Békésmegyei közlöny, 1885 (12. évfolyam) január-december • 1-104. szám

1885-01-04 / 2. szám

a Békésmegyei Közlöny" 5. szám. 1885. itczésnek a tulajdonát képezvén az ital, ő nem itezós, hanem a csapsiók albérlője, ennélfogva m iután a vendéglős nem volt jogositva a csapszéket albérbe adni, az itezós regale jogcsonkitást követett el. Eltekintve attól, hogy egy Közigazgatási hatóság tulajdonjogot megállapít, azt hinné az ember, hogy ezen ténykörülmények igazoltattak ; távolról sem! Hisz a szolgabiró azt kívánta, hogy a bérlő igazolja, miszerint Engl Dávid itezése ós nem albérlője volt! Idézem szórói-szóra az erre vonatkozó indokolást: „Ezekből tehát világos, hogy Roszik András az italmérési jogot a „Farkas" vendégfogadóban csakis maga gyakorolhatja, de másnak ily jogot semmiféle czimen sem adhat ki, mert 6 nem az italmérési jognak, de az italméréssel és konyhával összekötött „Farkas" vendéglőnek a bérlője, ós ugyanazt tartalmazza ez Engl Dávid által idézett 21,217. számú miniszt. rendelet, mely kimondja, hogy a regáletulajdonos, esetleg bérlője — jelen esetben tehát Grimm A. József ós nem Roszik András — szeszes ital árulási jogosultságát belátása szerint másra, illetve másokra is átruházhatja." Tehát Roszik András, ki 1880. óv óta birja az italmórósi jogot — nem regálebérlő, de Griin A. József ki 1883. óv óta bir italmórósi jogot, — az kizárólag regálebérlő! Ilyet állitani csak szolgabírónak jut eszébe. Továbbá ezt mondja : „De nem volt figyelembe vehető, Roszik András azon állítása sem, hogy Engl Dávid neki itezése vagy üzletvezetője lett volna, mert ezen állításuk beigazolására semmi bizonyítékot sem voltak képesek felhozni; de kÖZtüdomásulag is bizonyos köztük létező titkos s erződésben kikötött összeg fizetése mellett, álutak ós módok felhasználásával, saját pálinkáját móré ki!! Tehát Rosziknak igazolni kellett volna, hogy Eugl Dávid itezése, de azt, hogy albérlője, igazolva látja a szolgabiró ur egy titkos szerződéssel; de hogy hol van az a titkos szerződós, az most is titok. Ugy hiszem a ki figyelemmel olvasta ezen néhány sornyi indokolást, tisztában van ezen határozat felőli véleményével! A ki ugyanegy mondatban ily elmondással indokol, „hogy Roszik András az italmérési jogot a „Farkas" vendégfogadóban csakis maga gyakorolhatja, de másnak ily jogot át nem adhat, mert ő nem az italmér esi jognak, de az itatméréssel és konyhával összekötött „Farkas" vendéglőnek a bór lője" ; a ki mint szolgabiró megtagadja azt, a mit mint a közbirtokosság elnöke saját aláírásával szentesitett, hogy t. i. a „Farkas" vendéglő helyiségeire kiterjedő italmórésijog Roszik Andrásnak adatott bérbe, ós igy ő ópen ugy regálebérlő, mint a kisebb korcsmák bórlője; nem pedig, mint a szolgabiró ur mondja fenti idézetben, hogy az egyedüli regálebérlő a kisebb korcsmák bór lője; a ki pirulás nélkül merészel birói határozatot azzal indokolni, hogy köztudomásúlag is bizonyos köztük létező titkosszerzödésben kikötött összeg fizetóse mellett stb. lós és látás, — 8 a változandókat a tapintás szaglás ós hallás segitsógóvel, Ezen működése is majd szenvedőleges, a személyes ktatás tudatos ingere nélkül is folyton tevékeny, mint azt az érzésnél, szaglásnál es hallásnál többször