Békésmegyei közlöny, 1885 (12. évfolyam) január-december • 1-104. szám

1885-12-06 / 98. szám

„ Békésmegyei Közlöny

9

6 99. szám. 1885. szabadelvű, 270 konzervatív. 80 parnellista, összesen 670. (Ennyi a képviselők összes száma.) * A szerb-bolgár háború. Az oroszok állítólag három hadtestet össpontositanak Dél-Oroszországban, melyek Bulgáriába fognak menni. E bir nem egészen hihetetlen, mert tény, hogy orosz részről a bolgárokat háboiu folytatására nógatják, pedig mig a szerbek ütött 'k a bolgárokat, ugyancsak ellenezték a testvér-gyilkosságot. Most azonban szeretnék, ha a bolgárok még jobban megcsapolnák a szerb vért ós mindezt azért, mert Szerbia nem az oroszokra, hanem ránk támaszkodik. Az orosz-bolgár pajtáskodás virágjában van újból. Feltűnő, hogy Németországban a hangulat szintén a bolgárok mellett nyilatkozik ujabban. ~ MEGYEI HIBEK. — A batonyai egyesület prot. templomszentelés mult hó 29-én volt. Ez a szép egyházi ünnepély, a melynek folyamában oly sok volt a lélekemelő, különösebben is érdekes reánk nézve, először azért, mert a Kőröstarcsán ós Szarvason székelő esperessóghez tartozik, másodszor pedig — mert a fungensek közül Szabó János esperes, Csermák Kálmán ós Garzó Gyula megyénk papjai, AZ ünnepólyen, — a mely 10 órakor vette kezdetét — a tul a tiszai püspök, méltóságos Révész Bálint ur pontiíikált, s a fentebb emlitettek mellett Csécsi Miklós makói ós Amb is István helybeli lelkész végeztek szolgálatokat. Megható volt, midőn a templom föajtajánál, a lelkészi kar kíséretében felvonult ősz főpásztornak az ópitő bizottság buzgó elnöke egy lelkes beszéd kíséretében átadta a kulosot, a melyet azután a főpásztor püspöki áldással adott vissza a közhasználatnak, intvén az egyház gondnokát, hogy e templom legyen gondjainak legkiválóbb tárgya a jövőben. Az ünnepély végeztével a minden felekezetbeli egyházi és világi testületek tisztelegtek a főpásztornál, nemcsak helyből, hauem vidékről is, a mely nyilvános bizonysága volt annak, hogy Batonyán ós vidékén az egyházi és világi testületek, valamint a felekezetek között is, példás egyetértés uralkoüik. Figyelmet érdemlő mozzanat, hogy a püspök ur, kísérete s általában az egész lelkészi kar, Gompan — a mely állomás tiz peroznyi távolban van Batonyától — ngs. Purgli Lajos úrhoz volt szállásra meghiva, ehez a derék prot. uri emberhez, a kinek ritka azép műveltségű felesége — daczára hogy ő a keleti egyházhoz tartozik — oly gazdagon kiállított díszes ur asztali terítővel ajándékozta meg ez alkalomból a batonyai egyesült prot. egyházat, a mely bizony több száz forintba kerülhetett. E kitűnő osalád vendégszeretetét éltette a főpászt jr kísérete, s az egyesült egyház mindkét felekezetének küldöttei, együtt a háziúr azon tekintélyes barátaival, a kiknek jelenléte, mint a háziúr, ugy a beszállásol

