Békésmegyei közlöny, 1885 (12. évfolyam) január-december • 1-104. szám

1885-12-13 / 100. szám

" „Békésmegyei Közlöny" 85. szám. 1885. mandatum tárgyalását. A konzervatívok egy indítványa a birodalmi gyülés-tagok mandatumának tartamát meg akarja hosszabitani öt évre, mig a szoczialisták egy indítványa le akarja azt szállítani két évre. A konzervatívok számítanak a szabadelvűek támogatására. Kauser (szoczialista) a két évi mandatum mellett szólt és azt a kivánatot feje te ki, hogy a kormánynak ne legyen feloszlatási joga. A „fekete" tromfra az ö pártja „vörös" tromfot ad ki. A konzervatív indítvány a szegényebb néposztály jogainak megrövidítését czélozza. A konzervativeknek kellem tlen az, hogy a választás napján a napszámos szava ép annyit nyom a latban, mint a földbirtokosoké. Tűzzék ki a választásokat vasárnapi napokra, akkor a választások a polgároknak nem okoznak annyi alkalmatlanságot, és többen is fognak azokban részt vehetni. * Kormányválság Angliában. G-ladstone az angol szabadelvű ellenzék vezére bizalmatlansági indítványt fog tenni az angol képviselőházban, hogy a Salisbury-korm ányt lemondásra' birja. A Salisbury-kormány állását a választások teljesen megingatták. A diadalmas szabadelvű párt még nem jelentkezik ugyan az örökség átvételére, de győzelme teljes, azt ellenségei is elismerik. Salisbury a parlament megnyitása előtt nem fog lemondani. Gzélja az, hogy vagy Parnell hivei, vagy a szabadelvűek egy részét megnyerje magának. Ezért várja be a parlament megnyitását. De kísérletétől nem sok sikert várnak s azt hiszik, hogy mihelyt a parlament összeült, a kormányban gyökeres változás lesz szükséges. .Békésmegyei Kör. E névvel mintegy két évvel ezelőtt lelkes egyetemi ifjak sok jóakarattal egy társas ós segélyező kört alakitottak Budapesten, melynek rendes tagjai csupán egyetemi hallgatók lehettek, ezek közül is csak azok, kik vagy Békósmegyében születtek, vagy hosszabb ideig tartózkodtak Békósmegye területén, vagy pedig a szarvasi főgymnázium egykori tanulói voltak; — pártoló tagjai is csak békésmegyeiek ós ezek közül is csak a férfiak lehettek. E kör azonban soha sem volt képes sem a megye területén, sem a fővárosban nagyobb érdeklődést kelteni, mi azon szűk korlátok között nem is volt csuda. Igy határozta el aztán az idei közgyűlés, hogy a kört átváltoztatja, a belépésre vonatkozó korlátokat lerontja, ós a kört szélesebb alapokra fektetve, egy uj, nagyobb közönséget is érdeklő egyesületnek ad léteit. E terv megvalósítása végett a közgyűlés egy ideiglenes bizottságot választott, melynek elnökévé a közbizalom Zsilinszky Mihály országgyűlési képviselőt emelte, mint azt az embert, ki humánus czélokért mindig tudott lelkesedni, s ki soha sem vonult vissza, midőn arról volt szó, hogy megyei ügynek szolgálatot tegyen. A közgyűlés nem is csalódott föltevésében. Zsilinszky képviselő az elnöki tisztséget a legnagyobb készséggel elfogadta, s mindjárt össze is hivta az ideiglenes választmányt. E választmány az alapszabályok tervezetének kidolgozására egy három tagu bizottságot választott, melynek elnökévé dr. Küffer Béla, képviselőházi főkönyvtárnok ós a „Clotild szeretetház" titkára lett, ki ez utóbbi egyesület körül nagy tapintatot tanúsított és az egyesület felvirágoztatásán buzgón közreműködött. Az alapszabályok tervezetét kidolgozó bizottság a tervezettel már elkészült, és ezt az ideiglenes választmánynak be is nyújtotta. Kétségtelen, hogy ez a tervezetet a közgyűlésen való tárgyalás alapjául el is fogadja és igy már a közel jövőben megkezdheti az egyesület működését. Helyén valónak látjuk itt az egyesületet kissé közelebbről ismertetni. Czélja az egyesületnek kettős volna: 1. A fővárosban állandóan vagy ideiglenesen tartózkodó becsületes ós tisztességes békésmegyeiek társadalmi hitelét emelni öszszetartás, kölcsönös segélyezés és Békésmegye társadalmiak támogatása által. 