Békésmegyei közlöny, 1885 (12. évfolyam) január-december • 1-104. szám

1885-09-24 / 77. szám

" „Békésmegyei Közlöny" 85. szám. 1885. kevesjbbon kapnak már a nagy hangon, sőt kezdik be­fogni füleiket, hogy ebben a napról-napra felmerülő ék­te'en diszharmóniában a finomabb hallóérzéket meg­menthessék. — Külföldi sajtótermékekkel való házalás. Panasz emeltetett az iránt, hogy naptárak s mindenféle sajtóter­mékek ügynökök által házalás utján, engedély nélkül árui­tatnak. A belügyminiszter e végből felhívja a törvényha­tóságokat, hogy az engedélylyel nem biró házalókat meg­büntessék, mivel a törvény értelmében külföldi sajtóter­mékeknek házalás ut án való elarusitására belügyminisz­teri engedélyre vau szükség. — A Politische Correspodenc nek „figyelemre méltó helyről" kapott budapesti leve te rendkivüli politikai fon­tosságot tulajdonit a király szlavóniai ut án k. E levél szerint mindenki tudja, hogy a horvátok készséggel enge­delmeskednek ö felsége szavának. Starcsevics agitacziójá­nak megszűnését nem lehet ugyan remélni, de az bizo­nyosra vehető, hogy a józanul gondolkozók emanczipálják magukat befolyása alól. A papság vagy szakitarii fog a kiráiy által tüntetőleg mellőzött Strossmayer püspökkel vagy pedig olyan útra kell térnie, melyen a loyalitássai való szakitás fenyegeti, s ugyanez alternatíva előtt áll ma­ga a püspök is. A király látogatása fordulópontot jelöl Horvátország politikai életében. Poli.tiix.ai liireis.. * Krakkó, szept. 21. Oroszor-jzág európai értekezlet Összehívását fogja ajánlani, melyen megállapítanák, vájjon szentessitessék-e Kelet-RumóJia egyesülése Bulgáriával Törökország felhivatik, hogy ne nyúljon fegyverhez, s várja be az értekezlet határozatait. — Az orosz kormány kénytelen ez indítvány megtevésére, mert az egész orosz nép határtalan örömmel üdvözli Nagy-Bulgárország meg­alakulását. * Páris, szept. 21. Törökország el van tökélve a harozra. Bukarestből oro z önkéntesek átvonulását jelzik kik Bulgáriába mennek. * Forradalom Ruméliában. Kuméliában kitört a forra­dalom. A berlini kongresszus sokat emiegetett alkotása hirtelen összedőlt. Keletrumólia nem akar a török biro­dalom egyik közvetlen tartománya maradni, mint ama szerződés megáll ipitja hanem egyesül a félszuverón Bul­gáriával. — Kitört a forradalom s Sándor bolgár fejede­lem állott élére, ki a keletruméliaiak meghivását elfogad­va, már Filippopolba utazott, ugyanekkor elrendelve a bolgár hadsereg mozgósitását. — Ezek ép oly váratlan, mint nagyjelentőségű események. A régóta fáradhatatla­nul dolgozó pánbulgár mozgalom tehát diadalmaskodott s a kremsieri latogatást nyomban követte Ignatieff álmána* a Nagy-Bolgárországnak megvalósitása. Ezzel a keleti kér­dés újra napirendre került a Porta rovására. Az esemény fontosságát bizonyitja azon körülmény is, hogy királyunk Gödöllőről hirtelen Bécsbe utazott. Kellemetlenül lepte meg a hir Milán szerb ós Károly román királyt, kikmeg­szakitván fürdői idözésüket, az előbbi Grleichenbergből, az utóbbi Königsteinből fővárosunkon keresztül megállapodás nélkül székhelyükre utaztak. MEGYEI KÖZÜGYEK. Bekesmegye közigazgatási bizottságának f. hó 14-én tartott üléséről. (Vége.) 4. Adifelügyelői elöadmányok. Molnár Benjámin békési lakosnak az 1885. évre ki­vetett házadó elleni felszólamlási ügyében a felszólamlás­Ezeknél