Békésmegyei közlöny, 1886 (13. évfolyam) január-december • 3-103. szám

1886-08-15 / 65. szám

„Békésmegyei Közlöny" 52. szám. 1886. i MEGYEI KÖZÜGYEK. hogy akkor, mikor a fejedelem saját hatáskörén belül in­tézkedik, semmi alkotmánysértést el nem követ, de mert az intézkedés a nemzetnek nem tetszik: hát jön a feje­delem, s hangjának annyi jóakaratot tanusitó barátisá­gával igyekszik a nemzetet megnyugtatni, hogy a nem­zet a még soha nem hallott hang felett bámulatba esik. Mert abba esett! Merjük konstatálni, hogy az az érzés, mely ma az országot átalában uralja: A bámulat! A nemzet nem tud, az ellenzéki sajtó nem akar ezen bámulatnaK kifejezést adni, a kézirat eryes tóteleibe bele köt, mert hát mit csináljon: de bámulatát eltitkolni nem képes. És ha majd normális napok beállnak, ós ha majd a nemzet a fe­jedelmi jóság ezen meglepő nyilatkozatát teljes megfon­tolásával méltányolhatja, nem hisszük, hogy a legőszin­tébb ragaszkodás ne támadjon fel benne nagyszerű fe­jedelme iránt. Nem uem ! Ily hangot a történelemből még nem ismerünk! Ennyi szivjóságot kifejezve ínég nem láttunk, ennyi előzékenységet még nem tapasztaltunk! És ha most már a nemzet fejedelméhez méltó akar lenni, ám mutassa meg királyának, hogy ama páratlan alkotmá­nyosság, melyet minden időben tanúsított, de a milyen­nek ily hangot még nem adott, a nemzet minden réte­gét áthatja s azt a legmélyebb hódolatra odaadásra ser­kenti. Mert amely nemzet jó és nagy fejedelmet akar, első teendője bebizonyitani, hogy a jóságot ós nagyságot felismeri: mert a kölcsönös barátságnak legbiztosabb fel­tótele a kölcsönös elismerés. — A költségvetés. Az egyes szakminisztériumok már beterjesztették a pénzügyminiszternek jövő óvi költségve­tésüket. A . pénzügyminisztérium kebelében most már a költségvetési tervezet végleg ősszeállittatik­— Tisza Kálmán miniszterelnök ma este Budapestről pár heti üdülés végett Osztendébe utazik. A miniszterel­nök a mai i apon d. e. tudvalevőleg a történelmi kiállítást nyitja meg s eientul egyelőre nincs olyan állami ügy, mely személyes jelenlétét okvetlenül megkívánná. I^olitiltai híreid. * A török-bolgár viszony. Sophiai hirek szerint Kara­weloff bolgár miniszterelnök a rumeliai szervezeti szabály­zat mindazon czikkeit, a melyek a Bulgária ós Kelet-Ru­melia közti adminisztratív egységet nehezítik, feltétlenül elveti. A portat ez nagyon lehangolta, bár Sándor fejede­lem ujabban ismét kifejezésre juttatta hűségét ós'tisztele­tót a török uralkodó iráni-. * Egy román lap az európai helyzetről. Bratiano mi­niszterelnök lapja, a „Vointza Naoionala" egy Béke vagy háború cz. czikkóben azt írja, hogy előre a háború ve­szélye el van hárítva, mert Németország, Ausztria-Magyar­ország, Anglia ós Olaszország állást foglaltak az orosz ós franczia harczias irányzat ellen. Ennek következtében Romániának nem kell azon gondolkoznia, hogy európai konfliktus esetén mily magatartást kövessen. A közigazgatási bizottság jelentése Békésmegye ál­lapotáról az 1886-ik év első felében. A közigazgatási bizottságról szóló 1876. évi VI. törvónj­czikk értelmében Be.kósmegye közigazgatása összes ágainak állapotáról az 1886. óv első felére vonatkozó rendszerinti je­lentésünket következőkben terjesztjük tisztelettel elő: I. A belügyminisztérium hatáskörét érdeklöleg: 4. Szegényügy: a) Községeink az 1871 óvi XVIII. t. cz. 131 §-ához ké­pest dologképtelen lakosaik fenntartásáról a jelentékeny tókéjü közalapok jövedelmeiből, és a községek közpónztárai által nyújtott segélyből kitelhetőleg gondoskodnak, s e tekintetben a Községek törvényhatósági és állami segélyre nem szorultak. Szegények háza minden nagyobb községben V»D, legújabban K.