Békésmegyei közlöny, 1885 (12. évfolyam) január-december • 1-104. szám
1885-01-29 / 9. szám
„ Békésmegyei Közlöny t t 14. szám 1885. arányos műveltség, kölcsönös rokonszenv, egyéni függetlenség; de első föltétele az összetartásnak mégis az, hogy ne járjon áldozattal. Mihelyt A-nak áldozatba Kerül hogy B-vel fürdőbe menjen, kénytelen visszavonulni, vagy elbukik. Társadalmi életünk hanyatlásának tehát legfőbb oka az, hogy nálunk minden társadalmi mozgalom pénzbe kerül. Ha valamit rendezni akarnak, első az aláirási iv; azután következik a varrónő, a ruhakereskedő, a czipész, s a különféle szállítók: egész sora. A mulatság uapja szerencsésen felvirad ... és gyönyörűen leáldozik. A papa sok sört ivott, a mamának elrontotta a gyomrát az édesség, a kisasszonyok pedig halálosan rongyosra tánczolták az ötven forintos ruháikat ... jó volt, kitüuő volt minden ; hanem azért legközelebb mégis otthon maradnak; mert nem győzik a sok kiadásokat. íme itt a seb, ez a betegség! Nem tudunk többé azzal megelégedni, a mink van: magunkra aggatjuk a pávatollakat, s ugy megyünk föl a hiúság vásárjára. Fitogtatjuk ékszereinket, szalagjainkat, ós nagyokat ásítozunk. Mindegyikünk többnek akar látszani; a kis városi X.. . né uem megy el a bódészinházba, mert nem kapott forintos jegyet, mint az Y . . nó, ós ez igy tart szakadatlanul. A versengés megöl miudeu egyetértést. A társas összejövetelek álarczos estélyekhez hasonlítanak: senki sem köteles megismerni a másikat, ha nem akarja, Volnánk eszesebbek, gyarlóságaink iránt kevésbé elfogultak ós műveltebbek, bizonyára nem kellene a régi jó idők után sóhajtozni. A költséges szórakozásokat természetesen száműznünk kellene. Igazi szerencsétlenség nálunk az a megrögzött tévedés, hogy a társadalmi élet hullámain csak azt tarthatja, föu magát, a kinek van elóg pénze. A társas összejövetelek ellenkezőleg ópen az által váluáuak a lélek balzsamává, ha pénz nélkül jöhetnének létre. A legtöbb család nehéz munkával keresi kenyerét, a hivatalnokok, iparosok, kereskedők, kisbirtokosok stb. nagy légiója bizonyíthatja, hogy nekik a társas együttélés örömei nem időtöltésül, hanem üdülésül szolgálnak. Nem akarjuk kijelölni az utat és a módokat, melyeken társadalmi életünk uj lendületet nyereud; elóg volt rámutatnunk a baj okára. Ez a betegség olyan, hogy általános dogmákkal nem gyógyítható. Minden egyes vidék, egyes társadalmi kör, legyen a saját orvosa. — Házszabályok a horvát tartománygyülésen. A horvát tartománygyülés többsége uj házszabályokat alkot ós a képviselők, sérthetetlenségét is korlátozni szándékozik. A többség oly eszközök fölött gondolkozik, melyekkel a rágalmazást ós becsületsértést, a felségárulást ós felségsértési száműzni lehetne. — Az igazságügy miniszter szét küldőt te a meghívókat az ez óv februárnó második felábeu tartandó értekezletre, melyen a bűnvádi eljárás főbb elvei kérdöpontok alakjában terjesztetnek a tanácskozinány elé. Az ígazságügyminiszzönség, mint hivatalnokot Kedveli, mert mint igazságos és rnegvesztegethetlen birót ismeri. A közügyek iránt kevés érzéket tanusit, kivéve a nevelés ügyét; itt fáradozása nem ismert hatart, s bőkezüségít annyira vitte, hogy a szegényebb polgárok gyermekeiért sajátjából fizette a tandijt csupán azon emberbaráti érzetből, hogy azok a tudás gyönyöreiben részesülhessenek, s hogy az altala vezetett leánynövelde virágzóbbá tétessék, ő adott ugy a nevelőnőnek lakást, mint az iskolának helyiséget.