érdekesebb azonban és szinte történeti becscsel bíró­nak nevezhető a magyar államvasutakon 1868. óta uaai napig használatban volt ós levő különböző személyszállító kocsik összeállítása eredetiben ós rajzban. Minő haladás a régi egy­szerű coupés-kocsiktól a mai gyönyörű sálon- ós belközlekedísü (intercommunicationális) rendszerű kocsikhoz. Államvasutaiuk rohamos fejlődésének igen érdekes ós gyorsan átuézüető kópét nyújtják móg azon igénytelen kis fali-térképek is, melyek az állam hálózatát 1868-tól 1884-ig ábrázolják. 1868-ban a kis budapest-losoncz-salgótarjáni vonal — 1884. végén az ország összes végpontjait felölelő hálózat; 129 kilométerről nógyeze ren telülig — ez oly rapid terjedés, milyen Amerikán kivül rövid másfél évtized alatt tán sehol se fordult elő! Államva­sutáink kiállítása egyáltalában dicséretes buzgalommal felöleli magában mindazon történeti adatokat, melyek e hálózatnak forgalmi, kereskedelmi, építészeti ós főleg műszaki tekintetben való rendkivüli növekedését ós gyarapodását tanulságosan ós világosan feltüntetik. Ha felemlítjük végül a Banovits Kajetán szabadalmazott állomási távjelzőjót és uj szerkezetű kocsivészjelzőjét, a Sán dorí szintén szabadalmazott állomási vészjelzőjét és a Nauhold Egger, Fischer, Weiner, Zeinch és Leopolder ozégek, főleg jelzési ós távirdai szakmába vágó vasút-felszerelési lárgyait, akkor — a mennyiben szűk terünk engedi — nagyjában felöleltük mindazt, mit kiállításunk vasúti csoportjai tartal­maznak. nak részben hely adatott, vagyis az 5 frt 60 kr. házbér ós 1 fórint 80 kr. általános jövedelmi pótadóból 1885. áp­rilhó 19-től — mint a felszólamlás beadásánák napjától — deczember végéig eső, 3 írt 91 kr. házbér ós lfrt 20 kr. ált. jövedelmi adó töröltetnihatároztatott. Farkas Sámuel békési lakosnak 1885. óvi III. oszt. kereseti adó leirása iránt beadott kérvényére hozott adó­felügyelői elutasitó végzés helyben hagyatott. Schreyer József b.-csabai fogyasztási adóbórlönek azon kérvénye, melyben Orosháza községnél befizetett 360 frt adóját és járulókait visszautalványoztatni kéri, a nagymél­tóságú magyar kir tlyi pénzügyi közigazgatási biróság ál­tal 1885. aug 19-én 6703. szám alatt hozott Ítéletével el­utasittatott. G-rünvald Kálmán békési lakosnak terhére 1885. évre előirt 4 frt házosztály-adó elleni felszólamlásnak hely ada­tott, a mennyiben abból 1 frt házosztály ós 80 kr. általá­nos jövedelmi pótadó töröltetett. Kaisch György b.-csabai lakosnak, mint a b.-csabai szélmalmi társulat ez időszerinti elnökének 1881—85. óvi III. oszt. kereseti adó törlése iránt beadott kérvényére ho­zott adófelügyelöi határozat elleni felebbezóse elutasittatott. Figura János, mint néhai Vozárik Pál b.-csabai volt lakos végrendeleti végrehajtójának tökekamat adó törlése iránti ügyében az előző eljárás megsemmisíttetett s a m. kir. pénzügyi közigazgatási bíróságnak 8240/83. sz. a. ho­zott ítélete folytán a b.-gyulai kir. adófelügyelö ujabb ha­tározat hozatalra utasíttatott. A kir. a főfelügyelőnek jelentése, 1885. évi augusztus havi adókezelós állapotáról tudomásul vétetett. A jelentós sz rint f. óv aug. havában befolyt egye­nes adóban 383.940 frt 20 l/ a kr., hadmentessógi díjban 4274 frt 60 kr. Ezen eredmény a mult óvi hason időszak­hoz képest az egyenes adónál 88.644 frt 41 '/a kr,, a had­mentességi díjnál 134 frt 77 krral kedvezőbb. Ezen jelentéssel kapcsolatosan figyelmeztettek a já­rás szolgabirák a kézbesítés végett kiadott közig, bizott­sági végzések kézbesítéséről szóló vevónyeknek a közig, bizottsághoz 8 napon belüli beterjesztésére. 