Békésmegyei közlöny, 1885 (12. évfolyam) január-december • 1-104. szám
1885-03-05 / 19. szám
f lBékésmegyei Közlöny" 19. szám. 1885. alatt vették el, ós alig látunk érdemet, mely elismerés nélkül maradna. Vádolhatja ezért Tiszát kortesfogással az ellenzék, ámde e vádakkal szemhen a 10 éves jubileumra ezrek szive dobog valódi hálát, s a jóttevés nemes apostoláuak magasztos alakja felé számtalanan néznek a legbensőbb ragaszkodás érzetével. Még ha cselédei szeretik az embert, az is érdem, még az is a jóságot, a méltányosságot s igazságot bizonyitja, mert habár a cseléd kenyeremet eszi, ezért őt hálára kötelezni nem lehet; a mi az embereket hálára kötelezi, az már valami nemesebb szivjóság kifolyása, és jobban megnyer minden adománynál. Annál kevésbé lehet hálára kötelezni oly egyéneket, kik már műveltségűknél ós állásuknál fogva is megkívánják, hogy necsak fizesse őket valaki. Hát még azok a számtalanok, kik soha nem kaptak Tiszától semmit, mégis a legbensőbb ragaszkodással viseltetnek iránta. Hát ez miféle befolyásnak köszönhető ? Mi másnak lehet ezt felróni, mint azon emberi nagyságnak, mely benne ól. Mert hogy a hatalom polczához menynyire ragaszkodik, azt ő tudja, de tanújelét még semmivel nem adta, mert a mi neki a hatalom gyakorlásához jogot ád, az a többség. Hát hogy ezt a többséget megtudta tartani, az tény, de hogy e többség megtartására elődeinél sokkal kevesebb kortesfegyverrel birt, az is tény. Mivel tudta tehát megtartani ? A bársony székhezi görcsös ragaszkodás által í Hiszen az csak elriasztotta volna barátait. Az- emberi önérdek nem kelt ám lelkesedést senkiben, még ha miniszterelnöknél tapasztalják is azt, sőt a mi visszatetszést és hidegséget szül, az a kapzsiság. Ha tehát az ellenzék e vádaskodásának csak egy mákszemnyi alapja volna, hát épen az lett volna, ami már régen megbuktatta volna Tisza Kálmánt, s e vád alaptalanságának legerősebb czáfolaa: hogy nem bukott meg, daczára annak, hogy mint vádra, a kapzsiságra folyton izgatott ügyelőmmel volt a többség. Megtartotta őt a polczon igenis, az a becsületesség, ós az a korrektség, mely legutóbbi beszédéből is kitűnt, előadván ugyanis a főrendiház m ódositását czólzó törvényjavaslat történetét. A legőszintébb ós a legigazabban agyonfojtva vele egyszerre miuden gyanusitást ós minden vádat. S mert mindig igy fojtott agyon minden gyanusitást és minden vádat, ós mert pártfelei mindenkor ós mindenben arról győződtek meg, hogy igaza volt> hát ez volt ama korteskedés, mely a méltatlan bántalmazások közt számára a többség rokonszenvét biztositá, s azt tiz hosszú óYen keresztül összetartani képes volt. Miután pedig párját a magyar parlamentben nem látjuk, annál kevésbbó pedig olyat, ki őt felülmúlni képes lenne, legőszintébb óhajtásunk mindenesetre az : E szavakkal könnyű felöltőt kapva pu'ia vállaira, az ismert ekszerószhez rohan. — Uram, első segédje ? Egy fiatal ember megjelen. — Nem Ön, a másik! Bocsánat Nagysád, elődöm elutazott. Elutazott?! Igen; három hót óta Olaszhonban van. X. kisasszony dühtől reszkedve tóit vissza lakására. Otthon levél várta, melyen Florencz varos póstabélyege volt látható. A gróftól jött s ime tartalma: „Nagysád! Bitonyitványaim vannaK hűtlenségéről. Egy ifjú, kivel Florenczben a véletlen hoza össze, viseli azt a gyűrűt, melyet Kegyednek három héttel ezelőtt ajándékoztam. — E fiatal azt is megmondá, hogy e gyürüt oly egyéntől vette, ki azt Nagysád kegyéből birta. Ezek után közöttünk mindennek vége!