**) A magyar irodalom benne — a mint illik is oly gazdag emberhez, — valódi meczenást bir; asxtalán a nevezetesebb politikai, szépirodalmi és szakközlönyök barátságos egyetértésben láthatók ; s könyvtára az ujabb ós régibb magyar írók remekeivel tömve vau . . . (Ezt is kevés hasouállásu gazdag emberről lehet mondani. Szerk.) Szóval Kontúr olyan ember, ki a nagy vagyont akként tudja felhasználni, hogy saját élvezete mellett másoknak is dúsan juttat belőle! . . . Nagyon csodálnék, ha a mai korban, midón anuyi érdemetlen részesül magasabb kitüntetésben, nagyon csodálnék mondjuk, — ha Kontúr érdemei kikerülnék a magasabb körök figyelmét. Valaki. **) Ugy hisszük, ez elég. Sok nálánál még sokkal gazdagabb épen semmit sem tesz a közügyekért, s egy irányban sem érdeklőd ik ezek iránt. Igy például legalább mi zavarba jönnénk, ha meg ktllene hamarjában mondanunk, hogy gróf Almássy Kálmán ur, megyénk e dusgaadag birtokosa uiit tett már megyéért, annak közügyeiét^? íjzerk. ter nemcsak a törvényszékek előtti, hanem a járásbirósági bűnvádi eljárás legfőbb elveire nézve is óhajtja ismerni a szaktanácskozrnány nézeteit— A képviselőház kedden befejezte a vallás-ós közoktatásügyi tárcza költségvetésének részletes tárgyalását, ismét számos kórdós merült fel, a többi közt: a siketnémák, a hülyék, a nemzeti muzeum, a történelmi képtár, a párbér ügyei ós néhány személyes kérdés. Figyelemre méltó a párbér fölött kifejlődőit vita. Szerdán megkezdték az igazságügyminiszteri tárcza költségvetésének tárgyalását. í^olitiAtai lxlr-oíi. * Szudánban az abukleai forrásokat diadalmasan elfoglaló angol csapat szorongatott helyzetbe jutott. A megvert felkelők ismét összeszedték magukat ós Stewart ezredes visszavonulási vonalát fenyegetik. — A német birodalmi gyűlés az afrikai Kongó társulatnak 15L',000 márkát szavazott meg. Khinában a francziák rohamot intéztek Kelüng ellen, de a khinaiak által visszuverettek. — Német- ós Oroszország a bűntettesek kölcsönös kiszolgáltatása iránt egyezményt kötöttek, melynek éle az anarchista ós Nihilista mozgalmak ellen irányul. — Az orosz kormány újra életbelóptette azon 1865-iki rendeletet, mely a lengyeleknek megtiltja a nyugati kormányzóságokban a birtokszerzést. * London, jan. 27. Wolseley tábornok Cortiból azt táviratozza, hogy ama körülmény, hogy Stewart tábornoktól nem érkezik ujabb hir, nem szolgáltathat okot aggodalomra. Megjegyzi egyszersmind, hogy az e hó 17-iki hireket basibozukok hoztak ós Scewartnak most már nincsenek basibozukjai. tudósításokat most csak tevén hozhatják, a rendes angol katonai fedezet mellett. * New-York, jan 27. A szoczialisták tegnap gyűlést tartottak, melyben több szónok magasztalólag szólt a legutóbbi londoni dinamit merényletekről, ós ajanlotta a dinamit használását a vagyonos osztály ellen. MEGYEI KÖZÜGYEK. Békésmegyének a minisztérium által megerösitett szabályrendelete a huski mérés tárgyában. 1. § Minden közsogben, valamint Gyula rendezett tanácsú városban a beltelkeken kivül, a jeleutékeuyebb közlekedési úttól legalább 80 mjternyi tavolra lólreeső üeiyen, a hol folyó van, annak mentében a községen alul, — vagy lehető bő vizű kut mellett, vágó hid állítandó fel. A vágóhíd lejtősen kipadolaudó, vagy téglázandó, s a szükséghez képest megfelelő számú fogasokkal ós vago asztalokkal látandó el. Minden vágóhíd meliett legkevesebb 3 méter mélységű ós átmérőjű kitéglázott felfogó gödörnek kell lenni, mely hetenként kitisztítandó. Nagyobb községekben, valamint Gyula rendezett tanácsú városban a vágóhidak mellett szárító színek is alkalmazandók. 2. §. Közfogyasztásra juhot, borjut ós szarvasmarhát, a község határában egyébütt, mint a közvágóhídon, levágni nem szabad. 