Békésmegyei közlöny, 1885 (12. évfolyam) január-december • 1-104. szám

1885-03-29 / 26. szám

f lBékésmegyei Közlöny" 79. szám. 1885. m gyűlés százszor türelmesebb és százszor lovagiasabb mint valamennyi európai parlament és még a legnagyobb ily­nemű furcsaságokat is báránytürelemmel végig hallgatja, habár nem is hederit érdemileg reájuk és móg czáfolatra sem tartja ott senki sem érdemesnek, mert hisz az is­tenek is hiába küzdenének jly megrögzött előítélet ellen, mely a zsidóvallást nem akarja ismerni, azon vallást melynek tételei alapját képezik ma is minden egy istenben hivő nép vallásának! Tehát ne vétsége a Veres ur abbeli kívánsága, hogy a zsidók mutassák be hitvallásukat, mert azt mindenki ismeri, minden k^esztyón lelkész pedig s igy ő is tar­tozik az ismerni mint saját vallásának alapját, a mely hittételekből mo^ is. predikátiók, halotti beszédekre szö­veget merit. melyeket saját templomában mindennap el­mond hivef' 1 egyetemben. De méltánytalan is e kíván­ság, mert fennebb kimutattuk, egy hazai hitfele­kezet win mutatta be soha hitágazatait a törvényhozás­át s ugy azt igazságosan a zsidóktól sem lehet kivánni. Egyébiránt ha Veres ur csak századrésznyire ura volna azon tárgynak, melyről szónokol, akkor tudnia kel­lene, hogy a magyarországi zsidórabbik 1844-dik évben Pakson tartottak egy gyűlést, melyen a hires akkori pesti főrabbi, Löw Schwáb, a szabadelvű többi rabbik többségének helyeslésével a következő a keresztyének ál tal is általános örömmel ós megelégedéssel fogadott hit­vallási nyilatkozványt (confessio fidei) tette közzé : „A jelenlegi rabbigyülés szivéből indíttatva érzi magát vallása nevében isten és ember előtt kinyi­latkoztatni és hitével megerősíteni: 1-ször. „Hogy minden zsidó vallása által kötelez­ve van, azon országot, melyet nekie az isteni gond viselés lakhelyül kijelölt, valódi hazájának tekinteni, hogy tehát mi, ez ország izraelitái, a magyar hazát a mi hazánknak tekinteni és szeretni, törvényeit, alkot­mányát, intézményeit nagyra becsülni, jó és balsor­sában osztozkodni, érdekeit minden erőnfcből elő­mozdítani, nyelvét körünkben társalgási és anyanyelv­vé enni és a haza fentartására, ott hol szükseges, vagyonunkat és vérünket áldozni kötelezve érezzük magunkat." 2-szor. „Hogy az emberbaráti szeretet és igaz­ság minden kötelmei, melyeket vallásunk minden kö­vetőjére ró, éppen ezen vallás erejénél fogva, egész terjedelmünkben és teljesen keresztyén testvéreik irá­nyában megtartandók, sőt hogy a csalás, uzsora és minden más jogellenes cselekvény egy idegen val­lásbeli ellen elkövetve, még inkább kárhoztatandó mint a saját zsidó vallásbeli testvére ellen elkövetett ily tett, mert az által a vallás kettős mértékben szent­ségtelenittetik és meggyaláztatik." 3-szor „Hogy az eskü lényege, szentsége és köte­lező ereje egyes egyedül az Ur isten nevének a val­lomás vagy igérettétel igazságára való hivatkozásban rejlik, hogy tehát teljesen mindegy, vájjon a sinágó gában vagy azonkívül, ezen vagy amazon külső ala kisággal tétetik le az eskü, hogy továbbá oly eskü alól, melynél második szem'ély is érdekelve van, le­gyen az zsidó vagy nem zsidó, a föld semmiféle ha talma, semmi titkos fenntartás, semmi imádság, szó­val semmi a világon fel nem old és kötelezettségéből semmi el nem engedhető." 