-' X. kisasszony ájultan rogyott egy karszékbe. Oorinna sürgölődött körülötte, hogy eszméletre térítse . . Ma e gyürüt, mely X . . . hölgy bukását okozta, Y . . . grófné viseli, ki nem rég tartá fényes esküvőjót. S ezzel most már elérte-e az a gyűrű rendeltetését? Ki tudná azt megmondani? X. kisasszony jelenleg valamely fővárosban játsza szerepeit és csendes óráiban vissza-vissza gondol arra az üveges gyűrűre, mely eszébe juttatja búcsúzó aranykorál. hogy amig nála hivatottabb ember nem akad, s ha ereje győzi, mindaddig a mig győzi, hazája 1 boldogitására s nagygyá tételére sikerrel kormányozzon. — Tisza Kálmán miniszterelnökhöz belügyminiszterségónek tizedik évfordulója alkalmából a király a következő táviratot intézte: Fogadja legbensőbb szerencsekivánataimat e mai napon, melyen hálás elismeréssel emlékezve Önnek, egy évtizeden át nekem és az országnak tett jeles szolgálatairól, változatlan kegyelmem ós bizalmam biztosításával azon őszinte óhajtásnak adok kifejezést, hogy az isteni gondviselés még évek során át kölcsönözzön Önnek egészséget, erőt ós kitartást a trónnak és hazájának áldozatkészséggel szentelt kiváló működésében. Ferencz József. — A képviselőházból. A képviselőház kedden három heti vita után egészen letárgyalta & főrendiház újjászervezéséről szóló törvényjavaslatot, A milyen emelkedett volt a két hétig tartott általános vita, annyira ellapult az egy hétig tartott részletes vita Az előfordult módosítás ok alig érdemelnek említést Kivételt képez Irányi Dániel elfogadott módosítása, mely törvényes követelés gyanánt mondja ki, hogy a felsőház tagjainak magyarul kell tudni. Szerdán 12 órakcr ülés volt a főrendiház javaslat harmadszori felolvasására. A csütörtöki ülés tárgyai lesznek : az igazságügyi bizottság jelentébe a tenger alatt 1' kábelek biztosításáról, továbbá a közgazdasági bizottság jelentése a selyemtenyésztósre vonatkozólag Pénteken kezdődik a felső Duna szabályozásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása. És a jövő héten, még a húsvéti szünetek előtt tárgyalni fogja a képviselőház a hivatalnokok nyugdíjazásáról szóló törvényjavaslatot. F^olitikLai ÍIÍI-OUl. * Az Egyesült-államok uj elnöke. Az amerikai Egyesült-államok köztársaságának uj elnöke, Cleveland, e hó 4-én, tehát sze.dán foglalja el á'lását. Cleveland bevonulásával a washingtoni fehér házba a köztársasági párt uralmát felváltja a demokrata párté. Cleveland most állítja össze minisztériumát. Szókfoglalásakor fontos ny latkozatokat várnak tőle. * Lázadás Columbiában. New-Yorkból márcz. 