-Ladánybau alapíttatott ilyen, melynek alapszabályai a f. evi tavaszi közgyűlésen hagyattak jóvá, b) dologházak a megye területén nincsenek, c) az 1886. óv első felében oly elemi csapások nem for­dultak elő, a melyek által okozott károk elhárítása czéljából hatósági intézkedések szüksége merült volna fel. Május hó első felében a fagy a megye nagyobb részében a gyümölcs termést ugyan tönkre tette, május hó 19-ón pedig Szent-And­rás község ós határa egy réseiben oly nagy jégeső vonult el, mely útjában a vetéseket teljesen össze törte. A kár megálla­pítása iránt az utóbbi esetben az intézkedési azonnal meg­rótettek, dj a tolonczozásiügy a m. kir: belügyminiszter ur 1886. évi február hó 14-ón 9389. II. sz. a. kelt rendelete értelmé­ben kezeltetik, s a rendelet 37 §-a értelmében a toloncz szá­madások a belügyminiszteri számvevőséghez évnegyedenként telterjesztetnek, s a költségek a belügyminiszter ur által szo­kás szerint utalványoztatnak. 5. A személyi ós vagyoni biz t o ns ág r a -vo n a t kozó adatok. A személybiztonságot a lefolyt félévben öt bűntény za­varta meg és pedig januar havában Vad László füzes-gyar­mati lakos, nevének megfelelő vadsággal, ifjú feleségét, alig két hónapi házasság után fóltókenysagből megfojtotta s azu­tán kót izbeu is öngyilkosságot kísérlett meg. Február hóban öcsödi legények dulakodas közben egyik társukat agyon verték, s Gyomán Tuba István, D. Szabó Sándor csőszt ugy fejbe­ütötte, hogy az másnap meghalt. Áprilisban kót gyermek­gyilkosság követtetett el. Jellemző, hogy a bűntények egy izben sem vagyon szer­zésből s a kót gyermek gyilkosságot kivéve, mind egyik eset­ben a szenvedély hirtelen feltámadt kitöréséből követtettek el. A tettesek kezre kerültek, s a bíróságoknak átadattak. A vagyonbiztonság állapota teljesen kielégítő voit. Rablás egy izben sem követtetett el. Kisebb rendű lopás 16 esetben fordult eiö. Tűzvész 18 esetben történt, nevezetesen Gyulán 5, Csabán 4, Orosházán, 3, s Békésén, P.-Szt-Tornyán, Sz.-Szt.­Tornyán, Gyula-Váriban, Szarvason ós Mező-Berényben egy­egy esetben. A tüzesetekről sióló jelentések az 1870. évi augusztus hó 24-én 3839. sz. a. kelt körrendelet értelmében a m. kir. belügyminiszter urüoz minden esetre vonatkozólag külön-külön felterjesztettek. A tüzeseteknél való károsodásról, a tüzellen való biztosítási esetek számáról, s a biztosítási ősz­szeg mérvéről az alispán által legújabban nyilvántartás vezet­tetik, mely a tüzesetek folytan megtóritetien maradandó káro­sodást e népünknek a biztosítási intézmény irányabani vonzó­dását, vagy tartózkodását lesz hivatva feltüntetni. Az engedélyezett lőpor-árulási helyiségek szá­ma 13,- melyek a f. óv I-sö felében is teljesített vizsgálatok alkalmával a közbiztonság igényeit kielégítő s megnyugtató biztos állapotban levőknek találtattak. Öjngyilkosság a lefolyt félévben 21 izben követtetett el. Még pedig Orosházán 8 ízben, hol ezen félül 2 ízben, ön­gyilkossági kísérlet is köfettetett el, továbbá Békésen 3, Do­bozon 2, Gyomán 2, Csabán 2, Gyulán, M.-Berónyben 1. és K.