4-szer. „Hogy a zsidószülők kötelessége gyer­mekeiket polgári közhasznú foglalkozásra, névleg va­lamely művészet, kézműiparra, földmivelésre szorítani ás hogy csak a zsidóknak a polgári társadalomban eddig letező helyzete, a nehézségek, melyekkel a többi foglalkozások gyakorlásában találkoztak és még talál­koznak, tekinthető okául annak, hogy a zsibirusko­dás ós kiskereskedés náluk elterjedt; hogy tehát minden helyesen gondolkodó izraelita szent teendőjé­nek kell tartania e ferdeség elhárításához minden ere­jével hozzájárulni,"*) No lám, 1844. évben nyilvánítják ki a magyar rabbik, tehát a legkompetensebb közegek ezen tano­*) L sd: „Der jüdisoheKongressinUngar n,"' histo­risch beleuchtet von Leopold Löw. Pest 1871. Verlag yon L. Aigner. 206-108 lap íat, melyeket minden keresztyén is bizvást magáénak r vallhat; kinyilvánítják isten és ember előtt, hitül kel negerősitve, hogy a zsidó vallás nemcsak nem tar­;almaz sem állami sem erkölcsellenes tanokat, de hogy ípen e vallás kötelezi a zsidót hazája iránti hűségre, /érének és vagyonának feláldozására, keresztyén fele­iarátjai iránti kitűnő jó erkölcsre, s most 1885-ben 10 évvel később felkel egy orosházi lelkész ós valami iülönös figyelmet kérve szóról szóra ezeket mondja: ,És itt figyelmet kérek: ha abban a hitvallásba n vi-| ágosan, félreérthetetlenül ^ és félremagyarázhatlanul olvasható lesz, hogy nem tartalmaz semmi állam — is erkölcsellenest, hogy a Talmud ós más régi kor­ról fennmaradt vallási iratok vészes tanait nem tartja és nem tanítja: én leszek az első ki rászavazok, hogy 1 az a vallásfelekezetet törvényesen be kell venni." Megtörtént, régen, mert nyilt könyv a zsidó bib­lia, mely elolvasható; megtörtént zsidórabbik által az is már 40 évvel ezelőtt mit (Veres ur óhajt de hát Veres ur kutat, és azért nem tud semmit mindezek­ről, azonban mégis hivatva érzi magát hozzászólni. Most bizonyosan sietni fog hamar bevétetni a a zsidókat törvényesen. Azután az sem rosz, mikor azt mondja szóról szóra a kutató, tudós és azon tárgyat, melyről beszél, a kimutatottak szerint oly alaposan ismerő szóao<, hogy „ha a'oban a hitvallásban világosan, félremagya­rázhatlanul olvasható lesz, hogy nem tartalmaz semmi erkölcsellenest" sat. No iám, a zsidó hitvallásban olvasható legyen az is a mi nincs benne, amit nem tartalmaz! De erről és töbi. apróságról egy befejező közle­Iményben szólandunk. (Bef. közieiaéuy követte.) — A szered-galgóc t{ vasút. A képviselőház pénzügyi bizottsága csütörtökön kezdte tárgyalni a szab. osztrák­magyar állam vasúttársaság vágvöigyi vonalainak Szered ós Galgócz-Lipótvár állomásai közt építendő összekötő vo­naláról szóló javaslatot. Az előadó ajánlotta a javaslat el­fogadását, minthogy a közlekedési ós a hadászati érdekek a szered-galgóczi vonal kiópitósót óhajtandóvá teszik, más­részről pedig sem a konkurenozia, sem a garanozia kér­dése aggodalomra nem ad okot. — A főrendiház négy napi vita után pénteken be­fejezte a főrendiház újjászervezéséről szóló javaslat tár­gyalását. Néhány teljesen lényegtelen módosítás kivételé­vel a hármas bizottság javaslata elfogadtatott. Mint a bécsi Pol. Corr-nek budapesti jól értesült forrásból jelentik, Tisza miniszterelnök a módosított törvényjavaslat elfoga­dásából kabinetkórdóst fog a képviselőházban csinálni. JPolitilcai liireit. * Az afrikai kérdést most már Spanyolország is tö­rekszik bonyolítani. Hóditó akcziót kezdett