Békésmegyei közlöny, 1886 (13. évfolyam) január-december • 3-103. szám

1886-06-20 / 49. szám

B.-Csabán, 1886. XIII. évfolyam, 49. szám. Vasárnap juniushó 20-án, Előfizetési dAj : helyben házhoz hordva vagy postán bórmentve küldve ; Egész évre . 6 frt Fél évre 3 „ Évnegyedre 1 „ 50 kr. Lapunk számára hirdetések felvételére fel van jogosítva : HAASENS'ÍEIN és VOGLER czég, Bécs, Prága, Budapest, Németország és bvájcz minden fővárosaiban is vétetnek fel hirdetések. Szerkesztőség: Apponyi utcza, 891. számú ház, hová a lap szellemi részét illető minden közleményt czimezni kérünk. Kiadóhivatal: Kishid-utcza, 988. sz. ház, Povázsay Testvérek nyomdája. Kézhatok nem adatnak vissza. Politikai, társadalmi, közgazdászati és vegyes tartalmú lap. Meg jelen hetenltónt kétszer : vasárnap ós osütörtökön. Egyes szám ára 10 kr. Kapható a nyoudában és Lepage Lajos ur Hirdetések jutányos áron vétetnek/fel.C-" „Nyiltt ór"-ben egy sor közlési <üj| 25 kr. Előfizethetni helyben a kiadóhivatalban, Povázsay Testvérek nyomdájában. Ugyanitt hirdetések is elfogadtatnak. Vidéken a postahivataloknál 5 kros postau talványnyal lehet előfizetni. A hirdetesekert jaró összeg helyben fizetendő. Nyilvános könyvtárak a vidéken. Általános ós nagy a panasz a magyar könyvolvasó közönség ellen. Alapját sem nólkülözi a könyvírók ós kiadók kesergése, mely félő, hogy előbb-utóbb tökéletes pangást idéz elő irodalmunk terén. Ez roppant nagy csapás lenne nemzeti közművelődésünkre, minden szellemi téren való haladásunkra. Nagyrészt fejlett irodalmának köszöni a magyar nemzet, hogy az irigykedő ós ellenséges nyugat kénytelen volt őt bevenni a kulturnemzetek sorába s ott olyan helyet szoritani neki, mely hely, ha természetszerűleg nem nagy is, de a köztiszteletet, hogy ne mondjuk bámulatot, ki tudta vivni magának. De mint mondtuk, nagy veszély fenyegeti e szellemi haladás további folyamat. A magyar könyvpiacz a legújabb időben épp en nem mondható ugyan tulproduktivnek ; de a jelenlegi produkcziót is túlságosnak kezdik tartani azok, kiüet sorsuk arra kényszerit, hogy azután éljenek. Az ideális lelkesedésre kezd következni a kijózanodás kellemetlen ós lehangoló nézete. Az iró nem mer könyvet irni, mert nem egy könynyen tud még a jó munkának sem kiadót szerezni, a kiadó meg tartózkodik a műnek saját rizikójára való kiadásától, mert egyre világosabban látja át azt az igazságot, hogy Magyarországnak nincsen még elegendő nagyságú magyar olvasó közönsége. Ez a megszomoritó tény. Ez az aggasztó jelenségek alap oka. És hol van ennek eredete? Nem nehéz megmagyarázni. Azzal a gonddal, mely a magyar irodalom felvirágoztatására fordíttatott, sehogy sem áll arányban az a gond, mely a nép művelődési ós speczialiter olvasási igényeinek ébresztésére ós fokozására lett fordítva. Még eddig hiányzanak erre nálunk a legprimitívebb alaptényezők. Ezúttal csak egyetlen egyre akarjuk felhivni a közfigyelmet. Olyan tényezőjére a kulturális A „BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY" TARCZAJA. Ifjúkori emlékek. — Epizódok a szabadiágharezból. — Irta: Zlinszky István. III. Hazafelé. Bátyám ugy 6—7 óra tájban kezeihez kapta „Passier Schein"-ját, melyet 6 drb arany ós aranyórája árán váltotta lelkiismeretes orvostól, s mindketten ott hagyván az oláh templomot minden szentjeivel egyeembem siettünk ki a külvárosba, hol a honvédtisztek podgyászos