Békésmegyei közlöny, 1886 (13. évfolyam) január-december • 3-103. szám

1886-06-13 / 47. szám

fctelléklet. .Békésmegyei Lözlony" 47. szám. 1886. A Doboz községben ez idén májushó 5-én megejtett vizsgálat alkalmával, megnyugvással tapasztaltam, bogy a községi alapok pénztárának kfzHóse körül egyéb hiány nem észleltetett, mint az, hogy a swgény pénztár kötvényei, csak kevesek által vannak biztosítva. (Vége köv.) Egy szakértő a csabai regále-ügyről. (Levél a szerkesztőhöz.) Tekintetes szerkesztő ur! Elözö közleményemben igyekeztem a közbirtokosságnak azon tervét, hogy italmérési adószedést létesítsen, a közönségre s közvetve a közbirtokosság tagjaira nézve is károsnak kimutatni; most pedig, miután az italmérési illetékszedési jog bérbeadására, nézve pályázat hirdettetett és a bérleti feltételek is ismeretesek, ezeknek szakszerű bírálatába bocsájtkozom. E feltételek összeállításából előrelátható, hogy azok még sok czivódásra és hosszadalmas, a közbirtokosságra nézve pedig aligha kedvező kimenetelű perekre fognak alkalmat nyújtani. Kezdjük a díjszabályzatnál, melyben többek közt ez áll: 1 hektoliter szesz után 10 forint, 1 hektoliter közönséges 15 fokú pálinka után 4 forint és minden további fokért 20 krajezár; 1 hektolitor 14 toku szilvóriumért 4 forint és minden további fokért szintén 20 kr. fizetendő illeték fejében. Csahhogy azt r keli figyelembe venni, hogy különfélék a fokozatok. Épugy mint a temperaturánál hol Fahrenheit, Celsius és Lieamur-léie fokokat ismerünk,J a szesznél is különféle fokok léteznek, azon különbséggel azonban, hogy a szesznél miután ez kereskedelmi czikket képez, az egyik fokozat törvényes, mig amásik nem .az. A méter-rendszer behozatala előtt az alkoholometria alapjául az akó, illetőleg a pint vétetett oly formán, hogy egy akó vagyis 40 pint tiszta alkohol Baumé fokra osztatott ; ha tehát valamely pálinka 20 fokúnak találtatott, ez azt jelenté, hogy ezen akó folyadék 20 pint tiszta alkoholt tartalmaz. A méterrendszer azonban az alkoholmetrián is sokat változtatott és pedig mivel 1 hektoliter 100 literből áll a fokokat literenkint százban kellett megállapítani oly formán, hogy egy hektoliter tiszta alkohol luOUO %-ra osztatott, lévén egy literben 100 %. Ez a Tralles-féie számítás a mostani törvényes mérték. E két rendszer közt lényeges a különbség, mert egy akó tok annyi körülbelül, mint 2'/« liter tok s ezert, ha a foknak minőségét akarjuk meghatározni, akkor okvetlenül az illető rendszerhez tartozó űrmértéket is meg keli ^nevezni, tehát 1 akó 15 fokú pálinka alatt, ámbár ez ^nam törvényes mérték, mégis a Baumé szerinti tokok _értetődnek, mig 1 hektoliter 15 fokú pálinkát jogosan literfok szerint lehet számítani s miután a díjszabályzat ily értelmű : a jövendőbeli regále bérlő jogosan i hektoliter 15% tehát körülbelül 6 ako í'oku páiinsa után szedhet illetéket és mivel Csabán 50%-es pálinka méretik, egy liter pálinka után éppen 11 kr. illeték lesz fizetendő. — Miután pedig előrelátnató, hogy a közbirtokosság ily magas dijak szedése ellen tiltakozni fog, világos hogy ebből per keletkezik. A szilvoriumra nézve ugyanezáil, de ezen pontnak,; más árnyoldala is van még. — Az olcsóbb fajú és legnagyobb keletű szilvoriumok előállításához az úgynevezett Vutka" szilvóriumot — a mely b akófoktól 14-ig kapható, de legtöbbnyire csak 10—12 akótöku szokott enni — használják oly formán, hogy ezen gyenge szilvoriumhoz a kellő mennyiségű finomított szesz adatik s igy 20 akó vagy 50 liter %-ra emeltetik. Ha egy korcsmáros ilyen gyenge szilvóriumot fog hozatni s az 10 fokú lett például, akkor a regále bérlő ezt csak annyiba fogja venni mint a 14 fokút, mert a fettételek csak a magasabb és nem akevesebbfokuszilvórium megadóztatásáról intézkedtek s miután a korcsmáros ebbe nem fog beleegyezni, ebből szintén per keletkezik, melybe a Közbirtokosság kénytelen lesz beavatkozni annyival is inkább, mert kötelessége arra ügyelni, hogy az eiőirottnál nagyobb dijak ne szedettessenek. ütiután továbbá a gyenge egyszer főtt szilvórium eredetiben el nem adíató, ezt a korcsmáros, mint már emlitém, szeszszel szokta a kellő fokra emelni, de mivel a díjszabályzat értelmében szesz után 10 forint lesz üzetendö es a bérlő valószínűleg már a szesz