Békésmegyei közlöny, 1885 (12. évfolyam) január-december • 1-104. szám

1885-01-25 / 8. szám

B.-Csabán, 1885. XLL évfolyam, 8. szám. Vasárnap, januárhó 25-én. Politikai, társadalmi, közgazdászat! és vegyes tartalmú lap.' Megjelenik hegenként kétszer: vasárnap ós osiitörtökön. ELŐFIZETÉSI DIJ helyben házhoz hordva vagy postán berinentve küldve : Egész évre . . . 6 írt Fél évre . . . . 3 „ Évnegyedre . . . 1 „ 60 kr. Lapunk számára hirdetése!: felvételére fel van jogositva : HAASEINSTEIN és VOÜLFIR ezég, Bécs, Prága, Budapesten, Németország és Svájez minden fővárosaiban. Szerkesztőség : APPOitfYl-utoza 891. száma ház, hová a lap szellemi részét illető minden közleményt czimezni kérünk. üiad.6 hivatal: Kishid-utoza 988. sz. ház, Povázsay Testvérek nyomdája. Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 10 kr. iapható a nyomdájában és Lepage LajosJ könyvkereskedésében. Hirdetések jutányos áron vétetnek fel. „Nyílttá r

J-ben egy sor közlési dija 25 kr. Előfizethetni helyben a kiadóhivatalban, Povázsay Testvérek nyomdájában, és Biener B. ur nagytözsdéjében, Ugyanitt nirdetések is el fogadtatnak: vidéken a postahivataloknál 5 kros pojtautalvannyal. A hirdetésekért járó ó'sszeg lielybtja lizeteadő Előfizetési feltiivás KÖZLŐI" politikai, társadalmi, közgazdasági és vegyes tartalmú lap 1885. évi XU-ik évfolyamára. Előfizetési d.ij : Egész évre . . 6 frt. Félévre ... 3 frt. Évnegyedre . . 1 frt 50 kr. Az előfizetési pénz a kiadóhivatal, Povázsay testvérek könyvnyomdájához kéretik czimeztetni. B.-Csabán deczember hóban. A „Békésmegyei Közlöny" kiadóhivatala. Megyei koubak és sirráti mit, Bókésmegye közigazgatási bizottságának f. évi januárhó 12-én tartott rendes ülésén a kir. államépitészeti hivatal főnöke által a megye több utjának gránitkővel leendő burkolása, esetleg egy sárréti vasút épitése iránt bemutatott javaslatszerü inditványa, mely minden közigazgatási bizottsági tagnak másolatban megküldetett, egész terjedelmében a következő : Méltóságos főispán ur ! Tekintetes közigazgatási bizottsági Mult óv utolsó ülésében nyert utasításhoz képest elkészitvén egy Szarvasról-Szt.-Audrásra, G-yoináról Endrődre, Mezőberényből K.-Taresára ós K.-Ladányra ós a Békésről a három nevü vasút állomáshoz vezető, összesen 29.317 km. hosszú ós 132,681. 5. m