1; vendégekre nézve is valóságos öröm volt. E kastély emelkedett helyen áll, előre figyelmeztetve a felé közeledő utast, hogy a falai között laki ur és ur nő is emelkedett szelleműek, kiknek vendéglátásában a sziv adja a vendégben jó hangulatot keltő édességet. Tartsa meg isten őket sokáig, házaséletük ama póldányszerü boldogságában, amelyben valósághan látható az a fényes ozél, mely után egö vággyal eped minden olyan házasulni induló ember, a ki mellőzve minden mellóktekintetet, szivet kiván cserélni szívért! Talán felesleges is mondanánk, hogy az ünnepélyt banquet követte, a nagy vedóglöben, melyen csak az első teremben 150-en voltak. S a mi különösen fűszerezte e fényes ebédet, az volt, hogy — a szép nem is nagy számban jelent meg\ Erre eddig nem igen láttunk példát az bizonyos ; de hogy kimondhatatlanul okos dolog volt, hogy e sok szép müveit nő is részt vett e lakomán, mutatja, hogy a kedves meglepetés mindenkinek tetszett. Nem is feledkeztek meg róluk sem a pohárköszöntések! A hol ily buzgó, testvéries indulattal egyesült egyház van, s a felekezetek, egyháziak ós világiak között oly szép egytórtés uralkodik, hogy ne volna ott az ólett nagyon szép ós kedves! mi édesen fogunk visszaemlékezni a Batonyán és Gompán eltöltött kedves órákra, s minden viszszaemlókezésünk erősítni fogja bennük azt az érzést, a mely csak egyre nem képes ..... elfeledni e szép napokat. — Beküldetett. Kerelem. „Elbeszélések" cz. alatt e hó folyamán megjelenő kötetem ivtartóit ezennel felkérem, hogy a gyüjtőivet és előfizetési összeget Nagy Ferenoz könyvkereskedő nevére (Gyulára) ozimezve mielőbb beküldeni szíveskedjenek. B.-G-yula 1885. deczemberhó 4-ón, Chrísztó Miklis. * A gőzgépkezelöket és kazánfűtőket vizsgáló bizottság Temesvárott a legközelebbi vizsgálatokat szombaton deczember 12-én fogja megtartani, E vizsgálatokra szóval vagy Írásban lehet jelentkezni a temesmegyei m. kir. államópitészeti hivatalnál Temesvárott (dikasterialis épület III. emelet.) A vizsgálat alkalmával a jelölteknek bizonyítványokkal kell igazolni, hogy legalább hat hónapig működtek gyakorlatilag azon szakmában, a melyből a vizsgálatot letenni kívánják. — Tanítónő választás. — B.-Gyulán a községi ismétlő leányiskola tanítónői állomására, évi 101) forint fizetéssel, az ottani eddig is ideiglenes minőségben működött özv. Stéger Mátyásnó lett 11 szavazattal megválasztva, ellenfele 4 szavazata ellenében. * A csabai téli vásár f. hó 4-ón vette kezdetét. A bajomvásár, mely tegnap ós tagnap jlőtt tartatott, a leggyengébbek közé soroz'iató. Sok jószágot hajtottak ugyan fel, de az alacsony arak miatt általába J kevés eladás történt. Csakis sertés kelt nagyobb mennyiségben, de ez is nagyon nyomott árakon. A ma ós holnap taitandó belső vasár is nem nagy forgalmúnak ígérkezik. * A nelnezis. Puskás József kolozsvári fakereskedö Budapest fővárosábau í. ho 2-án, a dorottya-utozaban levő takarékpénztári helyiség lépcsőházában egy nagyobb összegű pénzzel távozó hivatali szolgát rablási szándékból, orozva leütött; — de az ipsét a keletkezett zajra azonnal elfogták, s az öt megillető helyre kisérték, mig áldozata családjához szállíttatott ápolás végett. — A fővárosi lapoknak ezen esettel kapcsolatosan közölt azon hire, hogy nevezett Puskás épen a napokban nyerte meg báró Drechsel gyojiai lakos elleni perét a Kurian, kétségtelenné teszi, miszerint Puskás Jó«sef nem más, mint az, ki ezelőtt 10—15 évvel B.-Gyulán mint állatorvos működött ós folytatta a sokkal jövedelmezőbb uzsoraskodást, mely fog aikozása után sok gyulai lakostársanál nem valami kellemes emlékeket hagyott maga után. — Mint mondják, az uzsorából szép vagyonkára tett szart, de az ily utón gyültnek, mint látszik, el kellett pusztulnia, s az uzsoráskodásért kegyetlenül meg kell lakolnia. * Egy elzüllött élet vége. Élt Gyulán egy fiatal ember, neve: Kolozsi Károly, ki okleveles néptanító volt ; és ki daczára alig 34—35 éves korának oly sok megpróbálcsönöztek, meg nem értette. Jellemző, hogy a nép szellemebe hatolt színészek és színésznők, minők például Tihanyi, Horvát, Blahánó, szenvedélyes jó kedvvel játszották Győry darabjait, aki családjával egy páholyban megvonulva sugárzó arczczal fogadta a közönség tapsait. Nem egyszer hallottam papi kollegáitól azt & megjegyzést : kár Győrynek komédiásokkal foglalkoznia; inkább az egyházi irodalom művelésére fordíthatná szép tehetségét I Természetesen ezek olyanok voltak, akik meg sem kisérlették, azt az elhagyott irodalmi tért művelni. Győry azonban e téren is szép eredményt képes felmutatni. A novella és versíró, a jeles műfordító, színműíró ós gyermekiró, időt tudott találni arra is, hogy egyháza tagjainak is irodalmi emléket hagyjon maga után. Kiadott egy „Emlékkönyvet* a konfirmáczióhoz készülő