-Tarcsán szintén egy esetben. (Folytatása következik.) MEGYEI HIREK. * Gabányi Árpád volt kedves vendégünk, a nem­zeti színház tagja, kitünö író ós művész tollából közlünk mai számunkban gyönyörű tárczát, melyre felhívjuk olva­sóink figyelmét. Birjuk igéretót a kitűnő irónak, hogy többször is fog szerencséltetni bennünket szép tárczáival. — A békós-gyulavidöki tanitö-egylet közgyű­lése. A gyulavid«ki róm. katíi. néptanító-egylet mint le­velezőnk irja f. ho 10-én a belvárosi leánytanodai helyi­ségben tartotta rendes évi közgyűlését. G-öndöcs Benedek apátlelkész egyleti elnök igen szépen átgondolt tartaluiú beszéddel nyitotta meg az ülést. — Beszédében üdvözli a tanítókat mint a nemzet apostolait, kikoek hivatásuk val­lás ós erényben nevelni növendékeit. G-yakorlati előadást tartott Sztankó Géza körösladányi, ós Domokos János gyu­lai tanitó, mely után <iz egylet különféle belügyei intéz­tettek el. — Egyleti pénztáros Szíber Nándor számadását terjesztette elő a számvizsgáló bizottság ele, melyből ki­tűnt, hógy az alapitó tagoktól az egylet javara a pénztár­ba befolyt 132 frt 40 kr., tagdíj czimón 44 frt 50 kr„ könyvtárra magánadomány 5 írt 50 kr,, tőkésített kamat 5 frt 55 kr , összesen 187 frt 95 kr. Kiadás 24 frt 80 kr., pénztartomány 163 frt 15 kr. Ugyan e bizottság terjesztette elö az országos kántortanitc'i segélyalap kezelő bizottságá­nak Szíber Nándor pénztárosnak megvizsgált számadását a következőkben: Alapítványi dijakból befolyt 750 frt, pártoló tagsági dijakból 112 frt 40 kr. Rendes tagsági dijakból 29 frt, magány adományokból 312 frt 59 kr., tő­késített kamat 30 frt, összesen: ,1235 frt 26 kr. Ebből az egyházmegyei hatósághoz átadatott 1191 Irt 99 kr. posta dijakra kiadatott 1 írt 98 kr,. pénztár állomány 41 frt 29 kr. G-öndöcs Benedek egyleti elnök, a tanügy lelkes bárátja a mult évben egyleti tagok által irandó dolgoza­tokra 10 darab császári arany pályadijat tűzött ki, melyre 3 pályamunka érkezett be. A bíráló bizottság véleménye folytán Sztardl Lajos gyulai ós Domonkos János tanítók munkája 4—4 aranynyal lett díjazva, mig a harmadik munka Írójának 2 aranyat ítélt oda a bizottság, mit a munka Írójának nein lehetett kiadni, mivel a jeligés zárt­levélben az illető magát nem nevezte meg. — Ennek folytán az határoztatott, hogy ha az illető 14 nap alatt nem jelentkezik, a 2 arany az egyleti könyvtárra f >g for­díttatni. Ismét 10 aranyat tűzött ki pályadíjul Göndöcs B. egyleti elnök ur. A gyűlésen a kir. tanfelügyelő Bánhegyi István ur is részt vett. Gyűlés végeztével a vendégsze­rető apát ur ebédre hivta magához a gyülésbín résztve­vőket ; ebéd alatt nem hiányozták a lelkes pohárköszön­tések. Fecser görbedi tanitó Göndöcsre, Göndóos a tanfe­lügyelőre ós a polgármesterre, Számborovszky Rezső a tanítónőkre, mondottak sikerült toasztokat. — A békési esperesség ez évi közgyűlését f. hó 24., 25. és esetleg. 26-ik napjain Mezöberényben fogja meg­tartani, Áchim Adám esperes ós Zsilinszky Mihály espe­ressógi felügyelő ikerelnöklete alatt. — Szarvasra f. hó 2o-én er^ezik a Komlósi József színtársulata, hogy itt előadásainak sorozatat megkezdje. Eső. Hat heti szárazság után f. hó 12-én éjjel nagy villámlás és menydörgés kíséretében megjött az óhajtva várt eső, mely ha már el is késett a kukoricza termésre, de a legelőre s az utcza porának leverésére jótékonyan hatott. A sétáló közönség is kiszabadult most már a szo­ba fogságból. * A b.