3. §. Vágatás az 1874. XX. t. cz. 26. §-ban, s az ezen törvény végrehajtása tárgyában kibocsátott 1064/875. sz. miniszteri rendeletben előirt előzetes szemle nélkül nem engedhető, mely szemle a községi állatorvos, annak nem létében egy azzal megbízott orvostudor, vagy vágatási biztos által, mindenkor a vágóhídon, közvetlenül a vágatás előtt foganatosítandó. A szemle ós vágatásra a hatóságok által határozott időpont tűzendő ki, mely alkalommal a szemlével megbízott közeg a levágandó állat egészségi állapotának megvizsgálásán kivül, annak a marha levelével megegyező azonosságáról is tartozik meggyőződést szerezni; kötelessége továbbá a vágatótól a marhalevelet elvenni, s a községi elöljárósághoz, illetve a város polgármesteréhez beterjeszteni. JÉzen marhalevelek jegyzékbe veendők s a járási szolgabíró illetve polgármester felülvizsgálása után minden óv végével elégetendők. 4. §. Csakis egészséges ós jól táplált marha levágatása engedtetik meg; minek ellenőrzése a vágatási biztos kötelességét képezi. 5. §. A kényszer esetén eiőleges szemle megtarthatása nélkül sürgősen levágandó haszonmarha utólagosan veendő szemle alá. Ezen szemle előtt a hus elfogyasztása, vagy elárusitása tiJos. Csak azon marha tekinthető kényszer helyzetből levágottnak, mely a balesettől számított 24 óra alatt vágatott le. A sérült részek fogyasztás tárgyává nem tehetők. Azon esetben, ha a levágott állaton ragályos vagy járványos kórok tünetei észleltetnének, a megvizsgált állat megsemmisítendő ós megfelelő mélységbe elásandó. Másaemü betegségek észlelésnél a vizsgálatot teljesítő állatorvos feladata meghatározni, hogy az állat teljesen vagy részlegesen kimérhető-e vagy nogy egyáltalán nem lehet fogyasztás tárgya. 6. §. Négy héten alóli borjúnak ós három éven alóli növendékmarhának levágatása tiltatik. 7. §. A vágóhid minden vágatás után az iilető vágatok által kitisztítandó. A szemlót teljesítő egyén szigorú kötelessége a vágóhídnak ós mészárszékeknek folytonos tisztántartására és a hus tiszta kezelésére, a hust hordozó kocsik tisztaságára felügyelni, s a tapasztalt hiányokat községi elöljáróságnak bejelenteni. 8. §. A mészárosok kötelesek nyáron át a hns elhelyezésére üözös jégvermet tartani. 9. §. A hus kimérésénél a mérték mindenkor hiány nólkül és oly módon szolgáltatandó ki, hogy 0'5 kilogrammig terjedő súlyra nyomaték ne adassék; egy fél kilogrammon leiül pedig fél kilogrammonként legfeiebb 33 gramm nyomaték engedtetik meg. A fejreszek, szügyön alóli iábrósz, légcső, tüdő, lép és paczal nyomatékul nem szolgáltatnak; han«m külön áron mérhetők ki. A mészárosok kötelesek minden vásárolni akaró gyónnék, akár tartozzék a rendes vevői közé, akár sem, kivétel és válogatás nélkül készpénzért az üzletében létező bármiféle hust kiszolgáltatni. 10. §. A közönség iájéuozása végett minden egyes mészárszéknél az ár egy arra szolgáló fekete táblára naponkint olvashatólag kiteendő. 11. §. A mértékekre való közvetlen felügyelet a szolgabíró illetve polgármester által az e czélra kijelölendő községi esküdtel, illetve a rendőrséget illeteudi, s ez köteles a visszaélési eseteket bejelenteni. 12. §. Jelen szabályrendelet áthágói a kihágásokról szóló 1879. XL. t. cz. 103. 137. ós 139. §§-ai érteimében büntettetnek. 13. §. Kihágások elbírálásánál első fokban nagy és kis községek területére nézve az illető járás szolgabirája, B.-Gyula rendezett tanácsú város területén ellenben a város rendőrkapitánya, vagy a városi tanács által e részben megbízott városi tisztviselő; másodfokban a megye alispánja, harmadfokban pedig a magyar királyi belügyminiszter bíráskodik. 