5. A llamépitészeti hivatal előadmányai. Wittaszek Ferdinánd uj-kigyósi lakosnak — gőzka­zánja próbájáról íelvett ós a nagyméltóságú közmunka ós közlekedésügyi m. kir. ministerium által helybenhagyott jegyzőkönyv alapján kiállított használati engedély kiadatni rendeltetett. Os. Kovács Sán lor szeghalmi, Balog Sándor f.-gyar­mati, br. Wenckhei n Viktor k -ládányi, Bauer Márton és társai m.-berónyi lakosoknak, valamint Bauer Qyula csuda­ballai lakosnak gőzkazánjaikról felvett szemlejegyzőkóny­vek a csabai, orosházai illetőleg szeghalmi kir. jbírósághoz megfelelő eljárás végett átküldetni határoztattak. A kir. ópitószeti hivatal főnökének azon előterjeszté­sére, hogy Olasz ner és Eibeschütz társvállalkozók többszöri felszólítása daczára sem a gyulai sem a gyomai köutak javítását meg nem kezdették, sem a csabai ut mellett ál táluk e hivatal engedélye nélkül ásott anyaggödröket be nem töltötték s ekként a gyulai kápolna-utczai kövezés két óv óta áll minden javítás nélkül: utasíttattak társvál­kozók, hogy a fenti munkálatokat a határozat vételétől számított 8 nap alatt vegyék teljes erővel foganatba, el lenkező esetben utasítva lett a kir. építészeti hivatal, hogy az elősorolt munkálatok biztosítása iránt haladék nélkül intézkedjék, — a megye alispánja pedig megbízatott a szükséges előleg utalványozásával s hogy ezen kiadások fe­dezésére Olasner és társa vállalkozóknak az illető utvonalak­órt vaió jótállás biztosításául letett óvadékukat lefoglal­hassa, és a szükség szerinti mérvben értékesíthesse. Csaba közsógenek, valamint Linder Károly ós társai csa­bai jaminai lakosoknak egy „Jaminán" állítandó postahivatal vagy legalább a postai küldeményeknek Csabáról rendes le­vólhordók általi kihordása tárgyában beadott kárelmök, a bm> felhozott alapos indokoknál fogva oly megkereséssel tétetett át a nagyváradi m. kir. postaigazgatósághoz, hogy az oda szóló postai küldeményeket reudes levélhordók által kihordatni, vagy ott egy önálló postahivatalt felállítani szíveskedjék. A kir. ópiteszeti hivatalnak Gyulavárosával egyetértőleg készített azon terve, mely szerint a templom melletti csator­na Gyulavárosa által 1440 frt 20 krral beboltoztatik s az ópités alatt álló kőnt vege a főúttal gránitkő burkolat u'tal összeköltetik, helyben hagyatott, s a kőburkolat s a két áte­resz építésére szükségelt 3095 frt 88 kr. többletköltség a megyei közmunka alapból engedélyeztetett. 6. A kir. ügyészség rendszerinti havi jelentése a börtönök állapotáról tudomásul vétetett. Ezen jelentés szerint a rabok tényleges létszáma augusztus hóban a következő: jógerejűleg elitélt férfi 85, nő 9, felebbezós alatt áll férfi 8, vizsgálat alatt áll férfi 7, nő 1, az összes letartóztatottak száma férfi 100, nő 10. A betegek száma 6—7 között váltakozott, a muaka keresmény összege az állam résziére II frt 75 kr., a Elhasz­nált munkanapok száma 1066. Végre az. árvaszéki elnöknek rendsaerinti havi jelentése tudomásul vétetvén az ülés móg az nap délután véget ért. MEGYEI HIREK. * Előfizetési felhiváts a „Békés­megyei Közlöny" 1885. évi Xll-dik évfalyamanak utolsó negyedére. A t. cz. előfízat ők felkéretnek, hogy e hó vegéig az előfizetést megújítani szíves­kedjenek, nehogy a szétküldésben akadaly merüljön fel. A hátralékosok szíveskedjenek hátralékaidat ugyancsak e hó végéig leróvni. Újonnan belépő elő­fizetők vidékről postautalványon, helyi )en a kiadók nyomdájában vagy Lepage Lajos ki nyvkereskedő urnái fizethetnek elő 1 frt 50 torral. * oinoiu gyász érte Lőwinger Lipót b.