Békésmegyei közlöny, 1886 (13. évfolyam) január-december • 3-103. szám

1886-07-22 / 58. szám

„Békésmegyei Közlöny" 52. szám. 1886. i épült, s csak külső tatarozásra vár, az ólőviz csatornán átvezetendő hid építése megkezdetett. A dobozi hid építése szintén lassan halad, s félő, hogy a kompközlekedés a hid építésének lassúsága miatt még hosszú ideig fenntartandó lesz. Az orosházi járás szolgabirájának jelentése szerint H.-M.- Vásárhely városa az orosházi-sámsoni főközlekedési útvonalnak az e megyébe benyúló vásárhelyi batárt képező földnyelvbe eső részét kellőleg nem gondozza, ugy hogy az útnak eme része a közlekedést megakadályozólag rosz. Minek folytán felhívtam H-M.-Vásárhely hatóságát eme útnak jó karban hozatalára. IV. Vegyesek. Az aratás megyeszerte megkezdetett. A termés búzában kielégítőnek, árpában silányabbnak mutatkozik. A kaszálók a sok esőzés folytán megromlottak. A kapás növények bő terméssel kecsgtetnek. A mult hó 19 én Szt.-András község és határa egy részén oly nagy jégeső vonult el, mely utjábau a vetéseket, szöllőket, vetemenyeket teljesen tönkre tette s a házak ablakait beverte. A kár megállapítása iránt az intézkedései megtétettek. A mult hó folyamán a szarvasi járás^ községeinek, Gjulavárosának, s a gyulai járás község jinei£ ügykezelését megvizsgáltam, s mindenütt kielégítőnek találtam. Az észlelt egyes kissebb rendű hiányosságok orvoslása tekintetében rendeletileg intézkedtem. A megyei pénztárak a mult hó folyamán megvizsgáltattak, s kielégítő rendben találtattak. A pénztár állaga: készpénzben 15912 frt 09 kr. kötvényekben . . . . 273.767 frt 69 kr. összesen: ,489.779 frt 77 kr. A gyámpénztárban : készpénzben 631 frt 19 kr. kötvényekben . . . . 107849 frt 38 kr

. összesen: 107980 írt 57 kr. A szerbtövis a megye legnagyobb részében már kiirtatott, részben irtás alatt van. B.-Gyulán 1886. julius 11-én. Jancsovics Pál. alispán. MEGYEI HIfiEK. — Bakay Nándor szegedi kender termelő biztos e hó 17-én Csaba város képviselőtestülete meghívására B.-Osabára érkezett, hogy a kendertermelésröl, különösen annak áztatás módjáról értekezletet tartson. — Az értekezleten szép számmal jelentek meg az érdeklődő gazdák, A biztos ur előadásában a termelésre vonatkozólag különösen ajánlotta a ritka vetést, mert úgymond, a ritka vetés által a termelő közönség eléri azt, hoj<y magas kendere terem, megóvja továbbá a kendere az elsüléstől, minthogy a sürün vetett kender szemre ugyan szaporább, de rövidebb lévén, mint kereskedelmi czikk nem bir oly kelendőséggel mint a hosszú, másrészt pedig a sürü kender hamar elsül, — hasznavehetetlenné válik. Az áztatásra vonatkozólag három bevett módot emlit. Első a legközönségesebb, a midőn is az áztatók bármely álló vizben a kendert ugy áztatják, hogy a vízbe hányva a kévéket, arra nyomtatcul földet hánynak. Ezen eljárási mód a legczélszerütlenebb, mert az ugy áztatott kender kiviteli czikket nem képezhet, s mégis a legpiszkosabb és legnehezebb munkával jár. — A másik két módja az áztatásnak nagyon hasonlít egymáshoz. — Mindkettő tiszta vizet igényel, mindkettő czölöpök segélyével történik, mely czölöpök a földbe veretvén, a közöttök levő kender a ozölöpökhöz erősített rudakkal szorittatik le. Az eltérés a kettő között csak az, hogy némelyek abban a felfogásban vannak, hogy nemcsak tiszta, hanem fris üde vizben kell áztatni, mig a szakértők épen az ellenkezőjét ajánlják, s azt mondják, igenis szükséges a tiszta viz, de ez osak akkor felel meg a ozélnak, ha a használandó viz állott, mely a nap által megmelegedett. Mert a kenderáztatás első fő feladata, hogy a kendert minél gyorsabb an ernyedésbe hozza, mi által tisztább kender nyerhető, s