat conteiuplált formaban nem létesíthető és amiért mi nem is hisszük tiogy a közgyűlés az slapszabályte, vezetut elfogadja. Külötibeu is me» vagyunk győződve, hogy ez ügy tárgyalásakor a megye termében e?y magas színvonalon álló, tárgyilagos vita fog megindulni, mely minden oldalról meg fogja az ügyet világítani. Azonban mindennek daczára n> mtehetjük, hogy ne reflektáljunk pár szóval a felhívás azon passusára, mely ai „Öster. Cng. Sparcassa Zeitung-' czikkének a -„Pester Llovd" által átvett egy részére hivatkozik, mert e hivatkozást e.gyátalán nem tartjuk szerencsés gondolatnak Az ausztriai községi pénzintézetek alapgondolata a hitel decentralisacziója és a tiszta j ivedelcvn köeczélokra foidittatik, mig az alapszabalytervezőt hitelintézete a megye, mint köiület által oonoentrálni szeretné a hitelt a nélkül, hogy ez által kőzezéJokat mozditaua elő, mert azt, hogy egyes szerencsésebb halaadók (,habár sokan ÍB, az összes adózók költségén és in i nd e n e g y e s bizottsági tag anyagi f lelóssáíóoek latb.» vetése által állitólag olcsóbb hitelt tagnak kapni, nézetüuk s/.erint, igazságosan ós elfogulatlanul közezóinak nevezni nem Itshet. Végül még egy megjegyzést Az is kérdés, lesz e joga a törvényhatóságnak az ö'/o-os pótadót megszavazni, mert az 18SU. 15. t. ez. 9. §-a szerint e megyék csak 3%-tólit L eg nem haladó pótadót vethetnek ki és ugyanazon törvényezik 13 §-a értelmében további 2 J/ 0 erejéig pótadót csak a bel- és pénz;'ígyministzter előzetes engedélyével szavazhatnak meg. Nem tudjuk, nogy a megye megkapta-e ez eugeiielyekot; annyi bizonyos, hogy a küldöttség! jeleutés azokról mélyen hallgat, Sterk' gazdagodjék. A magyarországi takarékpénztáraknak, hogy megadhassák a földmivelés-, ipar- és kereskedelemnek hivatásukhoz képest az olcsó hitelt gyökeresen át kell aiakulnioK. Ez az átalakulás sikerrel ugy vihető keresztül, ha a szervezet nevezetesen a részvénytársasági alakzat helyébe, erkölcsi testűletek tétetnek vagyis községi takarékpénztarak létesíttetnek, ugy a miut az már Austriában a legtöbb takarékpénztárral meg is történt. Es csakugyan, amennyiben a jelek nem csalnak, a lakosság legnagyobb reszóuen kezd keresztül hatolni annak tudata, hogy csakis az osztrák mintára alkotandó község és járási takarékpenztaraK lesznek képesek a vidék egészségtelen hitelviszonyain segíteni. igy például a Komarommegyében fekvő Nagymegyer mezővaros elhatározta, hogy községi takarékpenztart alapit és alaptőkéül leköti a község vagyonát 25 ezer irt erejéig. Szembeszökő az előny, mely egy ily intézet felállításából származit;. Mert ha a betéti kamatlab 4° / 0-ban, a kolcsönvételi pedig 5 J/ 0-ban áilapittatik meg, az intézet már eme l J/ 0-nyi kamatkülönbözetből eredő nyereségből oly jövedelemre fog szert tenni, mely képesse teenai mindjárt kezdetben megtelelő tartaléktőKe képzésére, később pedig arra, hogy a nyereség bizonyos reszet a községnek közhasznú czeiok előmozdítására a lja at. De a legtöbb előny abban iog állani, hogy a község összes lakossága a jelenlegi kamj,tla jnak megtelelő olcsó személyes hitelhez jut. Kétségtelenül remélhető, hogy a nagymegyeri takarékpénztár fellitása a többi közsegek ügyeimet n.m fogja elkerülni." Eí a iajtantuii szakközlöny véleménye. Indítványunk sorsa immár a megye közönségének kezébe van letéve. A bizottság tiszteit tagjainak jó akaratától függ, hogy megyénkben jobb és egeszségeseob hitelviszoiiyoK teremtessenek. A törvényhatósági nitelintézet osak kezdetét képezi az e ezél elérésere irányuló törekveseknek A községek, esetleg járasoK felfogjak állítani a községi és járási takarékpénztárakat: a mellett mindeu életrevaló tarsadalmi osztály valószínűleg megteremti a neki szükséges heti vagy havi betéten alapuló