Békésmegyei közlöny, 1886 (13. évfolyam) január-december • 3-103. szám

1886-08-05 / 62. szám

B.-Csabán, 1886. XIII. évfolyam, 64. szám. Csütörtök, augusztushó 5-én. Politikai, társadalmi, közgazdászati és vegyes tartalmú lap. Megjeleli hetenként kétszer: vasárnap és osütörtökön. Előfizetési dij : helyben házhoz hordva vagy postán bérmentve küldve Egész évre . 6 frt Fél évre 3 „ Évnegyedre . . 1 „ 60 kr. Lapunk számára hirdetések felvételére fel van jogositva : HAASENSTEIN és VOGLER ezég, Bécs, Prága, Budapest, Né­metország és bvájcz minden fővárosaiban is vétetnek fel hirdetések. Szerkesztőség: Apponyi utcza, 891. számú ház, hová a lap szellemi részét illető minden közleményt ozimezni kérünk. Kiadóhivatal: Kishid-utcjj, 988. sz. ház, Povázsay Testvérek nyomdája. Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 10 kr. Kapható a nyomdában és Lepage Lajos ur könyvkereskedésében Hirdetések jutányos áron vétetnek fel. „Nyiltt ér u-ben egy sor közlési dija 25 kr. Előfizethetni helyben akiadóhivatalban, Povázsay Testvérek nyom­dájában. Ugyanitt hirdetések is elfogadtatnak. Vidéken a postahivataloknál 5 kros postau talványnyal lehet előfizetni. A hirdetésekért jaró összeg helyben fizetendő. Vendégeink. Soha e Japok cicerós betű rovatában jobb alkalom nem kínálkozott lendületes szavú mon­dásokra, és soha egyszerii szavakkal ünnepé­lyes hangulatot kelteni jobb alkalom nem volt, mint most. A nemzeti szinház derék művészei időz­nek városunk lalai között; lejöttek hozzánk az augusztusi verejték facsaró hőségben, hogy lelkünket a művészet enyhe, üdítő szellőjé­vel illessék, Ott hagyták kényelmes otthonu­kat, komforttal berendezett nyári lakaikat és bizonytalan emotiók veszélyének kitéve ma­gukat, lejöttek, hogy két estén át oly müélv­ben részesítsenek, melyet a vidék minden vá­rosa örökké és méltán irigyel a fővárostól. Miért korlátozzuk ez örvendetes művészi esemény feletti elragadtatásunkat ? Hisz mi sem természetesebb ennél! Sőt joggal mond­hatjuk, hogy a „mérsékelt" elragadtatás ez esetben példátlan indolentia volna, mely Csa­bát a legnevetségesebb Kraehwinklik kategó­riájába sülyesztené. De ép ezért kötelességünk konstatálni, hogy aligha uralkodott Csabán még ily ünne­pélyes hangulat, mint az utóbbi 24 óra alatt. Ahol két kabátos ember együtt jár, ott más­ról nincs szó, mint vendégeinkről, a jegyek­ért valóságos ostrom folyik ós „jaj a legyő­zöttnek" t. i. annak, ki jegyet nem kap, mert az boldogtalannak erezi magát. Szóval, mióta Békés-Csaba iöldére lép­tek, egyébként békés kedélyünk kellemes iz­galomban tartatik es a máskor ereinkben nyárspolgári nyugalommal folyó vér pezsdü­lékenyebb. tí tény feletti elragadtatásunkkal csak a derék művészek iránti hálánknak szabad ver­senyeznie. JÉs ezt kötelességünk világgá publikálni. Mert nem szabad lelednüuk, hogy őket a legmagasztosabb intentio : a humanitás ve­zérelte ide, a nőegylet pénztára javára jöttek játszani, hogy^ lehetővé tegyék egy kényelmes, a modern igényeknek megfelelő kisded-óvó mihamarább való felállítását; ós igy elmond­hatjuk, hogy a kellemest a hasznossal ily szép harmóniában meg Csabán alig láttuk, mint ez alkalommal. Valóban e tényük