2. Tagjainak társas érintkezését ós a fővárosi tartózkodás kellemetességét, meg a szellemi fejlődést előmozdítani. E czél elérése végett 1. az állandóan Budapesten tartózkodó békésmegyeiek és Békésmegye iránt érdeklődők egy fővárosi anya-egyesületben szövetkeznek; 2. Békésmegye nevezetesebb városaiban fiók-egyesületet alakitanak. Az egyesület tagja minden békésmegyei, vagv Békésmegye iránt érdeklődő, feddhetlen jellemű egyén, nő és férfi, egyaránt lehet. Az egyesület első sorban szegénysorsú békésmegyeiek segélyezését tűzi ki czéljául, móg pedig nem oly módon. hogy nemcsak egyszerű pénzsegélyt nyújt, ban'm állandó segélyező^izottöág fog gondoskodni a szegénysorsú de törekvő békésmegyei ifjaknak a fővárosban való boldogulásáról. E bizottság megfogja vizsgálni, ha jogos-e valamely békésmegyei városból fölkerült szegónysor.-ú, tanulónak az a vágya, hogy tanulmányait a fővárosban folytassa; mert. — a minthogy az egyesület a proletarizmus elősegítésén nem akar közremunkálni, épen ugy igyekezni fog a valódi tehetséget pártolni (mert a sze* gónysorsúak közül csak az ilyennek van manapság kilátása tudományos pályán boldogulni). Az ilyen, vidékről fölkerült, itt teljesen ismeretlen tanulót a bizottság ajánlatokkal látja el, leczke-órákat szerez számára, vizsgálatainak letevésére pénzt kölcsönöz stb. A békésmegyei városból fölkerült iparost, vagy kereskedőt az egyesület szintén pártfogásába veszi, ós minden békésmegyei ügyet hathatósan előmozdít. De második sorban szintén nem hiábavaló munkát kiván az egyesület teljesíteni. Ugy a fővárosban tartózkodó békésmegyeiek között, mint a tnegye területén a művelődésnek ós a finomulásnak zászlaját tűzi ki. Felolvasások ós hangversenyek rendezése által nemcsak a kialvó társadalmi életet fogja uj életre szitni, hanem bemutatja a megye közönségének azon gyermekeit, kik tehetségükkel és buzgalmukkal már nevet vivtak ki maguknak; és bemutatja azokat is, kiknek keblében az isteni szikra csak egy kis támogatásra, a közönségnek csak egy kis buzditó melegére vár, hogy kipattanjon. Hány tehetségnek kell részvétlenség miatt az ismeretlenség homályában elcsenevósznie! Az egyesület tehát egyrészről humánus, másrészről lélekemelő feladat megoldására vállalkozik. Tagjai sorában má" eddig is oly neveket látunk, kiket elég lesz csak Mégneveznünk, hogy garancziát nyujtsuak aziránt, hogy az egyesület a kitűzött czélnak meg is fog felelni. A 37 régi, egyetemi hallgatókból álló tagokon kivül újakul beléptek, ós pedig alapitó tagokul: Zsilinszky Mihály, Haviár Dani ós Hoitsy Pál, országgyűlési képviselők ; továbbá rendes tagokul: Dr. Szeberényi Glusztáv püspök, Irányi Dániel orsz. képviselő, Áchim Ádám esperes, Tatay István, Benka Gyula igazgató-tanár, Szeberényi István, Beliczey József, Rajnai Gizella k. a., a nemzeti szinház tagja, Mázor Jolán k. a., Bartóky Lászlóné urnő, dr. Bánfi Zsigmond, dr. Bácskai Albert, dr. Küffer Béla, dr. Salgó József, Harteinstein Zsigmond, Lusztig Károly, Vállas F. Lajos, Orbán Árpád, dr. Eagl Jakab, dr. Hilf Kálmán, Gajdács Pál ev. lelkész, JárdeK Géza, Wehli Károly, Bárvárt Aladár, Szlabur Bála, dr. Gerlei Zsigmond, Návay Aladár, ilj. Kberudl György, Lustig Miksa, Szabó Gyula, Riesz Adolf, Scliuler Imre ós József, Réthy Dezső, Zlinszky Béla, Bregl Lajos stb. stb. Móg csak azt kivánjuk megjegyezni, hogy az ügy iránt érdeklődőknek az ideiglenes bizottság elnöke, Zsilinszky Mihály orsz. képviselő szívesen szolgál felvilágosítással. Azok, kik ag egyesületbe belépni óhajtanak, szintén hozzá szíveskedjenek fordulni. 