2 területü kőut megközelitő költségvetését, van szerencsém azt •/• alá mellékelve a következő magyarázat kapcsán tisztelettel bemutatni. A szarvas- szt.-andrási ós m.-berény,- k.tarcsak.-ládányi utak a nyilt pályán 4 méter széles, a községekben 5-5 méter czyklops gránitkő burkolattal a gyomaendrődi ut nagy forgalma miatt nyilt pályán 5 méter, Eudrőd községben 5'5 mtr. szeles cykiops burkolattal, végre a békési vasút állomási ut a többi ilyen úthoz hasonló szélesség ós minőségben előirányoztatott. A kivitelre nézve érintkezésbe lépvén Grlasner ós Eibeschitz társvállalkozókkal, ők ezen utak kiépitését három óv lefolyása alatt a következő feltételek mellett vállalnák magukra. A czyklops kőburkolat előállítását, az eddigi 2 frt 95 kr. egységárért teljesítenék, mely alapárhoz azonban az útnak a vasút állomástól való távolságához mért kőszálitási költség hozzászámitását kérik; ós pedig az endrődi útnál 12 krt és a szt.-andrásinál 40 krt, a k.-tárcsáinál 52 krt ós a k.-ladányinál 1 frt 20 krt. A békési utat hajlandók teljesen azonos feltételek mellett elkészíteni, mint a többi indóházi utakat, azon kikötéssel, hogy a békés-főid vári vasúton ugyanazon kedvezményes fuvarköltségek alkalmaztatnak, mint az állami vasutaknál. — A munka Kereseti összegeket illetőleg kérik, ho^y ne csak a kész muuka után, hanem az utvonalakra kiszállítandó anyagok is részlet fizetést nyerjenek. Szóban levő utak költségszámítását illetőleg ezen árakat tekintetbe véve kerülne a 1. szarvas-szt.-andrási ut 78,253 frt 42 kr. 2. gyoma-endrődi ut 70,687 frt 80 kr. 3. m.-berény-k.-tarcsai ut 97,708 frt 33 kr. 4. k.-tarcsa-k.-ládányi ut 200.826 frt 55 kr. 5. békési vasúti 58,100 frt. Összesen: 505.576 frt 10 kr. költségbe, mely összegből a kőanyagnak, az építés helyére való kiszállítására esik. 1. szarvas-szt.andrási útnál 8987 frt 40 kr. 2. gyoma-endrődi útnál 2562 frt 13 kr. 3. m.-berény-k.-tarcsai útnál 14.393 frt 86 kr. 4. Sk.-tarcsa-k.-iadányi útnál 55.417 frt 20 kr. Összesen: 81.360 frt 64 krba. Ekként az összesen 29.317 koa. hosszú öt ut kiépítési költsége 505.576 frt 10 kr. tőkét igényelne, mely összeg kölcsön utján lenne beszedendő. — Municzipális ós községi kölcsön ügyekkel kiválóan két budapesti pénzintézet foglalkozik, nevezetesen a hazai első takarékpénztár, mely 40 V* évi 6^%-os törlesztésre 94—95o/

0 árfolyam mellett és a magyar jelzálogbank 50 évi 5'85

0/

0 törlesztésre 92 -93

J/

0-os árfolyam mellett szokott kölcsönöket kibocsátani. E szerint a szóban levő utak kiépitéséhez egy legfeljebb névleges 550 ezer forintot tevő kölcsön felvétele mutatkozik szükségesnek, melynek kamata ós törlesztése 40V, éven át 6