-csabai ev. egyház f. óvi aug. 11-én tartott prezbyteri gyűlésének közórdekübb határozatai: 1. Elnök tudomására hozza a presbyteriumnak, hogy az eltávo­zott Chovan Zsigmond segéd lelkész helyére superinten­— Ah! vagy ugy ? A nevem! Ma ez, holnap az. Változik, a mint a szerep hozza magával. — Bocsánat, nem hivták önt egyszer Misi-nek ? — Oh igen! Misi! Misi! . . Persze 1 A fürge Misi! JA. vidám Misi! A bukfenozes Misi! Nos, mit kíván ön Misitől ? — Önnek van szive, ugye ? — Ah! szív ? . . . Szivünk az van, nagyon is sok van, az a baj ! De gyomrunk is van, s az még nagyobb baj! Erszényünk itt van a mely üres, hahahá! s ez a leg­nagyobb baj! — En önt nem fudom megfizetni .... szegény em­ber vagyok. , — Akkor hát mi tetszik? — Kis fiam látta önt játszani. A gyermek beteg . . . , haldoklik. Önt szeretné látni. Ön talán megment­heti. Talán. ... Oh kérem mentse meg az ón gyermekemet! — Vezessen uram! . . . * * A kis fiu jobban van. Élénkebb ós vidámabb lett, mert tudja, bogy apa elfogja hozni azt a bolondos, tar­ka-barka pojáczát, kinek nagy piros foltok vannak az arczán, egy fehér pont az orra hegyén, csörgő a sapkáján, ki olyan fürgén veti a bukfenczeket, hogy a ki látja majc' megszakad nevettében s a kit ugy hívnak, hogy Misi! A gondolat is, hogy öt látni fogja, már mosolyra kelti. Boldog. — Mamám édes! Az a Misi ember ? — Az édes gyermekem, bohócz. —- Mi az a bohóoz, mama? — Olyan ember a ki mindenféle tréfán töri a fejét. Komédiás. — Mamám, ha ember lesz belőlem, ón is komédiás leszek ? — Nem aranyom, nem. Te az ón kedves, jó fiacskám leszel mindig. — Hát nem minden ember komédiás? — Persze, hogy nem. — Mamám! Ha minden ember komédiás volna, ki nézne akor minket és ki kaczagna a sok bukfenozen, a mit az emberek csinálnak ? . . Tudod-e ? . . Találd ki, én tudom!! .. . Oh mama, hát nem bírod kitalálni? ha­jolj felém, majd a füledbe súgom ... Az istenke ! . . . Ugy-e ? látod! . . . Óh osak mar jönne Misi! Végre nyilik az ajtó. Az apa oda vezeti a beteg ágyához a bohóozot, kinek ess a dolog nem nagyon mu­latságosan tetszik. Máskor vidám arcza elkomorul, látván a letört vi­rágot, melyen már a hervadás nyoma. Az a kót beesett szem, fénytelenül mered a légbe, mint ha titokszerü dol­gokat látna, melyeket a tudósok hiába fürkésznek. Az a kékülő ajak lassan mozog, mint ha ismeretlen nyelven sut­togna valakivel. Az öreg komédiás szemébe köny lopodzig, s mozdulatlan áll a beteg agya mellett. Az anya halas tekintettel nyújt kezet az idegennek, aztán mosolyt erő­szakolva fordul gyermekéhez: — Nézd acgyalom, ö itt van! Eljött, hogy téged meglátogasson. Nézd hát, nein ismerőd i Misi! Fürge mozdulattal fordul a beteg :az előtte állóhoz, de a mint megpillantja a könnyező vén embert, halvány arozocskája haragot ölt, ajkait sírásra bigygyeszti, s daozo­san a fal felé fordul. — Ez nem Misi! . . Vigyék el ezt az öreg embert. Nem kell! Ö nem tud a kezén járni, nem tud oukfenozec vetni. Ez nem Misi! A bohócz hallja ezt és meg van lepetve. Egy perez alatt ezer gondolat fordul meg agyában, majd felszökik, nyílsebesen rohan ki a szobából, a házból, ós beosapódik utána az ajtó! Mindennek vége! Az orvos igazat szólt. A nap hanyatlik a fényes bolt iv«n, tutolsó sugarai egy haldokló gyermek arczát csókolják. A kis beteg sze­mei bezárulták; a nem egészen beosukodott pillák alatt, üvegesedö, fénytelen .sugár lappang. Nem hallja az anya fuldokló sírását; nem látja mint tördeli kezeit a lesújtott atya. Egyszerre nagy robajjal tárul föl az ajtó. — Hóha! Fityirity! Hop! Hop! trallá! tradiri trallá! . . . kiáltja egy furcsa, idétlen tömeg, a szobába szőkéivé.. Tarka ruhája szint játszik az alkony fényében, sapkája csörög, egymás után veti a bukfenczeíet, s olyan szörnyű nevetséges ós kaczagtató. Megrázkódik a gyermek. Arcza egyszerre átszellemül. Egy perozre villáinknak a szemek. Ki nyujija remegő kezét, s a bohóezra mutat: — Ahl . . . ott . . . Misi! .... Aztán néz, néz, . . . édes mosoly rögződik meg aja­kán , , . . ós halott. —

Next

/
Oldalképek
Tartalom