-csabai ter­ménykereskedő polgártársunkat és családjtt Egyetlen leánya, az alig 18 évet élt, ritka műveltségű Lővinger Laura élte tavaszán, vasárnap este 10 órakor hosszas Jkilenci heti-szen­vedés után, meghalt. Halála nem következett be váratlanul, mert súlyos betegságe alatt az utóbbi hetekben már kétszer is halála híre járt, mindenki tudta, hogy napjai megszámlál­vák: mégis meghatotta az sz egész várost. Temetése óriási közönség részvéte mellett kedden dólután 3 órakor volt. Kohn E. H. főrabbi ur szivrebató gyászbeszéde után kopogó­ját egyik oldalon 6 fehérbe, másik oldalon 6 feketébe öltözött csinos leány, barátnői és 12 fiatalember, — kiket a rokonok, bará­tok, ismerősök megszámlálhatlan sokasága követett, kisérte a temetőbe. — A számos szebbnél szebb koszorúk el sem fértek a halottas kocsin, ugy, hogy azokat egy a krp r­sót követő külön kocsin helyezték el A mélyen megszomorí­tott szülők fájdalmat enyhítse az oly nagyszerűen nylvánult általános részvét. A család által kiadott gyászjelentés igy szól: „Lőwinger Lipót és neje született Berger Regina, ugy kiskorú gyermekeik Emil és Andor, valainiat Berger Terézia született Goldberger mint. nagyanya és szárncB rokon nevében szomo­rodott szívvel jelentik szeretett hányuk, illetve testvérlik, uno­kájuk, rokonuk Lőwinger Laurának élte 18-ik évében, nosszas szenvedés után 1885 szept. 20-án esti 10 órakor történt gyá­szos elhunytát, AZ elhunytnak hült letemei folyó hó 22-én délután 3 órakor fognak az izr egyház szertartásai szerint •írok nyugalomra tétetni. B.-Csaba, 1885. szeptember hó 21-én. Béke lengjen a korán elhunyt hamvai felett." * Orosházán özv. Pusztai Jánosnó házába e hó 21-én esteli 9 órakor 3 álarczos rabló tört be. A háziasszony nem lóvén otthon, elővették régi cseledjét, egy öreg asszonyt s fel­hívták, hogy gazdaszonya péuzét adja at nekik. Midőn as/.e­gény kétségbe esett teremt s előadta, m szerint ő nem tudja, tiol szokta Pusztainó pénzét tartani, a rablók megragadták őt, kezeit és lábait összekötözték s egy ágyra dobták fel, párnák­kal behánytak s hogy szuszanni se bírjon, egyikök a fejére ült, a másik kettő pedig feltörvén az öss/es ládákat a talált 90 frt készpénz, 2 drb arany, sok régi e/.üstpénz és az ös:­szes selyemruüanemüvel tovább állott. A megkötözött cselé­det csak másnap reggel szabadították ki kétségbeejtő helyzeté­ből a szomszédok. A tetteseket nyomozzák. * Megyei közgyűlés, a f. hó 22-én kezdetét vett ni >­gyegyűlést Beliczey István főispáu ur ő méltósága nyitotta meg. Az első napotaz alispáni félévi jelentós foglalta el jobba­dán. Ezt lapunk legközelebbi száma kezdi közleni. A má o­dik napon töltetett be a Német Józ?ef elhalálozása folytán magüresedett árvaszéki ülnöki állás, mely alkalommal 60 be­adott szavazat közül 28-at Szigethy Lajos ügyvéd ur, 32-őt Jancsovics P ügyvéd ur Kapott s igy utóbbi lett 4 szótöbbség­gel elválasztva. M ir az, hogy több mint 400 törvényhatósági tag közül még választáskor is csak 60 jelent meg. bizonyitja nily kevéssé órleklödtíuk a közügyek iránt. A gyűlés harma­dik napján már alig voltak jelen mások, mint a tisztviselők. * A b.