l/«°|

0-al szamitva 35,470 forintot igényelne. — Minthogy a megyei kózmunkaalap jövedelmeiből, az öt utolsó ós átlaga szerint számított kiadások levonása után a alatt mellékelt kimutatás szerint 57,480 frt marad rendkívüli építésekre felhasználható, ezeu kölcsönt a megyei közmunkaalap minden koczkázat nélkül elbírná, míg az iudóházi utakért az I88ó -89 években esedékes fizetések, valamint azok fenntartasi költségei is ezen utak számbavételeiből fedeztetnének. Nem tartanám azonban igazságosnak, hogy míg az indulóházi utak építési költségeit vám alakjában az érdekelt községek lakosai fedezik: akkor más községek minden megterheltetósük nélkül tisztán a megye összes lakosságának befizetése által táplált közmunka alap kölségén nyernének szilárd kőutat; minélfogva a költségek egy lényeges részét az érdekelt költségek által vélem fizetendőnek, ós pedig a megállapítandó hozzájárulási tőkének megfelelő kölcsönrészlet, évi kamat ós törlesztési járulék alakjában. A czélba vett utvonalak kiépítése ezek szerint lehető, s a vállalkozók által tett ajánlat a részletben némi módosítással elfogadható volna, mindazon által bátor vagyok a tek. közigazgatási bizottság nagybecsű figyelmét kikérve, ezen fontos ügynek részletesebb tanulmányozását ajánlani. Ugyanis a m.-berény-.k-tarcsa,- k.-ládányi 17-57 kmtr. hosszú útvonal építése, annak a vasút állomástól való uagy távola miatt rendkívül nagy összeget igényel, annyira, hogy önként felmerül azon kérdés, nem volnae czélszerübb a Sárrét közlekedési igényeit egy vasút épitése által elégíteni ki? A szóban levő m.-berény-k.-tarcsai, k.-ladányi ut kilométerenkénti építési költsége 17 ezer forintot tesz, mely összegből, — sőt alkalmas helyen kellő takarékosság mellett ennél kevesebből is, — igy a vidék igényeit teljesen kielégítő vasút volna építhető. — Ha pedig ezen ut Szeghalomig kiépíttetnék, — a mit a tek. kőz igazgatási bizottságnak minden esetre kell, hogy áldozzon,— a most kimutatott 298,536 frt 88 krhoz még mintegy 250 ezer forint járulna, mely esetben egy inezőberény-szeghalini 30 km. hosszú kőut 550 ezer forintba, vagyis kiiométerenkint 19 ezer forintba s ezen felül tetemes évenkénti fentartási költségbe kerülne. Ezen kérdés tekintetes bizottság! csakis tüzetes számítás ós tanulmány alapján volna eldönthető; miért is e helyett bátor vagyok előadni azon módot, mely egy sárréti vicziualis vasút létesítésére ós forgalomba hozatalara előttem legalkalmasabbnak látszik. Hogy egy viczinaiis vasút üzemben tartása biztosíttassák, szükséges, hogy az, habár kerülő utakon is, a legnépesebb ós teher forgalomra is legtöbb kilátást nyújtó községeket ériutse. Véleményem szerint tehát egy Gryomáról kiindulva Déva-Vanya ós K.-Ladany községüket érintő Szeghalomig vezetendő 35 kmter hosszú vasútvonal tekinthető olyannak, mely a legnagyobb saemély- ós teherforgalomra kilátássá^ bírna. Ezen vonal felölelné a következő községek forgalmát u. m: 1. Dévaványa 17619 lakos ós 54395 kat. hold határral, 2. Körös-Ladány 6266 lakos es 23091 kataszteri hold határral, 3. Szeghalom 7537 lakos és 40047 kat. hold határral, 4. Füzes-Gyarmat 6473 lakos ós 35585 kat. hold határral, 5. Osökrnő 2777 lakos ós 14678 kat. hold határral, 6. Vésztő 6336 lakos ós 21081 kat. hold határral, összesen 47008 lakos ós 188,877 kat. hold határral. Ezen 35 kim. hosszúságú vasút kisszerű állomásokkal ós a legegyszerűbb berendezéssel 560 ezer frttal kiépíthető volna. Tekintsük most már, mily módon volna ezen összeg beszerezhető. Feltéve, hogy a tek. bizottság egy m.-berény-k.-ladányi útnak kiépítésére szükségelt összeget megszavazná, s abból az érdekelt községek terhére 15%-ot róna, ezzel 254 ezer forintnyi kötelezettséget vállalna magára. Ha tehát ezen összeg a szóban levő vasút részére engedélyeztetnék, s ha enaez a F.-G-yarmat, Szeghalom, K.-Ladány, Dévaványa községek által 10 évre megszavazott (Vésztő község által megajánlott 3000 frtnak csak egy harmadát számítva) 16,200 frtot, vagy is ennek 10 évi összeget 162 ezer frtot hozzáadjuk, az 560 ezer forint építési tőkéből már csak 144 ezer frt fog hiányozni, mely összeg az érdekelt nagybirtokosok hozzájárulása, s a fennmaradó rósz privritások kibocsátása által könnyen fedezhető. Altalános megyei forgalom szempontjából ezen gyoma-dévaványa-szeghalmi vasútvonal ellen azon fontos érv merült fel, hogy ez a megye központját csak hosszú kerülő uton köti össze az érdekelt községekkel. Kétségtelen tekintetes közigazgatási bizottság, hogy ezen szempontból sokkal előnyösebbnek mutatkoznék egy M.-Beréuytől K.-Tarcsán ós K.-Ladányon át Szeghalomig vezetendő vasút kiépítése. — Előnyösebb lenne ez még azért is, mert rövidebb 30—31 kim. hoszu voua-