nem szorul arra, hogy kedvező világításba helyeztessék — Demos­thenesnél ékesebben szól az maga. Mind a mellett nem hallgathatjuk el, hogy némelyik a lerándulás sikerét előmozdítandó, móg jogos művészi ambitiójáról is lemondott oly szerep eljátszására vállalkozván, mely homlok egye­nest ellenkezik rendes szerepkörével. Fogadják tehát a derek művészek e helyütt is a város közönsége jól átérzett hálájának őszinte kifejezését! És elismerésünk nemcsak művészetüknek adózik, hanem nemesen érző sziveiknek is, mely ha nem erezne oly mele­gen a közjóért, ugy Csabára — ég tudja med­dig — üy kellemes napok nem virradtak volna. És nekünk csabaiaknak a derék művé­szek önfeláldozó készségével szemben csak egy kötelességünk van, és ez az: minden em­berileg lehetőt elkövetni arra nézve, nogy itt tartozkodasuk minél kellemesebb legyen. Ez a legkevesebb, mit megtennünk, a hálaérzet es ildom egyaránt parancsol. De meg kell tennünk Csaba városa reputátiojá­nak erdekében is. És hogy az sikerülni fog, az iránt ké­telkedni semmi okunk sincs. Bízunk a ren­dezők tapintatosságában, városunk közönsége lelkesedésében, ós müérzókében, mely móltá nyolni fogja tudni a neki nyújtandó valódi­müélvet. Isten hozta tehát még egyszer derek vendégeinket. — A szerb egyházi kongresszus közbejött akadályok miatt osak október elején, vagy közepe táján fog össze­ülni a megkezdett, de elnapolt tárgyalások folytatására. A püspöki zsinat szeptember hónapban fog ülésezni Kar­lóozán, hogy a néhai Keugyelácz Emilián elha lálozása folytán megüresedett verseozi gör. kel. püspöki szók betöl­tése fölött tanácskozzék, s egyúttal véleményt adjon az 1879. évről hátramaradt három kongresszusi operátumról, mely eddigelé az emiitett zsinat által le nem tárgyal­tathatott . — A házalókereskedés s az ügynöki foglalkozás sza­bályozása képezte a soproni kereskedelmi és iparkamara mult hó 31-ón tartott üléseinek tárgyát. A kamara ez ügy­ben fölterjesztést intéz kereskedelmi minisztériumhoz, melyben kifejti, hogy a házaló kereskedés túlélte magát s nem illik a jelenkor gazdasági életének keretébe. Egy­úttal kéri a kereskedelmi ügynökség szabályozását is. IPolitilcai Ilireli.. * A porta a felső albániai redifek sürgős mozgósítá­sát rendelte el, mert a szerb-bolgár összekoozczanás meg­újulásától tart. A török csapatok Szalonikiban, Monasztir­ban és Koszovóban tetemesen megerősíttetnek. — Tisza Kálmán miniszterelnök tegnapelőtt este gr. Tisza Lajos s Tarkovich min. tanácsos kíséretében Buda­pestről Bécsbe utazott, honnan holnap reggel folytatja út­ját Ischl felé. A miniszterelnök Orczy báró ós Széchenyi gr. miniszter látogatását fogadta. Ezenkívül Szögyóny-Ma­rich László osztályfőnököt és később Pejacsevich gr. bu­dapesti hadtestparancsnokot fogadta a miniszterelnök s déltájban Kálnoky gr. külügyminiszterhez koosizott. Az erdélyi ipar partolása. A hazafi aggodalmak idejét éljük. Alig van köz­életünknek olyau tere, a hol fekete pontokat ne lát­A „BÉifflEGYl KÖZLÖM" TÁRCZAJA. Az ünnepély lefolyása. i. Az érkezés. Pont 2 óra 14 perczkor robogott be a pályaudvarba a Budapest felöl érkező személyvonat. A perron zsúfolá­sig megtelt városunk előkelőségével, különösen