53 éves tapasztalataim a hazai sertéstenyésztés és hizlalás terén. Irta: Bimler Pál. E czim alatt jelent meg legújabban egy értekezés Fodor Antal somogymegyfH földbirtokostól. Üdvözöljük a tapasztalatokban gazdag öreg szerzőt, nemcsak azért, mert műve egyszerű, népies, mindenki által érthetó nyelven van írva, de legfőkép azon érdeménél fogva, melyszerint az eddigi tenyésztési irányt teljesen megváltoztatni javasolja. S ez a munkának legfontosabb s lényegesebb része, mely abból áll, hogy a téli malaczoztatás helyett a tavaszi fiaztatást hozzuk be. Tapasztalt dolog, hogy a deczemben malaczoknál sokkal nagyobb a halandóság, mint a februáriusiaknál, valamint hogy amazoknak a felnevelése sokkal többe kerül, mint emezeké, de ezenkívül, s ez a legfőbb momentum, mely az idei Kőbáoyán eszközölt mintahizlalásnál fényesen be lett bizonyítva, hogy a íavaszi malaczok a takarmányt sokkal jobban értókesitik, mint a téli malaczok. Fodor Antal ur eme tüneményeket sok évi tapasztalás s észlelés utján konstatálja, s ez okból méltán ajánlja a tavaszi elletóst; de ezen tényeket semmiféle élettani okokkal nem támogatja, s nem magyarázza, mi szerény nézetem szerint hibája különben igen becses munkájának. Én nem dicsekedhetem 63, csak 48 éves tapasztalatokkal a sertéstenyésztés terén, s örvendek, hogy véleményeink az ellesi időszakot illetve, teljesen megegyeznek. Az előttünk fekvó műnek jelzett hiányát némileg pótlandó megkísérlem észleléseim s kutatásaim nyomán fentebbi jelenségeket élettani okokkal kissé bóvebben magyarázni B megvilágítani. Közzétettem ugyan már néhány évvel ezelőtt e tárgy körüli nézeteimet az akkoron még létező helybeli kis gazdasági lapban, de e lapocska szük körében szavaim sjomnélkül elhangzottak, s azok közül is, kik talán tudomást vettek szerény soraimról, egy sem akadt, a ki hivatást érzett volna magában saját tapasztalatainak kiinduló pontjából ez eszmét tovább fűzni, s netalán bővíteni vagy tisztázni. Az emberiségben meg van a hajlam a természettől folyton tovább és tovább távozni, s azt a mit a természet önkényt nyújt, mesteiséges uton előállítani, különösen akkor, ha ez által anyagi érdekeinek előmozdítását czélozza, sikerrel-e vagy a nélkül, gyakran nem jön tekintetbe. JSekem ugy látszik, bogy a téli időszak, kgatább itt a mérsékelt égöv alatt, a nyugvás ideje. A uövónyzet alszik, a rovarok s hüllők milliárdjai, sőt némely emlős állat is dermedt állapotban éli át a telet, várva a tavaszi napfényt ós meleget, mely uj életre ébreszti. Látjuk a természet azon bölcs intézkedését, mely szerint minden szabadban élő állat csak akkor hozza világra magzatját, midón ennek életfeltételei már mind megvannak. Az emberek többé kevésbé letértek a ter. mészetes útról az állat s különösen az itt szóban levő sertéstenyésztésnél, természetellenes fiaztatást hoztak be, azon téveszmétől vezéreltetve, mely szerint a téli malaczok előbb kerülnek piaczra s igy a gazda előbb lát jövedelmet. Ámde a számító gazda legott felfogja ismerni e tévedést, ha elős&zör a takarmánytöbbletet, másodszor a nagyobb halandósági °/

