Békésmegyei közlöny, 1885 (12. évfolyam) január-december • 1-104. szám

1885-07-30 / 61. szám

B.-Csabán, 1885. XI1. évfolyam, 63. sz«,m. Csütörtök, augusztushó 30-án. BEKESMEGYEI KOZLONI Politikai, társadalmi, közgazdászati és vegyes tartalmú lap. Megjelenik hetenként kétszer:< vasár-nap és osütörtökön. ELŐFIZETÉSI DTJ helyben házhoz hordva vagy postán i.énnentve kiildve : Egész évre . . . 6 írt Fél évre . . . 3 „ Évnegyedre . . . 1 „ 60 kr. Lapunk számára hirdetése!: felvételére fel van jogosítva : HAA-SENSTEIN és VOürLER ezég, Báes, Prága, Budapasten, NÉmetország és Svájez minden fővárosaiban. Szerkesztősé? : APPONYI-utoza 891. számú ház, hová a lap szellemi részét illető minden közleményt ozimezni kérünk. líiadó tii vatal: Kíshíd-utoza 988. sz. ház, Povázsay Testvérek nyomdája. Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szára ára 10 kr. Kapható a nyomdában és Lepage Lajos könyvkereskedésében. Hirdetések jutányos áron vétetnek fel. „N y i 111 é r"-ben egy sor közlési dija 25 kr. Előfizethetni helyben a kiadóhivatalban, Povázsay Testvérek nyom díjában és Biener B. ur nagytőzsdéjébea. Ugyanitt hirdetések is elfogadtatnak: vidéken a póstahiv*loknál 5 kros poitautalvánnyal A hirdetésekért járó összeg helyben fizetendő. A magyar középosztályról. i. Úgynevezett „középosztályunk" zöme: a régi nemesi családból álló közép-birtökosság, mely a közigazgatásra s a politikára mérvadó befolyást gyakorol, azt lehet mondani, hogy az európai kulturának csak mázával bir. Hasonlít bizonyos tekintetben az oly afrikai ós amerikai törzsekhez, melyek a műveltséget „terjesztő" európaiaktól csupán azok rosz szokásait s kárhozatos tulajdonságait veszik át. A vád súlyos, de aem igazságtalan. Miben áll középbirtokos osztályunk zömének európaiasodása? Ugyszólva kizárólag a divat, a fényűzés és komfort igényeinek kielégítésében. Utánozza ugy, ahogy az arisztokracziát, melynek kastélyaiban gyakrabban megfordul. S az a nevelés, melyben gentrynk fiai és leányaink részesülnek, fájdalom, semmi reményt nem nyújt arra, hogy az uj nemzedék derekabb sjobb lesz a mainál. E nemesi családok körében még mindig ama botor előítélet uralkodik, hogy a fiukból „par excelencze" urakat kell csinálni, a szó magyar értelmében. E Kiindulási pontnak megfelel aztán az egész nevelés, A fiu vagy otthon végzi el a gymnámmi tanulmányokat, hogy aztán az elnéző tanárok által átbocsáttassék a vizsgákon, vagy „konviktusba" kerül, hol a többi tanulók fölött sokszoros előnyökkel bir. Mint „konviktort" már az agymnázium tantermeiben válaszfal különiti el tanulótársaitól. Nagyobb zsebpénzzel bir, elegánsabbul öltözködik s tanárai által, kiknek az apa jelentékeny lak- ós élelmezési, „correpetitori" stb pénzt fizet fiáért, szembetűnő dédelgetésben részesül. A fiu ekkép arra a meggyőződésre jut, hogy „urnák" született s fölötte áll a profán us szülőktől származó tanulótársainak. Ez a ,,íirtli', előiskolája. Aztán bemegy a fővárosba, természetesen jogot hallgatni. Sehol a világon a jogi egyetem nincs ugy tultöinve hallgatókkal,mint nálunk. Németországban, az egyetemek klasszikus honában, az orvosi ós bölcsészeti fakultások között oszlik meg az egyetemi tanalók zöme, tekintve, hogy a műegyetemekben nagyobb a tanulók száma, mint a legtöbb tud. egyetemen. Francziaországban Croesusuk fiai lépnek a mérnöki, gépészmérnöki, építészi, kereskedői stb. pályákra. Angliában herczegek ós grófok fiai űznek kereskedést, nyitnak boltokat vagy állanak nagy gyárvállalatok élén. A rni gentrynk azonban noha el van adósodva fülig s csak nagy kamatra fölvett pénz segélyével müveiheti birtokait, fiaiból nem akar technikusokat, iparosokat, kereskedőket stb. nevelni. Akárhány fiúval bir is ily földesúri család, az mind jogot végez ugy ahogy, hogy aztán a papa befolyása, a családi összeköttetések s a rokonság révén megválasszák szolgabiróaak, vagy kormányhivatal ugorkafájára segitsók föl. — Az adóbehajtásra von;;; ;o2Ólag a pénzügyminiszter