Békésmegyei közlöny, 1886 (13. évfolyam) január-december • 3-103. szám
1886-06-17 / 48. szám
B.-Csabán, 1886. XIII. évfolyam, 50. szám. Csütörtök, juniushó 17-én. Politikai, társadalmi, közgazdászati és vegyes tartalmú lap. Mogjelen hetenként Rétszor : vasárnap és osütörtökön. Előfizetési dij : helyben házhoz hordva vagy postán bórmentve küldve . Egész évre . 6 frt Fél évre 2 „ Évnegyedre . 1 „ 50 kr. Lapunk számára hirdetések felvételére fel van jogosítva : HAASENSTEIN és V0GLER czég, Bécs, Prága, Budapest, Németország és bvájcz minden fővárosaiban is vétetnek fel hirdetések. Szerkesztőség: Apponyi-utcza, 891. számú ház, hová a lap szellemi részét illető minden közleményt czimezni kérünk. Kiadóhivatal: Kishid-utcza. 988. se. ház, Povázsay Testvérek nyomdája. Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 10 kr. Kapható a nyomdában ós Lepage Lajos ur könyvkereskedésében. Hirdetések jutányos áron vétetnek fel. „Nyiltt ér"-ben egy sor közlési dija 25 kr. Előfizethetni helyben a kiadóhivatalban, Povázsay Testvérek nyomUgyanitt hirdetések is elfogadtatnak. Vidéken a postahivataloknál 5 kros postau talvanynyal lehet előfizetni. A hirdetésekért jaró összeg helyben fizetendő. A hazai közoktatás állapota. Előttünk fekszik Trefort Ágost vallás- és közoktatási m. kir. miniszter tizennegyedik jelentése a közoktatás állapotáról. Ennek a figyelemre méltó jelentésnek t. olvasóinkat közelebbről érdeklő főbb adatait szándékozunk ezúttal ismertetni. Magyarország területe 280.399 négyszög kilométeren 13.749,603 lakossal állapíttatván meg, esik minden négyszög kilométerre átlagosan 48. 7 lélek. A tanköteles gyermekek száma 1884-ben 2.276,917 s három év alatt 157,241-el gyarapodott, ugy hogy minden négyszög kilométerre 8, minden ezer lakosra 16o tanköteles gyermek jutott, tényleg azonban csak 1.800,731 (79. 0 8 ü/o) jart iskolába, vagyis minden négyszög kilométer utau 6, mmden 1000 utau 131 gyermek. Község volt 12.692, iskola pedig 16,205, három óv alatt 283-mal gyarapodott az iskolák szama; minden 22., • kilométerre esett egy község ós minden 17.j • kilométerre egy iskola. Más községgel egyesülve 1764 község tartott fön iskolát. Seníiniféle iskola nem volt 305 községben. Az iskolák közül volt 503 (3. 0 9 0/o) állami, 1844 (ll.„°/o) községi, 5337 róm. kath., 2181 gőr. kath. 1797 gor. keleti, 2332 helv. hitv., 1439 ágost. hitv. 56 unitárius, 509 mózes hitv., 176 magán, 31 egyleti, felekezeti összesen 13,651 (84. í t°/ 0), magán iskola összesen 207 (l. J 8 0/ 0). 1869. óta 503 állami, 1365 községi, 332 felekezeti iskola keletkezett. Ebben népiskola volt 15,993, felső népiskola 76, polgári iskola 136. Tanterem volt 23,152; minden 12 négyszög kilométerre, minden 551 lakosra s minden 98 tanköteles gyermekre egy-egy tanterem jutott. A „BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY" TARCZÁJA. Ifjúkori emlékek. — Epizódok a szabadságharcból. — Irta: Zlinszky István. II. Menekülésem. (Folytatás). Mentem egyenesen a várkapuhoz, hová sánczokon keresztül egy hid vezetett; egész gondtalanul, [minden aggály nélkül törtettem a várkapunak, ped g láttam, hogy ott két csekopér áll szuronyos puskával, egyik a jobb, másik a baloldalon, a kik természetesen elég nyersen kiáltották elibem a tilalmat, s utasítottak vissza. No Pista gondolám, — szép terveid dugába dőltek, oda ugyan be nem jutsz de mintha egy isteni sugalom azt mondta volna, hogy maradjak, nem mentem le a hídról, hanem vissza húzódtam s egy kanyarulat által elfedve az őröktől, neki támaszkodtam a karfának, s ott ábrándoztam isten tudja miről; talán haza gondoltam