0-ot, harmadszor a hizlaló takarmány kisebb értékesítését mérlegbe veszi a téli malaczoknál, szemben a tavaszi malaczokkal. A téli takarmány quantumról nincs mit szólani, az kétszer kettőn alapszik, hogy midón a téli malaczokat legalább 7 hónapon át, akkor a tavuszi malaczokat csak 5 hónapig tartván szenmel tarlószabaduláeig, két hónapi takarmányt megtakarítunk. Azt m ond hatná \ alaki, hogy hiszen a 2 hónap takarmánytöbblet értékét a téli malaczok súlytöbbletében megtaláljuk. Ámde itt ismét egy vastag csalódassal állunk szemben. Mert valamint a hizlaló, ugy a növesztő takarmányt is a téli malaczok korántsem értékesítik oly jól, mint a tavasz malaczok. | (Folyt, köv.) MEGYEI KÖZÜGYEK. Békésmegye rendkívüli közgyűlésének tárgysorozata. Békésmegye törvényhatósági bizottsága f. évi deozerobertió 17-én d. e. y órakor s szükséghez népest a következő napodon rendkivuli közgyűlést fog tartani, mely gyűlésnek tárgysorozata a következő ; (Vége.) 11. Pénztári ügyek. Iá. A megyei állandó választmány véleményes előterjesztései, jelesül : a) az I8a6-ik évre kivetendő katonaelszállásolási megyei potauóról szóló szabályrendelet megaikotasa tárgyában ; bj a megyei betegápolási alap javára az 1885. óv államadók aranyában megszavazott l'/

0 pótadó kezolósórö szóló szabályrende eo alkotasa tárgyában ; c) a csabai katonai épületeit tulajdoni jogának B -Csaba városának nevére leendő bekebelezése felöl ; d) a megye ós Szigethy Lajos b.-gyulai lakos között kötött adásvételi jogügylet iránt; ej Szeghalom községnek a Simay-fóie ovoda részére szerzett ingaiiansag megvételének jóváhagya ara vonatkozó kérvénye felett • t) K.-Tarcsa község kérvénye a róvhajó pénztár jövedelmének gőzmalmi részvényekbe Vdló fektethetóse iránt; g) Szeghalom község vásári rendtartása tárgyában ; h) P.-Földvár község határozata Huna István községi elöljáró áital felvett kettős fizetésre nézve ; í) Jxörös-Ladany község gyampéuztan kezelési szaoályzatának módosításáról ; k) a megyei központi árvapénztárt az löőö-ik évről terhelő ado ; 1) a megyei központi arvapónztár terhére eső megyei tiszti nyugdíjpotadó utalványozasa iránt; m) a megyei gyámpénztár részére beszerzett irodai szerek áránál megtérítése tárgyában; n) a m.-berónyi ártéri híd szolgalmi jogának a megye javára leendő teiekjegyzőkönyvi bekeüelezese iránt; o) Czeglódi Jauos kórházi ápolt gyógyköltsógeinek leirása tárgyában ; p) Sámson és P.-Földvár községek szervezési szabályzatara vonatkozólag ; r) Kelier András orosházi lakosnak a huskimérósről alkotott megyei szabályrendelet módositása iránt beadott kérvénye felett. 18. Ugyancsak az állandó választmány véleményes előterjesztései a megyei községek 1884-ik óvi zárszámadásának és 1886-ik évi költségvetéseinek megvizsgalasa targyában. 14. Kü döttsóm jelentós a megye monographiájának megírása és közrebocsátása tárgyában létrejött megállapodásokról. 15, Az építkezési felügyelő bizottság jelentéie a megyei épületek 1886. óvi fenntartási költségeiről. 16 A megyei közegószségi bizottság véleményes jelentése : a) a gyomai második gyógyszertár — s b) a kondoros i fiók-gyógyszertár létesítése tárgyában. 17. A megyei tiszti ügyész jelentései : a) Orosháza község képviselő testületének a pesti uton levő bormórési helyiség bérbeadására vonatkozó határozata elleni felebbezós ügyében j