körrendeletet intézett az adófeiügyelőkhöz, melyben üivatkozva arra, hogy az aratás befejezésehez kö/.eledven, a gazdá* számára megnyíltak a jövedelmi források és ennak következtében az iparosoknak és kereskedőknek is több keresetök van, elrendeli az egyenes adók, a had mentességi dij, a szölődózsmaváltság, a közvetlenül lerovandó illetőket ós az egyenes adók módja alá eső kincstári követelések beszedésének szorgalmazását. És pedig teljes szigorral hajtandók be a hadaiéntességi díjhátralékai, a szőlődózsmavaitság-tartozások, ós a kedvezmények daczára sem befizeteu adótartozasok. — A kiegyezési tárgyalások előkészítésén nagy buzgalommal dolgoznak a magyar kormány kebelében, irányadóul szolgálnak e tekintetben a bécsi miuiszteri értekezletek alapján kiadott utasítások. A. vámkérdést illetőleg a kereskedelmi miniszteriura egyelőre csak a tarifa kidolgozásává! van megbízva. A quotára és a fogyasztási adóra vonatkozó adatokat a pénzügyminisztérium állította össze. A szabadalmi kórdósben a két kormány megbízottai legközelebb fognas tanácskozni, hogy megállapítsák azon alapelveket, melyek a két kormány által előterjesztendő törvényjavaslatok alapját fogji képezni. Az ez ügyben kikért szakvélemények már nagyrós; beérkeztek és jelenleg tanulmány tárgyát képezik. Nemsokái a vámkórdésben is fel fognak az illető szaítestületek vóh ményadásra kéretni, a kormány azonban előbb bevárja a rc mániái kereskedelmi szerződés tekintetében kiváut szakvéle menyek beérkeztét. Egy szóval a munka legjobb folyamatba; van és a magyar kormány a kiegyezési tárgyalások előkészíti sét őszig befejezi. Politikai hirek. * Három császár találkozás. Berlini irányadó körökbei kicsinált dolognak tekintik, hogy Bismarck herczeg augusztui első felében öasteiuba megy s ott találkozik Kálnoky gr. kül ügyminiszterrel. Udvari hirek azt is beszélik, hogy a némei ós orosz udvar között levelezés folyik a három császárnak osztrák területen való találkozására vonatkozólag. A czáruab erősen feltett szándóka Ferencz József királynak a skjernjeviczei látogatását még e nyáron viszonozni. Valószínűleg Finnországból megy erre a régen tervezett útra. * Az orosz-angol tárgyalások sikerrel kecsegtetnek. A pétervári kormány aunyira békés hajlamokat taausit, bogy csapatainak a Zulfikar-szoros közeléből leendő visszavonásába is beleegyezett. Ezt Silisbury lord indítványozta, mert attól félt, hogy abból is veszedelem támadhat, ha az oroszok ós afgánok nagyon közel állanak egymáshoz. E kényes kérdés feletti megegyezés biztató Kilátást nyújt arra nézve, hogy a határkérdés is békés uton lesz elintézve. Anglia eközben, nem mulaszt el semmi alkalmat sem, hogy az afgán barátságát maga számára biztosítsa és ennek tekintélyét népe előtt megszilárdítsa. Viktória királynő az emirt az indiai csillagrend nagy keresztjével tüntette ki. Ez alkalomból a főváros, Kabul kivilágíttatott és három napon át tartottak az ünnepélyességek, melyek az angol-afgán szövetséget nyíltan ós tüntetésszerüleg látszanak megpecsételni. * Kairó, jul. 27. G-renfell tábornok azt táviratozza, hogy ujabb értesítést kapott, mely a mahdi haláláról szóló hirt megerősíti. A mahdi utódjakónt Abdullah khalifa lépett fel. Az országos régészeti és embertani társulat folyó éoi augusztus 3—6 napján, az országos kiállítás hangversenytermében közgyűlést tart, melyre a magyarországi régészek és szakkedvelők hivatalosak. A közgyűlés napirendje : Hétfőn augusztus 3 ikán. A JEKMEGYIÍi kO/ÍÁ\V" TAROMJA Fürdői levél. Palics, juliushóban. „A palicsi halastóban fürdik a fekete csóka . . . Ezt a nótát ösmerk széles e hazában. Igaz, bogy e dal, szerintem, nem egészen hű, mert ottlétem alatt még PZ árnyas erdő lombos fáin se láttam csókát, még kevésbé a kis tenger sima tükrén. Lehet, hogy a költő — s ez valószínű — a tóba benyúló s a fürdő vecdégek két Demét elválasztó hosszú földnyelvnek baloldalán lubiczkoló fekete bőrű férfi seregre czélzot. Ha ez áll, akkor ott