szép szám­mal volt képviselve az ünnepélyt rendező nőegylet. A 29 foknyi tikkasztó meleg nem riasztotta vissza hölgyeinket; tömegesen kijöttek, hogy lássák érkező derék vendégein­ket. Régóta nem volt egy-egy vonat oly közfigyelem tár­gya, mint a most érkezett, a várakozók arczán élénk iz­galom tükrözött vissza; alig győzték várni, hogy szemtül­zembe láthassák csabai földön a nemzeti szinház müvó­•eit. Végre a fent mondott időben a vonathoz csatolt I. Stályu kocsiból kiléptek vendégeink, számra nézve ti­zheten. íme a diszes névsor: Lendvaynó Ilka és U L.ahuga D ien es Mari k. a., Pa 1 otay Pir osjka k- és anyja özv. Palota yné, Kaczór Nina k. a. és yj a özv. Kaozérné, Q-abányi Árpád, Mi­hályfi Károly, Latabár Kálmán, Gyenes László, Benedek Lajos, Hetónyi Béla, Pin­tér Sándor, Sántha Antal, Abonyi G-yula, Mártó nffy Károly sugó, ós a fáradthatlan rendező Zöldi Márton városunk szülötte. Harsogó éljenekben tört ki a közönség, a mint ven­dégeinket megpillantotta. A művészek megilletődve fo­gadtak e rivalgó üdvözletet; majd, a perron kijáratánál, előlépett Szemián Sámuel főjegyző és megindult hangon üdvözölte őket Békés-Csaba Jvárosa közönsége ne­vében. A szónok szép szavakkal tolmácsolta a város háláját azon aidozatórt, melyet a művészek Csabának hoztak, hogy t. i. feláldozván otthoni kényelmüket, lejöttek az alföld ez igénytelen városóba hirdetni a színművészet örök szép és igaz eszméit; s elhagyván rövid időre, művészetüket joggal megillető tért, hol valóban műértők kezeiből vették a jól kiérdemelt babért, lejöttek nekünk igaz müélvet szerezni. Hasonló szellemben üdvözölte őket Vidoszky Já. nos, takarékpénztári vezérigazgató a nőegylet nevében. A lerándult művészek nevében Benedek Lajos vála­szolt röviden és verve-vel, hangsúlyozván, ha nem is régi, de szent hagyománya a magyar szinmüvészettel foglalko­zóknak, hogy midőn a magyar nyelv terjesztéséről van szó, hatványozott buzgalommal végezi kiki kötelességét Ok tehát egyszerűen a szent hagyomány nyomdokait kö­vették. Hosszan tartó lelkes éljenek követték szavait. Imposáns látványt nyújtott a bevonulás. Elől diszes fogatokon a vendégek foglaltak helyet. A rendezőség ka­lauzolása mellett egyenesen a „Széohenyi" ligetbe hajtat­tak, hol pompás ebéd várta őket, mely vig poharazás kö­zött mintegy délutáni 5 óráig tartott. Ez ebéden a művé­szeken kivül osak a szűkebb körű rendezőség vett részt és megjelentek az ebéd alkonya felé a szives házigazdák is, hogy néhány napra birtokukba vegyék kedves vendégeiket. A lelkes hangulat jellemzése okáért nem hagyhatjuk említés nélkül, hogy SLZ érkezés előtt néhány órával egyik is­mert polgártársunk azzal állított be Launer Károly urhoz­mint „a szállók kiosztásával foglalatoskodók elöl ülőjéhez," hogy ő 20 forintoí hajlandó a jótékony czélra áldozni, ha egy budapesti művészt hozzá szállásolnak. Fájdalom, ne­mes buzgalma kárba veszett, mert városunk előkelősége már napokkal ez előtt lefoglalta a vendégeket. II. A bankett. Mozgalmas, ünnepi képet nyújtott már az esti órák­ban a „Széchenyi" liget, mely a vendégek tiszteletére fé­nyesen ki lett világítva: Nagyszámú nép hemzsegett a séta-

Next

/
Oldalképek
Tartalom