1 hajadonok számára, átdolgozta az angol bibliai társulat megbízásából. Az uj testamentom történeti könyveit" kiadta a Luther-féle nKátét" oly népszerű ós könnyen felfogható magyarsággal hogy ezért különösen a tanuló ifjúság nagy hálával tartozik neki. Megjelent néhány predikácziója ós számtalan egyházi költeménye és éneke. Ezeken kivül egy nagy munkán csüggött, melynek elmaradása egymagában is elég élénken bizonyítja a pótolhatlan veszteséget, melyet halála egyházának is okozott. Az „ó-testamentomot

a akarta lefordítani az eredeti héber nyelvből. Erre senki sem volt annyira képesítve, mint ő, a ki már tanuló korában tökéletesen bírta a zsidó nyelvet, s bírálta ®eg alaposan Kámory Sámuelnek üypwü dolgozatait. Szó- { gyennek tartotta, hogy a protestánsok még mindig a századok előlti nyelvezettel biró Károlyi Gáspár-féle fordítást hasz nálják. Ezt a szégyent ő akarta letörülni felekezete arczárói ; s kétségtelenül le is mosta volna, ha az Isten kedvez egészségének. Nagy hajlama volt az .Egyháztörténeteméhez, de az azzal járó forráskutatáshoz hiányzott nála a physikai idő E téren engem biztatott ós lelkesített, valahányszor egyházunk ügyeire került a beszéd. Pedig gyakran került, mert ő e téren is elégedetlen volt önmagával. Mikor végig nézett azon kollegáin, akiknek irodalmi kísérlete abból állott, nogy társaikat lerántani, egyházukat panszlavistiíus vádakkal befeketíteni igyekeztek, mindig fájdalmasan sóhajtott fel: „Istenem ! ezek az emberek nem találnak magoknak méltó tárgyat egykázuk történelmében, nem tudják, milyen óriási műveletlen tér vár munkás kézre, nem értik magasztos hivatásukat. A helyett, hogy az ég felé néznének, a piszkos szenvedély posványába merülnek , a helyett hogy a szeretet evangyeliomának szellemét hirdetnék, terjesztik a gyűlöletet; a helj ett hogy emelnék egyházuk fényét, öntudatlan gyermekekként rontják le azt is, amit a múltban apáink szereztek t" Ilyen gondolkozású férfiú volt Györy, mint egyházi író. Minden téren csak a szépet, osak az igazat, csak a jót várta és kívánta. És milyen volt, mini ember ? (Folyt, köv.) tatásnak s oly sok viszontagságoknak volt jkitóve, hogy valóban elég lett volna az egy 60 éves embernek is. Iskoláit legnagyobb részt önmaga erejéből Nagy váradon végezte, hol kántor-tanitói oklevelet is nyert. Ezután csakhamar egy vidéki kisebb községben állást is kapott, hol megnősült s két gyermek atyja lett. Itt azonban hangját elvesztette s később — holmi fondorlatok után — állását is, s vele együtt te-mószetesen kenyerét. Ez időtől kezdve szegény szülői kegyelméből élősködött, kik maguk is szorult anyagi viszonyok között voltak. Kolozsi felesege és gyerin ekeitöl^lszakitottan élve, s nehéó viszonyokkai küzdve hova hamarabb buelfelejtósül — a bornak adta magát s már-már az elaljasodás örvényébe jutott volna, ha véletlenül az üresedésbe jött gyulai szabadkai pusztai tanitóállásra meg nem választják. Körülbelül egy hónap ótamű. küdött e minőségében, midőn t. hó 2-án egy disznótoron kissé többet ivott a kelleténél, s a tanyák közt lakására indulva útközben rószegfővel felbukott ós segély nélkül talpra állni nem tudván azon helyen másnap reggel halva találták. Igy lett vége elzüllött életének. — Halálozás. B.-Gyulán f. hó 1-ón meghalt Másik András köztiszteletben álló óraműves neje, szül. Ádám Dorottya élete 69. és boldogházassága 42. évében. Temetése 4-ón délután 3 órakor a város közönségének nagyszámú részvéte mellett folyt le. — Belügyminiszteri körrendelet. A cs. és kir. kö zös hadügyminiszter ur f. óvi juliushó 29-én 3795. sz. alatt kelt rendelete szerint legközelebb előfordult, hogy egy rokkant katona részére életfogytiglan adományozott ellátási illetményt az illető jogosított rokkant halala után még egy évig jogosulatlan egyének hamis aláirásu s keltezésű nyugtakra felszedték s ez által az illető aiapot megkárosították. Ugyanis 12 nyugtán az aláírás hamisított, s tartózkodási helyül őnkónyüleg oly község van megnevezve, a hol az illető nem is tartózkodott, ellenben a lelkészi hivatal es & hatóság láttamozásai vaióüiak, a mi azt bizonyítja, hogy sem a lelkészi hivatal, sem a hatósag nem ,art el szabályszerűen, midőn a nyugtán az illetőnek életben létét s az illető .lelysógben lakáját igazolta. — Ezen ügy tárgyalása alkalmával kitüut, hogy ugy a lelkészi mvatai, mint a hatóság téves tekogasuan vannak, a menynyiben mind kettő egymás aláírásának hitelesitóseül gondolta alairandonak a nyugtát, s mindkettő, utóbb alairtnak jelentette azt ki. Minthogy a lelkészi hivatal aláírása az életben tétel, a hatósagé pedig a lakóueiy bizonyitasara szóig d, s az alairókat a valodisag tekintetében ieielossóg terheli, figyelmeztetnek az illető alantas hatóságok es lelkészi nivatalok a fentebbi körülmény szem előtt tartására. * Halálozás. Rosenthal Zsigmond b.-csabai kereskedő, » „Rosenthal testvérek" nagy ozóg, — melynek Csabán, Gyuian, Bekesoa ós Mezőtúron van kózmüáru-keresüedó se — egyik beltagja, hosszas szenvedés után f. ho 3-án, Já.Usaoan meghalt. Özvegyet ós két árvát hagyott hátra. Temetése penteken délután volt, szép számú közönség részvéte mellett. Kohn E. H. főrabbi nagyhatasu gyászbeszédet tartott az alkalommal. A család altai kiadott gyászjelentés igy szol: „Rosenthal Zsigmondnó szül, Rosenthal Fanny, ugy sajat, valamint kiskorú gyermekei : Gizella es Jenő, szülei: üosentüal Marton ós neje szül. Steiner Teréz, testveiei, sogorai ós számos rokonai nevében szomorodott szívvel jelenti felejthetetlen férjének, illetőleg atyjuk, vejök, testverük ós rokonuk Rosenthat Zsigmond-üa.k elete 4tí-ik, boldog házasságuknak 15-ik évében, súlyos betegség után í. ho 3-án deli 12 órakor tőrtónt gyászos elhunytát, A boldogult hűlt tetemei f. hó 4-én délután 2