a hol később azt mondja a szerző, hogy „Nem lesz abból fehér holló. .bizonyosan a földnyelv jobb oldalán, a tó lágy vizében fürdő szépnemre gondolt, kiknek bájos alakjait a testhez tapadó vizes patyolat oly igézően tünteti elő. Kár, hogy egy unser einer csóka — ha mindjárt tudósító is — közel nem juthat a syrénekhez s a „fehér holló" színű vállakban nem gyönyörködhet kénye kedve szerint. A kapitányságnak szigorú rendelete — 300 frt büntetés terhe alatt — tiltotta be ezen vágynak a teljesülését. A nótát ösmerik sokan, de a fürdőt vajmi kevesen. Magam is ritkán hallok róla, kimerítő leírásra nem emlékszem. Nem a kíváncsiság hozott ide. Nem valami nagy kedvvel azzal a meggyőződéssel indultam útnak — ebbe f . . . melegbe, hogy felkavargó por és futóhomok-felhői között töltöm a két napot, barezolvn a szemtelen legyekkel s a forró fabódékban milliárd szunyokkal, melyek a vadkacsák búvóhelyeiről, a mocsár nádasából felhőként vonulnak majd a szárazra, hogy maguknak, a vórszopók, élelmet szerezenek. Egy gyengélkedő nőnek, ki üdülés végett van Palioson, ós engem igazán szeret, ígértem meg, hogy meglátogatom. Jól esett e fürdörőli előítéletemben csalódnom. Csabáról a d. u. fél 3 órai vonattal elindulva, fél 8órakormára palicsi állomás közvetlen közelében elterülő s a fürdőhöz tartozó ligetbe léptem. Ezen 80 holdnyi területű liget, melyet az emberi kéz valóságos paradicsommá varázsolt, egykor ős erdő volt, most azt több kertész állandóan ápolja, miveli. Hót Percznyi séta után, a hűvös liget, melynek utaira csak lopva s megtörve szállhat egy-egy kis napsugár, megszakad s az óriási nyárfák tövénél a 160 kilométer kerületű to óriási sima tükre tűnik elő. Előtted a beláthatlan kis tenger tiszta, zöldes szinü s átlátszó vize, jobbra balra a sveiczi stylü szabad fürdők, hátad megett a szépségével tündöklő liget, közel tóhoz, a tölgyfák árnyában a vendégek számára épült emeletes s föndszintes épületek, a csinos nyári lakok, szebbnél szebb parkokkal, melyek mintegy gyűrűként övedzik a tavat körül: szép látványt nyújtanak a szemlélőnek. Önkónytelen eszébe jut a nagy természet, mely szépségét, áldását, bőségszarujából oly pazarul hintette e vidékre, s ez által Szabadka városának ily szép fürdőt s a szenvedő emberiségnek egy gyógyforrást, menedéket adott. Palics szépsége fokról-fokra emelkedik. A tulajdonos, Szabadka városa mindent elkövet, hogy e fürdőt szépség és kényelem tekintetében bármely más világhírű fürdőhöz hasonlóvá tegye. Jelenleg is elég kényelmet és szórakozást találsz. Van a fürdőnek 140 szobája, hol felváltva egy évad alatt 600 vendég kényelmes lakást lel. Kedvencz találkozó helye a női közönségnek is a fedett nagy kuglizó, hol esténként hébe-korba tánczra is perdül az ifjú sereg, Legmozgalmasabb az élet alkonyatkor a fősótányon, a hol is az emeletes épülettől, a meleg fürdőházig csak ugy pezseg az élet. Különösen vasár- ós ünnepnapokon, a midőn berukkolnak Szegedről, de kivált Szabadkáról két külön vonattal a vendégek, hogy félnapig — elhagyva a mindennapi prózai gondokat — a társas élet gyönyöreit s még a lélekre ÍB oly jótékonyan ható üde levegőt élvezzenek, ilyenkor, a térzene mellett a sétány egy tarka, hullámzó tenger. Itt aztán láthatsz szép nőket, gazdag bunyeváczokat, kik drága — minden alkalomkor más-más tóilettekben, versenyeznek Páris almájáért. Még egyszer szeretném őket szemtől szembe látni, mert egy d. u. ez élvezetre oly rövid, bogy ezen szépségek kiállításáról nem marad meg sem_ mi állandó emlék, — eltünk, mint egy tündér éjszakának csalóka álma. Ha az éjnek sötét fátyola borul a tőidre, ritkúl a sétálók serege. Csoportosan mennek ki a szomszédbuliek a vasúthoz, mig a rendes vendégek közül az idősebbek s a gyengélkedők szobáikba vonulnak. Még egy ideig, azaz — tiz óráig a fiatalok egy része lampionokkal kivilágított csolnakokkal szelik a tó lomha vizét; sokan a nagy terembe vonulnak, hol egyesek szép dalokkal s zongorajátékkal mulattatják a