egy ós ugyanazon a helyen gyakrabban történhetik az áztatás. A midőn minden lépten-nyomon a cholera fenyeget bennünket, nagyon érdekes a kendertermelő biztos ur előadásának azon része, melyben azt fejtegeti, s bebizonyítani óhajtja, hogy a kenderáztatás is eszközölhető akként, hogy a kellemetlen szag, mely mint tudjuk, az egészségre káros hatással van, elháritassék. — Minthogy pedig a kellemetlen büz, a kender virágának ernyedésóböl ered, a feladat itt nyeri megoldását és pedig ugy, hogy a kendert nem azon zölden, hanem megszárítva kell eláztatni, midőn már a virágzat elveszti azon erejét, s az ernyedésnél sem terjeszt oly egészségtelen szagot, *s igy az egészségre sem válik ártalmassá a kenderáztatás. — A lóg megfertöztetése még inkább megakadályozható pedig ugy, ha a most leirt módon állott vizben ozölöpök tégelyével áztatunk. Az érvelések minden esetre sok évi tapasztalatokon alapulnak, s igy nem ajánlhatjuk eléggé gazdaközönségünknek a fent leirt módozatok felkarolását, 8 a kenderáztatásnak ekkénti gyakorlását. — Ez egyrészről egészségi szempontból nagyon kívánatos, másrészt pedig csekélyebb fáradsággal nagyobb sikert érhetünk el, s gazdasági szempontból is pártolandó. — Értesitő. A békési ágost. hitv. evang. egyházmegye patronátusa alatt álló szarvasi főgymnásium értesítője a mult iskolai évről megjelent. Közzéteszi azt Benka Gyula igazgató-tanár, következő tartalommal: Programmi értekezés. Évi jelentések a tanárkar és az igazgatótól, még pedig I. Tiszti személyzet. II. A bekebelezett ifjúság névsora. III. Előadott tantárgyak vázlata. IV. Magyar stil feladványok. V. Jelentés a tanitóképzőről. VI. Taneszközök évi gyarapodása. VII. Jelentós az alumneumról. VIII. Záróközlemények. — A programm értekezés: „Iskolai épületünk főbejáratának örökségképen reánk maradt fölirata," ezimmel Tessedik Sámuelnek érdemeit méltatja röviden s ebből kiindulva áttér a munkásság különösen az önmuckásság előnyeinek fejtegetésére, szakavatott és helyi viszonyok ismeretére valló tollal rajzolván a nagy Tessediknek a mostani gymnasium épületére márványlapra bevésett eme mondat jelentőségét: „Hoc instituto pellitur e Scholis patriae ignavia, quod industriae monumentum, ut consuleret posteritati, posuit populus szarvasiensis. Anno 1791." — Az értesítőből idézzük még, hogy a nevezett főiskolában 14 tanár működött, a vallás és énektanárokon kivül. — A bekebelezett tanulók száma volt az óv elején 430; mely összeg azonban évzártakor önkéntes kilépés, kibetegedés és halálozás folytán 416-ra apadt. A beiratkozott 430 tanuló közül az l-ső osztályra 62; a 2-ikra 63; a 3-ikra 48; a 4-ikre 45; az 5-ikre 66; a 6-ikra 48; a 7-ikre 41; a 8-ikra 67. Honosságra nézve az óv zártakor volt 119 helybeli, 91 megyebeli és 205 magyarországi más megyékből származott. Külföldi e tanévben nem látogatta az iskolát. — Érettségi vizsgára jelentkezett 60, kik mind Szarvason végeztek, másutt végzettek nem jelentkeztek. Az érettséget megállotta 45. — Van az intézettel kapcsolatban alumneum is, melyben évzártakor 184-en, a konvictusban (esti étkezés) pedig 56-an étkeztek részint egész, részint fóldijórt, sőt 26-án egészen ingyen is. Az iskolát a lefolyt tanévben két magas állású szakférfiú szerencséltette látogatásával. Az egyik dr. Scholcz Ágoston m. kir. egyetemi tanár ós kormányképviselő, ki az érettségi vizsgák alkalmával; a másik Békési Gyula kir. tanácsos ós tankerületi főigazgató, ki januárhó közepén idözött itt. Mindkettőnek szakértelme, ügyszeretete lélekemelő hatással bírt a tanárkarra s a tanulóifjúságra. — A jövő 1886/7-ik iskolai év szeptember 2-án nyílik meg s a beiratások ezt megelőzőleg aug. 30-án, 31-én s