tapasztaljuk, mely érzékek az időbea szakadatlanul s a térben mindenfelé irányulólBg műkődnek * majd cselekvőleges, vagyis a tárgy iránti érdeklődés személyes ingerével ható, mint azt a tapintás, izlés ós látásnál észlelhetjük. Kölcsönhatása ezen érzékeknek szinte bámulatos rendszerességre vall. A tapintás, izlés ós látás egymás működését serkentik ósfokozsák. Azért a megtapogatott, megszemlélt, alakra, szinre nézve is kedves étel és ital étvágyat kelt s virágos mezőben, szabadon, szép vidéken, uti kirándulások, vadászatok alkalmával az étvágy is nagyobb s a táplálkozás is teljesebb, mintha homályos helyen, magányban talán nem is kifogástalan tiszta teriték mellett s nem is csalogató 8 behízelgő alakkal biró ételekkel kináltatunk. Mondják, hogy szinre és izre eltérő borok különbségét sötétben a gyakorlott inyencz se képes biztosan megmondani. Ellenben érzés, szaglás ós hallás ismét közelebbi rokonságot árulnak el, s tán ezért a tömjénezós mellett hal Igatott fennséges egyházi zene a vallásos kedély mélységeire inkább beható, mert hisz az egynemű érzékek összejátszó ingere a hatást teljesebbé teszi, 8 fokozza. (Vége köv.) az köszönje meg választóinak bizalmát ós adja át hivatottabbnak a szolgabírói hivatalt! „Köztudomásúlag titkos szerződésre" alapítani eljárást, ennél badarabbat csak az egykori makói járásbiró követett el, midőn önmagát itóletileg elmarasztalta. Igaz, hogy azt azonnal penzionálták ! Yagy nem tudná a szolgabiró ur az ellentétet köztudoinásu és „titkos" között? Majd megmagyarázom neki! Köztudomásu pl. az, hogy a szarvasi szolgabíró a közbirtokosság elnöke, a takarékpénztár igazgatója, a káka-foki gáttársulat elnöke; titkos pld. az, hogy mi indokból lett ezen határozat „bei den Haaren hergeschleppt". De menjünk tovább! Felek folyamodása folytán Bókósmegye nagys. alispánja ezen határozatot — amint várható volt — megváltoztatta. Az indokolás klasszikus rövidséggel, de a legszabatosabb jogi felfogással igy szól: „Minthogy Roszik András a szarvasi közbirtokosság tulajdonához tartozó „Farkas" czimü vendéglőt ós az abban gyakorolható italmórósi jogot haszonbérbe tartván, ezen jogot akár közvetlenül — személyesen, akár közvetve — megbízott segédjei, itezósei által a haszonbérleti szerződós korlátain belül szabadon gyakorolhatja; minthogy Eugl Dávid, mint Roszik András itcíóse — — mi megezáfolva nincs — a „Farkas" czimü vendéglő helyiségében a pálinkaméróst, nevezett Roszik András haszonbérlő tudtával, beleegyezésével, sőt megbízásából jogosan gyakorolván, a kezelése alatt levő pálinka kimérése által az 56560/870. sz. alatt kelt belügyminiszteri körrendelet 6-ik pontja szerint itaimórósi jogcsonkitást el nem követett, még azon esetben sem, ha ezen jogot, mint Roszik András állítólagos alhaszonbérlője birlalná, mert Eugl Dávid akkor is csak azon joggal ólne, mely Roszik Andrást mint haszonbérlőt illeti, a ki ellen, ezen — állítólagos, de be neui bizonyított — jog átruházása miatt egyedül a tulajdonos közbirtokosságnak lehetne keresete; minthogy italmórósi jogcsonkitás akkor sem kóvettetnók el, ha Roszik András, a kimérendő pálmKát Engl Dávidtól szerezné meg, a ki ilyennek nagyban való árulására iparjogositváuynyal bir, mert Roszik Aadrás az általa kibérelt „Farkas" csitnü vendéglő üzlethelyiségében bárhol szerzett italokat mérethet ki; minthogy a szolgabiróilag elkoboztatni rendelt ós Engl Dávid kezelése alatt levő szeszes italok iránt Roszik András italmórósijoghaszonbórlő részéről bejelentett igény elbírálása birói útra tartozik; minthogy az 1836. VI. ós 1840. VII. t. cz. valamint az 59560/876. sz. miniszt. rendelet alapján az italmórósi jogcsonkitók egyedül a csap alatt levő egész mennyiség, ós az ebből más nyitott edényekbe, vagy üvegekbe leeresztett folyadék elvesztósóvel büntetendők, holott a jelen esetben elkobzott szeszes italokat tartalmazó hordók egyikesem volt csapra verve; ennélfogva stb. stb. Ezen határozat felebbezós folytán a közigazgatási bizottság elé kerülvén, ez, az alispáni határozat megváltoztatásával, a szolgabiróót hagyta helyben. Nem ösmerem még a t. bizottság indokait, (a szolgabiró indokait tán csak nem fogadta el,) de bármilyenek is azok, határozottan ki kell jelentenem, hogy határozata törvény és miniszt. rendelet ellenére hozatott. Ez nem felfogás dolga! Ez oly világos, mint kétszerkettő négy. Mert ha valóban állana is az, a mit a szolgabiró mond, hogy Roszik András albérbe adta a csapszéket Engl Dávidnak, hogy az elkobozott ital Engl Dávidé, ós hogy ezen csapszóket nem volt jogositva a regalejog tulajdonos, a közbirtokosság engedélye nélkül al bérbe adni, lehetne itt szó regálejog csonkításról ? Nem ! Mert akkor igy áll a dolog : Roszik András bérbe vette a „Farkas" vendéglő helyiségeire kiterjedő italmórósi jogot a regálejog tulajdonosától, a szarvasi közbirtokosságtól, ő tehát jogositva van ott bárkinek italát mérni; Engl Dávid albérbe vette a csapszéket Roszik Andrástól mint egyedüli jogosulttól, ott tehát szintén jogositva van mérni. Foroghat-e tehát fenn itt regálejog csonkítás, ós ki részéről; Roszik András rószóről-e, ki e jogot a közbirtokosságtól szerezte, Engl Dávid rószóről-e, ki a jogot Roszik Andrástól szerezte és ki nem is tudhatta, hogy Roszik Andris az alhértmdásra tán nincs jogosítva ? Ugy hiszem erre minden ki, kijózanul tud gondolkozui, „nem"-mel fog felelni, Roszik András, ha nem volt jogositva az albérbe adásra, felelős ezen tónyeórt a közbirtokosságnak, de ez oly magánjogi viszony, mely a rendes bíróság ítélkezése alá tartozik; de ezt italmórósi jogcsonkitásnak qualifikálni lehetetlen! És Bókésmegye közigazgatási bizottsága mégis annak qualifikálta! Nem akarom a bizottságot felületességgel vagy lelkiisineretlensóggel vádolni, de enyhén sióivá, nem értette meg az ügyet, mert tudva, nem hozhatott volna ilyen határozatot. De hogy panaszlottak azon kifogását, miszerint a szarvasi szolgabiró, — ki, mint a bérlőkkel kötött bórszerződós tanúsítja, ez ügyben szerző dő fél volt, — ós igy érdekeltségnél fogva illetéktelen, hogy továbbá a törvénynek azon rendelkezését, melyre az alispáni határozat is'kiterjeszkedik, — miszerint csak csapon talált hordókban levő ital kobozható el, — teljesen ignorálta; ez fellázítja a jogórzetet. Végül megvallom, hogy ez ügyben mint ügyvéd érdekelve lóvón, tán elfogultságom nem engedi az ügyet más színben látni; miért is felkérem t. kartársaimat netáni ellennózetük nyilvánítására. Addig is azzal az óhajjal zárom soraimat: Közigazgatási bíróság jöjjön el a te országod. B.