beraktározásakor fogja az illetéket beszedni: szilvórium emeléséhez használandó szesz kétszeresen fog megadóztatni, elősször ugy mint szesz, másodszor pedig ugy mint szilvórium. De nem csak a szilvoriumhoz, hanem a közönséges pálinkához felhasználandó szeszt is kétszeresen adóztathatják meg. A szesz megérkezésekor a regálebérlö sietni fog hektoliterenként 10 frtot beszedni s aztán néhány nap múlva a korcsmároshoz küldi a revisiót, mely azt találja, hogy 700 liter szesz helyett csak 200 liternyi készlet van, de a pálinka készlet iOOO literrel szaporodott. Hiába fogja a korcsmáros magyarázgatni, hogy a hiányzó szeszből készült ezen 1000 liter pálinka, a bérlő nem fogja elhinni, hanem azt fogja állítani, hogy a hiányzó 50u liter szesz eredetiben adatott el, az 100U liter palinka pedig utólagosan vétetett. S igy mit tehet a szegény korcsmáros, ha nincs módjában e zsarolás ellen panaszt emelni: újra lefizeti az illetéket. Sokféle lényegtelen apróságra terjeszkedett ki a feltételek szerkesztőinek figyelme, de a legfontosabb tárgyakat figyelmen kívül hagyták; igy pl. nem gondoskodtak arról, hogy a bérlő ügykezelése ellenőriztessék. Mert hát azt mégis jő lenne ellenőrizni, hogy a bérlő a 15 fokú pálinkát 20 fokúnak, a közönséges 20 kros ánizs pálinkát rozsogliónak, a közönséges, lényeggel készült pálinkát szilvoriumnak, vagy a nép keserű pálinkáját rumnak ne keresztelje ? sem fogják gátolni vagy nehezíteni, mivel a sínek a kövezetbe befektetve lesznek ós igy kiállani nem fognak abból. Ép ugy kiemelendőnek tartjuk azt is, hogy a közúti vasút felállítása által a kövezetvám ugy mint eddig, ezután is változatlanul beszedetnék. Áttérve a tervezett közúti vasútnak anyagi kérdésére a következő eredmény mutatVozik, megjegyezvén mikóp a felszámított árak és költségek a vasutópitószetben teljesen jártas ós szakavatott egyének által lettek felvéve. Tekintve azonban azon körülményt, mikép a létesítendő vasút ugy a törvényhatóságra, de főleg Csaba városára nézve is, nemkülönben a közönségre üdvös hatással leend, a közutnak használatáért, vagy egy részének kisajátításáért semmiféle költség nem számíttatott fel, mert a közút természetszerűleg az általános forgalomé. — Továbbá minthogy csak uagyon csekély mérvű földmuukálatokat, alépítményeket azonban általában nem kell előállítani, e czimén költség nem fog felmerülni. Ezek figyelembe vételével az építési költségek kitesznek — a mint ez a kezeink kö:it levő szakszerű számitások igazolják — 27,500 frtot. Ehhez számítva a számításaink szerint 7500 forintot tevő felszerelési költségeket: a csabai közúti vasút összes költségei 35,000 forintra rúgnának. Hogy ezen számitások teljes hitelt érdemelnek, bizonyítja az, hogy a inezőtur-turkevei vasút, melynél főidmunkálatok is végeztettek ós műtárgyak építtettek, ki lométerként körülbelől 10,600 forintba került. Szükségesnek tartjuk itt megjegyezni, hogy az ál talunk számított építési ós felszerelési költségek azért nem tesznek ki nagyobb összeget, mert teherkocsikra egyáltalán nem lesz szükség azon okból, mivel ezeke a németvasut-egylet területén elfogadott kocsikölcsön használati szabályzat alapján a magyar államvasutak igen csekély használati dij mellett átengedik a létesítendő vállalat részére. A létesítendő közúti vasút az anyagot beszerzése után, mintegy négy hói alatt felállítható volna. Hogy mit jelentene egy ilyen lóvasut létesítése ugy közgazdasági, mint culturális tekiutetben B.-Osaba város fejlődésére, azt itt bővebben fejtegetni felesleges, de nem tulozunk, ha kifejezzük azon meggyőződésünket., hogy azt Csaba város jövő fejlődése érdekében még áldozatok árán is létesíteni kellene. Azonban a várandó személy- ós teherforgalom tekintetében tett és biztos statisztikai adatokra alapított számításaink — melyeket egy másis czikkben részletesen fogunk ismertetni — arról tesznek tanúságot, hogy a lóvasut felállítása sem a hatóságnak, sem az egyeseknek anyagi áldozatába nem kerülne, hanem bizonyos, hogy a befektetett tőke dúsan jövedelmezne. A személy forgalomból évi 4000 forint várható, az áruforgalomból 12000 forint. Levonva ebből 10000 forintot regiere : a befektetett 35,000 forint 6000 forintot jövedelmezne és a tőkepénzeseknek illetve részvényeseknek tőkéjük után l9°/