szeptember 1-ón eszközöltetnek. f Egy szigorló orvos öngyilkossága. Sslabur Béla békés-gyulai születésű 27 éves szigorló orvos mult pénteken délután hatodfél órakor halántékon lőtte magat egy fővárosi fürbőben s azonnal kiszenvedett. A szerencsétlen fiatal ember négy évvel ezelőtt tizenkétezer torintot örökölt, e tetemes összeget rövid idő alatt elköltötte az utolsó krajezárig. Lakásán két levelet találtak; az egyiket Bekósmegyében lakó mostoha atyjának, a másikat pedig nővérének szánta a boldogtalan ifjú. A csaiad a következő gyászjelentést adta ki: Aloiirott-ik szomorú szívvel jelentik a maguk s többi rokonok ós barátok nevében Szlabur Béla szigorló-orvosnak, folyó évi juliushó J7-én, rövid szenvedés után, életének 27-ik óvóben törtónt gyászon kimultát. A boldogultnak földi maradványai folyo hó 19-én délutáni 3 órakor foguak a Szt. Kjkus kórház kápolnájában a róm. kath. egyház szertartásai szerint beszenteltetni ós azután a kerepesi ut melletti sírkertben örök nyugalomra tétetni, xxz engesztelő szent miíe áldozat folyó hó 20-án fog Körösladányban az egek Uranak bemutattatni. Budapest, 1886. évi julius hó 19 én. Áldás emlékére ! Dr. Kazay Kálmán mint barátja. Szlabur Tomka Boza mint sógornője. Kreuchel Sámuel mint atyja. Szlabur Géza Kreuchel Gyula mint testvérei. f Halálozás. Petrovics János több éven át megyei állatorvos, ez utóbbi időben pedig állami állatorvos i. hó 17-én délután 5 órakor hirtelen rájött köhögési roham alatt meghalt. Halála előtt még egy órával kint járt az épen álló országos vásárban, honnan rosszul érezve magát, haza ment. F. hó 19-én d. u. a közönség nagy részvéte mellett temették el. A család részéről a következő gyászjelentés adatott ki: Petrovics Jánosné született Sopronyi Borbála a saját és az elhunyt testvérje Petrovics József ós neje, s ezek gyermekei Petrovics Ágnes ós férje Szűcs Károly valamint számos rokonok nevében is fájdalmas szívvel tudatja a legjobb férj, szeretett testvér, nagybátya, és jó rokon Petrovics János m. kir. állatorvosnak f. hó 17-én délután 5 és fél órakor életének 58, boldog házasságának 13-ik évében bekövetkezett gyászos elhunytát. - A boldogultnak földi részei f. hó 19-ón d. u. 5 órakor fognak a görög kel. szertartás szerint, a szélmalom melletti temetőben eltakarittatni. — B.-Gyulán, 1886. év julius 18-án. Áldás és béke hamvaira! * Vásári maradvány. — B Gyulán a színészek működésüket í. hó 19-ón befejezték. Most Domauszka Karolina 18 tagból álló lovardatársulata tart előadásokat, mely társulat a közelben lefolyt országos vásárra érkezett Gyulára. A kőhid és kiskápolna közötti térségen, felállított czirku8zban naponként uj mutatványok szórakoztatják a közönséget. — Bókésmegye törvényhatósági bizottságai. 1886. juliushó 26-án d. e 9 órakor rendkívüli közgyűlést tart, a mely alkalommal tárgyalás alá vétetnek: 1) a m. kir. belügyminiszter urnák f. évi 37621. számú rendelete a törvényhatóságokról szóló 1886. évi XXI. t. cz. végrehajtása tárgyában ; 2. ugyancsak a belügyminiszter urnák 37690/886 számú rendelete a közgazdasági tisztviselők elleni fegyelmi eljárásról szóló 1886. évi XXIII. t. cz. ós 3. 38506/886 számú rendelete a községekről szóló 1886. évi XXH. t cz. végrehajtása tárgyában. 