jó szüleim és testvéreimre, a kik minket már bizonynyal megsirattak midőn egy osapat pléh galléros honvédtiszt ért fcÖEelembe, egy osztrák altiszt és számos a tisztek podTauitó volt 23,158, még pedig okleveles 19,802 oklevéllel nem biró 3356 ; rendes tanitó 20,249, segédtanító 2909; férfitanitó 20.580, nőtanitó 2578. Kerültek pedig az összes népiskolák 12.917,473 frtba, minden lélekre 0.94 frt, minden egyes népiskolai tanuló oktatása 7 17 forintba került. Tanítóképző volt 54, tanítónőképző 16, ezek közül állami 24, felekezeti 46. Ezekben képeztetett 2641 férfi, 991 nőtanitó. Az intézetek kerültek 768,435 forintba. Tanítói oklevél kiadatott 84, tanítónői oklevél 376. Kisdedóvoda létezett 364. Egyesületi 114, magán 81, közép 63, felekezeti 84, alapítványi 15, állami 7. Az összes kisdedóvod.ikba járt 17,796 fiu, 19,176 leány gyermek, együtt 36,972. Kisdedóvó 532. Minden óv átlagos szaporodasa 21 uj kisdedóvói állomás. Feutartási költség 290,851 frt. Csak 2 óvónevelőket képező intézet van, melyekben 17 tanár 102 növendéket tanított s ezek közül 48 képesittetett. Az országos tanítói nyugdíj'idézetnek 12,655 dij fizető tagja, 4.535,284 forint alap vagy oua volt. Minden óv átlagosan 449,545 forinttal gyarapítja az alapot. 1884-ben, 230 tanitó nyugdijt, 11 tanító segélyt, 670 özvegysegéiyt, 1254 árva gyámolitást, 14 egyén végkielégítést nyert. — Képviselőválasztást mozgalmak. Szentgyörgyi Imre volt igazságügyi államtitkárnak a Kúriához történt kinevez te testi folytan megürült török-kanizsai kerületben ma, mint nekünk táviratilag jelentik, tivab Karoly lörendihazi tag indítványára, Fabiny Teofil igazságügyim a isztert kiáltották ki nagy lelkesedéssel a szabadelvű párt képviselőjelöltjévé. A zaia-szeiit-grothi kerületbea & képviselőválasztás f. ho 19-re tüzetett ki. — Az erdélyi ipar védelme. A közlekedésügyi minisztérium tariifabizottsaga befejezte tanacskozásait a fölött, hogy miképen lehetne megsegíteni a magyar-osztrák-oláh kereskedelmi szerződés megszünese által megtámadott erdélyi és dél-magyarországi ipart. A bizottság munkálata legközelebb mar a miniszter elé kerül jóváhagyás végett. Ámbár a javaslatok a támadható igények lehető kitagigyászát hátukon czipelő privatdiener kíséretében. Egy gondolat, s ón a szolgák közé ugorva, egyiknek hátárul levettem egy bőröndöt — czipelt vagy hármat, s szó nélkül közibök bújva, velők szépen becsúsztam a várba. Megengedik önök, hogy ez elég jó gondolat volt egy 15 éves gyermektől, s ha nem engednék meg most, később mégis el fogják ismerni, ha e lépés következményeit szívesek lesznek meghallgatni — Midőn már bent az örök látkörén tul valék, a bőröndöt vissza adtam a szolgának, s megköszönve szívességét, azt kérdem tőle ugy menetközben: Nincs itt Görgey táborából tiszt? Mind onnét valók, morálja a legény. Ugyan, az 62-ik zászlóaljból nincs köztük ? De igen, mondja itt az őrnagy. Melyik az kérdém, mire ö reá mutatott egy alacsony termetű pléh gallérosra, Bögtön hozzá léptem s katonásan tisztelegve, bemutattam magamat, s bátyám felöl kérdezősködtem, hogy ól-e és hol találhatnám fel itt. igen ól — mondá ö, s Aradon az oláhtemplomban van számos tiszttársával bezárva . . . , . de hogy jött ön ide be ? kórdé. Elmondám neki, s ő daczára a sötét ós reménytelen helyzetnek, melyben volt, elmosolyodott, de azonnal elkomolyodva azt kérdé: De hogy fog most innét kijutni? mert barátom, mondá bánatosan, — a kit ide behoznak azt nem egykönnyen boosájtják „ám ki . . . — Hát biz én erre nem gondoltam még, mondám, — s nem tagadom, kissé megszeppentem. — Tudja mit mondá ö, ne tására