régi ellenfele Marokkó ellen. A formaszerü hadüzenet ugyan móg nem történt meg, de egy mai távirat szerint a spanyolok meg­támadtak egy marokkói várost. Nem szenved kétséget hogy az izlamot e ponton is le fogja győzni az európa kuitura. * Anglia és Oroszország közt a viszony ismét feszülttí vált. Az orosz kormány nem mutat hajlandóságot az an­gol felfogás iránt, viszont az angol kormányt megszálltf a harczias szellem. Nagy hadi készületeket tesz nemcsal Indiában, hanem Európában is. Számos hadihajó menet kész állapotba helyeztetett, az indiai csapatok mozgósításé • elrendeltetett ós a csapatok egy része már az afghán ha . tárokon áll. i MEG\EI HIREK. * Lóversenyt rendez a bókésmegyei gazdasági egy • let B.-Csabán 1885. május 25-ón a következők szerint: 1 - futamok a szokott gyepen d, u. 3 órakor kezdődnek. Ben ; dezö: Sztraka György. Pályahossza 1600 méter. Egyszer j körülfutás. Bejelentési határidő az urlovarokra nézve j verseny napja déli 12 óra a rendezőnél; gazdákra nézv a verseny kezdetóig ugyanannál. Helyárak: I. oszt. ülöhel ós körbelépés férfiaknak jelvónynyel 1 frt, II. oszt. ülő • hely 50 kr. Jegyek előre válthatók Vidovszky Károly ke t reskedésóben ós a helyszínén a pénztárnál. A bíróságot , helyszínén az egylet elnöke ós a rendező alakítják me£ . A futamok. 1. Mezei gazdák első versenye. Futhat csa bókésmegyei gazdának sajátnevelósü lova, 1-ső dij 8 a: 2-ik dij 4 ar. 2. Mezei gazdák második versenye, bár! által nevelt lóval, 1-sö dij 5 ar. 2-ik dij 3 ar. 3. Urlovai verseny. Telivórek kizáratnak. Urlovarok. Tót 5 frt. Tehc 4 éven alól 56 kg., 4 éven télül 68 kg. Első dij 20 a . második dij a tótösszeg, a meddig az első dij felét nei haladja. 4. Nyertes lovak versenye. Futhat az olsö óa mé odik futamban nyertes 4 ló. Dij az elsőnek 4 arany. 5. igasz-verseny. Futhatnak az első ós második futamnál Bsztett lovak. Dij az elsőnek 3 arany. Ezenkívül esetleg lakúit más futamok is megengedtetnek. Kelt B.-Csabán, íárczius 30-án, 1885. Beliczey István egyl. elnök. Mokry ámuel egyl. titkár. — BekUldetett: A b.-csabai polgári kör márcz. 15-iki itólyón a polgári kör házalapja javára a következők ön­ányt adakoztak. Havran P. 1 frt, ifj. Salát Adám 1 frt, Timár ndre 1 frt, Povázsay Sándor 50 kr, Kaisch A. 1 frt, Bors­ildy K. 1 frt, ifj. Kvasz (Gy. 20 kr. Petrovics K. 1 frt> ,olkó Béla 1 frt, Povázsay Máté 20 kr, Kovács V. 50 kr, álentinyi J. tanár 1 frt, Lukács Endre 1 frt, Nemó 1 t, N. N. 50 kr. Vidovszky Károly 1 frt, F. K. 10 kr. .-Csabán 1885. márcz. 25. Tajber Gusztáv, pénztárnok. • Vettük Békés megye bizottsági tagjainak névsorát 385-ik évről. A 213 virilista közt első helyet foglalja el /odianer Albert 26,323 frt 47 kr. ós az utolsót Lipták L. ál 2ö5 frt 85 kr. óvi adóval. * Az ujonezozás Csabán f. hó 23-án kezdődött ós ígnap, 28-án fejeztetett be. Az eredmény — viszonyítva a legye többi járasaióhoz — kielógtönek mondható. Kivette­att az ujonezjutaiók javára 94, a póttartalók javára 0, összesen 104. Besoroztatott a három korosztályból z ujonezjutaiók javára 80, a póttartalók javára 1, a hon­•ódsóghez 1. Hátralék maradt a hadsereghez 14, a pót­artalókhoz 9, összesen 23. — Megjegyzendő, hogy az en­;edólyezett elmaradottak, idegen helyen előállítandó ós itóállitásra menők száma mintegy 140-re rug, ezekből a íadjutalók bizonyosan ki fog telni, ugy hogy a negyedik íorosztály Csaban jövőre sem fog előállíttatni. Az elért ered­nóny különben igy is körülbelül a legjobb a megyében, nert például Gyulán alkalmasnak találtak összssen 15-öt, jryomán 14-et. — B.