2-ról távirják : Panamából érkezett távirati tudósítás szerint Columbiában terjed a lázadás. Barraquilla tartományban eay ütközetben a kormány csapatai vereséget szenvedtek s 60 halottat, 200 sebesültöt ós 300 foglyot vesztettek. Cartagena városát, mely a kormány csapatai hadműveleteinek alapjául szolgál, 800 fölkelő ostromolja. Fölhívás a Magyarországon s a magyar koronaországokban élő zenetanárok s tanítókhoz. Az országos magyar kiállítás megnyitása immár csak rövid idő kérdése, s a magyar főváros több hónapon át központja lesz mindannak, a mit a magyar egyetemes anyagi ós szellemi termelés felmutatni képes. A külföld figyelme hazánkra fog irányulni, s minden művelt s nagy nemzet tudomást veend nemzeti önálló előhaladásunk, műveltségünk s ez által életképességünkről, hogy meggyőződjók, miszerint a magyar nemzet is hivatva van a legműveltebb népek sorában elfoglalói azt a gyürükapcsot, mely a nemzetcsaládok kulturális lánczolatát képezi. A magyarnak ez alkalommal a föld s műipar termékei mellett fel kell tárnia a tudomány, irodalom s művészet vívmányait is, hogy beigazolja, miszerint a kor szelleme s irányával előhaladni s lépést tartani tudó nemzetté fejlődött, s hogy már is oly színvonalra emelkedett, melyen a legműveltebb népek figyelmére méltó. E fenkölt törekvésben á nemzet egy osztálya sem maradhat hátra, annál kevésbé pedig azok, melyek a szellemi műveltséget s az előhaladás jelvényét hordják zászlójukon. S a hazai művészet képviselői első sorban vannak hivatva felhasználni az országos kiállítás nagy horderejű mozzanatát arra, hogy szóval ós tettel, eszmecserével és társulással, életképes kezdeményezéssel ós szellemi érintkezéssel kihatóbb lendületet adjanak a hazai művészet egyetemes ügyének s annak továbbfejlődhetósét minél szilárdabb alapokra fektessék. A „Zenetanárok országos egylete" e magasztos s egyszersmind nemzeti eszmétől vezéreltetett, midőn egyhangúlag elhatározta, hogy az ez évi országos kiállítás alkalmával egy egyetemes zenetanári kongresszus megtartására hivja fel a magyar hazában élő ós működő zenetanárokat, tanítókat, szóval: mindazokat, kik hazánkban a zenével főleg pedig a zeneoktatásával foglalkoznak. Mert habár nem lehet tagadni, hogy a legutóbbi évtizedek alatt a zeneművészet is kihatóbb lendületet nyert már hazánkban ugy államilag, mint társadalmilag, s. hogy ez idő alatt már számos életképes eszme és ige is megtestesült: de másrészt az sem vonható kétségbe, miszerint ép a sok és sokféle irányuló törekvés, társulás ós termelés, valamint a sokfelé szellemi magvetésnek gyakran rendezetlen egybekalmozása ós alkalmazása, még nagyon bizonytalan hullámzásoknak van kitéve, s ép mert nem mindig egy közös czélra irányul, inkább gátolója ós nulliflkálója mintsem megszilárditója a biztos fejlődés alapjának. S mindennek okát nem a hazai erők hiányában vagy képtelenségében, mint inkább azok széthúzásában s nem kellő felhasználásában kelletvén keresni : semmi sem lehet indokoltabb, mint egy oly országos zeaószeti kongresszus megtartása, mely alkalmat nyújtson beható eszmecserére s oly egyöntetű megállapodások, irányitások s társulások létrehozatalára, melyek feladata legyen: tisztázni az eszméket, rámutatni a legégetőbb szükségek s hiányok pótlására s lehetőleg megtalálni a módokat, melyek hazánkban is a zeneművészetnek felvirágzását eszközölhetik. Mindezek folytán a „Zeuetanárok orsz. egylete" nevében van szerencsénk első sorban fölkérni ugy a fővárosi, mint az ország összes zenetanárait s tanítóit s átaljában mindazokat, kik hazánkban a zene ügye iránt melegen érdeklődnek, hogy a folyó óv julius havában Budapesten megtartandó egyetemes zenészeti kongresszusban rósztvenni szíveskedjenek. A