1/, urakor fognak az jzr. vallás szertartásai szerint örök nyugalomra tetetni. B.-Csabán löSó. deczember hó 3-áa. Béke lengjen a korán elnuayt hamvai felett !

a * Hová ragaszszuk a levólbélyeget ? A levelező közönség közt az a szokás terjedt el, hogy levelein a levéljegyet a pecsét helyére illeszti, mivel azt hiszi, hogy igy a levél ütközi rosszhiszemű felbontását s a netáni penzelorzást lehetetlenné teszi. Ez utóbbi feltevés azonban téves, mert ily levelen pecsét nem alkalmaztatván, a le* vóljegy óvatos leszedése után az annai helyén történt rosszhiszemű fölbontás nyomait az újból ráragasztott Ievóljegy még el is takarja. Mig tehát e tekintetben a levelek ilyttépeni lezárása a közönségre nézve semmi haszon* nal nem jár, addig az a postai kezelést, különösen nagyobb városokban, hol naponkint sok ezer levél adatik íöl, az átbólyegzóst tetemesen megnehezíti s föltartóztatja. Ismételve felkéri tehát a közlekedési miniszter a levelező közönséget, hogy a feunálló postai szabályokhoz képest levelén a levóljegyet^mindig czimoldal felső jobb sarkán alkalmazza. A mi pedig a közönségnek azon, tudvalevőleg szintén igen elterjedt szokását illeti, hogy közönséges vagy ajánlott levélben pénzt küld, igen kívánatos volna, hogy a közönség ettől elálljon s csakis pénzes levélben vagy a a oly kényelmes s olosó posta-utalványok utján küldjön Pfcwt,