4. A mrgye bizottságának í. évi 27. bgy. szám alatt hozott határozatával a báró "Wenckheim Béla emlékezetére felállítandó szobor lótósitése tárgyában kiküldött bizottság jelentése. — Endrődi hirek. A templom körül folyó tatarozás befejeztetett. Danszky ós Izsó valalkozóknak a kialkudott 4400 frt utolsó részlete is átadatott. — E hó lö-kón délben a Szarvasi-végszóién Hornok Pal háza ismeretlen okból kigyuladt és födele teljesen leégett — Jul. 17-én tíinges György 17 éves fiút temették el, ki a tanyán az istállóban telakasztotta magát. A megejtett rendőri bonczolás gyengeelmójünek konstatálta. — Színészet Endrödön. Lánczy Pál társulata hetenkint kétszer tart előadást. A nópkörben berendezett színházban ilyenkor mindig szép közönség gyűl össze. Lánczy társulata tem is késik igazi műélvezetben részeltetni látogatóit. Ugy halljuk a jövő hónapban Lauczy társulatával Gyomára szándékozik. Meg vagyunk győződve, hogy e derék város Lánczy társulata partoiasaban egy pillanatig sem marad Endröd mögött. — A csabai drága marhahúsra , vonatkozólag a következő sorokat vettük: Válasz a „Békésmegyei Közlöny" 56. számában Beküldetett czim alatti közleményre: Az igen tisztelt „egy polgár" ur megtamadja a helybeli mészárosokat a hus uióregdr ágasága miatt ós összehasonlítja Csabát Endröd, Gyoma ós más megyebeli kissebb községekkel, czólozván ezzel mintegy azt, hogy a csabai mészárosok is 32 krjaval adják a marhahús kiioját. —• Erre mi osak azt válaszoljuk neki: hogy először Csabát sem Endröd sem Gyomával egybehasonlitani nem lehet semmi tekintetben, mert egészen más a husszükséglete Endrödnek ós Gyomának mint Csabának, aztan nem jöhet figyelembe ÍZ, hogy egyik vagy másik helyen akadnak néha (irigységboli) tolmi kontárok, vagy privát vállalkozók, kiknek egyrészről az a czóljuk, hogy más becsületes iparotoknak az által ártsanak ós rövid idö múlva a küzdtórröl eltűnjenek, másrészről meg az, hogy a különben el nem adható 20—30 Irtos mustra allataikat mégis vaiamiköpen elériókesithessók. Egyáltalában nem lehet az a czélja sem a mészárosoknak, sem a közönségnek, hogy oicso ós rosz hust egyenet, hanem inkább fizet kilójáért néhány krajcárral többet, csak hogy jó hust kapjon. E tekintetben pedig Csaba a fővárossal all párhuzamban, de végre is ha tekintjük Csaba fogyasztó közönségét ós a vidéki uraságokat, vagy a helybeli nagyobb vendéglőkét, vasúti restauratiót ós a helyben állomásozó katonasagot, a kiknek tápdus hust s nem valami rosz fiatal marhahúst kell adui: itt egyátalában nem vághatnak a mészárosok másodrendű marhákat, de hogy a közönség igényeinek megfeleljenek, kénytelenek a legjobb minőségű marhát megvenni. Különben ha Csaba varos fogyasztó közönsége határozottan kívánja az olcsó marhahúst, Csaba város mószárosai készek egy ilyen olcsóbb széket is külön felállítani, de eddigi fennálló üzleteik jó hírnevét az olcsó hússal megrontani nem akarják és bizton hiszik azt, hogy nagyobb fogyasztó közönsége lesz a drágább de jó minőségű húsnak, mint az olcsóbb és másodrendű húsnak. Több csabai mészáros. — Közöljük e választ, mert a védelmet nem akarjuk senkitől megtagadni, s nem akarunk egyoldaluaknak látszani. De e válaszhoz nekünk is van egynehány szavunk. Abban igazuk van a fentebbi válasz beküldőinek, hogy Csabat Endröddel, avagy Gyomával összehasonlítani nem lehet, a it azonban nem tett „Egy polgár" sem, minthogy osakis relatív hasonlításra szorítkozott. Ellenben határozottan téves felfogás, s nagy tájékozatlanságra, vagy roszakaratu ferdítésre vall, hogy Csaba e tekintetben egy sorban all a fővárossal. Ami pedig a másod ós elsőrendű marhákra vonatkozik nem egyéb frázisnál, mert Gyulán vagy Orosházán bizonyára vágnak legalább is olyan, ha nem jobb marhát mint Csabán, s bizonyára Gyulának van olyan, — ha ugyan nem nagyobb, — husfogyasztó közönsége mint Csabának. Különben is a hus minősége felöl magok a mészárosok legkevésbé competensek véleményt mondani, e tekintetben csakis gazdaszonyaink adhatnak illetékes bírálatot, ami pedig a mészárosokra legkevésbé hízelgő. Orosházán, Gyulán és Gyomáö már volt annyi eredménye egy felszólalásnak, hogy