-tfyulán, a belvárosnak f. hó 26 — 27-iki hold­viiágitotta éjjelét 1 ós 2 óra ^között erős robogással ógő nagy tüz fénye tette ijeztövó; a lakosságot pedig hangos harangzugások verték fel legmélyebb álmokból. Nagy tüz volt. — Városunk derék ópitö mesterének Scher Konrád­nak, a belvárosban, a Komló-kert szomszédságában levő hosszú nádfedeles lakháza s mellókrószei lettek a lángok, — móg pedig mint alapos a gyanú, — gonosz kezek által gyújtott lángok martalékává. Azért mondhatni elfogad­hatónak e feltevést, mert a tüz a kiskapu bejárata felett a ház ereszeténól ütött ki, de meg másrészt^ minő az ol­táshoz sietett egy polgártárs állítja, egy ismeretlen embert látott szaladni a tűztől a Körös alján, ki azon kérdésére, hogy miért nem siet inkább a vész helyére ? azt válaszolta voina, hogy: „vannak már ott elegen." Ez a tüz keletke­zésének első perczeiben törtónt. — Mindenesetre oly kö­rülmények ezek, melyek a roszakaratu szándékos gyújto­gatás esete mellett bizonyítanak. — jMeliókesen felemlít­jük azon szárnyra kelt hírt is, hogy az uj ipartörvóny idézte volna elő e nemtelen bosszút. — A lakrészekbe nem hatolt be a tüz, de egy nagy kamarában felhalmo­zott élelmi szerek, háztartási és építészeti eszközök mind porrá égtek, sőt az udvaron elhelyezett ópületfák is égtek már, nemcsak, de a szomszédos Sai városi állatorvos házá­nak zsindely tetejébe is bele kapott a tüz, melyet azonban sikerült nagy részben megmenteni. — Scher Konrád há­zának teteje biztosítva volt ugyan, de azért kára igen nagy. —A város tűzoltó fecskendőinek jókarban tartásáról ez alkalommal sem szólhatunk kedvezően. * „Ma gyar Styl" irta dr. Róthy László czimű füzet küldetett be hozzánk Budapestről. A fölötte diszes kiállí­tású könyvecske irója a nálunk jól ismert Róthy László, a b.-csabai polgári leányiskolának tanára ós lapunk mun­katársa volt egy pár óv előtt. Azon alapelvből indulva ki, hogy a styl az egyéniség kifejezése az írásban is, azt fejtegeti, hogy a többi művészetekben, az építészetben sat. is meg van minden nemzetnek a jelleme, szokásaiból eredő styl. Hogy van-e magyar styl, azt feleli, hogy igen. Van egy alapvonása minden magyar alkotásnak „a magyar szűr himzósótöl Munkácsy művészetéig", mely csakis a magyart jellemzi, melyet „csak szivünk érez most" . . . de melylyel „móg nem tudunk beszámolni." —• A kiváló Iszóp nyelven irt füzetkót ajánljuk szives olvasóink figyel­Imóbe. Megrendelhető minden könyvkereskedés utján, ára I nincs kitéve. * A bókésmegyei takarékpénztár egyesület közgyű­léséről lapunk legutóbbi számában a megyei hirek között I első helyen hozott közleményünket azzal igazítjuk ki, hogy az igazgatósági egyik állásra Ambrus Lajos ur is újra be I lett választva. — Hibaigazitás. Lapunk csütörtöki számának ve­zórczikkóben ismét egy értelemzavaró sajtóhiba maradt, mely egy egész mondatot órhetlennó tesz. A második oldalon, a második hasáb 3-ik bekezdésének 4-ik ós 5-ik sorában ez áll: „az üldöztetés folytán keletkeztek, ha társadalmi ferdesógei beismernék'" holott igy kellene lennie: „az ül­I döztetés folytán keletkeztek társadalmi ferdeségéi, ha beismer­In^fc" sat*

Next

/
Oldalképek
Tartalom