czólba vett „Zenészeti kongresszus" a megállapított tervrajz szerint négy napra fog terjedni következő beosztással: Első nap: Egy zenetanárkópző országos intézet életbeléptetési ügyének megvitatása. Második nap: Egy Magyarhonban óló s zeneoktatással foglalkozók nyugdíjintézete életbelóptetési kérdése s módozatainak megvitatása. Harmadik nap: az általános, különösen pedig a hazai zenei viszonyokra vonatkozó minden irányú felolvasások ós értekezések tartása. Negyedik nap: Kirándulások ós szórakozások. Mindazok, kik a czélbavett kongresszusban rósztvenni s mindama előnyökben részesülni óhajtanak, melyeket a jelentkezők számára „Zenetanárok orsz. egylete" biztosit, minők: mérsékelt áru vasúti ós gőzhajói jegyek, elszállásolás a kiállításnak díj nélküli látogathatása^tb. s melyek részletes körülírása ós tudatása egy kósőbbi értesítés ós hírlapi közlés tárgyát kópezendik: fölkóretnek, hogy bejelentéseiket folyó óv márcziushó végéig az egylet elnökségénél (Bodzafa-utcza 21.) megtenni szíveskedjenek. Úgyszintén fölkóretnek az értekezéseket s felolvasásokat tartani óhajtó egyleti bel- s kültagok, valamint a t. cz. fővárosi ós vidéki zenetanárok, zeneirók és érdekeltek, kik felolvasásokat tartani óhajtanak, hogy ebbeli bejelentéseiket — szintén a fent czimzett elnökségnél — a fent kitett határideig megtenni szíveskedjenek. A kongresszus ideje s napjainak végleges meghatározását, valamint a jelentkező résztvevők számára a megállapítandó feltótelek alatt nyújtandó előnyöket tudató értesitvóny, f. óv májushó végén fog közzótótetni. Kelt Budapesten 1885. februárhó. A kongresszusi vógrehajtóbizottság tagjai: Ságh József, egyl. elnök. Berecz Ede, Goll János, alelnök. alelnök. Telbisz Jenő, egyesületi titkár. idősb. Ábrányi Kornél, Dunkl N. János, ölaskovich Gyula, Ridley Cohne, Forti Ottó, Láng Fülöp, Clau3er Vitályos, bizottsági tagok. MEGYEI HÍREK. (r. 1.) Szarvason igen élénken folyik most a labdajáték a tanulók közt, nem levén a legkedveltebb játszótér a „kis erdő" a Körős altal elborítva. A labdázást ez előtt is nagyban űzték dijákjaink, olykor tanáraikkal együtt, s hogy az virágzó fokon állott nálok, igazolni látszik az is, íogy néhány évvel ezelőtt magyar athletikai klub pályázatán egy Szarvason végzett diák, akkor már nevelő Botka József nyerte meg a labdázás könyvére tűzött pályadijat. A tanárok most nem osztoznak tanítványaikkal a labdázás örömeiben; mert egy rószök már ki is öregedett a játékból, az ifjabbak pedig nem követhetik az ö nevelési szellemöket a tanítványok nagy száma miatt sem. Patriarehalis viszony nem létezhetik már tanár és tanítvány közt! - Jelenleg Budapest legelőkelőbb hölgyeiből is alakult egy labdázó társaság; a Porzsolt testvérek pedig megírták a magyar labdajétókok könyvét, mely több miut 100 labdajátékot foglal magában, mely két körülmény sejtetni engedi azt, hogy a labdázás óp oly rohamosan fog elterjedni hölgyeinknél, mint a korcsolyázás. Bizony ajlabdázás némely leánynöveldében egészség fentartó eszköz és nem játék lenne, ha figyelembe vesszük azt, hogy növendókleányaink a járáson ós tánczon kivűl alig ismernek valamely testedző gyakorlatot, mely a tavaszi ós nyári hónapokban volna felvehető; míg kézi ós szellemi munkával túlterhelte ,