hitelszövetkezetet. Es mindez intezetek egymással szerves összeköttetésben állandnak, tamogatva anyagilag és erkölcsileg a törvényüatósági hitelintézet, miut anyanitézet altal. A nyereszkedésre alakult takarékpónztarak, melyek eddig oly sikerrel tudták egyedarusagi helyzetüket saját érdekűkben felhasználni Kiadva a niteligenylő megyebeli lakosságnak a 4 és 57 0-ra kapott pénzt 8 és tóbo °/ 0-ra, — meggyőződésünk szerint rövididő alatt meg fognak barátkozni az uj helyzettel, es velünk együtt vállvetve fognak arra működni, nogy a hitelt keresők ahhoz minél olcsóbb kamat mellett jussanak. Lesz teu át egészséges irányú verseny, amelybeu senki élnem bukik, és a mely végeredményül megteremti a gazdasági jólét.és felvirágzás legbiztosabb feltételeit. f Es mindez csekély, mondhatjuk majdnem semmi áldozattal sem jár. Igaz ugyan, hogy indítványunk az alaptőke vagyis a biztosító alap létesítése érdeKeoen a megye közönségének 5'/ 0-os pótadóval való megterhelését javasolja. Ámde e megterhelés szerintünk csak eszmei, mert a potadó behajtására, hisszük soha semmi szükség nem lesz. Es aki ez állításunkban az indítványunkhoz meliéKeit indokolásbanfoglaltak után is kétkedik, ám forduljon a megye területen működő 14 pénzintezet bármelyikéhez és kérdezze meg, hogy vesztességek fedezése czéljábói mikor volt kénytelen alaptőkéjét beüaj tani. Azok tehát, kik az 6%-os pótadó ily czélból való behajtasának azonnali kilátásba helyezésevei igyekeznek indítványunk ellen nauguiatot csinálni, vagy nem tudják mit beszélnek, vagy arra számítanak, kifogyván a hitelintézet ellen felhozható egyéb érvből, hogy a nem adózás silány kortes fegyverével sikerül az adoK és egyéo közterhe* által igénybe vett közönséget, illetve anaak Kevésbé tájékozott részét a jó ós üdvös czél pártolásától Könnyű szerrel elriasztani. Becsületes és megbízható Kezelés mellett, mely a megyei üiteiiniézetről ép ugy feltehető, mint a 14 megyebeli pénzintézet bármelyikéről, az ellenőrzés azon szigorított súlya mellett, melynek az alá lesz vetve — nyugodt lelkiismerettel hisszük állíthatni, hogy az esetleg elöforuulüató vesztességek fedezésére az 5%-os pótadó soha behajtatni nem fog, mert az fedezést nyerend az üzleti év nyereségébői. Felkérjük ez oköól a megyebizottság tisztelt tagjait, hogy a szeptember 27-én kezdődő közgyűlésre minél számosabban megjelenni, a beterjesztett javaslatot elfogadni és a pótadót íntnuen aggodalom nélkül megszavazni szíveskedjenek. Békésmegye elhatározását feszült ügy elemmel várja az egész ország! Szabadjon remélnünk, hogy az méltó lesz szabadelvű hagyományaihoz. MutassuK meg, hogy a megyék önkormányzati joga nem üres szó, de oly hatalmas eszköz, melyiyel a változott feladatok és kötelességeknek eleget lehet tenni. A megyebeli lakosság jóléte es boldogulásának feltételei kezünkbe vannak leteve. Oldozzuk fel azokat az érdekeltség linczai alól. Ne legyünk szükkeblüek, miKor polgártársainkon és magunkon segíthetünk. A társtőrvényhatósagok követni fogják példánkat — a kezdeményezés dicsősége azonban Békésmegyéé leend. B.-Csaba, I8dö. szeptember 15-én. DÍ. szeuerényi (juszt iv, Karassiay István, Umiuy Audor üeliciey Rezsó, i>r. Szewian Kaimau. megyebizottsági tagoí. A be'kési gymnasium ügye. Megyei törvcny'utóspgunk legközelebbi közgyűlésén szőnyegre kfriit Bé ó< városának azon kérvénye, melyben a kebelbéli gymnasiutnnak éven kint 2000 frttal községilég l^endfl segélyezését, s a város lakosságának e czélra leendő folytonos megadóztatását jovahagyatni kéri: Ezen ügy elintézésénél a következő irányadó szempontokra bátorkodunk törvAuyh -.tó águnk fteyelmét felkérni. _ 1. Vau e a subveniziora szorult gymnasiumnak olyatt törveuyes létjoga, hogy ea alapon ut igénybe vehesse? -