alkalmasak lesznek, mégis nem lesz oknólküli annak megjegyzése, hogy a tarifa kedvezmények egymagukban még nem elegendők a czél elérésére, hanem osak oly segédeszközül szolgálhatnak, mely a többivel együttesen alkalmazható sikerrel. JP-oli.tils.ai liire Is. * Az ir kérdés. Gí-ladstone kormányelnök midlothiani választóihoz intézett manifesztuma a következőket tartalmazza : A királynő jóvahagyta a parlament feloszlatását, hogy az ország döutfiessen ama nagyon komoly, de egyszersmind igen egyszerű kérdésben, mely fél évszázad ota fekszik az ország előtt. A politika számára csupán két ut áll nyitva : vagy kényszer kormányt alakitaui, vagy pedig Írországnak meghagyni azt a szabadságot, hogy saját ügyeit intezhesse. tiladstone tagadja, hogy javaslata ellenségeinek jogukban áüana azt uniomsta álláspontból ellenezni; az az uaio, ^melyet ö megváltoztatni akar, csak papiroson létező uuio, melyet csupán erőszak és csalás által szereztek, de a melyet az ir nép soha sem szentesített. Írország nem kivanja az unió eltörlését, hanem pariamentjenek oly alakban való helyreállítását, hogy az nélkülözze mindazokat az előjogokat, a melyek a birodalom érdekeit gyöngíthetnék. * A bajor király tragéüiaja. A ragyogó pünkösd piros örömére sötét fátyolt bontott egy megdöbbentő hír, mely lehetetlen, hogy mélye u meg ne indítson minden embert, a kinek keblében órzo sziv dobog. A tragikus sorsú bajor király szombaton este a starhembergi tó hullámaiba fojtotta életét. A hír vasárnap délben érkezett Budapestre, 8 estére már mindenki erről beszélt a főváros ban. Este gyalogsótára indult a király ápoló orvosával dr. (jrudennel. Egyszerre csak a to hullámaiba vetette magát. Az orvos megmentesóre utána ugrott de a király magával rántotta. Egy másik versio szerint a királynak orvosával hosszú küzdelme volt, mert ez minden erejét megfeszítette, hogy a királyt megmentse. Ez azonban nem sikerült. Mindketten a hullámok ban lelték halálukat. MEtiYÜll KÖZÜGYÜK. üékésiiiegye közigazgatási állapotáról. — Alispáni jelentés. — (Folytatás.) 7. A községi szervezet, a törvényhozás intézkedése következteben sokszoros változtatást es modositást igenyelvén, indokoltnak tartanam, hogy a községek szervezési szabályrendemaradjon el ezektől a legényektől, ezeket ismét ugyanez a káplár vissza fogja kisérni abba a templomba, a honnét mi jövünk, ezekkel biztosan kijuthat, ha sikerül, kérem mondja meg fivéreimnek, kiket szinte ott fog találni a bátyjával, — hogy engem ide hoztak, s bizonynyal hadi törvényszék elébe fognak állítani mint volt osztrák tisztet; kérem őket, ha nékiek sikerül megszabadulni, nyugtassák meg nőmet, csókolják meg helyettem gyermekeimet Ezután kezet fogott velem és én hátra húzódtam. Ez a rövid társalgás menetközben tőrtént és semmi esetre sem vett annyi időt igénybe, mint a menynyi idö alatt én most leirtam. Ez alatt a várparancsnok össze-vissza lött lakásához értünk; a tisztek a kapu alatt az őr felügyeletére bízattak, mi kivül maradtunk és gyönyörködtünk a romokban heverő vár épületeiben, melyeket a honvédek golyói lyuggattak igy össze! Az altiszt csakhamar végezvén jelentését, lejött a parancsnoktól, s egy intésére ismét megindult a szomorú menet, melyben bizonnyal csak én voltam az egyedül nyugodt s némileg elégedett a dolgok menetével, — vegre egy kazamáta előtt állapodtunk meg, hová a kilencz főtiszt bekisértetett és záratott. Mig ez a szomorú tény végbement, én ott a kazamáta előtt járkáltam s nézelődtem; az egyik kazamáta vas ráosozatán belül az ajtó mellett egy kőpadon láttam ülni a szerencsétlen véget ért Nyáry Fáit, ki előbb Fest*