-csabai hatóságnak a közegészségügy iránt nincs valami különös érzeke. Bizonysága ennek többek közt az, hogy a közkutak, különösen azok, melyek a Kö­rös-csatorna mellett vannak, egy ől-egyig nyitvák A lakos­ság tehát esővizet, piszkot, port iszik a vízzel, mi különö­sen járványos időkben végzetessé válhat. Pedig igen cse­kély kiadásai lehetne segíteni, mert alig hisszük, hogy az összes e nemű kutakra alkalmazandó zsindelytetö 200—250 forintba kerülne. * A közbiztonság legutóbbi időkien megyénk terü­letén meglehetősen meg van ingatva, különösen mi a va­gyonbiztonságot illeti; -zámos ló ós disznólopás fordult elő, igy legutóbo üaisz Simon ur csabai tanyájáról három lovat vittek el. * Egy jó tápszer érdekébea. Az országos méhészeti kongresszus alkalmával örömmel győződtünk meg arról, hogy a méhészet az országban nagyban terjed Méz szebb­nél szebb, jobbnál jobb va i elaió, most fogyasztókról is gondoskodnunk kell Addig tehát, mig a termesztőknek biztos piaczot szerezhetnénk, belfogyasztás által kell móz­termónyeinket értékesíteni. Ismerjük a méz jótékony hatá­sát az emberi szervezetre, ismerjük gyógyhatását külön­féle betegségekben, ajánlani kell tehát ezen tápláló ós gyó­gyító, jótékony hatású terményt minden irányban. Külö­nösen ajánlani kell háztartási czólokra, hol a gyermekek kedves, mindennapi ós egós'.séges táplálék i lehet, részbe _ pótolhatja a czukrot, melynek nagyrószét külföldről hoz­zuk be. Svájczban örömmel tapasztaltam, hogy reggelihez miudenkiuek mézet adnak Jó lenne uáluak is ezt a ven­dégszerető háziasszonyoknak, valamint a vendégfogadósok­nak behozni, mint a keleten általánosan el van terjedve. Jelvénye lenne ez a magyar vendégszeretetnek. Jelente­né, hogy a mily édes a méz, oly kedves a vendég. Hissz keleti népek vagyunk, pénzbe sem kerülne, ha magunk me­hószkednónk. Kérem teh it a jó háziasszonyokat, szorgal­masabb gazdaasszonyokat, vendégfogadósokat, kávésokat: legyenek pártolói ez eszmének s adjanak tégasabb tért háztartásukban az édes és egészséges méznek, s emeljék ezzel az anyagi jólétet, a testi üdeséget családjukban. Honfiúi tisztelettel: Göndöcs Benedek, apát és lelkész, orsz. képviselő. — V kiállitás látogatása. Oöndöcs Benedek apát­plébános, országgyűlési k pviselő felhívást intézett Zichy Jenő grófhoz, mint az orsz. kiállítási bizottság alelnöké­hez, melyben kifejti, hogy az országos kiállítás élénkebb látogatása végett nagyon jónak látná, ha a nemes gróf felhívná hírlapok utján a községek jegyzőit, lelkészeit, esetleg a közügyek befolyásos buzgó barátait, hogy a né­pet egybegyűjtve, világosítsák fel az orsz. kiállítás nagy horderejóre nézve, megmagyarázván nekik, hogy ott látni mindazt, mi a földmüvelés, ipar- ós művészet terén elére­tett ós mit nek k is követni hasznos ós szükséges, ha va­gyonilag gyarapodni óhajtanak. Továbbá, hogy a népet buzdítsák a kiállítás tömeges látogatására, előadván nekik részletezve mind ama módozatokat ós előnyöket, melyeket a kiállítás megtekintése alkalmából igénybe vehetnek. Vég. re üivjík a fel a népet, hogy a kik a kiállításra menni

Next

/
Oldalképek
Tartalom