0-ra számithatnának. A számítás csak az eddigi tényleges forgalomra van alapítva, nem a Csaba kereskedelmi fejlődésébe vetett talán vérmes reményekre, nem számítottuk azt sem, hogy ha Csabán folytatni fogják a kövezóst : maga a kőszállítás is dusau jövedelmezne a vállalatnak ; nem számítottunk arra sem, hogy a lóyasut létesítése nagyobb mérvű építkezésekre fog a heverő tőkéknek impulsust adni, a mi ismét a lóvonati vállalat további fejlődését fogja maga után vonni. A várandó forgalom tekintetében tett számításainkat, az árszabásra nézve tett tanulmányainkat egy masík czikkben fogjuk megismertetni e lapok olvasó közönségével, de már most is csak azt ajánljuk az érdekeltek ós a közönség figyelmébe, a mit egy híres államjogi iró mondott ós a mi különösen az életrevaló anyagi alkotásokra áll, hogy t. i, „itt nem habozni, ne m m ó r le g e 1 u i, hanem teuni kell." Óhajtandó volna, ha ez ügyet Csabán egy részvénytársaság venné kezébe, de ha ilyennek létesítése bármi okból nem sikerülne, bizonyos, hogy akad magán vállalkozó is. Bármint legyen is : a sikert itt nem elodázás, hanem csak gyors cselekvés biztosítja. MEGYEI KÖZÜGYEK. Békésmegye közigazgatási állapotáról. — Alispáni jelentés. — (Folytatás.) Az iskolába járók szárna 33,723, és pedig elemi mindennapi iskolába jár 27,206, ismétlőbe 5724, polgári iskolába $44, magán intézetbe 9l, középiskolába 468. ' Százalékok széria a tanköteleseknek 71.47°/

0-a járt iskolába : a megelőző anóvben 70.62°/

0; külön tekintve a 6—12 éves, ós a 13—5 éveseket, ezek °/„ számai a következők: a mindennapi, 6-12 éves, tényleg iskolába járók száma 27,663 vagyis 87.93'/; apadás az előző tanévhez képest 0. 59°/

0; a* ismétlő, 13-45 éves, tényleg iskolába járók száma 6090, vagyis 38.54% s igy 3.74% emelkedés. Iskolába nem jái 5447 fia 8011 leány összesen 13,358. A javulás a mult tanhez képest 214. Az iskolai mulasztások után kirótt pénzbüntelsből befolyt 384 frt, mely ősszeg iskolai könyvtárak alapitála ós tanszerek beszerzésére fordíttatott. A tanulók felsrelését tekintve, 32,756 tanuló volt a szükséges könyvekkel llátva, 967 pedig nem volt. A néptanítók száa 310 ; kilenczczel több, mint az előző tanévben; az iskohtanitók következőleg oszlanak meg: községi iskolánál 62, >m. kath. iskolában 45, gör. kel. iskolában 7, helvét hitvaliu iskolában 81, tnózos hitű 28, magántanuló 3, egyesületi kólánál 10. Nyelvre nézve nics oly tanitó, ki magyarul beszólni ne tudna. A tanítói fizetés átlaga 628 frt. Egy tanítóra átl; 108 tanuló esik; ós pedig vallás felekezet szerint a meze hitüeknél esik 45, a gör. keletieknél 111, a helvét hitv. 14, a róm. kath. 157, az ágost.l bitvallásuaknál 177 tanuló. A iskolák évi jövedelme 246,030 frtra ment. Ebből a tanítók dijazására 194,706 frt, tanszerekre 478 frt, fűtésre, tisztogatása 12,773 frt, építkezésre 30,010 frt, a többi 7463 frt. Az isolák egyéb szükségleteinek fedezésére fordíttatott Az összes népokitási intézetek, a lefolyt tanévben, 7309 frt államsegélyben rézesültek, mely összegből polgári iskolákra 5878 frt, elemi skolákra 501 frt, ipariskolákra 400 frt, ós óvodákra 530 frt ardittatott. 4. Az állami eg«nes adó kivetett összege, 1885. évll-ik felében 1.265,679 frt '>0 krra az 1885. óv első feléről fenmarad hátralók 56,025 ft 96 krra s igy az összes adó tartozás a mult félév kezdetén, 1.321,705 frt 56 krra ment. Ezen összegből telebbezée folytán 42,063 frt 24»/. kr. . behajthatlanság czimór . . . • . 4566 frt 59 kr. 1 összesen 46,639 irt 82