-Csaba, 1884. decz. 23. Dr. Kerényi Soma. — Megsemmisített határozat. A horvát kormány megsemmisítette a zágrábi közsógtanács határozatát, mely Kumicsics Starcsevics-párti képviselőnek megadta a zágrábi polgári jogot s utasította a tanácsot, hogy vegye vissza Kumicsicstöl a honossági bizonyítványt. A képviselő megtagadta bizonyítványának kiszolgáltatását, mert azt hiszi, hogy Horvátországban nyert állása s a magyar királynak tett esküje biztosítja itt neki az állampolgárságot, anynyival is inkább, mert már megszűnt osztrák állampolgár lenni. Ez az eset alkalmasint nagy vitát fog kelteni a tartománygyülósen. — Előléptetések száma a hadseregben.Az 1884. évfolyamán, a szolgálatban álló katonai egyének között a következő elölópósek történtek: Táborszernagy lett 4, köztük 2 címzetes, altábornagy 2'ó, ezek közt címzetes 1, vezérőrnagy 35, ezredes öl). — Az ujevi üdvözlések. Uj év napján az országgyűlés kormánypártja üdvözölte a miniszterelnököt ós Póchy Tamást, a haz elnökét. A párt tagjai a kör helyiségében d. o. J1 órakor vonultak nagy számban a miniszterelnöki palotába, hol Tisza Kálmán minisztertársai körében fogadta üdvözlő hiveit. A miniszterelnököt gróf Gsáky László üdvözölte a párt nevében. Beszédében reflektált a kormány által a gazdasági viszonyok javítására, (itt különösen felemiitette az ipirtörvónyt) ós pénzügyeinek rendezésére (a budget ordináriumában az egyensúly helyreállítása) irányuló kitartó törekvéseit. Felemiitette a főrendiház reformjáról szóló törvényjavaslatot, amely a szabadelvüsóg eszméinek megfelelöleg fogja befejezni állam intézményeinek az 1848-i ós 1867-i törvényeink által megkezdett átalakítását. r

>olitils.ai hírei*. * a Kongó Ugy. Párizsból jelentik, hogy a nyugotafrikai konferencziának mostani szünetelése alatt a Francziaország, Portugália ós az afrikai társaság közt felmerült dilferencziákat tárgyalják, minek eredménye mindenesetre döntö lesz Francziaország ama álláspontjára nézve, melyet a Kongó-medencze semlegesitósóvel szemben elfoglal. Ugy látszik, hogy Fancziaorszig elhatározta, hogy a Kongó-medencze semlegesítését állhatatosan ellenezni fogja. — A Kongó állam élére a belga király a flandriai grófot akarja állítani. Egy másik hir egy szárazföldi nagyhatalom uralkodó házának egyik herczegót emlegeti. * Külföldi vegyes hirek. Az alkirály állása Egyiptomban megingott. A szultán más utódról gondoskodik. — Londonból jelentik, hogy a tien-csini kikötő bejárata el van zárva. — A német államtanács január 17-ón ül össze, s tisztán porosz ügyeket fog tárgyalni. — Radzivilovban — mint Lembergből távirják — egy osztrák tartalékos tisztet fogtak el; megmotozása alkalmával dubnai erődítési terveket találtak nála. MEGYEI HIREK. * Figyelmeztetjük megyénk t. olvasóközönségét a lapunk homlokán olvasható előfizetesi felhívásra, és kérjük az előfizetésnek minél előbbi megújítását, nehogy a szétküldésben fennakadás történjék. * A következő gyászlapot vettük: A bókós-osabai királyi járásbiróság tisztviselői jelentik, a bíróság kezelő személyzete egyik tagjának Szilágyi Sándor telekkönyvi iktatónak folyó hó 1-én d. e. 9Vj órakor 64 éves korában 22 évti hivataloskodáa után — agyszélhüdésben, rövid