14. §. A pénzbüntetésekből befolyt összegei az 1879. évi XL. t. cz. 12. §-a ér elmében az 1878. V. t. cz. 27. §-ban jelzett czélokra fordítandók. MEGYEI HIfiEK. * Figyelmeztetjük megyénk t. olvasóközönségét a lapunk homlokán olvasható előfizetssi felhívásra, és kérjük az elöfizetasnek minél előbbi megújítását, nehogy a szétküldésben fennakadás történjék. * liosenthal U. szép és szellemdus leányát Berta kisasszonyt eljegyezte Eudrödön Schwarcí Mór kereskedő. * Endrődön f év febr. 1-éu, 7-én és li-éa bál lesz Az elsőt a „Népkör" saját könyvtára, javára a másodikat a fiatalság egyesülve a mérnökökkel íótókonyczélra — s a harmadikat az ovoilabizottság az ovodaalap javára rendezi. A meghívók ugy helyben, mint a vidékre szétküldettek. Az érdeklődők kedveért megsúghatjuk, hogy a bálok közül az elsején tartandó kedvesnek, a hetedikifényesnek s a tizenegyediki „hasznosnak" ígérkezik. Bekiildetett: Tek. szerkesztőség! Az ujkigyósi házkutatásra vonatkozólag méltóztassék m ;g e kis helyreigazítást becses lapjába fölvenni Igaz, hogy én nem az ügyvéd ur szájából hallottam a bérlőnek adott azon tanácsot, hogy a községi lakosok házait felkutathatja: de magok a bérlő kiküldöttei, midőn a lakosok felszólítás, hogy mi jogon teszik ezt, oda nyilatkoztak, hogy „az uradalmi ügyvéd urnák fölhatalmazásából" Eunyit az igazság érdekében. A dolog további érdemébe nem avatkozom, mert ón a tényt egyszerűen, mint megtörténtet kívántam nyilvánosságra hozni. Hogy kettőjük közül, ki mond igazat. Ők tudják.*) Ugyanazon, ujkigyisi lakos. * Síarvason a f. hó 24-én tartott „Ö'eg urak bálja" igen sikerültnek mondható. Hegen láttunk oly nag v uri közönséget a „Bárány" vendéglő nagytermében, mint ez alkalommal De a mi még ritkább eset Szarvason, itt a hol anuyi sok leány van, az, hogy fiatal emberek sokkal többen voltak a tánczosnéknál, mely szerencsét a vidéki gazdász ifjúságnak köszönhetjük. A bál anyagilag is sz'p összeget juttathatott a', ovol* javára, s eunek elnöke dr Fuksz Ede, fáradozásainak méltó jutalmát nyerte ez által. A tánezosnök ékes csoportjában voltak: JDérczy Mariska ós Ilonka (Kondorosról) Szenes Ida, Mithild ós Jolán (Gsabacsüdröl) Monspart Erzsike ós a Fejér nővérek (Csákóról) Szemian Vilma ós Emma, Krcsmer Irén, Berger Róza, Szemian Gizella, Winteruitz Hedvig, Báo.kay Emma, Hanacsek Lujza, Páái Nelli es Bella, Kuczkay Lujza, Koncz Ida, Mázor Jolán, Mocskonyi Gizella ós Amália, Tele.sy Jolán, Siiráczki Etel ós Vilma, Mihálfy Etel, Vlasits Irma ós Erlich Riki kisasszouyok stb. A menyecskék közül, dr. Fuksz Eiénó, Salacz Feronczné Berger Zsigánó, Kristóffnó, (Csabacsüdröl) Hwiárnó, Kovácsnó, Nyácsiknó Bakay Sándornó, Kuczkaynó, Medveczky Józsefné, Ba'íay Gyulánó, Dérczy Póterné, Steinné stb. (r. 1) A szarvad korcsolyázó kör jégpályája f. hó 20-án ismét megnyílt a korcsolyázási sport kedvelőinek, s naponként sokan látogatják azt ugy hölgyek, mint kivált tanulóifjak. Ligszebb közönség azouban va.sáraa p szerda ós szombat délutánként szokott lenni. Jövő vasárnap fuvó zenekar is fog játszani a jégen mintegy bucsuzásképen, az elóg kedvező korcsolya évadtól. — Fényes esküvő volt Csabán hétfőn, f. hó 26-án délután a róm. kath. templomban. Lavatka Gyula, békési földbirtokos vezette ez alkalommal oltárhoz bájos menyasszonyát Wagner Ottilia kisasszonyt, Wagner János, volt ó-kigyósi uradalmi inspektor, puszta eperjesi birtokos ked*) Anynyi mégis csak ki ünik, hogy beküldő ur ebbeli előadása mende-mondán és nem saját tapasztalásán alapul. H» az ilető szavak a kutatók által esaku gyan használtattak, akkor a g'auuáitott ügyvéd ur nyilatkozata után többé kétséget sem szenved, miszerint azok csak ;uért koholtatlak,hogy s házi jogot sértő e kutatásnak némi látszólagos jogalapot adjaiias. özeik.