kocsijai tanyáztak a szabad ég alatt. „Éhes vagy-ó? — kérdé bátyám. Persze hogy éhes voltam, minő csak egy 63-iki ínséges tót lehetett; no hát egyél ami kell. Én hát elkezdtem a túros lepényen s végig ettem a piacz deliceáit. Kiérve a Grá] külvárosba, már a koosinál találtuk Stettina őrnagy ur két öcscsét, kik szinte megszabadultak, s kiknek azonnal elmondtam bátyjuk üzenetét. No mondák csak siessünk inuét kijutni, mig valamelyik osztrák tiszt belénk nem köt. Pénzük, — perhaladásnak, mely első sorban az anyagi eszközök hiánya miatt lankadó irodalom felsegélyezósóre, talpraállitására lenne hivatva. Ilyen tényező lenne a nyilvános könyvtáraknak egyelőre a nagyobb vidéki városokban való létesítése. Akár csak Németország példájára hivatkozzunk, hol ez az intézmény régóta honos ós a legáldásosabb gyümölcsöket termi. Ott úgyszólván minden jóravaló falunak meg van a maga nyilvános könyvtára, melyet állam ós község tartanak fenn s a melyből kényelmesen ós ingyen meríthet bárki is szellemi táplálékot, oktató ós mulattató olvasmányt. Ez lenne nállunk is a leghathatósabb, talán az egyedüli eszköz arra, hogy a magyar közönséget rászoktassuk a könyvolvasásra. Ha már egyszer erre szokott, akkor már nem nagy nehézséggel hozzászokik a könyv vásárláshoz is. Nem csak jó országutak, rendezett közbiztonsági állapotok, kényelmes igazságszolgáltatás, megfelelő számú iskolák, — ezek ueui egyed" bévmóröi a. valódi kulturának. Ha egyszer annyira leszünk, hogy minden magyar családnak, minden magyar háznak nólkülözhetlen ós elmar adhatlan bútordarabja lesz akönyvesszekróny, akkor lesz csat haladottságunk, miveitsógünk valódi ós teljes. Adják meg a szép czól elérésére a vidéki városok az első lökést, mely a iavinat mozgásba hozza. Alakítsunk a vidéken nyi lvános könyvtárakat; szerezzük be ezekbe a magyar irodalom kiválóbb produktumait, tegyük ezeket áldozatok nélkül hozzáférhetőkké a közönség részére ós mind a kettőn segitve lesz: irodalmon is, közönségen is. Szellemi tápot keli nyújtani első sorban, „lappetit vieiit en mangeant", tartja a franczia közmondás : evés közben jön meg az étvágy. Tudtunkkal eddig csak a legnagyobb vidéki városnak: Szegednek van nyilvános könyvtara. Ez is egy sze német bankó, mert a magyar már ekkor nem ment pénz számban, — nem volt ttz útra, hanem voit három jo lovuk, s miután a kocsi után elég volt kettő, s mert a két Stettina Veszprém megye be igyekezett, bátyám .pedig csak Pestmegyóbe, a batyum lova lett eiadova téve. Engem küldtek be a város szélére vele, hol az élelmes pócskai schvabok olosó pénzen vették a lovakat. Sikerült is a több száz forint értékű szép fekete lovat 40 pengő írtért eladnom és azonnal siettem vissza a pénzzel. A kocsin voltunk öten; a két Stettina — egyik tüzér, a másik gyalogos főhadnagy — bátyám, ón ós egy veszprémi közbaka, kit a tiszt urak kocsisul vittek volna magukkal.A két Stettina nagyon sürgette az indulást azon okból, mert az osztrák tiszt urak oly lovagiasan viselték magukat a nem általuk legyőzött honvéd tisztek iránt, hogy kijöttek pár közlegénynyel s ha szép lovat láttak, vagy szebb darab fegyvert találtak a kocsikon, azokat egyszerűen elvitették. Fogni paranosoltak tehát, de a bakának elfogyván a taplója azt mondja, rögtön, csak beszaladok a legközelebbi boltba egy krajczár ára taplóért. Elmúlt 9 óra, a tiz óra is eljött, de a mi bakánk