1/* kr. " töröltetvén: a valódi tartozás az 1885. év második felére : 1.275,075 frt 73V

a krkan állapíttatott meg. Ezen tartozasból az 1886. év második felében befizettetett 1.061,043 frt 53 V, kr. vagy is az 1886. évre átjött r 214,032 frt 20 kr. hátralók. A befizetés eredménye az 1884. ivi befizetésnél kedvezőtb ' 36,116 frttal; — a hátralék azonban £8,724 írttal szaporodott. AZ idei befizetés eredménye ez. Befolyt: s január hóban 62,275 frt 65 kr. február „ 333,057 frt 61 kr. I márczius 51,151 frt 56 kr április 41,289 frt 41 kr. összesen 487,774 irt 23 kr. E szerint az idei befisetés a tavalyi hasouidőszaki befizetésnél 40,487 frt 57 krral kedvezőtlenebb. 5. Az idei fősorozás alkalmával magam és .törvényszerű helyettesem, a szolgabírói pénzkezelési kimutatást megvizsgáltuk, s ugy találtuk, hogy a pénzkezelésről ós számvitelről kiadott belügyminiszteri utasitás ida vonatkozó VIII. fejezete rendelkezéseinek, a szolgabirák megfelelnek. Ugyanez alkalommal magam és helyettesem, megvizsgáltuk a járásokban a kiüigási ügyekben megállapított pénzbüntetések behajtásáról ós kezeléseről vezetett nyilvántartási kimutatást, s azt a m. kir. belügyminiszter ur 1880. évi 38,547. számú rendelete 2 •/. alatti utasítása értelmében vezetettnek találtuk. Szintén vizsgálat tárgyává tettük a hadsereg mozgósítása esetére készült járási előmunkálatokat; az arról szóló jelentések a m. kir. honvédelmi miniszter úrhoz fognak folterI jesztetni. 6. Az orosházi járás községeiben, a pénz ós ügykezelés megvizsgálását, a mult óv október havában személyesen teljesítvén, mindazon észrevételeimet, a melyek a vizsgalat eredménye alapján felmerültek, részletesen közöltem a járás szolgabirájával további megfelelő rendelkezés végett. Hogy csak egykét esetet említsek, Orosházán a szervezési szabályrendelet ellenére, a közpénztar és regale pénztár kivételével, a többi községi pénztárak és alapok nem vizsgáltattak meg pontosén évnegyedenkint; a posta- és szólóváltsági pénztarakat illető 57,456 frt 94 kr. értékű kötelezvényekből 200 db. egyedül kezesek által van biztosítva, sőt kezesség nélküli kötelezvenyek is vannak: a kisajátítási pénzalap 5673 frt, kötvónybeli állagából 6 kötvény jelzálogilag biztosítva nincs. Az előfogati pénzek megyei közmunkaváltsági járulékok szabálytalanul nem az arra kirendelt közegek által kezeltetnek; végre, a szervezési szabályrendelet 5. pontja ellenére, az adószedő, a pénztárnok és gazda évi fizetéseik háromszoros összegének megfelelő biztosítékot le nem tették. Tót-Komlós községben a pénztár kezelése körül azon szabályellenes eljárást ismertem fel, hogy a közpónztárból történt kiadások a napló kiadási rovatába nem jegyeztetnek be, hanem ideiglenes nyugtatványokban készpénz gyanánt számoltatnak el; továbbá a közgyám a szabályrendeletben kívánt 30()0 frt biztosítéki összeget nem tette le. A községi gyámpénztárt az elöljáróság az év folyamán csak 4 izben vizsgálta meg, holott a vizsgálat minden hóban teljesítendő. Puszta-Földvár ós Szabad-Szt-Tornya községek pénz- és ügykezelésére nézve csak lényegtelenészreróteleim voltak; Bánfalva községben helytelenítem azon tényt, hogy a pénztárak zárlata az év íolyaman csak két- izben teljesíttetett, A Csorvás községi pénzkezelés ia több szabálytalanságot mutat: biztosítékot sem az adószedő, sem a pénztárnok nem tették le, a naplók hitelesítve nincsenek, — a községi zárlatok csak két ízben tartattak meg. Mindezen szabálytalanságok megszüntetése és orvoslása iránt, a járási szolgabírót 1885. évi november hó 3-au 6ő3. ela. számú rendeletemmel utasítottam.