nem érkezett. Nem volt mit tenni, mint befogni, s nélküle útnak indulni, a mit 10 óra után mégis tettunk. A mi bakánk talán még most is alkussza a zsidóbőrt; vagy elcsípték nemes lelkű férfiú bőkezűségének köszöni. De az a nap a melyen megnyílik az első önaiapitotta vidéki nyilvános könyvtár, fontos mozzanatot fog jelezni a magyar kultura történetében. Dr. Y. — A felvidéki magyar közművelődési egyesület közgyűlésére Balassa-G-yarmathon nagyban foiytak az előkészülete . A nyitramegyei ós budapesti vendégek fogadtatásúra Balázs Ferencz, Nagy Mihály szolgabirák és Zubovics István megyei tisztviselő folyó hó 16-án délután 1 órakor Váozra érkeztek. A vonatnál elegendő számú magánlogat várta a vendégeket s innen ünnepélyes menetben szállították Balassa üyarmathra. A közgyűlés 17-ón d. e. 10 órakor volt. — A büntető törvénykönyv revíziója. A büntető törvénykönyv revisioj inak kérdésében egy napilap azon hírt hozta, hogy az igazságügy miniszter a büntető törvénykönyv tüzetes revisióját szándékozik munkába vétetni s meg id nevezi azt a kúriai birót, a ki a revisiónálts javaslatot szerkeszteni fogja. Mint a „Jogtudományi Közlöny" megbízható forrásból értesül, e hir teljesen alaptalan. Az igazságűgynúuiszter a büntető törvénykönyv revíziójának tervével egyátalán nem foglalkozik. Politiitai üirek.. * Gladstone pártjának választási kilátásai javulnak London ós környéké liberális egyleteinek szövetkezete mult héten 75 szavazattal 10 ellen elhatározta, hogy Grladstoner íormtervót elvben helyesli s a választásoknál támogatni fogja. — A bajor kormányváltozás, illetőleg a király halálát megelőzött események, ugy szólva kizárólagos tárgyát kepezik a politikai körök megbeszéléseinek. Maga a bajor országgyűlés, mely összehivatott, nem könnyű feladat előtt all, midőn a tronvaltozás előzményeit kellend pertraktálnia, mert a dolog természete azt követeli, hogy a volt király magánéletére, betegségére és költekezésére vonatkozó leleplezések a nyilvánosság kizárásával közöltessenek az illetékes tényezőkkel, minthogy e dolgok nyílt pertraktálása sajnos utóhatast gyakorolhatna. valami garázdálkodásért, vagy mit tudom én mi történhetett szegónynyel, denique nem jött! Én nagyon aggodalmára voltam a két Stettinának; attól féltek, hogy valahoi bajba hozom őket, miután tern voit szabadon bocsájtási jegyem. Én váltig biztattam őket, hogy ilyen gyerekkel az ördög sem törődik, s nem fognak bennem valami szökevény generálist keresni De hát nem volt osuda, hogy aggódtak, mert minden hajszálba bele kapaszkodtak akkor a mi jó barátaink, csakhogy kellemetlenséget okozhassanak azoknak, kikkel még fegyver volt a kezökben, nem paczkázhattak, folytonosan hát ikat mutogatván osak Egész éjjel mentünk úttalan utakon, mindig ^kerülve az országutakat, a hol nyüzsgött a német. Mikor a nap jött fel, valahol Makó körül jártunk, s egy tanya melletti kútnál kifogtam a fáradt lovakat, és a saraglyából szénát vetettem elébök. A széna alatt egy vászon tarisznyát találtam; volt benne egy pár fényezetlen uj bakancs, egy pár komisz fehér ruha ós — egy Passierschein Varga János névre kiállítva. A tiszt urak a tanyába mentek, hová egy jóravaló magyar gazda hivta be őket, s bőségesen megvendégelt mindnyájunkat. Én ellátva a lovakat, szinte bementem, s megállva az ajtóban bemutattam magamat mint „Varga Jánost," Volt öröm, hogy inoat már én is